Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-12-10 / 98. szám
XX. évfolyam Szekszárd, 1938. december 10. (Szombat) 98. szám. iMwlfIflaifa te kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám; 85 . eififlxslSai difi ^ész ívre — 12 pengő |J Félévre ______6 pengő fela dd» ucrlceazlö: BLÁZSIK FERENC k lap megjelenik minden azerdán te asombalon. inailMMM (ülte te blNletteekt, valamint a lap aaallaml részét Illáid közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érett A lagldaabb hirdetés dt|a 1*80 pangd. — A hirdetés egy M milliméter asélea haaábon mllllméleraoronként 10 nllér. Alléatkereadknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllltér soronként 60 fillérbe kertit. Gyors munka Uj szint,, uj értéket jelent a magyar parlament életében a felvidéki képviselők megjelenése. A nemzeti közvélemény várakozásteli figyelem meT fordul a felvidéki magyarság vezérei felé, akik húsz év rabsága, szenvedése alatt is, nemcsak meg tudták őrizni az anyaországtól elszakadt véreink magyarságát, de egybe tudták őket fogni, nemzeti öntudatukban meg tudták erősíteni s a magyar népben rejlő értékeknek szinte páratlan megnyilatkozásait tudták napfényre hozni A magyar törvényhozásnak, a Felvidék tekintélyes részének visz- szacsatolása után, nagy és uj korszaka következik. A most jövő napok a munka napjai lesznek, a most következő hetekben kerül megvalósításra az az átfogó hatalmas reformprogram, amely vitéz Imrédy Béla miniszterelnök kormányzatának alapjait jelenti. A megnagyobbodott Magyarország megnagyobbodott feladatai előtt állunk s ezt a nemzet egész jövőjére kiható munkát jól és igaz eredménnyel csak akkor lehet végrehajtani, ha megszűnik a széthúzás, ha minden magyar erő együttes akarattal, megfeszített munkával küzd az uj, szociális Magyarország kiépítéséért. Nagy feladatok előtt állunk. A szociális Magyarország megteremtését egész sereg komoly reformmal érhetjük csak el s mikor vitéz Imrédy Béla a Ház elé teszi reform- javaslatainak egész sorát, a legteljesebb tárgyilagossággal is csak az állapítható meg, hogy a kormány a javaslatok előterjesztésével megtette a maga első kötelességét, most már a parlamenten a sor, hogy a tervezetekből törvény váljék. A javaslatok központjában természetszerűleg a magyar honvédelem fejlesztése áll. Ez a legfontosabb, mert hiszen a magyar igazságért kellő súllyal és eredménnyel csak akkor küzdhetünk, ha igazságaink mellé a modern szükségletek szerint felszerelt átütő erejű hadseregünk is van. De a hadsereget, végeredményében, a nép adja, hogy jó és erős hadsereget adhasson, kell, hogy szociális vonatkozásokban is erős legyen a nép. Ezt célozza vitéz Imrédy Béla miniszter- elnök törvényjavaslatainak első része, amely minden egyes pontjában a szociális uj Magyarország kialakítását célozza. Az egyik javaslat révén 16 millió jövedelemtöbblethez jut a tisztviselő- társadalom s ezt a többletet a családi pótlékok felemelése hozza. Éppen ilyen nagyjelentőségű a családi munkabér bevezetésére irányuló javaslat, mert hisz ezáltal kétszázezer proletár-gyermek sorsa válik könnyebbé, biztositottabbá. — Az OTB A hatáskörének kiterjesztése több mint száztizezer nem állami tisztviselő gyógykezelését biztosítja s ha mindehhez hozzávesszük, hogy at reformjavaslatok első sorozatát kiegészíti még az álláshalmozások megszüntetése, valamint a rövidesen napirendre kerülő