Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-11-19 / 92. szám

XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. november 19. (Szombat) 92. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sserkeaxlfisé? 6a kiadóhivatal: Szekszárd! Népbank épületében. Telefonszára: 85 Biaflzettsl difi egész évre _ 12 pengő || Pélévre _______6 Pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK PERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Blőflzetáal dijak ás hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*00 pengő, — A hirdetés egy 00 milliméter átélés hasábon miltlmálorsoronként 10 niter, Allástkeresőknck 50 százalék kedvei mén y, A blrrovatbau elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint s nyllttér soronként 00 fillérbe kerül. Smrédy Béla miniszterelnök — mint a napi­lapokból tudjuk — kormányával együtt lemondott. Az államfő újból őt bizta meg a kabinetalakitással és a második Imrédy-kormány tagjai lettek: Kánya Kálmán külügyminisz­ter, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter, Bariba Károly táborszernagy, hon­védelmi miniszter, Kunder Antal kereskedelmi és iparügyi miniszter, Tasnády-Nagy András igazságügy­miniszter, gróf Teleki Mihály föld- mivelésügyi miniszter, Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, Jaross Andor felvidéki tárcanélküli miniszter. A kinevezést követően a Nemzeti Egység Pártja értekezletet tartott, melyen vitéz Imrédy miniszterelnök elöljáróban elmondotta, hogy a le­mondás azért történt meg, mert a kormány úgy érezte, hogy megbíza­tását egy kisebb ország vezetésére kapta és akkor, amikor egy meg­nagyobbodott országgal, annak nemcsak számban, hanem minőség­ben is mégnagyobbodott problé­máival áil szemben, kötelessége volt felvetni a bizalmi kérdést. Kijelen­tette, hogy az alkotmányos szem* ponttal szemben semmiféle tör­vénytelen lépésre nem hajlandó és a diktatúra gondolatával szemben a parlamentárizmus mellett foglatt állást. Ragaszkodik a jogfolytonosság­hoz és annak a jegyében kívánja a lépéseket megtenni, mert parla­ment ellen, vagy parlament nélkül kormányozni olyan országban, mint Magyarország, céltalan és hibás volna. De biztosítani kell a törvé­nyeknek olyan tempóban való letár- gyalását, amely ilyen izgalmas idő­ben szükséges. Célja a kormány­nak, hogy a jelenlegi pártkeretek­ben elhelyezkedni nem tudó haladó jobboldali fiatalságot az alkotmá­nyos felfogás számára megnyerje. Szükségesnek tartja a kormány a hadsereg fejlesztésén kívül a had­sereg lelki rezervoárjának, a nem­zetnek militarista szellemmel való megtöltését. Ebből a célból a had­sereg hivatott tényezőinek a veze­tése mellett a leventeintézményt, továbbá a kiszolgált katonák tővész- intézményét általánosítják. Biztosí­tani kívánja azonkívül a keresztény erkölcsnek, a keresztény felfogás­nak az uralmát és azt az irányt £ell követni, amely a népiesség és szöciális igazság jegyében fogant reformpolitikát jelent. Hangoztatta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a földbirtokpolitika gyorsabb ütemének és kiterjeszté­sének szükségességét, hogy a magyar föld mielőbb azok kezére adható legyen, akik a földet jól tudják művelni. A föld tulajdonba adását meg kell gyorsítani és főleg a kis­bériét! rendszerre kell rátérni és az ehhez szünkséges — földterületeket kell biztosítani. Egyidejűleg gondos­kodni kell arról is, hogy a falu népe megfelelő lakásokhoz jusson. Szükséges az is, hogy a nagy- vállalatoknak, főleg a hitelügyi kon­centrációknak