Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-11-23 / 93. szám
XX. évfolyam. Szekszárd, W38. november 23. (Szerda) .93. szám. ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében, Telefonszám: 86 ni&iixttfrf dili E^ész évre — 12 pengő || Félévre _ ** ■ JF -JW- P 3? W — _ 6 pengő Peleié» szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lop mcglelenlk minden wrdtp és szombaton. JSlőflxsléai dllak éf hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséihez küldendők. Hirdetések Arait .. . .. . ss? 0 . MHH széles hsséDon millImélersoron ként (0 fillér, Allástkerssóknak 5Ö szAzsiék kedvezmény. A hlrrpyalbnn elhelyezel! reklám-, ellegyzéal, család) hír, valamint a nyílttér soronként 60 tmérbe kerül. Hagy feladatok előtt Mi a magyar nemzet feladata J^j^pe.urópábflfl is Ijogya^ kíván g ragy^?ság a jövőben eleget tenni történelmi hivatásának? Éhekre a sorsdöntő jelentőségű kérdésekre keresett és adott választ Antal Ist- ydb a .berlini jLessing főiskolán tarr JtQtt nagyszabású előadásában, kétségtelen, hogy a velőnk szomszédságban és őszinte baráti viszonyban $0 országokat, elsősorban Németországot közelről érdekelheti az, bogy az uj helyzetben miképpen képzeli el a magyar nemzet a maga jőyőbeli elhelyezkedését Közép- európa népei között és ifiben látja S jövője vonatkQzőlgg a maga jtör- ténelmi feladatát. Nagyon helyesen gdta meg a választ erre a kérdésre Antal István államtitkár, amikpf az[t hangsúlyozta. I hogy Magyarország hivatása # jövőben is ugyanez marad, ami az elmúlt évszázadok folyamán volt: ez a nemzet összekötő kapocs ki* .vén lenni Kelet és [Nyugat között s hozzátehetjük, hogy est a közvetitő szerepét Magyarország a jövőben főképp kultúrába és gazdasági téren kiyánja betölteni. Abban az .uj kö- zépeurópai rendben tehát, amelyet a müncheni négyhatalmi egyezmény és Olaszország, valamint a német birodalom bécsi döntőbírósági Ítélete jterepitejt meg s amellyel a roma—be«"!!* 1?! tengely két nagyfta- talma őszinte hálára kötelezte a magyar nemzetet, erre az országra igen fontos szerep yár. A magyar bädtnra mindig nagyon szerencsésen olvasztotta magába a nyugati és keleti népek kultúráját és eszme- áramlatait, amellett azonban mindig jellegzetesen magyar maradt és igy értékes színfolttal gazdagította a művelt emberiség szellemi kincsesbányáját. Méltán hivatkozott Antal István az előkelő berlini hallgatóság előtt arra, hogy Magyarország termelte ki Európában először a nemzeti és szociális gondolaton nyugvó jobboldali eszmét Gömbös Gyula volt ennek a magyar jobboldalig és fajvédő programnak megalkotója s habár ez a program természetesen a különleges magyar viszonyokhoz igazodott — hiszen célja az volt, hogy a magyar fajt védje és erősítse — mégis ebben a programban már kifejezésre jutottak azok a világnézeti elvek és elgondolások, ametyek ma az olasz fasizmusnak és a német nemzeti szocializmusnak legfontosabb lényegét alkotják. Abban az időben, tehát közvetlenül a páriskörnyéki béke- szerződések után, amikor ez a fajvédő program, a jobboldali politikai gondolat első megfogalmazása megszületett, a magyar nemzet még teljesen egyedül állott a világon ezzel a gondolattal s igy például az 1920. évi első numerus dausus törvénnyel a világ zsidóságának, a marxi szociáldemokráciának és többek között a weimári Németországnak ellenszenvét zúdította magára. Ennek a programnak megvalósításáért a magyarságnak éveken keresztül keserves küzdelmet kellett vívnia a külső és belső politikai frontokon egyaránt s a helyzet csak akkor javult, amikor 1928-ban a fasiszta Olaszország baráti jobbját nyújtotta Magyarországnak, majd későibe 1933-ban, anjikor a nemzeti szocializmussal* a magyarságéval azonos vii$gpéz.et diadalmaskodott Németprszághan is. £bbe# az időben a magyar kormány vezetője már Göpibős Gyula volt, aki c.