Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-03-12 / 21. szám
XX. évfolyam. Szekszárdi 4938. március 42. (Szombat) 21. szám. tacrlcMZtőnSg 6a Madó hivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 ElfiflxeUil dili 'Egész évre _ 12 pengő || Félévre________6 pengő iP dtlűa szerkesztő: ÖLÁZÖ1K FERENC A tan maiJjetenUí minden szerdán és agrambalpa. Blóflictési dliak és hirdetések, valamint a lap azpllentl részét Illáid közlemények a szerkesztőséihez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*00 pangd. — A hirdetés egy 60 mlllhaét«. széles hasábon mllllmélsrsoronként 10 filler, fttléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám*, ellegyzéal, családi hír, valamint a nylltiér soronként 60 fillérbe kerül. Veszprém vármegye tárgyalta a szekszárdi fegyelmi ügyeket Van-e még értelme a március tizenötödiki ünnepnek ? Elég különös, sőt elég szomorú, hogy est még kérdezni is lehet. Pa üg sajnos, nemcsak lehet, de kell is kérdeznünk. Hiszen ez a kérdés nem m keletű és sokan Vágyunk megélő emberek, akik igen jói emlékszünk errs, — mert a harag és a fájdalom nem felejt — hogy maga a törvény- hozás is, ha kitörölni nem is tudta e napot a nemzet emlékezetéből, de legalább a fényét akarta elhomályosítani egy másik nemtéti ünbqpnek, április ll-nek, a márciusi törvények Mentesítésének ünneplésével. Erőszakolt gondolat volt, gyökértelen palánta, el is Bzáradt hamarosan. Másunnan féltjük azonban manap *4g a márciusi eszme életképességét, a március 15-i ünnep jelentősegét. A mai idők* forgatagában olyan örvénylő mélységek tátonganak, amelyekbe eszmei értékek is vajmi köny- nyen alámerülhetnek ; s ha egyszer ös&zecsapődtzk fölöttük a hullámok, vajmi nehéz lesz a nemzet gyöngyhalászainak azokat onnan kihalászniok. Ilyen veszedelme a márciusi eszmének elsősorban maga az idő, a múlandóság. Ennek a hatalomnak alá van vetve minden, ami emberi, tehát nemcsak a testi élet, hanem a gondolat is, az eszme is, a lelkeseié« is, a meggyőződés is. Es nem kell az a pár ezredév sem, moly a költő szerint a fáraók gúláit ledönti és az elvek is porrá válnak, akárcsak az ő hirdetőik. Más idők, más emberek, más küzdelmek és célok lépnek a régiek helyébe és mindig csak z mának élete igazán aktuális. Ezzel nem azt mondjuk, hogy az ember szükségképpen leválasztja Leikéről mindazt, ami őt a múlthoz köti 0 hegy fölfogásának és törekvéseinek egyetlen irányítója csakis a mának érdeke, a pillanatnyi szükséglet. Az emberiség történelmének erre a na* gyón is materiális szemléletére rácá* föl maga a történelem, rácáfol a tulajdon öntudatunk és rácáfol épp a március idusa, mely mutatja, hogy van még az emberben érzék a múltak lelki értékei iránt. De az bizo nyos, hogy ez az érzék is változik, újabb tényezők lekötik maguknak, a régi hatások időszerűtlenné válván, elfakulnak és veszítenek abból az intenzivitásból, mely valaha tömegeket tudott megmozgatni. A nemzet is család, a kis csali dók nagy családja. A családi ünnepek és emléknapok is, akár a gyászé, akár az örömé voltak, idővel eihala vány ódnak : íme a március tizenötödike jelentőségének belső, természe- tes fogyatkozása, melyen sem csodálkoznunk nem lehet, sem megbotrán- koznunk nem szabad — de tennünk lehet is, szabad is, sőt kell is ellene. Annak azonban, bogy a márciusi eszmékből is bérül a magyar lelki' ség veszteségszámlája, egyéb külső okai is vannak. Ezek két csoportba oszthatók. Az alsó és