Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-12-14 / 99. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. december 14. (Szerda) 99. szám. * TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sscrkcaztfiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében* Telefonszám: 85 eilflicUal dill Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZ3IK FERENC A lop meffjclcntk minden sscrdtn te szőni balon. Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dlla V50 pengő. — A hirdette try 60 milliméter széles hasábon rail II mélsrsoron ként 10 fillér. J. ... .... .. . . Állést keresőknek 00 százalék kedvezmény. Előfizetési dllak ée hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyztet, családi hír, valamim a m közlemények a ozrarkesztőséghez küldendők. | nytíttér soronként 60 fillérbe kerül. A kormány alkotó munkála A képviselőház pénzügyi, közigazgatási és közoktatásügyi bizottsága megalakulása után nyomban hozzákezdett az érdemleges építő munkához. Az együttes ülés tárgyalta a vármegyei, városi és községi alkalmazottak, valamint a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó alkalmazottak betegsegélyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat szerves része annak a szociális reformsorozatnak, amellyel Imrédy Béla és kormánya jobbá, igazságosabbá akarja tenni a magyar életet, örömmel kell megállapítanunk, hogy a bizottsági vita során az elhangzott felszólalások emelkedett hangnemben, tárgyilagosan bírálták a kérdést, háttérbe szorultak a pártpolitikai szempontok és előtérbe lépett az általános nemzeti szempont. A bizottság munkájában először vettek részt a Felvidék képviselői, akiknek felszólalásaiból is nyugodt önérzettel állapíthatja meg a nemzeti közvélemény, hogy a benesi Csehszlovákiának oly sokat hangoztatott szociális intézményeivel és szociális gondolkodásával szemben is felvehetik a versenyt a magyar intézkedések. Nemcsak törvényekkel, hanem a valóságban is állják a versenyt — mondotta Fenczik István. A csehszlovák államban — folytatta megállapításait — a szociális intézkedések igen magas nívón állottak, de csak papiroson. Magyarországon nem ez a helyzet. Itt, megállapításai szerint, bátran fejlesztik ki a szociális, beteg- segélyző és hasonló célú intézményeket és a népjóléti, szociális és egészségügyi helyzet, ha figyelembe vesszük a most beterjesztett és ezután megalkotásra kerülő törvényeket, minden tekintetben értékesebb, mint azok, amivel oly sokat és oly kevés alappal büszkélkedett Csehszlovákia. Valóban ez a helyes ut. Fejleszteni, tökéletesíteni a szociális intézményeket, tényekkel, cselekedetekkel felvenni a harcot azzal a cseh propagandával, amely a hazugsághadjáratok egész sorát használja fel, hogy lekritizálja, gáncsolja a magyar politikai törekvéseket. A mindvégig magas színvonalú, tartalmas vita végén Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Készséggel felajánlotta, hogy a törvényjavaslatba vegyenek be olyan értelmű felhatalmazást, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy a bevett vallásfelekezetek lelkészeit, hitoktatóit és kántortanitóit részesítse az OTBA juttatásaiban. Ezt a kérdést ezek szerint rendeleti utón lehet majd rendezni. Bejelentette, hogy az OTBA működési körét egyébként is kiterjesztik és a szülési s temetkezési segélyt a jövőben felemelik, valamint azt, hogy az OTBÁ-nál rövidesen be fogja vezettetni a fogászati rendelést. Különösen nagy jelentősége van a pénzügyminiszter ama bejelentésének, hogy a kormány a népbetegségek elleni küzdelmet a legszélesebb alapokra fekteti, abból kiindulva, hogy a legjobb védekezés a megelőzés. Hangsúlyozta még Re- ményi-Schneller Lajos, hogy mind ő, mind a magyar kormány a jövőben is mindent elkövet, hogy a tömegével felmerülő kérdések mielőbb kielégítő megoldást nyerjenek. Ebben a tekintetben különös figyelemmel és szeretettel kezeli a magyar kormányzat a Felvidék problémáit. Amikor köszönetét mondott a félvidéki képviselőknek elismerő szavaikért, hangsúlyozta, hogy a Felvidéket érintő minden kérdésben a Felvidék képviselőivel a legteljesebb egyetértésben kiván a kormány eljárni. Megindult az alkotó munka. Az Imrédy-kormány nem szavakkal és ígéretekkel, hanem tettekkel dolgozik. Tények, alkotások jelzik a szociális program fokról-fokra való megvalósítását. Tények, alkotások bizonyítják, hogy az a szeretet, ragaszkodás és bizalom, amely a közelmúltban is olyan imponálóan mutatkozott meg vitéz dr Imrédy Béla és kormánya iránt, a nemzeti | közvélemény előrelátó józanságát, • megfontolt politikai tisztánlátását I igazolja. Gróf Csáky István az ui külügyminiszter A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére gróf Csáky István rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert kinevezte magyar királyi külügyminiszterré. Az uj külügyminiszter az 1894. évben született, az 1919* évben végezte a konzuli akadémiát és azonnal külügyi szolgálatba lépett. Fokról-fokra haladt előre és legutóbb