összeférhetetlenségi törvény, megállapíthatjuk, hogy a munka megindult, tempója, a kor szelleméhez: méltóan, gyors, lendületes, friss. A reformtörvényjavaslatok első sorozatával még ez év folyamán akar végezni a kormány s vitéz Imrédy Béla miniszterelnök munkaszeretete és munkabírása elöljáró jó példaként biztosíték arra, hogy az elkövetkező időkben a nagy tervek gyors ütemben válnak valóra. A szociális uj Magyarország épül ezekben a törvényjavaslatokban, s amikor vitéz Imrédy Béla az alkotás útjára indítja el nemzetét, bölcsen mérlegeli, egyrészt az igazság szempontjait, másrészt a nemzet teherbíró erejét. Kétségtelen, áldozatokra szükség van, de kétségtelen az is, hogy vitéz Imrédy Béla kormányzata az áldozatokat akként veszi igénybe, hogy ezáltal az élet egyetlen egy pontján se következzék be romlás. A reformok békés, nyugodt, megfontolt evolúciót jelentenek s életre- hivásuk úgy történik, hogy biztosítva legyen a magyar élet zavartalan folytonossága, társadalmi, politikai, közgazdasági vonatkozásokban egyaránt. * A törvényhozás munkája tízmillió magyar sorsát irányítja már az ország határain belül. De kí né érezné, hogy amikor szociális alapokra helyezzük teljes egészében a magyar életet, ugyanakkor nemcsak tízmillió ember sorsáról gondoskodunk, mert a ml életünknek folyása, annak jó vagy rossz sora kétségtelen hatással van a ma még határainkon túl, idegen impérium alatt élő véreink sorsára, fejlődésére is. Nagyon komoly, gyorsütemü, alapos munkára van szükségünk. Ha valaha, most kell a magyar egység, hogy vitéz Imrédy Béla a magyar erők egyetemes segítségével meg tudja valósítani azt a programot, amely program teljes mértékben birja az alkotmányos tényezők bizalmát. Vitéz Imrédy Béla programja, magyar program. Mellette áll a nemzeti közvélemény és ha most ez a nemzet erős tud lenni egységében, akkor valóban célhoz érhet azon az utón, amelyre néhai Gömbös Gyula indította s Darányi Kálmán vitte tovább s amelyen most vitéz Imrédy Béla miniszterelnök programjával, vezetésével tör a cél felé. B. É. Künder Antal kereskedelmi és Ipari miniszter a kormány szociális gazdaságpolitikájáról Kunder Antal kereskedelmi és ipari miniszter vasárnap délelőtt mondott programbeszédet Esztergomban. Ez a vasárnap elmondott programbeszéd kiemelkedő eseménye a magyar politikai életnek, mert ezúttal nyilatkozott a miniszter először gazdasági reformprogramjáról. Az esztergomi programbeszéd alkalmával előbb Reményi-Schneller j Lajos pénzügyminiszter szólalt fel, majd nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Kunder Antal kereskedelmi és iparügyi miniszter adott hatalmas gazdasági programot. Bevezető szavaiban kegyelettel emlékezett meg Ernszt Sándorról, a kerület volt képviselőjéről. — Tudom — úgymond — hogy Ernszt Sándor hosszú és tiszta közéleti múltja mire kötelez. Tudom, hogy az ő hagyatékába lépni súlyos felelősséget jelent. Hittel és lelkesedéssel vállalom a felelősséget és az együttműködést azokkal, akik az ő szellemében kívánnak tovább munkálkodni a nemzet újjáépítés? érdekében. Ezt annál inkább vállalhatom, mert a magyar egység megteremtésében Esztergom kőve- • tendő példát mutatott és ebben a i munkában különös érdemei van- I nak Magyarország bíboros hercegEgyes szám prímásának, akinek nemes egyénisége Esztergom magatartásának irányt szabott. A miniszter ezután áttért reformprogramjának ismertetésére. Hangoztatta, hogy