Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-03-25 / 25. szám
XXI. évfolyam Szekszárdi 1939. március 25. (Szombat) 25. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épül elében. Telefonszám: 85 eiarizetési <m■ Egész évre _ 12 pengő || Félévre ____6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Bldflsetést dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés 60 milliméter _■— egy a az éles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. Álláskeresőknek S0 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Gaál János apátplebános szekszárdi fogadtatása A nemzet szava Atyai és testvéri szeretet hangján szólt a magyar nemzet hivatott vezére, Horthy Miklós kormányzó a felszabadított ruszin néphez. «Szeretettel köszöntelek benneteket, testvérek ... testvéreink voltatok és testvéreink maradtok ..Húsz esztendő alatt, amióta Középeurópának ebben a részében a gyűlölet, a mesterkélt csalafintaság, az erőszak és az ármány uralkodott, sohasem hallott még a ruszin nép, de a visszacsatolt magyarlakta Felvidék sem ilyen szivből jövő és valóban őszintén testvéri szavakat. Nemi A há- boruutáni világrend urai más nyelven beszéltek. Ami a magyarok nyelvén és a magyarok gondolata szerint erkölcsi intelem, az őnáluk hazugság volt A mi beszédünk mindig csak az igazságot kereste és szerényen, de az erkölcsi erő tudatában erőteljesen hangoztatta a történelem nagy tanulságait, a gazdasági és a nemzeti élet örök, az Isten által megteremtett törvényeit Az uralkodó idegenek csak «propagandáról" tudtak, csak fires Ígéreteket szavaltak s ha voltak jól hangzó, kenetteljes frázisok, az élet sohasem igazolta egyetlen megállapításukat sem. A ruszinok földjét és népét soha egy percre sem kárpótolta senki és semmi a kenyéradó nagy magyar Alföld elveszítéséért és a népnek megígért ön- kormányzat, a nemzeti és kulturális életet biztositó emberi szabadság mindenkor elsikkadt a szavak és a tettek között. A magyar nemzet szava, amely ma már a Kárpátalja minden falujában eljutott a ruszin nép aprajá- hoz-nagyjához, nem Ígéret és nem ámítás. Hiszen semmi sem történt, csak visszaadtuk ennek a népnek szeretetfinket, visszaadtuk neki kenyerét és most a jó testvér szere- tetével és gondosságával sietünk segítségére, mert érte, magunkért és a nagy magyar testvériségért be akarjuk gyógyítani a sebeket, amelyeket húsz esztendőn át egy idegen uralom mélyített ki, de sohasem gyógyított. A szabadság, a jog és a testvériség, az összetartás korszaka virradjon fel a gens fidelis- sima, Rákóczi fejedelmünk szeretett népe részére — igy mondja Horthy Miklós kiáltványa. Tudjuk, érezzük, hogy a mélységesen vallásos ruszin nép, amely mindennapi küzdelmes életében is csak hittel, az Istenben való bizalom segítségével boldogulhat, meghallja, hogy más gondolatok, más szándékok élnek ezekben a szavakban, mint a huszesztendős prágai ígéretben. Látja és tapasztalni fogja immár, hogy a magyarság testvéri szeretete milyen hatalmas és boldogító valóság, milyen nagy és sorsszerű rendeltetés az, hogy immár ö is része és tagja Szent István országánakA pécsi egyházmegyének a püspöki székhely plébániái után következő legtekintélyesebb lelkészi hivatalába — mint már megírtuk, — Gaál János c. szekszárdi apátot, paksi esperesplebánost nevezte ki a főpásztor. Szekszárd uj plébánosától meleg külsőségek közt vett búcsút Paks társadalma és a tiszteletére rendezett banketten nagy elismeréssel méltatták érdemeit, emberi és papi kiválóságát a protestáns felekezetek képviselői is. A szekszárdi katolikus hivek uj lelki gondozója kedden, e hó 21-én vált meg eddigi működése színhelyétől és ez alkalomból Horváth Károly esperes, szék szárd-újvárosi plébános, dr Zsigmond Ferenc ügyvéd és Hangéi Andor MÁV műszaki tanácsos, hitközségi tanácstagok, továbbá Hábel Vince szálkai plebá- j nos vezetésével négy autón tizenkét I tagú küldöttség utazott elébe Paksra, hogy jelen legyen a búcsúztatásnál. Az apátot a szekszárdi küldöttség élén a paksi plébánián néhány keresetlen szóval Horváth esperes üdvözölte, mire Gaál apát meghatót- tan köszönte a figyelmet és ígérte, hogy papi munkáját uj székhelyén is a legrigorózusabb kötelesség- teljesítéssel kivánja végezni. A paksiak impozáns bucsuzása. A paksi plébánia.előtti térségen közben felsorakozott az iskolák egész ifjúsága, továbbá közel ezer főnyi közönség és ezek élén előbb egy fiúcska, majd egy kis leány mondott köszönetét a távozó lelki- pásztornak azért a jóságáért, amely- lyel a lelkeket gondozta, a fiatalság vallásos és hazafias nevelésén fáradozott. A lakosság és a gyermeksereg hálájaként szép csokrot nyújtottak az apáturnak, aki megindulván, könnyes szemmel mondott isten- hozzádot a megjelenteknek és kérte híveit, hogy a főpásztor által küldendő utódát fogadják ugyanazzal a szeretettel, mint amellyel őt körülvették. A gyermekseregnek pedig azt kötötte a lelkére, hogy igyekezzenek hű fiai lenni az