Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-12-07 / 97. szám
XX* évfolyam Szekszárd» 1838. december 7. (Szerda) 97. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenkent kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap SsarfcsaztAség ét kiadó hl valói: Szekszárdi Népbank épDIetében. Telefonazám: 85 eióflxaléal dili Egész évre _ 12 pengő j] Félévre _______6 pengő T* mi i mi trn» mi m w ■ ■ ■ Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap me(f|elealk minden szerdán 4a szombaton. Blóflsatéal dllak éa hirdetések, valamint a lep szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések őralt A legkisebb hirdetés ölte 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mllllmélar széles hasábon miillmélersoronként 10 Fillér. Allástkaresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-. eljegyzési, családi hír, valamin! a nyllttér soronként 60 (Ulérbe kerül. A Felvidék o parlamentben Lázas izgalommal, mámoros örömmel, nagy eseményekkel terhes történelmi hónap áll mögöttünk. Egy hónap, amely valóra váltotta a húsz éves magyar remények egy értékes, drága részét, egy hónap, amely' visszahozta az anyaországba a megszállott Felvidék millió magyarját. A mámoros öröm ünnepnapjai elmúltak, a megnagyobbodott Magyarország most már a megnagyobbodott feladatok elvégzésére fordítja minden figyelmét, minden erejét. És a megnagyobbodott ország parlamentjében megjelennek a visz- szacsatolt területek képviselői, akik húsz éves elnyomás rabsága alatt fogták össze, erősítették meg és tették öntudatosan, igazán jó magyarrá testvéreinket, akiket egy ellenséges impérium áldemokráciájának parlamentjében képviseltek. A felvidéki képviselőknek a magyar országgyűlésbe való meghívása nem ment olyan simán, mint amilyen szeretettelvárta és fogadta őket az egész nemzet, beleértve természetesen magát a parlamentet is. Voltak bizonyos kellemetlen mel- lékzöngék, amelyek megkeserítették pillanatnyira az örömnek ezt az ünnepi pillanatát, de ma már hála Isten túl vagyunk ezen, ma már a csonkaország és a felvidéki nemzeti közvélemény egybefonódó szeretettel, akarattal és munkakész- séggel indul a nagy munkának, amely hivatva van arra, hogy vitéz Imrédy Béla és kormányzatának reformtervei alapján kiépítse, megszervezze a szociális igazságokon alapuló jobboldali keresztény Magyarországot. A magyar országgyűlés képviselőháza pénteken a felvidéki képviselők meghívásáról szóló indítványt tárgyalta. És ez a tárgyalás méltóságosan nyugodt, rövid és őrömteljes volt. A törvényhozók vita nélkül fogadták el a feividéki képviselők meghívásáról szóló indítványt és ezzel minden esetleges félreértést eloszlató bizonyságát adták annak a közfelfogásnak, mely az egyetemes magyarságé és mely úgy szól, hogy a felvidéki képviselők meghívása felett vitának nincs és nem lehet helye. És most megkezdődik a megnagyobbodott uj Magyarország nemzedékek életére kiható nagy munkája. Vitéz Imrédy Béla irányítása mellett Gömbös Gyula ismert lendületével kezd hozzá a törvény- hozás a reformok megalkotásához és az a tempó, amellyel ezt a hatalmas munkát megindította vitéz Imrédy Béla, mutatja, hogy az ígérgetések és tervezgetések korszakán túl vagyunk, most már a megvalósítások napjai kell hogy jöjjenek, öt nagyfontosságu szociális törvényjavaslattal lép a parlament elé a kormányzat és e törvényjavaslatok megvalósításában immár résztvehetnek felvidéki testvéreink hivatott képviselői is. A