Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-01-01 / 1. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1*938 jariuSr \ W Boldog uj évet kivdn mélyen tisztelt vevőinek Városi Drogéria is kimdia ezt a jó helyet. Hiaba vizsgálta meg a dúsan megrakott varsát! a a épp olyan volt, mint ezer másik. Hirtelen mosoly asaladt végig áb- ráaatán, a kárörvendők aiólea neve­tése. — No, megállj felebarátom, majd adok én neked belekontárkodni as én mesterségembe I Essel, kéjes gyönyörűséggel, ssedte ki a saép halakat sorra as idegen varsából. Eantán a dupla fogással vígan ftttyttréssve indult visssafelé, mint aki jól végeste a dolgát és ma­gában asámitgatni kesdte, mit fog kapni esért a sok balért. Nc-m ment rögtön befelé a városba, előbb még betért kunyhójába egy kis pihenésre, nehogy meglássák arcán a fáradságot. Mar magasan állt a nap, mikor falébredt. Sietve ssedelódskö döit és indult útra. Mar jókora utat megtett és már keadett kibontakosni Paripás a lát­határ saélén, mikor mosásiról egy sudár a ak seines ruházatát pillan« tolta meg. A járásáról megismerte a fthérnépet. Arató Málcsi lehet es, senki más, csak azt nem tudta, mit keres ilyen szokatlan időben esen a tájon. Mar messziről lelkendezve kö ssöntötte: — Adj Isten Málcsika, hova hova ? — Jó napot Ferkó, de jó, hogy magával találkozom, as Isten küldte magát errefelé. Ma este vendégeink leesnek és hal kéne, as édesapám menesztett sebbel ide ki a Lasira, hogy hal nélkül hasa ne jöjjek. Na künk is less majd valamelyest, de hát az nem elégséges. No, ast mondja, van-e hala és mennyiért adja, mert igen igen sok dolgom van. Olyan gyorsan mondta mindeze- két, hogy Ferkó elfeledte a fára dal más éjsaakát, a Weis* Simít, as öss sees haligénylőket a fényesnek ígér késő haszonnal együtt, a szive el lágyult, mint eser más e korban levő fiatalemberé és igy szólt lelkendező hangon: — Egyetlen Málosikám. Itt van es a pár hal, elég less ? — Jéaus Mária, hol fogott ennyi halat, hiss ebből lakodalmat lehetne csinálni. — Hát ast jó vón’ mindenesetre, de egyelőre tán elég less a pesti ven* dégeknek is. Aztán együtt ssaporázták a lépést hasáig és mondani sem kell, hogy Ikrás Ferkó egy megveszekedett fityinget sem fogadott el a tenger­sok halért, inkább meghivatta magát estére a pesti vendégekhez. Hama­rosan kereket oldott, hogy tisztes gúnyáról idejében gondoBkodhassék. Lázasan készülődött egéss n*p és a Weiss ur szívesen előlegezett neki ezt is, ast is, gondolta, ugyiB meg­hozzák az árát a jó kövér halacskák. Már messziről éreste a hálásaié csiklandós illatát, a ssájában össze- csurgott a nyál. A hásban igen sok uriforma hangoskodott, Málcsi, mint takaros gazdasszony sürgött forgott a tűzhely körül, . Az öreg Arató vidám falusi érdé kességekkel mulattatta a szalonruhás pesti népségét, azok aztán szörnyen hehehéstek. — Adj Isten Ferkó öcsém, es I Isten hozott, kerülj csak beljebb! — | látszott as öregen, még tovább bár | lálkodna, ha nem lenne zsindely a háztetőn, ha nem lennének üt a ven- I dégek, ha nem figyelné minden sza­vát as úri h*d. Már as asztalon párolgott a „várva- várt“ eledel. Mindenki nagy izgalom­mal látott evéshez, csak Ferkó szeme kereste Málcsi két smaragdját. — Úgy-úgy, édes fiam, csak ke­resd a Málosit — hangzott Arató szava — bejre kislány mi, csak olyan, mint te legényben. Nem tudta mire vélni est a ssives hangot, ezt a meleg esivet, ami Arató uramban nyiiadzott. A nagy lármában egyszer csak megoldódott minden. Az öreg oda­hajolt hossá: — Édes fiam, eserszer köszönöm neked, hogy jót tettél velem. Mert nélküled iszonyú csúfságba kevered­tem volna. Tadod, mióta a Mihály szomszéd már nem jár ki a Kattyasra, én bérlöm tőle a kőgát környékét. Nrkem sem igen köd a