Egyháznak és az édes Magyar Hazának. Majd Isten áldását kérte a paksiakra. Indulás Paksról. Százak és százak hangos zokogása közben szállott Gaál apátur dr Korniss István járási főszolgabíró és Tarisznyás Gerő főjegyző kíséretében autójába. Soká tartó lelkes éljenzés közben indult meg az autó- tábor Szekszárd felé, mert a paksiak közül is igen sokan elkísérték Szekszárd uj lelkipásztorát uj állomáshelyére. Ott láttuk többek közt: Fittler Béla ármentesitő társulati igazgató főmérnököt, Kalmár János katolikus köri elnököt, dr Grosch József ügyvédet, Weissenburger József paksi helyettes plébánost, Szelp József ipartestületi elnököt, dr Resch Béla orvost, szanatóriumi igazgatót, Geyer József igazgatótanitót, Fogt Sebestyén katolikus legényegyesületi elnököt, Nagy István tanítót, Steinczhorn Károlyt, Tenczl Ferenc községi pénztárost és másokat, akik a szekszárdi négy autó utasaival együtt tizenkét gépkocsin kisérték a közszeretettói övezett kitűnő lelki- pásztort. Fogadás Szekszárd határában. A Sió-hid tolnai oldalánál a szék* szárdiak hatalmas hintótábora várta már az érkezőket. Vitéz Vendel István polgármester vezetésével ott volt a városi és az államrendőrségi tisztikar, a szekszárdi katolikus egyházközségi tanács teljes számban, a vármegye tisztikarának és a Horthy Miklós kórház vezetőségének, valamint több szekszárdi hatóságnak és közintézménynek számos tagja és Pulay János őcsényi plébános. A több mint száz főből álló impozáns fogadó bizottság lelkes éljenzéssel üdvözölte a gépkocsijából kilépő Gaál János apátot és vitéz Vendel István polgármester a következő beszédet intézte hozzá: Vitéz Vendel polgármester üdvözlő beszéde. Nagyságos Apátplebános Ur, a legtisztább szeretettől vezéreltetve jelentünk itt meg, hogy Nagyságodat, mint a szekszárdi katolikus hivek uj lelkipásztorát üdvözöljük. Ezen a történelmi országúton találkozunk, amely sok ádáz gyűlöletet és sok harcot jelentett ősidőktől fogva országunknak. Azonban ezzel szemben meg kell állapítanunk azt is, hogy erre vonult felénk az ország szivéből a kultúra, a szeretet és a hit, melynek megnyilvánulásaként alapította I. Béla királyunk a Nagyságod által viselt szekszárdi apátságot is. Ebben a gyűlölködéssel teljes világban erre a szeretetre támaszkodva jelentünk meg és ennek a jegyében fogadjuk Nagyságodat, hogy közös munkánkban nagybecsű támogatását és arra Isten áldását kérjük. A legnagyobb szeretettel üdvözöljük, mint Szekszárd város plébánosát. Az éljenzajtól többször félbeszakított közvetlen beszédre Szekszárd uj plébánosa eképpen válaszolt: Gaál János apátplebános válasza vitéz Vendel István polgármester üdvözlő szavaira. Szivem mélyéből köszönöm ezt a szeretetteljes fogadtatást. Azt gondoltam, hogy a mai napon még csak a szavak napját üljük és a tettekre csak ezután kerül a sor, de itt az ajkak szavát elnyomja a szivek hangos dobbanása és itt a tettek beszélnek t Szimbólumot látok ebben az első találkozásban. Országúton találkoztunk. Azon a sokszor poros, máskor meg sáros országúton De az ország egyik fő közlekedési útvonalán, amely olyan, mint egy fő ütőér a szervezetben: közvetlenül a szivből indul ki, mozgást, munkát, törekvést, magát az életet viszi és osztja ki a tagokban. Munkálkodni jövök én is: egyházam, édes magyar hazám javárai Nem dalos mező, virágzó rét, turisták által keresett, eldugott táj akarok lenni, hanem országút, amelyen az élet jár, amely értékeket szállít, amely a szivből, a központból indul : Isten-, felebarát- és igazi hazaszeretetből, — amelynek dobbanása van: mindent másokért végez, amely mindenkié, aki egyszer elindult rajta. Hídnál találkoztunk! Valamikor nem volt még kizárólagos megjelölés a pontifex szó a főpapi méltóságra. Hidkészitöt — minden papot jelentett Pontifexnek jövök I Összekötni embert Istennel — testvért testvérrel — magyart a magyarral I Áthidalni lelki szakadékokat, amelyeket a bűn feszített szét a lelkekben; felekezeti, társadalmi, gazdasági ellentéteket; politikai különválásokat. Hid akarok lenni: sem egyik, sem másik parton, mert nem ez a hid rendeltetése; hid akarok lenni, mindegyik javát szolgálva; erős, hogy a partok távolságát és a megterhelést bírja. Rendelkezésükre állok, méltóztas- sanak felhasználni 1 Akár helyi vonatkozásban a Séd-patak felett, akár vármegyei használatra a Sió hídjának, vagy a Dunán, mint a pontonhíd egy szerény csónakját, magyar hazánk javára. — Az önöké vagyok és akarok is maradni 1 Bevonulás Szekszárdra Az apátur lelkesen megéljenzett válaszának elhangzása után a polgármester bemutatta a fogadó bizottság tagjait, majd Gaál János a polgármesterrel együtt helyet foglalt Szekszárd város diszhintójában, mire kerékpáros cserkészek disz- kiséretével megindult a hosszú hintó- és gépkocsisor Szekszárdra. Amerre az impozáns menet végighaladt, mindenfelé örömteli arcok üdvözölték a megyeszékhely katolikus híveinek uj lelkipásztorát Egyes szám ára 12 filléFa