magyar nemzeti közvélemény sokat vár a felvidéki képviselők munkájától. Sokat vár és sokat remél attól a fiatal öntudattal duzzadó erőtől, amely húsz éves munkájukat jellemzi, sokat remél attól a „magyarabb magyar“ szellemtől, amit kitermelt, megerősített bennük a cseh rabság két évtizede. Várja és reméli a keresztény nemzeti közvélemény a felvidéki képviselőktől, hogy átadják, beléoltják a csonkaországi magyar közszellembe az összefogásnak, azegyütt- haladásnak, az összeszoritott foggal való kemény munkának általuk húsz éven át nagyszerű eredménnyel gyakorolt lelkét és reméli és várja tőlük a megnagyobbodott ország közvéleménye, hogy megértéssel és szeretettel kapcsolódnak bele az anyaország jobb és szebb jövő felé haladó életébe. A képviselőház vita nélkül fogadta el a felvidéki képviselők meghívásáról szóló indítványt és a nemzet a magától értetődő ténynek szóló méltóságteljes megnyugvással, helyesléssel és örömmel vette ezt tudomásul, bízva abban, hogy az akként megerősödött törvény- hozás vitéz Imrédy Béla programját most már megállás nélkül, gyors I ütemben viszi a megvalósítás felé. A parlagon hagyott földelt Igénybevétele A hivatalos lap közli a m. kir. minisztériumnak a parlagon hagyott mezőgazdasági ingatlanok megművelésének biztosításáról szóló rendeletét, amelynek értelmében azt- a tulajdonost, aki mezőgazdasági, ingatlanát egy gazdasági évnél hosz- szabb időn át egészen, vagy nagyobb részben műveletlenül hagyta, a földmivelésügyi miniszter kötelezheti arra, hogy ingatlanát vagy annak egy részét haszonbérietek alakítására engedje át akkor, ha ingatlanának megműveléséről a földmivelésügyi miniszter felhívására a megszabott határidőn belül nem gondoskodik. Előzetes felhívás nélkül is kötelezhető a tulajdonos az átengedésre, ha ingatlanát két éven át egészen vagy nagyobb részben műveletlenül hagyta. Az ingatlant a földmivelésügyi miniszter által kijelölt szervnek vagy személynek kell átengedni s az igénybevett ingatlant elsősorban kishaszonbérletek alakítására kell felhasználni. Az intézkedés megtételét nem akadályozza az a körülmény sem, hogy az ingatlanra végrehajtási zárlatot rendeltek el. Nagyon helyes és szükséges ez a rendelet, mert nem tűrhető, hogy amikor a magyar főidnek valóságos szerelmeseit, a főidet megmunkálni tudó és akaró kisembereket, még pedig nemcsak a földeden munkásokat, hanem a törpebirtokosokat is a földéhség gyötri, akkor köny- nyelmüségből a közérdek súlyos sérelmére parlagon hagyjanak teimő területeket. Már pedig ilyen panaszok hangzanak az ország különböző részéből és ezeknek a panaszoknak az orvoslásával szükség van olyan intézkedésre, hogy egy négyszögölnyi föld se maradjon műveletlenül, amíg annak megmunkálására vállalkozó akad. Hogy pedig Magyarországon akad, minden kétségen felül áll. Légoltalmi gyakorlatok Szekszárdon Folyó hó 2-án reggel 7 órától folytak le Szekszárdon a kormány által elrendelt légoltalmi gyakorlatok. Az időjárás nem kedvezett, mert a nap első felében sűrű köd akadályozta a látási viszonyokat, úgyhogy a figyelők alig láthattak 10—15 méter távolságra. A repülőgép közeledésének észlelésénél tehát csak a hangra voltak utalva. Délig minden esemény nélkül telt el az idő, amelyet a hatósági légoltalmi szervek a gyakorlatok előkészítésére fordítottaké — Az első repülő közeledését 11 óra 15 perckor jelentették a megfigyelők színes rakétákkal. A légoltalmi parancsnok azonnal elrendelte a riadót, amelyet