már évek óta kabinetfőnöke volt Kánya Kálmánnak, a napokban lemondott külügyminiszternek. Gróf Csáky István, akinek külpolitikai munkásságát az egész nemzet nagy megnyugvással, örömmel és teljes bizalommal várja, hir szerint már a közel jövőben nagyjelentőségű külföldi útra indul. Az uj külügyminiszter kiváló személyével részletesen foglalkoznak a külföldi lapok is. A berlini és római újságok kőzlik az életrajzát és valamennyien megállapítják, hogy meggyőződéses hive jannak a külpolitikának, amely az ország felemelkedését a tengelyhatalmakkal való szoros és bizalommal áthatott együttműködés utján biztosítja. Hangsúlyozzák, hogy olyan férfi veszi át a magyar külpolitika vezetését, aki Európa és saját országa szempontjából oly döntő események különböző szakaiban nagy szerepet játszott és igy teljesen át tudja tekinteni ennek az uj rendnek az alapjait. Örömmel szegezik le róla, hogy az ifjabb külpolitikai iskola egyik legtehetségesebb diplomatája és hogy személye biztosíték a német- magyar-olasz kapcsolatok további fennállására és elmélyítésére. Nagy érdeklődéssel és szeretettel ir gróf Csákyról a lengyel sajtó is, rámutatva arra, hogy az uj magyar külügyminiszter Báthory Istvánnak, a nagy lengyel király nővérének a leszármazottja. Szilárd az ország pénzügyi helyzete Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter vasárnap beszámoló beszédet tartott Baján és választói előtt országos visszhangot keltett hatalmas beszédben vázolta az ország pénzügyi helyzetét és többek között ezeket mondotta: Ma az egész közvéleményt az a kérdés foglalkoztatja, hogy a honvédség felszerelése és azok az intézkedések, amelyek a Felvidék visz- szacsatolásával jártak, nem kerül* tek-e olyan rengeteg pénzbe, hogy ez megingathatja államháztartásunk egyensúlyát, vagy pénzünk értékét ? Röviden válaszolok: nem került annyiba! A magyar közvéleményt az a kérdés is foglalkoztatja, vájjon { a történtek után megvalósitható-e I az egymilliárdos beruházási program ? Válaszom ismét rövid: meg* valósítható. Az egymilliárdos beruházási program változatlanul folyik tovább, mintha közben semmi sem történt volna. Ez elsősorban a polgári beruházásokra vonatkozik, mert a katonai beruházásokat sokkal gyorsabb ütemben valósítjuk meg, sőt — hála az ország teljesítőképessége emel* kedésének — még meg is tudjuk toldani egy tekintélyes lépéssel. Természetesen nemcsak a honvédség felszerelése került pénzbe, hanem a mozgósítási állapot fenntartása is. Ezek az összegek bizonyos eltolódásokat mutatnak majd a zárszámadások során, de ezek nem olyanok, hogy bármilyen tekintetben megingathatnák az államháztartás egyensúlyát. Hála a magyar adófizetőknek és köszönet hivatali elődeimnek, — bizonyos tartalékokat vettem át, amelyeket még magam is növelni tudtam, úgyhogy a különbözetek ezekből a tartalékokból fedezhetők lesznek. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy sem az államháztartás helyzetében, sem pénzünk értékelésében semminemű változást nem jelent a beruházási program lebonyolítása, sem a Felvidék visszacsatolása. A következőkben a miniszter kijelentette, hogy adóreformra van szükség, mely a terhek egy részét leveszi a kisemberek válláról. Szüksége van erre azért is, mert szükséges, hogy növeljük adóbevételeinket, mert olyan, nemzeti keresztény feladatok előtt állunk, amelyek el nem odázhatók és amelyek számára meg kell teremteni a pénzügyi fedezetet, mert enélkül semmit sém érnek a reformok. A szociális vonatkozású törvények egész sorozatára van szükség, hogy elmondhassuk végre, hogy minden magyar emberi sorban él. Nem egy reformra van szükség a mezőgazda- sági lakosság érdekében is, mert a magyar föld nem való sem részvénytársaság, sem idegenek kezébe. A kisgazdatársadalmat családi otthonhoz, házhelyhez kell juttatni, amelyek árát évek hosszú során át törleszthetik hosszú részletekben, alacsony kamatozás mellett. Ezeket a reformokat meg kell valósítani, hogy egészséges és kiegyensúlyozott legyen társadalmi életünk. A szekszárdi református gyülekezet házavatása A szekszárdi reformátusok a Be- zerédj-utca 3. sz. alatti házat megvették és átalakították, hogy abban gyülekezeti termüket és alsóvárosi iskolájukat elhelyezzék. Vasárnap, 11-én délelőtt adták át ünnepélyes felavatásban rendeltetésének a gyülekezet ez uj szerzeményét, ami nagy lépést jelent a gyülekezet, különösen a belvárosban lakó hívek életének gondozásában. Az avatási ünnepséget a templomban istentisztelet előzte meg, amelyen az Igét Gilicze Sándor esperes hirdette. Az istentisztelet végeztével a gyülekezet a presbitérium és lelkészek vezetésével levonult az uj gyülekezeti házhoz, ahol kezdetét vette a zsúfolt nagyteremben az avatási ünnepség. A Himnusz közös eléneklése után Kovács Gábor tanuló köszöntötte bátor és kedves szavakkal úgy a vendégeket, mint a gyülekezetét és tett ígéretet tanulótársai nevében arra, hogy ők, mint az egyháznak kisdedei hűségükkel fogják az uj Egyes szám ára 12 fillér.