régebbi devalváló erő az volt, hogy ezt tamapot az a világ szemlélet, az a politikai párt akarta minden >óron kisajátítani magának, mely a márciusi gondolatban rcBak a forradalmi elemei (látta meg, a múltaknak szánt hadüzenetet, a régi rendnek lerombolását; és mert a saját lelke is destruktiv elemekkel volt telítve, mert ahol a lábát megvethette, ott nyomban megkezdte el- mérgesítő, szétmállasztó tevékenységét: ennek a világnézetnek, ennek a nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlzti elvnek a szentesítését, a történelmi patináját akarta megtalálni a márciusi napokban. Es nem vette észre, minő égbekiáltó és magyar ssivnek minő vérláaitó ellentmondás sál rontotta le március tizenötödiké nők ünnepi jellegét: vörös aásalóval, vörös kokárdával vonult fői a magyar nemzet szabadságünnepéo és a Talpra magyar 1 költőjének szobra előtt a Marseillaiset énekelte .,. A másik ««ója a negyvennyolcas fának az az uj lelkiség, az a politikai irányzat, mely gyökereit nem a magyar nemzeti mulá ezeréves télévé- nyébe, hanem élősdi fagyöngy gyanánt idegen fának a törzsébe kívánja mélyíteni. Es mert minden hasonlat sántikál: az a nyárfa eltűri, sőt táplálja a fagyöngyöt, de az az idegen állameszme nekünk nem táplálónk, hanem életerőnknek ki szipoly ozój a volna. Mit tehetünk és mit tegyünk, ha március tizenötödikének ünnepi jellegét meg akarjuk őrizni ? őrizzük meg annak magyar voltát és termékenységét, akkor ünnepi jellege sem fog veszendőbe menni. Ne vessük oda ezt az emlékünket is annak a lelki Teleki térnek zsibvásárjára, ahol máris bántó, fül* siketitő, mohó zajjal 'kínálják eladásra mindazt, ami nekünk szent volt, mert magyar volt. Ne lássuk meg március idusában csak azt, ami benne torra dalmi volt, necsak a márciusi ifjak lelkes szónoklatainak visszhangját ébresztgessük magunkban, hanem gondoljunk a tettekre is, az áldozatokra, a szenvedésekrel A Pilvax kávéháziéi Branyiszkón, Isaszegen, Szenttamáson át Világosig bosszú volt az ut, tövissel volt szegélyezve, vérrel volt áztatva; és Petőfink isme rétién hősi sírja magasabbra emeli magyar nemzeti öntudatunkat és kivált kötelességérzetünket, mint a Nemzeti Muzeum lépcsője, honnan először hangzott el a Talpra magyar. 3 amíg ez a nemzeti öntudat és kötelességérzet él bennünk, március ti« so ötödiké mindig megmered ünnepnek az emlékesét számára, de Széli JózBef m. kir. belügyminisz tér Tolna vármegye közigazgatási bizottságához leiratot intézett, melyben közli, kogy e hó 4 én kelt el határozásával vitéz Vendel István polgármester, dr Ce. Papp Jenő köz igaagatási tanácsnok, dr Bus Lajos városi tiszti főügyész és Parkas Imre volt szekszárdi városi főmérnök, je lenleg Győr szab. kir. .város műszaki főtanácsosa ellen megindított fegyelmi eljárás lefolytatására és aa elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalára — Veszprém vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmányát jelölte ki. A belügyminiszter egyben felhívta a bizottságot, hogy a nevezettekre vonatkozó fegyelmi iratokzt Veszprém vármegye közigazgatási bizottságához mielőbb küldje meg. Vitéz Thuránszky László dr főis pán intézkedett, hogy az iratok haladéktalanul Veszprémbe átküldésséSzabó Lajos, az uj táblai elnök f. hó 9 én látogatást tett a szekszárdi kir. törvényszéknél. Ez alkalommal fogadta az ügyvédek tisztelgő küldöttségét is. Dr fíforvát JeUŐ a tolna- megyei ügyvédek-et képviselő ügyvédi kamarai helyi