Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-04-16 / 31-32. szám

- 8

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1938 április 16.

mondta — legyen a kend neve Ggves Kis Andris.

Ogyes Kis Andrásnak srófos esze volt ^fegrántoita vastag szemŐldo* két, hogy nem ez is csúfság miatt lészen-e? Mondjuk amiatt az amerikai pénz miatt ?.. . Mert akkor... De nem, a jegyző ur szólott:

— Kend a legjobb vásározó a faluban. Ad-vesz, növeszti a portáját, földjét Ügyes Gömbölyödptt az Ügyes Kis András képe. Megnyugodott és illendően hátra állt a többi neves Kisek közé. Még büszke is volt, egyik sem kapott olyan ajénlós nevet, mint ő.

Aztán következett az én szegény apám, áldja meg az Isten a lépteit is. Nagy darab ember volt, mint én jp. Odalépett az asztal felé s azt lendítette oda kellemes szóval:

—• Tessen engem Mázsás Kisnek nevezni jegyző uram. Ha valami incepinc ember volnék, nem kérném ezt a nevet magamra, de mivpl bajuszserkenés óta felöl vagyok a mázsán, nem lesz nekem szégyen, ha Mázsás Kis lesz a nevem nekem és szülötteimnek.

—-■ Jgy lett az én nevem Mázsás Kis Rózái, kezét csókolom 1 Megállt a hangja, mintha látná azt az öt megkeresztelt embert a falu asztalánál. Mintha erezné azt a súlyt, amit ott tettek rá azon a messze vidéken, hogy húzza visszafelé a gondolatát, ne eressze el onnan I többé-r- Utcára néztek az ablakaink, két utcára, instájpm. A bátyám I kántor, az öcsém festő, megfestette ! nekem a templomunkat, hogy mindig láthassam ... Hogy jobban fájhasson a szivem utána... Én kohász felesége lettem.

Mintha nem is ült volna senki á fehér konyhaszéken. Mintha csak égy konduló harangütés lett volna ez a pár szó, úgy zengett keresztül a szomszéd falig a levegőn. Ott megkoppant a rézüstök, mozsarak tájékán és visszajött panaszkodva újra hozzám.

y— Kanász felesége lettem Nem panaszkodhatom, jó uram van, tisztességes hajlékom, van mindenem, enni, innivalóm, de azért az a két utcára szóló nagy ház, amiben nevelkedtem, ó, hányszor elémjár, tekintetes asszonyom! Az apám nagy szava, az anyám siró hangja, ahogy a nyakamba szokott borulni *.

— Én drága szülöttem 1 Mindig ezt hallom, ha itt megszólalnak az emberek a hátam mögött, hogy; jött-ment. Kanász felesége.

Kit, kéknefelejcs szeme könybe- borult. Szerettem volna megsimogatni a kezét és megvigasztalni, hogy ne sírj Mázsás Kis Kozál, lehet még otthonod, nagy házad, becsülésed, hited, bizni kell az istenben

Nem tudtam azólnj. Ott jártam vele gondolatban a falujában, ahol a hajnali érkezésből délben kerül haza a szülői házba, úgy édesgetik, kínálják, simogatják jó szóval az ismerősök.

—■ Halljátok- é 1 Itthon Mázsás Kis Rózái a messzi Dunántúlról. Hall- játok-é?1

Csijingel a szó a szülői házig.

— Asszony, — mond öreg Mázsás Kis — ma csirkét vágjál, itthon van Rózái.

Hogy kap melléhez az az öreg, kicsi asszony. Mintha a szive ugrana ki helyéből.

— Ne már édesapjok, fáj, ha bolondit kelmed

— Hogy én-e ? Nem lelkem. Vágjad csak a csirkédet. Csabai Szűcs Mari hívta be, onnan Károsék, Mikóék, Geszti Sándorék, meg a többi Talán ebédre itt lészen... í

Csend lesz. A tűzhelyen meg- S keverek valami rántásfélét, magam sem tudom mit. Ott érem még Mázsás Kis Rózáit a Geszti Sándorék- nél. Tarka sávolyos abroszt terítenek éppen elébe, enni visznek neki, szabadkozik. De csak egy csipetnyit 'mégis rásziveskednek. Egyszerre találkozik a tekintetünk. — ó Istenem, talán nem volt még ember az életemben, akinek a gondolata ilyen híven vallaná az enyémet.

Csend lesz. Csak annyit szót még :

—- Ha a hegyek télé tetszik járni tekintetes asszonyom, ne tessen megvetni a házamat, tessék bejönni, megmutatom a templomunkat, meg a szülői házunkat. Az öcsém festette ..

«I

Arra jártam nemrég. Dalolt Mázsás Kis Rozéi Úgy 9zólt a hangja, mintha zokogás lett volna s én nem mentem be, csak hallgattam, hallgattam. mintha egy messzi falu harangja hivott volna imádságra.