politikája a nemzet­politika célkitűzéseivel párhuzamo­san haladjon. Ebbe a gondolatba a tőkekoncentrációk vezetőinek — ha kell, kényszerintézkedés révén is bele kell illeszkednek. — Inflációs pénzrontásnak nem szabad eiőállani, mert a pénzügyi és hitelpolitikát megfelelő árpolitikával és az ár­ellenőrzés megszervezésével fogják kiegészíteni. Fokozni fogják a jö­vedelmi és vagyonadó jobb kimun­kálását és az adópolitikánál a leg­nagyobb súlyt helyezik a kisember védelmére. Fokozottabban fogják figyelembe venni a családvédelmet is és megteremtik a családvédelmi és szociális alapot. A legerősebb eszközökkel védik a közéleti tisztességet és tisztitó munkát végeznek a sajtó terén is. Bátran szembenéz a kormány a zsidókérdéssel s miután az arány- szám a legutóbbi hetek alatt a ke­resztény magyarság szempontjából romlott, régebbi álláspontján a kor­mány annál kevésbé változtat, mert e kérdéssel úgy kell foglalkoznia, ahogy azt a nemzeti érdek paran- csolóan megkívánja. Hatalmas beszéde végén hangoz­tatta a miniszterelnök, hogy a ma­gyar politikának még szorosabban kell simulni a róma—berlini tengely politikájához és a mi régi jó bará­tunkkal, Lengyelországgal is fenn kell tartanunk mély rokonszenven alapuló kapcsolatainkat és a meg­értés útját keressük Jugoszláviával is. A miniszterelnök bejelentéseit az értekezlet annál inkább is nagy tet­széssel fogadta, mert a kormány máris jelét adta szociális elgondo­lásai komoly végrehajtásának akkor, amikor a napokban jelentősen le- szállittatta a cukor árát, amely most azon a szinten mozog, mint Német­országban, Olaszországban és Jugo­szláviában. A Katolikus Szekszárdon tartotta évi közgyűlését A háromszázhatvanezer tagot I számláló Katolikus Népszövetség, az országnak ez a legnagyobb szer­vezete Szekszárdot tisztelte meg avval, hogy e hó 17-én, csütörtö­kön itt tartotta évi közgyűlését, fcrre az alkalomra ide szándéko­zott utazni Ernszt Sándor pápai praelátus, volt miniszter, a szövet­ség alelnöke és kilátásba helyezte lejövetelét Czettler Jenő m. kir. tit­kos tanácsos is, azonban közbe­jött betegségük megakadályozta őket abban, hogy jelen legyenek ezen a nagyfontosságu aktuson, amelyen a központot dr Eötvös La­jos képviselő, a Népszövetség ve­zérigazgatója, Kócsdn Károly volt képviselő, főtitkár és dr Garam- völgyi titkár képviselték. A közgyűlésen megjelent a helyi hatóságok részéről vitéz Thurdnszky László dr főispán, Szongoit Edvin alispán, vitéz Vendel István polgár- mester, a megyebeli törvényhozók közül Kiss Lajos, a pécsi mester­kanonokká kinevezett szekszárdi apátplebános, felsőházi tag, aki a közgyűlés elnöki tisztét is betöl­tötte, gróf Apponyi Károly és báró Fiáth Tibor felsőházi tagok, to­vábbá vitéz Makray Lajos tolnai prépost és dr Dalin Jenő ország- gyűlési képviselők. Sok pap, tanító és egyházközségi vezető jött be a vidékről és különösen népes volt Zomba képviselete. Kiss Lajos kanonok nyitotta meg a közgyűlést. A beteg Ernszt Sán­dor elnök helyett dr Eötvös Lajos tartott nagy figyelemmel hallgatott beszámolót, amely Ernszt szellemé­ben emlékezett meg a Népszövet­ség harminc évi működéséről és nagyértékfi társadalombölcseleti fej­tegetései során meggyőzően bizo­nyította, hogy ennek a szervnek harminc év előtt közzétett célkitű­zéseit teljesen igazolta az élet. Beszélt a földnek a nép kezébe való juttatásáról, hangoztatva, hogy miképpen 1907-ben, úgy most is a belterjes gazdálkodásban, a par­cellázás és a telepítés végrehajtá­sában kell megjelölni a