Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-04-01 / 27. szám
XXI. évfolyam Szekszárd, 1939. április 1. (Szombat) 27. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SxrkmtRati ém kladöhlraínT. Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 ei6flsct«al difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Pe lelőa szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Bldllsslésl dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|s 1*80 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmélersoronkénf 10 fillér, Állástkcreadknek 80 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám», ellegvzésl, családi hír, valamint a nytítlér soronként 60 fillérbe kerül. Genfben az előtt a nemzetközi fórum előtt, amelyiknek munkája el* áporodott a panaszok és követelések meg nem hallgatásában. Majd a nagy német nemzet vezére, Hitler Adolf hozta tudomására a világnak, hogy a német birodalomnak szüksége van az erős és független Magyarországra. Ekkor azonban még szoros volt a kisantant bilincse körülöttünk. Kémei itt nyüzsögtek közöttünk és a legkisebb megmozdulásunkat is, mondvacsinált fegyverszállításokat stb„ casus belli fenyegetés követte. Az egymást követő magyar kormányok minden igyekezete arra irányult, hogy a belpolitikai életben egységet alkotva, lehetőség szerint összefogják a nemzet erőit. Sikerült is Magyarországnak olyan jó hírnevet teremteni, hogy szállóige lett a külföldön: Magyarország a béke és a nyugalom szigete. Ezt a megértést bizonyította az a váratlanul, hirtelen fellendült idegenforgalom, amelynek következménye lett a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján kialakult külföldi jóvélemény rólunk. Az Isten által adott néhány esztendei jótermés, bölcs külkereskedelmi szerződéseink révén és a kirívó szociális nehézségek leküzdésével gazdaságilag megerősödtünk. — Az adók példaszerűen folytak be az állam pénztárába és elérkezett az ideje annak, hogy Magyarország az egész világ csodálatára egy milliárd pengőt szavazott meg hadseregfejlesztési, gazdasági és szociális igények kielégítése céljára. Itt tartott a nemzet abban a pillanatban, amikor ütött a cselekvés órája. Az elmúlt esztendő szeptember havától kezdve a legutóbbi mozgalmas hétig, filmpergésénél gyorsabb ütemben zajlottak le az események. S ma ott tartunk, hogy a Vereckei-szorosban a magyar Himnusz hangjai szólaltak meg nemcsak magyar, hanem ruszin ajkakról is. Az integritás, a revízió és a kisebbségeket védő magyar gondolat után, elérkezett a magyar belpolitikai és társadalmi élet immár legfontosabb feladatához. Átléptünk egy uj stádiumba: az ujrafelépités korszakába. Uj orszdgépitésről van szó s amikor ma televagyunk örömmel ős jobb a kedvünk, mint tegnap volt, ne lendítsen ki egyensúlyunkból mégsem a túláradó érzület, hanem forró munkakedvvel, de hideg, reális fejjel lássunk neki hazánk újjá I való felépítésének derekas munkát ' követelő nagy feladataihoz. A Magyar Élet Pártiának tolnamegyei vezetői Uj országépítés Irta: dr vitéz Bodrogközy Zoltán Két fontos tényező vizsgázott a magyar történelem számára az utóbbi hetekben: a magyar diplomácia és a magyar hadsereg. A világ legfontosabb pontjain: Berlinben, Rómában, Varsóban, Páris- ban, Londonban, Washingtonban a lehető legmintaszerübben funkcionált külpolitikai szervünk: diplomáciánk. De mintaszerű volt a magyar külpolitika őrhelyeinek munkája Belgrádban, Bukarestben és Pozsonyban is. Egyébként nem történhetett volna meg az a villámgyors cselekedet, amelynek keresztülvitele honvédségünkre várt. A magyar közvélemény az elmúlt hetekben keveset tudott arról a fürge, rendkívül tehetséges, a legfinomabb műszernél is érzékenyebb apparátus működéséről, amelyik az előbb említett városok külpolitikai posztjain folyt le. Csáky István külügyminiszter külügyi bizottsági beszédében őszintén feltárta ennek a diplomáciai munkának lefolyását. Most, hogy ezek az erőfeszítések világosan állanak a magyar közvélemény előtt, nyilvánvaló lett, hogy a magyar diplomácia a szó szoros értelmében véve, egy keskeny ösvényen vezette át a magyar nemzetet ahhoz a ponthoz, ahol a magyar katona szeme előtt feltárult Szent István birodalmának történelmi határa s azon örökre meg is vetette lábát. — A magyar nemzet büszkélkedhet ezzel a diplomáciai karral, amelyik hosszú két nehéz évtizeden át szőtte a magyar igazság gondolatának hálózatát, véghe- tetlen türelemmel, szívóssággal és olyan tehetséggel, amelyre büszke lehetne bármely nagyhatalom anyagi erőkben nem szűkölködő diplomáciája. Külképviseleteinknek ez az eredménydűs munkája bizalommal és tökéletes megnyugvással tölti el lelkünket, mert bebizonyosodott, hogy a régi, monarchia-korabeli, bennünket mindig elsikkasztó diplomácia helyébe kitűnő diplomatagárda került, izig-vérig magyar diplomaták, akik nemcsak feladataikkal vannak tökéletesen tisztában, de azokat a legpompásabban meg is oldották. E