HÍREK

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország I

Hűsvétvasárnap

Villan a szárny s a pariffyakövek zúgnak a kék leregúben ; feis madarak szava szittya szöveg, kardaluk édes, erőtlen.

Harcos a rfigy. Szíve zsongva dobog, összekúszálja az ág a szelet. .

Eefignek a mélyben a tómra dobok, dombról a dombra ha száll üzenet.

* f •£ W iAtveszem én is a töld ütemét.

Harcos a kar, de a téli hideg Benne mered. — A szívem üt-e még? ömlik a fény. — Úgy-e, érzi szíved >

— Itt a tavasz I — Nem t A homloka csak I Csókol a nap. Ma a csókja mohó.

Játszik a szél kusza bokrok alatt

Zúdul a lény melegen, ragyogón,

Pattan a jég feszüló ereken.

— Nézd csak I A domb ma megadta magát. Könnyű selyem suhogót szelesen, illatosán lebegtetnek a fák.

Eljön az Úr I Keze homlokomon.

S íme, megállnak a játszi szelek.

Este pici, kerek ablakokon százezer angyal a földre nevet.

Gyimesl József.

— Lapnak előfizetőinek, barátainak, munkatársainak boldog húsvéti finnepeket kívánunk— Legközelebbi számnak az ünnepek miatt péntekea, e hé 22-én Jelenik meg.

— Gömbös Gyula emlékének megörökítése Hírt adtunk már arról az országos mozgalomról, amely hazánk nagy fiának, vármegyénk szülöttének, a szegényes murgai tanítói lakból Magyarország miniszterelnöki székéig ívelő ragyogó pályafutásu férfiúnak az emlékét meg akarjn örökíteni. Ezzel a mozgalommal kapcsolatban Sehtdtheisz Rezső vármegyei főjegyző indítványt adott be a Törvényhatósági Bizottság tavaszi közgyűléséhez, hogy a vármegye Gömbös Gyula emlékének méltó megörökítésében nagyobb összegű pénzadománnyal vegyen részt

lparostanonolskolal államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a paksi községi iparostanonc- iskola 1937—38 tanévi költségeinek fedezésére 400 pengő állami segélyt engedélyezett.

— Keresztszentelés. A Tolnámé- \ gyei Tejszövetkezetek Szövetkezete, amelynek országszerte feltűnést kettő sikereiről többször megemlékeztünk, mélyen vallásos érzésű egyének vezetése alatt áll. akik meggyőződték róla, hogy szép eredményeiket Isten segítségével érték el. Hogy a vallásos érzés külsőleg is kifejezésre jusson a Szövetkezet életében, az igazgatóság elhatározta, hogy szekszárdi székházának hivatali helyiségében ünnepélyesen kifüggeszti a keresztet. Egyházi ünnepség keretében történt ez a követésre méltó megható aktus, amelynek során a szertartást Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag végezte.

— Dr Sztanó Sándor egészség - Agyi tanácsos lett« ürömmel olvastuk a hírt, hogy a kormányzó dr Sztanó Sándor ny. szekszárdi közkórházi osztályos főorvosnak a köz| egészségügyi szolgálat terén kifej- ; tett eredményes munkássága elismeréséül e hó 6-án kelt legmagasabb elhatározásával a m. kir egészség- ügyi tanácsosi cimet adományozta.

A nyugalombavonulása után Szek- szárdról Sopronba költözött kiváló orvos az 1871. évi december hó 6-án született a somogymegyei Ta- bon és orvosdaktori oklevelét az 1896 évi junius hó 28 án szerezte i a budapesti m. kir. Pázmány Péter tudományegyetemen. Ugyanabban az évben szerzett egészségtan tanári és iskolaorvosi oklevelet is és az 1896—1898. években orvosgyakornok volt a betegépoló irgalmas rend budapesti kórházában. — Az 1898. évi julius hó 28-án lett a szekszárdi kórház alorvosa, mig az 1903. évben kineveztetett az ideg- és elmeosztály főorvosává. Főorvosi szolgálatával egyidejűén működött a sebészeti, szülészeti és fertőző osztályokon is. Az 1908—1912. években pedig egyúttal a szekszárdi m. kir. bábaképkő intézet tanársegédje is volt. A világháború alatt rendszeres előadásokat tartott a Vörös Kereszt Egylet önkéntes ápolónőit képző tanfolyamokon. Az 1926. évben ő szervezte meg a szálkái és 1928 ban a kakasdi elmebeteg családi ápolási telepeket Az 1928 évtől kezdve pedig az ország első tanyarendszerü elmebeteg gazdaságban, a szekszárdi kórház pa- lénki tanyáján elhelyezett elmebetegek ügyeit irányította. Széleskörű orvosi tudásával évtizedeken keresztül szolgálatára állott a szekszárdi törvényszéknek is. Áldásos orvosi működését a gyöngédség és a szeretet irányította és azt a sajnálkozást, amelyet Szekszárdról való elköltözése széles körökben kiváltott, némileg enyhíti a jól megérdemelt kitüntetés felett érzett általános öröm.