bal, hát csak ritkán j Írogatok oda. Most, hogy vendégeket vártam, tegnap kifsssi tettem a varsámat, gondolva, hogy legalább nem kell draga pénzen venni annyi halat. Ma reggel kiküldőm a bérösgyereket, hát'egy fia hal sincs a varsámban, valami gas esekényeső meglekelte, ott feküdt as én varsám c ufságra as egyik füsbokron, as bis a . .. Hát azért vagyok ilyen hálás, mert megmentettél a szégyentől. Andrással forgott a világ, irult- pirult. Keresztben feküdt a gyomrá ban a lopott hal, pedig nem is volt bnene egy cs pp ikra sem. Cserkészgyűlés A Tolnamegyei Cserkészintéző Bi- sotiság december 18 án Ssekszárdon a gimnáziumban gyűlést tartott Fa­luéi Ferenc igazgató elnökletével, aki meleg és elismerő szavakkal em lékezve meg a megyéből elhelyezett vitéz Geren day Adam cserkészéi de meiről, megnyitja az ülést. Csapó Jenő főtitkár számolt ba ezután a megyei cserkészet félévi mozgalmá­ról, Meg'udjuk, hogy a megye 28 csapatából 14 táborozott a nyáron. A hazafias gondolat elmélyítésére tör ténelmi táborokat rendeztek. Tolna vármegye Törvényhatósága 1171 P segéllyel támogatta as idén a tábo­rozásokat. Vesetőhiány miatt megssünt 2 csa­pat (grábóoi elemi és tamási iparos), de vissont alakulóban van Ismény- ben, Hőgyészen és Simontornyán. A ssekszárdi 40 es csapat nyerte el a Pécsett rendezett országos fény- képkiállitás csapatdiját ssámos egyéni d,jj»1 együtt. A hollandiai világjamboreen is vet tek részt megyei cserkészek, a 40 es ssekszárdi csapat 7 tagja. Az egyik résztvevő, Eordögh Barci az oresá gos cserkéssnap óvűrsenyen II. dijat nyert jamboree naplójával. Parancsnokváltozás történt a 665. sz. dombóvári csapatnál, hol Marcseii Györgytől Tamás Gyula tanar, a 685-os saekssárdi polgáristáknál vitás Gerenday Ad ám tói Gáncsov Károly tanár és a 697 es tengelici csapatnál Gonda Bélától Döme Kiara tanítónő vette át a csapatvesetest. Cserkéssközigazgatás szempontjá­ból & megyei cserkészet a pécsi ke­rülettől átcsatoltatott a IV. székes fehérvári kerUlethes. A megyei cserkészet megbecsülő sének a jele, hogy a székesfehérvári cserkésskerület közgyűlése Fa udi Ferenc vm. cserkészeinököt kerületi társelnökké, vitéz Zerinváry Janos vm. veseiőtisstet a kiegyenlítő bi- sottság elnökévé és Sorányi Károly 40-es parancsnokot az intézőbizott­ság tagjává választotta. Még nagyobb megérdemelt kitün­tetés erte a varmegye két cserkesz- vezetőfeifiát a magyar cserkészet fönnállásának 25 éves jubiUuma al kaiméval, a vallás és közoktatás ügyi minisster a cserkészet terén ki fejtett buzgó és eredményes muakás ságáért elismerésben részesítette Fa- iudi Ferenc gimn. igazgatót és vitéz Zerinváry János tanárt. Á szekszárdi gimnázium 40. számú csapata tavasszal tartja fennállásá­nak 25 éves jubileumát. Ez alka­lomra nagyszabású ünnepséget vett tervbe a megyei cserkészet és elha­tározta, hogy ugyanakkor tartja évi tisztújító közgyűlését is. A tisztújító közgyűlés előkészítő- j Kedves vendégéinek boldog uj évet.-kíván ;-i •}■./■ s BÖSKE fodrász-szalon sére vitéz Fmy Béla ezredes, vitéz Zerinváry János és Csapó Jenő tanár, intésőbizottsági tagokat küldte ki. A megüresedett vármegyei ellen­őrzői tisztségre Sorányi Károly 40 es parancsnokot választotta meg. A gyűlés örömmel veszi tudomá­sul, hogy a szekszárdi 40 es csapat kebelében rádió amatórtanfolyam fo­lyik és rövidhulláma adó és vevő- készülék felállítása van folyamatban. Vitéz Finy Bála ezredes kiemeli a kezdemény nemzetvédelmi jelentősé­gét, es irányban további muokakiépi- tésre buzdít s ehhes a vármegyei testnevelési .felügyelőség te jes támo­gatását megígéri. Vitéz Z*riováry János rögtön bejelenti, hogj^ Bony- hádon is hozzáfognak a rádiós mun­kához. Hajas Béla, vitás Finy Béla, Fa- ludi Ferenc, dr Gricsman