jövő útját. Hazafias emelkedettséggel emléke­zett meg az ország állapotáról, majd rámutatott az okokra, amelyek miatt az egész világ ideges. Bőven ismer­tette a szociális kérdések megoldá­sának metódusait és bravúrosan művészi képet festett a külpolitikai vonatkozásokban mutatkozó társa­dalmi jelenségekről. Boncolgatta a mai ember élet- filozófiáját és Rohan herceg írásai­ból idézve, cáfolta a történelmi materializmus elveit, majd meg­győzően bizonyította, hogy az igazi boldogságot csak az evangélium tanai szerint lehet elérni. Végül összetartásra és a Népszövetség megszervezésére hívta fel a meg­jelenteket. Kócsdn Károly adta elő ezután titkári jelentését és ugyancsak az ő előadásában járult hozzá a köz­gyűlés a zárszámadáshoz, a költ­ségvetéshez, valamint a tisztujitás- hoz, melynek során az országos választmány tagjai lettek Kiss Lajos kanonok és vitéz Makray Lajos képviselő. A tisztujitást követően vitéz Mak­ray Lajos a tőle megszokott szónoki művészettel mutatott rá arra, hogy csak az organizált erők tudnak érvényesülni és hangoztatta annak a szükségességét, hogy a szociális viszonyok megjavitása érdekében a keresztény gondolatot kell a társa­dalom irányitó vezetőjévé tenni. A vallás — úgymond — nem magán­ügy, mert a vallás elveinek, etikai értékeinek a közéletben is érvénye­sülni kell. A politikát át kell hatni a vallásos érzésnek, mert enélkül nincs felelősségérzet és felelősség- tudat. Kócsdn Károly főtitkár tartott ezután előadást a Népszövetség nemzelvédő célkitűzéseiről, majd a közgyűlés üdvözlő táviratot küldött Szmrecsdnyl Lajos egri érseknek, a szövetség elnökének, Virág Ferenc püspöknek és Ernszt Sándornak. Ezt követőleg Kiss Lajos kanonok a közgyűlést berekesztette. A Katolikus Kör éttermében közös ebéd volt a gyűlés után. Az ebéd­nél Kiss Lajos mint házigazda Üd7 vözölte a vendégeket, dr Eötvös Lajos a keresztény sajtó köteles­ségeiről beszélt, dr Dulin a felső­házi tagokat éltette, gróf Apponyi Károly a népszövetségi eszme mel­lett tett hitvallást. Beszéltek még: Ambach Mihály, Lányi Emil, báró Fiáth Tibor, dr Piukovits Sándor, Kócsdn Károly, vitéz Makray Lajos, végül dr Takács László városi adó­hivatali helyettes főnök mondott fel­köszöntőt. Dr Takács szenzációs hatású felszólalása arra enged kö­vetkeztetni, hogy ez a fiatal ember hamarosan közéletünk egyik értékes tagja lesz. Kiss Latos kanonok osztatlan örömet keltett nemcsak Szekszárdon és környékén, hanem az egész pécsi egyházmegye terü­letén és az országgyűlés felsöházá- nak ama tagjai közt is, akik meg­ismerhették egyéniségét, az érde­mekben gazdag pap mellett a ki­tűnő, izzó hazafiságu magyar em­bert. A hitélet emelése és a lelki­pásztorkodás terén szerzett érdemei révén került a kanonoki székbe, mert hiszen köztudomású, hogy milyen nagyszerű eredményeket tu­dott felmutatni négy évtizedeken keresztül ez a csupasziv ember, aki mindenkit lekötelezett, kinek vele valamiféle dolga volt. Istenadta képességeit egyházi té­ren kifejtett munkásságán kivül a köz egyéb szolgálatába is beállí­totta és társadalmi téren is gazdag érdemeket szerzett. Ezeknek az ér­demeknek az elismeréséül nevezte őt ki az államfő az 1930. év nyarán m. kir. kormányfőtanácsossá. Tolna vármegye pedig azzal tüntette ki, hogy beküldötte őt rendes tagnak az országgyűlés felsőházába. Az uj kanonokot Budapesten, a Császárfürdőben érte a kinevezé­sének a hire, mert ott kezeltette nemrég kiáltott fájdalmas izületi Egyes szám ára 12 ffilléra

Next

/
Thumbnails
Contents