Nyugdíjazás. Dr Zoványi György szekszárdi királyi járásbiró, teljes szolgálati idejét kitöltvén, nyugdíjaztatását kérte és az igazságügy miniszter f. hó 1-től számi tandói ag nyugalomba helyezte. Dr Zoványi az összeomlás után Erdélyből került Szekszárdra és itt a jogkereső közönség legnagyobb elismerése mellett végezte nehéz teendőit. — őszinte sajnálkozást kelt barátai és tisztelői körében, hogy Szekszárdot elhagyja, mert elköltözik Gödöllőre, ahol a nyugalom éveit kívánja eltölteni.

— A Bonyhádi Katolikus Legényegylet és Napsugár Leányklub április 18-án, husvét másnapján este 8 órakor a Katolikus Körben tánc- mulatsággal egybekötött műkedvelői előadást rendez Színre kerül: A cigány, háromfelvonásos énekes, zenés népszínmű.

— A téli gazdatanfolyamok at koré. A vármegyei köziga*gatr* bizottság ülésén a gazdasági ügyelőség jelentésével kapcsolat^, '* vitéz dr Thuránssdey László fői*»-0 nagy elismeréssel emlékezett mJL n vármegye területén tartott téli zőgazdasági tanfolyamok örven<jetg sikeréről és midőn megköszönte 5 kezdeményező gazdasági feltwj- lőség, a szekszárdi m. kir mezőgazdasági szakiskola, valamint & tanárt kar és egyéb előadók tan* dozásait, annak a reményének adott kifejezést, hogy ezeket, a g®«^ által szeretettel látogatott tanfolyamokat a tél folyamén minél szélesebb keretekben lehet maid a vár* megye területén megrendezni

— Bajban sokfélét ajánlanak,

Aspirin-taJbletta azonban esak agyféle van, amin a >Bayer«-kereszt látható. Enélkül csak pótszer Egészsége érdekében ragaszkodjék a valódi Aspirinhez és utasítson vissza minden utánzatot.

— Kunszery Gyula njabb verskötete. Nemrégiben ízléses kiállítású kötetben adta közzé Cserépfalvi budapesti könyvkiadó vállalata dr Kunszery Gyula budapesti gitnná* ziumi tanárnak (dr Kunezer Janó szekszárdi ügyvéd, tb. vm. főügyész unokaöccsének) ötven uia-bb költeményét. Az ismert nevű fiatal poéfci lírájának java termését tartalmazza ez a kötet, amelynek megérdemelt nagy volt a sikere, mert úgy a sajtó, mint a közönség a legmelegebben fogadta. Elmélyült érzés, nagyszerű ötletesség, gyönyörű stilus, bravúros verselési technika és az újabb formákban is tökéletes készség jók . lemzi Kunszert/ Gyula költemény- sorozatát, amelyben édes testvér- ként kergetődzik egymással a l/rg és a szatíra. Több verse pedig maradandó értéke a magyar irodalomnak. örömteljes kötelességét teljesítünk, mikor fiatal földínknek érré • az újabb kötetére szintén felhívjak a közönség figyelmét.

— Zöldmező ünnep Madnosáu. Az Országos Zöldmező Szövetség az ország egyötödét kitevő* mintegy 3 millió kát. boldoyi rét- és legelőteruletének minél gyorsabbá« alaposabb feljavítása érdekében orszáqos legéloversenyék rendezését határozta el. A műit évben megtartott versenyen 7 vármegyének igém sok legelőtársulata vett részt. ’ K legelőverseny díjkiosztásai mpst kezdődtek meg megyék szerint, az első helyen végzett érdekeltségek székhelyén, éspedig ünnepélyes formák között, úgynevezett • Zöldmező- «aj»« keretében Az első ilyen »Zöldmező-nap« április 10-én, vasárnap zajlott le Madocsán, amelyen a főld- mivelésügyi miniszter, a vármegye és az Országos Zöldmeeő Szövetség hivatalos kiküldötte is megjelent. A minisztert Takács János erdőtanácsos, az alispánt Komiss István dr járási főszolgabíró, az Országos Zöldmező Szövetséget pedig Piukovich József dr ügyvezető alelnök képviselte. A »Zöldmezőnap« keretében megtartott díszközgyűlésen Takács János miniszteri kiküldött nyújtotta át a legelőversenyben dijat nyert tolnamegyei legeltető társulatok elnökeinek, ya- lamint azok pásztorainak a Szövetség díszes diplomáit és a földmive- lésügyi miniszter pénzjutalmaihoz

I. dijat a madocsai, a lí-atO, ger- jeni, a Ill.-at a bölcskei, a IV-et a németkéri legeltetési társulat érdé* melte ki a közlegelők feljavítása terén végzett múlt évi eredményes munkásságával. A díszközgyűlést legelő-bemutató, majd ünnepi ebéd kÖAette.’f