bizottság éa a szekszárdi ügyvédi kar nevében Üdvözölte az u,j «táblai elnököt, rámutatva be szédébeu arra, bogy a mai forrongó politikai, társadalmi és gazdasági eszmeáramlatok közepette az igazságszolgáltatás fokozott jelentőséget nyert és ma a bírói hatalomra mint szilárd pontra a 'legnagyobb megnyugvással tekintünk. Hangsuyozta, hogy az uj elnök személyében kiváló emberi és bírói tulajdonságainál fogva megfelelő ember került a megfelelő helyre. Megemlékezett a hagyományos jó nők éz ezen miniszteri rendelet következtében dr Baypál Sándor árva- széki elnök, vizsgálóbiztost felhívta zrra, hogy a fentemlitett tisztviselőkkel szemben a fegyelmi vizsgálatot tovább ne folytassa. An ügyre vonatkozóan kérdést intéztünk vitéz Vendel István polgármesterhez, aki a következőket mondotta: Egy fővárosi lapból már értesültem a belügyminiszter ur elhatározásáról. Az, hogy ő Veszprém vármegyét jelölte ki an eljárás lefolytatására és I, fokú ítélethozatalra, nem az én kívánságomra, vagy a hírlapokban is jelzett kérelmezések következtében történt, hanem tisztán és kizárólagosan a törvény vonatkozó szakasza alapján. —- Hogy a szakasz mit tartalmaz, I arra hozzánk fordulóknak szívesen I adunk felvilágosítást. viszonyról, mely az itteni bíróság és az ügyvédi kar között fennáll és amelyet az ügyvédi kar a jövőben is a legnagyobb szeretettel kíván ápolni és ebhez kérte az elnök támogatását. A táblai elnök igei rai vályús banga váftaezábao a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az ügyvédi karról, arról a heroikus küzdelemről, amelyet a mai nehéz gazdasági viszonyok közüli folytat. Kitért a bíróság és ügyvédség közötti vissooy fontosságára, kiemelve, hogy a bíróéig nagyjelentőségű és felelősségteljes munkája az ügyvédi kar utján megy át a köz- tudatba. Biztosította végül az ügyvédi kart, hogy a maga részéről is nagy súlyt helyez a bírói és ügyvédi kar köiötti jó viszony ápolására. Nylsztor Zoltán szekszárdi előadása * dotogtevn, termékeny munkanapnak I a magyar akarat számára. Dr Mtgyaráaz Ferenc. A Szekszárdi Urilányok Mária koBgregáeiója nagyon lekötelezte a város katolikus értelmiségét azzal, hogy sikerült egy előadásra megnyernie dr Nyiszior Zoltán pápai kamarást, a Magyar Kultúra főszer kesztőjót, a nagytekintélyű publicistát. A vármegyeháza nagytermében tartott kulturdélután keretében is merkedhetett meg a közönség Nyisz- torral, akinek előadását megelőzően Fülöp Kálmán zeneszerző (Pócb) zongorázott mély átérzéssel és bra varosán magyar nótákat, Patacsi József ginn, hittanár Székely László és Mécs László néhány szép költő ményét szavalta művészi rátermett | séggel és nagy hatással, majd a Szent I Cecília énekkar dr Tóth Bála ügyvéd vezetésével Koessler 93. zsoltárát énekelte tökéletes kidolgosással, a sok pompás hanganyag gyönyörű harmóniájával. Ezután következett a kulturdélután fénypontja. Dr Nyisztor Zoltán hatalmas beszédben szólt a társadalom uj kialakulásával kapcsolatban a katolicizmus problémáiról, hangoztatva, hogy a katolicizmus semmiféle pozitív munkából ki nem vonja mBgát, mert nem szokott semmifóle eszmeszületés an- gyalcsinálója lenni. Mindenekelőtt megállapította, hogy az emberi lélek kormányzásit nem sajátíthatja ki magának sem tudós, sem katona, sem diktátor, akiknek receptjei Európa egysegea korszellemét nem tudják kialakítani ős azt a legjobb esetben A pécsi bír. ítélőtábla elnöke Szekszárden Egyes szám ára 12 fillér.