élr* jául azt tűzfe ki, hogy a jobboldali gondolatot juttassa érvényre a nemzet társadalmi, gazdasági és kulturális életének egész vonalán. Az uj európai erőviszonyok között, amelyek kialakulásukat a jobboldali eszmében újjászülető nemzetéknek köszönhetik, a magyarság i$ megerősítette nemzetközi helyzetét, talpruálíitotta gazdasági .éjeiét s végüj a közelmúltban sikerült határait is északfelé kiterjesztenie. Most hatalmas feladatok előtt áll a magyar nemzet, át kell szerveznie és meg kell erősítenie az ország egész gazdasági társadalmi és köz- igazgatási berendezését. Átütő erejűvé kell tennie a magyar Hadsereget, mulasztásokat kell pólóim? 8 földbirtokpolitika terén, aP kulturális .életben a magyar faji szellemet kell kizárólagos malomhoz juttatni. Emellett azonban a magyar nemzet ragaszkodik az ország alkotmányához, mert pem szabad feledni, hogy Anglia után Magyar- országnak van a Legrégibb alkotmánya. — Erre a sok évszázados mujtra visszatekintő közjogi épületre, a magyar Szent Korona intézményére fogja a magyar nemzet a tervbevett reformokat a maga különleges igényeinek és sajátságainak megfelelően felépíteni. Egészen bizonyos, hogy a jövő Magyarországa, amely u maga gaz* dasági, kulturális és katonai erejét saját .életíoripájánnk keretei között fejleszti ki, értékes tagja lesz a középeurópai népek társaságának és joggal érdemli ki a hatalmas baráti Németország rokonszenvét és támogatását is. Légoltalmi készültség és gyakorlat a vármegyében A honvédelmi miniszter Szekszárd város és körzete, valamint Tolna vármegye egész területére folyó hó 21. napjától kezdődően több napon át nappali és éjjeli légvédelmi' és légoltalmi gyakorlat tartását, illető- lég az állandó légvédelmi készültséget rendelte el. Az alispán, a polgármester és a légoltalmi parancsnokok a légvédelmi készültség megszüntetését annak idején külön fogják közzétenni, mig a légoltalmi gyakorlat a kezdetét követő nap reggeli 6 órakor minden külön intézkedés nélkül véget ér. A légoltalmi gyakorlattal kapcsolatos tudnivalókat a légvédelmi vezetők és a légoltalmi parancsnokok falragaszokon és dobszó utján az egész vármegye területén közzétették. Mindenkinek kötelessége, hogy a csökkentett világításra, a lakóházak és egyéb helyiségek ablakainak elsötétítésére, a járóművek fényforrásainak szabályozására vonatkozó rendelkezéseket betartsa. A légvédelmi riadó jele a harangok félreverése. Az utcán tartózkodó gyalogosok és kerékpárosok erre a jelre kötelesek kapualjak alá Siefni, vagy a házak külső falánál kell meghuzódniok. Onnan csak a légi veszély elmúlt jelzésre szabad előjönni. Kapualjakkal bíró házak tulajdonosai tartoznak megtűrni, hogy az utcáról a közönség oda bemehessen és ott tartózkodhassék. Este 21 óráig az ilyep házak kapuit nem szabad kulccsal bezárni. A légi veszély elmúlt jel két percig tartó rendes harangozás. Aki