kongatással és sziréna- búgással jeleztek. Sajnos, a harangjelzés nem bizonyult megfelelőnek, ! mert a város külső utcáin nem hallották. Rendes szirénája még nincs a városnak, a kézi sziréna pedig pár száz lépésre már nem hallatszik. A légoltalmi szervek működése egészben véve kifogástalan, persze a felszerelés hiányossága nagyon sok nehézséget okozott. Szomorú látvány volt például, hogy a tűzoltók maguk húzták a kerekes tolólétrát a vész színhelyére, vagy pedig, hogy a tűzoltók a Garay- téren, ahol a feltételezés szerint a Szekszárd Szálló, a Pirnitzer-ház, a Kaszinó tűzben áll, — nem találták meg a tűzcsapot és csak hosz- szas előkészületek után tudták bekapcsolni a viztömlőket. A tűzoltók kellő kiképzésének hiánya más téren is észlelhető volt, pedig a jószándék részükről igazán — nem hiányzott. Megdöbbentő volt a közönség ! fegyelmezetlen magatartása az utcán. * Igazán nem épületes látványnak voltunk tanul, amikor intelligens emberek, akiknek példát kellene mutatniok, elöljártak a rend zavarásában és nem engedelmeskedtek a rendészeti szervek utasításainak. Egyes munkásosztagok dicséretre méltó módon oldották meg feladataikat. Dr Kelemen József városi tiszti orvos, Ziegler Károly mérnök, John Sándor vármegyei gazdasági egyesületi elnök, Molnár Sándor ármen- tesitő főmérnök, Bereznay István h. árvaszéki elnök vetélkedett a feladatok minél tökéletesebb teljesítésében. Egész nap és egész éjjel szakadatlanul osztaguk mellett dolgoztak és virrasztottak. A cserkészek Patacsi József hit- tanár, cserkésztiszt és a fiatal tanárok vezetése és állandó felügyelete mellett, korukat meghaladó komolysággal és lelkiismeretesen végezték nehéz munkájukat. A gyerekemberek a sötét és hideg tornyokban panasz nélkül látták el kötelességüket. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a hatósági légoltalmi szervek személyzete 90%>-ban a polgárság köréből rekrutáiódott és a vezetőkön kívül az értelmiség tagjai közül alig láttunk ott valakit. Kívánatos volna, ha a jövőben a magasabb értelmiségü lakosság nagyobb részt vállalna ebben a munkában, mint amit eddig vállalt. Nem hallgattathatjuk el azt sem, hogy az egész gyakorlaton meglátszott, hogy a Légoltalmi Liga még csak megalakult, de működését még nem kezdte meg és igy a házi légoltalom teljesen megszervezetlen Szekszárdon. Jól mutatta ezt az a körülmény, hogy az elsötétítés a házaknál alig történt meg. A légoltalmi riadót a nap folyamán még kétszer rendelte el a légoltalmi parancsnok. Az ismétlések hasznosnak bizonyultak, mert ezek során a közönség az utcán már példás magatartást tanúsított. Az esti riasztás 9 órakor történt és minden zökkenő nélkül folyt le. A légoltalmi parancsnok teljes mér*? tékben meg volt elégedve a tapasztaltakkal. A légoltalmi intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére és a tapasztalatok összegyűjtésére LAszló Aladár nyug. műszaki főtanácsost, Huba főhadnagyot és Török István ideiglenes tűzoltóparancsnokot kérte fel a légoltalmi parancsnok. A bizottság egész nap, késő estig járta a várost és szemlélte az eseményeket, majd beszámolt az eredmé* nyékről. Okszerű munkájukkal nagy szolgálatokat tettek a légoltalom ügyének. Értékes és hasznos támogatást kapott a légoltalom a katonaság részéről. Egy összekötő tiszt a parancsnok mellett teljesített szolgálatot. Megfigyelők a hegyekről rádión állandó összeköttetést tartottak a központtal és a parancsnokEgyes szám ára 12 ffillérs