mellett, a nagy szellemi erő- tényezö mellett, szembeötlően erőssé és értékessé fejlődött hadseregünk. Amikor a magyar hadtörténelem olyan esetet tud felmutatni, hogy a magyar honvédség a riadókürt szavának elhangzása után alig néhány óra elteltével, irtózatos hófúvásban, járhatatlan utakon, valóban csak a lelkesedés tüzétől hevítve, felhághatott Uzsokra, Vereckére és ökörmezőre, fel kell jegyeznünk, hogy itt csodálatos fegyverténnyel állunk szemben s ennek értéke annál nagyobb, mert katonáink alig hathetes kiképzés után indultak meg a i nagy feladat végrehajtására. Ezt ! másként elképzelni is lehetetlenség ! volna, ha nem tudnánk, hogy e ! mögött a hatheti kiképzés mögött i ott találjuk a legeldugottabb magyar községek szabadréti síkságán gyakorlatozó serdülő leventéket, akik a világháborúban résztvett, ma civilruhás őrmesterek, tiszthelyettesek, hadnagyok fegyelmező és oktató munkája által a legjobb katonai előkészítést nyerték a cselekvések órájára. Es most nem kell-e rámutatnunk arra a bomlasztó kritikára, amelyik — jól emlékezünk még — egy időben oly megújuló birálgatásban részesítette a leventeintézményt. De nem kell-e hálateli szívvel gondolnunk azokra a kiváló, nagy férfiakra, akik egy évvel ezelőtt a milliárdos befektetési program gondolatával állottak elő s annak fókuszába a magyar hadsereg modernizálását és kellő súlyra való emelését állították? Egy esztendő sem múlt el azóta és a magyar hadsereg az egész világ csodálatát vívta ki fegyvertényeivel. Es amikor a magyar diplomácia és a magyar hadsereg e jól megérdemelt dicséretét zengjük, térjünk rá a magyar belső politikára és társadalmi életünkre. Gróf Teleki Pál miniszterelnök az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga közgyűlésén a „keresztény és nemzeti“ irány fogalmának és lé- nyegények magyarázata közben kiemelte, hogy az összeomlás óta politikai életünk és társadalmi munkánk ebben az eszmekörben zajlott le. A szemünk előtt lepergett húsz esztendő sok magyar gondolatot őrölt meg édes kenyérré de sok gondolatunk vált szecskává is. — Legelőször az integritás gondolata ömlött el minden magyar lelkén. Majd a revízió programja öltött konkrét formát és ehhez a gondolathoz már külföldi nagy erőtényezők is csatlakoztak. Emlékezzünk csak azokra az időkre, amikor az első tavaszi napsugár éltető melegével hatott a magyar szivekre Mussolini kijelentése: hogy semmiféle szerződés nem lehet sírkő egy nagy nemzet számára. De mily felemelő volt a lesújtott magyarság számára egy angol ujságfejedelemnek egyetlen cikke is, amikor a „Daily Mail“ két milliónál több példányában megmutatta a világnak Magyarország helyét a nap alatt. Ezek voltak a magyar revíziós gondolat első fecskéi. De hol voltunk még ez aspirációink legcsekélyebb perfektuálásá- tói! Nem lehetett mást tennünk, minthogy külpolitikai programunkba a kisebbségek védelmét helyeztük. Talán száma sincs annak a sok beadványnak, amit idegen uralom j alatt élő magyar véreink juttattak I el és amit mi fennen támogattunk Gróf Teleki Pál m. kir. miniszter- elnök a Magyar Élet Pártja tolnamegyei választókerületekbe pártveze- tőkül kinevezte a következőket: a szekszárdi választókerületbe vezetőül Pongrácz Lajos bátaszéki gyógyszerészt, kerületi titkárnak Schneider Elemér bankvezérigazgatót ; a bonyhádi választókerületbe vezetőül Boross György vezérigazgatót, kerületi titkárnak Rothermel Károly ny. MÁV főintézőt; a dombóvári választókerületbevezetőül dr Koralewsky Géza községi orvost, kerületi titkárnak dr Szenczy Sándor ügyvédet; a paksi választókerületbe vezetőül Solymár Gábor dunakömlődi róm. kát. plébánost; a tamási választókerületbe vezetőül ifj. Schatz Józsefet, kerületi titkárnak dr Sántha Gergelyt; a tolnai választókerületbe vezetőül dr Herczog Elemér tolnai gyógyszerészt, kerületi titkárnak dr Unk Ferencet. Az egyes községekbe történt kinevezésekről később fogunk hirt adni. Tolnamegyei vonatkozású díjazások az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az egy héttel elhalasztott Mező- gazdasági Kiállítás és Vásár iránt az egész országban nagy érdeklődés nyilvánult meg. Még az igen kedvezőtlen esős, hideg időjárás sem tudta meggátolni a vidékieket, hogy már a kiállítás megnyitása előtti napokon is több ezren ne keressék fel a ma már visszakerült országrészek kiállítóink méreteiben megnövekedett vásárt. Különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg a felvidéki szarvasmarhatenyésztők körében a tolnamegyei „piros“ bony hádi tájfajta bikái iránt. Az eladói tolnamegyei bikáknak több min fele a felvidéki megyékbe kerül Csak az a kár, hogy épp ez évbei csonkán vesz részt Toína megy állattenyésztése az országos tenyész állatvásáron. Ennek oka, hogyaméj mindig lappangó száj- és köröm fájás megakadályozta a Tolnámé gyei Szarvasmarhatenyésztő Egye sületet, hogy a legjobb anyagot fel vihesse Budapestre. Azért még ig; Egyes szám ára 12 fillér