a falragaszokon közzétett rendelkezéseket nem tartja be, két hónapig terjedhető elzárás büntetése alá esik. Kiss Latos Kanonok! beiktatása a pécsi székesegyházban ősi, évszázados szokásból táplálkozó hagyományos keretek között folyt le szombaton délelőtt Kiss Lajos szekszárd-belvárosi apátplebános, felsőházi tagnak mesterkanonoki beiktatása. Az uj kanonok Kővágó Péter dr megüresedett helyét fogI lalta el. A fényes egyházi ünnep- I ségre számosán jelentek meg a 1 hivek köréből is, Szekszárd város r.r,k. hitközsége pedig — küldöttséggel képviseltette magát. A küldöttség tagjai voltak: Horváth Károly esperes Tóth Pál ny. városi főr számvevő, Malonyay Elemér, vitéz Simon Simon igazgatók, Ferencz Lajos hitközségi pénztáros, Majnay József és Simon László tanítók. A szertartást a kanonoki eskütétel vezette be, amelyet Hanuy Ferenc dr pápai prelátus, általános püspöki heiynöfc, a nagyprépost helyettesének kezébe tett le az uj kanonok. Majd pedig kigyultak a villanyfények As gyerfyás kispapok- kal az élen kivonult a főoltár elé Komócsy István, az Iktatást végző orkánotok és Kiss Lajos, aki Veni Sanctét intonálta. Azután helyére vezették az uj kanonokot a díszes faragásu székbe és Komócsy István prelátus, őrkanonok «elmondotta installáló beszédét. Avató beszéde során először meleg hangon emlékezett meg Kővágó Péter dr elhunyt mesterkanonokról, méltatta kiváló érdemeit, a sokoldalú munkát, amelyet kifejtett, majd igy folytatta: — Megüresedett stallumáról leemeltetjük a gyászlepelt, mert a^ élet int, a kanonokok jönnek és felmennek, de az intézmények megmaradnak és uj kötelességek uj emberekre várnak. — Felvetem a kérdést, — fojy- tatta tovább Komócsy kanonok, — hogy a sok társadalmi és közéleti megbecsültetésed után és mellett emelkedés-e részedre kanonoki kinevezésed ? Azt hiszen1, igen, mert tudatossá válik benned is a pécsi székeskáptalan közel ezer éves történelmi múltja, amelynek ápolása nagy elődök nyomán súlyos felelősség az utódok részére. Már pedig felelősségekkel való megterheltetés főleg napjainkban nemzeti, gazdasági és szociális problémáink között magában is nagy megtiszteltetés, mert justum et tenacem propositi virum, azaz olyan férfiakat kíván, akiknek nemcsak problémáik, hanem megoldásaik is vannak. Férfiakat, akik egyszerre hívők, bölcsek, erősek és kitartók s elővigyázatosak tudnak lenni, hajlékonyak, de meg nem alkuvók s akiket, bármit hozzon is magával a sors, még ha darabokra tőr felettük az Eg, Őrhelyükön találnak nagy idők és emberek. — Főtisztelendő Székeskáptalan! Mi úgy reméljük, hogy az uj kanonok, akiben kiegyensúlyozott egyéniségével, papi lelkületének szolgá- latkészségével, amellyel páratlanul kedves modor, egyházhűség, emberszeretet, megértés, a magyar egyházi férfiakat előnyösen jellemző közszolgálati múlt, magyar nemzeti érzület és eredményes közéleti tevékenység párosul, ilyen értelemben is megállja helyét és hozzásegít bennünket súlyos feladataink megoldásához, amelyek — megismétlem, — nemcsak történelmi tradíciók megmerevedett fenntartására, hanem a katolicizmus nemzeti és egyházi hivatásának továbbvitelére és továbbfejlesztésére köteleznek bennünket az anyagiakban és az erkölcsiekben egyaránt. A részleteket az Isten kegyelme, 1 a magyar élet, Pécsegyházmegyé- I nek Tolnára, Baranyára, Pécsre kiHqyes szám ar® 12 fillér»