bizonyos oldalról vakmerő úttörőknek és forradalmároknak nevezték el a kormány tagjait és azt hiresztelik, hogy az államhatalom erőszakos beavatkozásával mesterkélt uj rendet akarnak bevezetni a gazdasági életbe. Azt is jósolják, hogy ez az uj rend össze fog omlani, mert a gazdasági élet csak a korlátlan szabadság jegyében fejlődhetik egészségesen. A tapasztalat azt mutatja. — folytatta Kunder miniszter — hogy a korlátlan verseny időnként súlyos válságokhoz, nagy megrázkódtatásokhoz vezetett. A mi kötelességünk nem az, hogy páholyban ülve szemléljük a gazdasági életben folyó küzdelmet, mert ez a küzdelem nem sportmérkőzés. Már csak azért sem, mert a gazdasági küzdelmek igen ritkán folynak sportszerűen, egyenlő feltételekkel. A kormánynak az a kötelessége, hogy a gazdasági élet I harcában a dolgozó milliók olda- I Iához álljon, azoknak az oldalára, I akik egy darab kenyérért, egy li’er ára 12 fillér* tejért harcolnak azokkal szemben, akik ebben a harcban csak meglevő bérházaik, villáik és autóik számát akarják szaporítani. Gazdaságpolitikánk sarkalatos tétele, hogy szembeforduljunk a régi liberális felfogással és a haszonra való törekvést korlátok közé szorítsuk. Mi sohasem fogjuk megengedni, hogy a magyar mezőgazdaság önköltségalatti árakat kapjon termel- vényeiért, mert a magyar föld termése nemcsak áru, amellyel spekulálni lehet, hanem sokmillió derék magyar egész esztendei munkájának gyümölcse is. A kereskedelmi tevékenység nem öncél. A kormány nem ellensége a kereskedelemnek, de a számbelileg sokkal nagyobb termelői és fogyasztói rétegek érdekeit előbbre-, valónak tekinti a kereskedők egyéni hasznánál. Megemlítette a miniszter, hogy a gyapjukereskedelem szabályozásával sikerült elérni a gyapjutermelés fokozását, úgyhogy juhállományunk négy év alatt 50 százalékkal növekedett. A sokat támadott „egykóz“ rendszerrel kapcsolatban — hangoztatta Kunder miniszter— merőben elhibázott gazdasági politika volna, ha a kiviteli kontingensek felhasználását egyszerűen átengednék a kereskedőknek, akik teljesen indokolatlan nyereségre tennének igy szert. Elfogult emberek ezt úgy szokták beállítani, hogy a kormány ellensége a kereskedelemnek, mert a kereskedelem ilymódon jelentős haszontól esett el. A valójában azonban az történik, hogy a kereskedelmi tevékenységet és a hasznot a maga természetes területére szorítjuk vissza és nem engedjük meg, hogy a kereskedelem haszonélvezője legyen olyan előnyöknek, amelyek nem a kereskedői munkából, hanem a kivételes helyzetből származnak. Amióta az állam irányitó befolyása érvényesül a gazdasági életben, 105 millió pengővel csökkent a fizetésképtelenségeknél a passzívák összege. Ilyen intézkedések mellett néhány év alatt a kereskedők száma 10%'kai emelkedett. A miniszter ezután ipari kérdésekre tért át. Hangsúlyozta, hogy az ipari termelés fejlesztését az ország népsűrűsége és a népszaporodás parancsolóan követeli, mert a népfelesleget a mezőgazdaság nem tudja teljes egészében foglalkoztatni és eltartani. Az iparpolitikának azonban olyan irányban kell érvényesülnie, hogy az észszerűden és a magyar viszonyoknak meg nem felelő törekvéseket megakadályozzák, másrészt az ipari termelés árpolitikáját állandó ellenőrzés alatt lehessen tartani. Nagyon fontos része ennek a politikának, hogy a munkásság életszínvonala és a munka korszerű I feltételei biztosítva legyenek. Az