Gyula, Nemeth Gyű1 a és mások hozzászólá­sával lelkes hmgu eszmecsere folyt a megyei cserkészet fejlesztéséről, a megyének Cserkéssileg kiaknázatlan területein térj esz léséről és erre a mun­kára elsősorban vitéz Zarinváry Já nos vezetőtisztet és Ments János kis cserhészügyi előadót kérte fel. Faludi Ferenc bálás szívvel adózva as intézőbizottság és vezetők önzet­lenül végzett lelkes és neműs mun­kájáért, az ülést bezárja. . A Nuggar Kender- ét Lenipar Részvénytársaság Dunafáldoár gyártelepének karűcsonyfa-Qnnepsüge Karácsony estéje előtti napon, 28 án rendezte impozáns keretek közt a dunaföldvári gyártelepén alkalmazót tai, munkásai s azok családtagjai ré szőre karácsonyfa- ünnepségét a Ma­gyar Kender- s Lenipar Rt. Amióta e vállalatát saját kezelésébe vette át s tekintélyes nagyüzemmé fejlesztette ki a dunaföldvári telepet — lépten- nyomon oly szociális intézmények megszervezésére kell felfigyelnünk, melyek méltán felkeltik megyénk közvéleményének érdeklődését s ki­vívják elismerését. Es év tavaszán gazdagon felszerelt napközi otthont a csecsemőgondoso- telepet létesített a vezetőség, hogy ott as Usemben dolgosó munkásanyak gyermekei, csecsemői szülőik elfog­laltsága alatt otthont nyerjenek s most a karácsonyi szent ünnepekre a telep 187 munkása s a munkás­ul kedves mozilátoga­tóknak boldog uj évet kíván Krenner József igazgató TELEFON: 143 VILÁ6­MOZI Igazgató: KRENNER 1ŐZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: l/sT és l/,9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Pénteken, dec. 31. Szombaton, jan. 1 3 órakor a helyár vigalmi adóval egyQtt 77, 66 és 44 ! Tyiinpeyfflf oefa a V* 9 órai előadás után, malac és miivcmi« Mtc, egyéb ajándéktárgyak kisorsolása Nöll Károly vígjáték«: Hetenként egyszer láthatom Főszereplők: Perczel Zita, Kabos Gyula, Vaszary Piri, Földessy Géza, Lendvay Márta, Mály Gerő Vasarnap, Januar 2 an 3 órakor a helyár vigalmi adóval együtt 44, 66 és 77 ! Szabadság, szerelem... Főszereplők: Wi.ly Birgel, Viktor Staat, Hansi Knoteck Kiegészítő műsor; Jálökos kutyák A mozPlcellevnesen fűtve van! családok 66 kis gyermeké részére megható karácsony fa-ünnepséget ren­dezett, amolyan minden egyes gyer­mek egy öltözet meleg rabára való anyagot s 2 kg cukrot, különféle édességeket kapott s a munkások mindegyike zsírt, cukrot, lisztet vitt haza, karácsonyi ajándékul. Az ünnepség a nemrég létesült napközi otthon helyiségeiben folyt le, melyen résztvettek a dunaföldvári Irgalmas Nővérek iskolájuk növen­dékeivel, továbbá Ambach Mihály apátplebánoB s még számosán. A műsor keretében öt apró gyer­mek versikéket szavalt, az Irgalmas Nővérek növendékei rövid színdara­bot adtak elő, majd a Napközt Ott­honban gondozott gyermekekből ala­kított 'énekkar karácsonyi, énekeket énekelt. Az ünnepi beszédet Ambach Mi­hály c. apát, dunaföldvári plébános mondotta, aki magasszárnyalásu be­szédében hosszasan méltatta a társa­ság vezetősége által létesített szociális intézmények jelentőségét — először a Napközi 0 thon jött, a Csecsemő- gondozó s most ez a megható ünnep­ség, amelyek mindegyike egy-egy mérföldköve annak a hosszú útnak, me’y nemzetünk különböző társadalmi rétegeit a krisztusi szeretetben egy­más megértéséhes vezeti« Isten áldá­sát kérte e nemes munkára. A szeretetteljes ünnepségért s s gazdag ajándékokért ^gyártelep egyik munkása mondott köszönetét, majd Klopfer igazgató, a gyártelep veze­tője válaszolt az elhangzott beszé­dekre, kü ön hangsúlyozva köszöne­tét Ambach Mihály apátplebánosnak megtisztelő megjeleoésééit s szívből fakadó szavaiért. As ünnepség as ajándékok s a hatalmas karácsony­fára felfüggesstett édességek szét­osztásával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents