Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-11-12 / 90. szám
2 Komáromi emlék ftwágépiUi Horthy Miklósból, országgyarapltó szabadító teámon* dótta a Komáromi Klapka-téren vf- téz Imrédy Béla; a megnagyobbodott Magyarország miniszterelnöke, amikor üdvözölte a fehér lován érkező Hadurat. És közben, a hatalmas teret megtöltő tömeg, O-Ko- márom húszéves szenvedésektől szabadult népe, bdfcfó^ és -Önfeledt örömmel kiáltozta a kormányzó nevét, lelkesedéssel üdvözölve Magyar- ország kormányzóját. A magyar kormányelnök komáromi beszédében, amikor az egész magyarság nevében köszöntötte a Főméltóságu urat, minden magyar nevében jelentette ki és ígérte, hogy a nemzet soha sem fogja elfeledni fhindazt, amit a kormányzó tett' és most, amikor húsz esztendő reménye teljesedett be, Isten áldását kérte a kormányzóra mindazért, amit értünk, a határokon innen és határokon tűi élő magyarokért tett és amelynek gyümölcse most megérett. Könnyes szemmel, meghatott lélekkel hallgatta Uj-Komárom népe a 'miniszterelnök szavát. Ez a nép, amely húsz esztendő elképzelhetetlen szenvedései, üldöztetései alatt nemcsak megőrizte magyarságát, hanem nemzeti érzésében meg is erősítette önmagát, olyan mély lelkesedéssel ünnepelte a felszabadulás pillanatát és a felszabadulást hozó legfőbb Hadurat, hogy abból mi is, csonkamagyarországi magyarok csak tanulhatunk. — Hozom hazatérő testvéreinknek az egész magyarság szeretetét — hirdette a kormányzó katonásan pattogó, magas szárnyajásu beszédében s rárrfutatott arra, hogy az Idegen uralom nehéz idejében kemény magyarnak lenni, becsület dolga. Szólt ez a szózat és ez a megállapítás Komárom népének, de szólt az egész Felvidéknek is. A felszabadult részek magyarjainak dicséret, jutálom volt a kormányzó szava s a Felvidék még rabságban élő részeinek pedig biztatás és ígéret Biztatás és ígéret arra, hogy nincs egyetlen egy magyar sem a megnagyobbodott keresztény Magyarországban, aki ne fájó szívvel gondolna reájuk s aki ne tudná, hogy örömünk és ünneplésünk nem teljes és nem lehet teljes addig, amíg egyetlen vérünk is idegen uralom alatt él, amíg nem térnek vissza a Szent Korona országrészei. Gyönyörű szép emlék, egy életre szóló emlék volt a komáromi bevonulás, amelyet lélekben végignézett, végigéljenzett a keresztény Magyarország minden fia. Ott állt a felszabadult néppel szemben az ország kormányzója és ott állt a magyar kormány elnöke, aki éppen ezekben a napokban készül valóra váltani az egész magyar életet átformáló, hatalmas, nagy programját. Szemben állt az államfő, a kormányfő a tízezrekre menő tömeggel és a felszabadult Komárom vá- rosbirájával, aki üdvözlő szavait alig tudta elmondani a mélyről törő érzések robbanó áradatában. TQINAMEGYEI ÚJSÁG Könny ült a szemekben, könny fátyolozta a kormányzó szemét is és könnyezett az egész magyarság, amikor hallotta az éter'hullámain át a kom ár ómi vérosbirŐ szavát! »Ez ünnepélyes pillanatban nemcsak az ősi magyar város, hanem az ‘ egész Felvidék szive dobban össze. Uj korszak, uj történelmi idő tárja kapuját, áldja meg az Isteft mind a két kezével Főméltóságo- dáf azért,1 hogy Vágyónkat valóra váltotta lu És a felszabadult Felvidéken lé- pésről-lépésre, k özségről- községre a kimondhatatlan öröm, a tomboló lelkesedés fogadta a magyar honvédeket, akik elvitték visszakerült véreinknek a kormányzó, a kormányelnök és az egész magyarság szeretetteljes üzenetét. Mert. ez a nemzet ezekben a nagy és szent napokban megmutatta, hogy nemcsak örülni, ünnepelni tud, hanem dolgozni is. Egész Magyarországon folyik a szereted munkája s a „Magyar a magyarért“ mozgalom élén ott áll a kormányzóné és a kormányelnök felesége s házról-házra járva gyűjti a filléreket és a pengőket, .amelyeket jó szívvel, szere- teítel, önként ad a csonkaország népe, hogy segítsen ott, ahol segítségre van szükség. Az egész nemzet egy emberként örül, de nemcsak örül, hanem minden erejét és készségét sorompóba állítja, hogy az ünneplés után következő hétköznapokon a huszesz- tendős szenvedéssel megróbált felvidéki nép a mindennapok robotjában is boldogan örülhessen annak, hogy visszatért az egyetlen ( édesanyához, Magyarországhoz I 1938 november 31-én Irta: Gí tnesi József Minden magyar síire azt dobogja: Végre, felvirradt az Öröm csodálatos napja I Mosolygó szemekkel nézhetflnk az égre. íme, megsegített a jó Isten minket I Sokat szenvedtünk, de nem vártunk hiába I Megalázta gógOs ellenségeinket. Minden magyar vágya kózós szárba szökken I Szép, piros, fehér, zöld zászlóink lobognak és új élet pezsdöl a tiport rögökben. A nagyobb hazában boldogok vagyunk már. Szivünkre ölelünk egy millió testvért. Miénk újra Losonc, Léva, Kassa, Ungvár. Vitéz hadseregünk jár a Felvidéken. Zeng a Himnusz hangja I Könny hull és [virágok .. . S úgy zúg, mint az orkán: »Éljen Horthy I [Éljen I« Mi csak azt akarjuk, lelje meg otthonát s békeségben éljen Szent Istvánnak földjén újabb ezer évig magyar, rutén, szlovák. Szent öröm ragyogjon mindnyájunk [szemében I j S a Szent Koronához ne csak minden [fenyőnk, I de minden fűszálunk újra visszatérjen. ELŐRE ÉS ELŐRE! Irta i Jánosi György Isten nagy műve pompásan indult: örömmámorban úszva, ujjongó lelkesedéssel találkozott a két fél, az egymásra, a viszontlátásra váró testvér a trianoni határon inneni és túli magyar. A rádió elvitte a világ minden tája felé a magyar hadsereg felszabadító bevonulásának diadalmas tényét, — amelyet a legelső Magyarember komáromi, majd kassai bevonulása tett szebbé, történelmivé. Húsz esztendő sanyarú helyzete után, ha a köztudat előtt véráldozat nélkül, történelmileg nem kevésbé dicső munka árán, szabadult fel a Felvidék magyar lakossága s a Kormányzó kassai bevonulása, — ez a negyedik fejedelmi bevonulás, — befejezése volt annak, ami ilyenmódon és ezúttal az igazság kezdeti diadalát jelentette. A történelmi kérdés azonban ez: megállt-e a hadsereg? Befejezödőtt-e minden felszabadító igazság ? A feleletet a nemzeti hős: vitéz nagybányai Horthy Miklós nagyszerű hadparancsa adja meg: Isten nevében a hazáért előre 1 A történelemben nincs megállás. A nemzetek életének lendülete nem szünetelhet. Isten kezének teremtő ereje nem keres pihenőt. Különösen akkor, amikor a vég nincs messze és a holnap kialakulását a jelen határozottan megjelenti. A történelem üteme világos, a húsz esztendővel ezelőtt zavarosba kerülő magyar nemzet önmagára eszmélt s az a hang, amely a felszabadult részekről feltör: Éljen a hadsereg 1 — erőteljes biztosítéka annak, hogy a nemzet betölti azt a szerepet, — amelyre Isten őt méltatta. Nem pusztán egy hazugságon épült államrendszer csődjéről, a cseh tákolmány széthullásáról, a kevésbé tiszta egyéniségű Benes nagyralátó álmának kiábrándító, rut leomlásáról van szó. Ez ma ebben az ügyben a legjelentéktelenebb valami. Itt arról van szó, hogy egy Isten útjáról félrekanyarodott nemzet ismét egyenesbe lendült. Nincs az a hatalom a saját önfegyelmező erején kívül, amely ebben az útjában megállíthatná. Amint nincs az a földi hatalom, amely a recsegve összeomló cseh állam szennyes maradványait, gyanús és felelőtlen rendszerét bármi módon is életben tarthatná még ideig-óráig is és megmenthetné abból az agóniából, amely meglepte, éppúgy nincs az a földi hatalom, amely kitéríthetné a magyar nemzetet abból az egészséges irányból, amelybe e pillanatban elindult. Nagy tévedés lenne azt gondolni, hogy ez az eredmény földi emberek munkájának gyümölcse. Az emberek az események életrehivásá- ban, vagy befejezésében Isten eszközei. Nem mi magunk keze, hanem az Isten keze által épültünk ki a 1938 november 12. szörnyű trianoni sorsból és egyedül Isten tudja azt, hogy mennyi titkos ima, mennyi eltitkolt szorongás mennyi nyilvánosságra nem kerülő kis, vagy nagy áldozat a$ amely megelőzte ezt a mindent! átölelő diadaljárást, dicsőségmenetelést 1 Ez az ismeretlen, hogy úgy mondjuk, anyaghalmaz szabja meg a magyar nemzet közvetlen kőzel és távolabbi eseményeinek útját. Azt az utat amelyet igy állapíthatunk meg: fegyvert és kenyeret. De hozzátesszük: hitet is. A húsz esztendő előtti idők nagy tanulsága számunkra az, — hogy sohase juthat a magyar nemzet abba a helyzetbe, amely belesodorta az igazságtalan békeparancs aláírásába, eltűrésébe. „A nagyobb magyar nemzet csak különb magyar nemzet lehet". Szabadságában, függetlenségében, politikai, államjogi életének e mostani magas szia* vonalán minden oka megvan arra, hogy bízzék, minden ok megvan arra, hogy sikereiben el ne bizakodjék, hanem felizmosodásának alapelveit kifejtse, megvalósítsa, -— hogy ez a nemzet tőrtségéből kiemelt réginél dicsőbb,* helyzetében fenköltebb legyen. Nincs lehetetlen és semmi se lehetetlen ! Magyarország a béke és nyugalom hazája volt a szenvedések és eltűrések húsz esztendeje alatt. Ez a közismert tény kívánatossá tette ezt az országot és ma már nemcsak a mieink, hanem az etnográfiaiig tőlünk egy kissé távolabb állók is vágynak arra, hogy a Szent Korona részei, a nagymagyar közösség élvezői lehessenek. A nép akaratában Isten akarata nyilvánul. A nép keresztül is viszi akaratát: Magyarország megnagyobbodásának folyamata tovább fog tartani. De ez teljes és történelmileg maradandó eredményig csak úgy fog elérkezni, ha mélyebb hittél, ellenállóképességének hagyományos rugalmasságával, a mindennapi kenyér igazságos és tisztességes elosztásával munkálja az elérendő cél minden kis, részletét. Hisszük, hogy ez bekövetkezik, hogy megtelnek a templomok, hogy a béke biztosításának eszköze: a hadsereg, a diadalmas honvédség, népszerűsége mellett mindenkit felölelő, a szociális gondoskodás a nemzet általános érdekeit tökéletesen kielégítő lesz s mindezek a harmincmílliós nagymagyar nemzet és boldog Nagymagyarország megvalósulásának forrásaivá válnak. Ebben a hitben megyünk előre és előre! o^AJijn^uiaTTAiVu-Lnrrirrwi^nArri írumjnjarr Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1938 november 3—9-ig: Hőmérséklet: maximum: 19*0 C° november 8-án, minimum ; 4*8 C° november 3-án. Csapadék í eső 1*5 mm november 4 én, esfi 1 *9 mm november 5 én, eső 8*8 mm november 6-án, eső 0*3 mm november 8-án. összesen 12 5 mm A rajánlstok dl] mentesen Saját telepei Saját raktárai Kedvei A részletfizetésre is 1 Nutschenbacher Ödön és Fia (C.é g tj,u I a j^d on o s : m ut scbenbmcber Jené bej. cég) kőfaragó-, sirkóraktára, műkő-, műmárvány- és cementáru- 286 készítő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szék szárd, Horthy Miklés-ut 14-16-18. és Gróf Tisza lstván-ut 12. szám Fióksirkóraktárak : Tola« és Kslraad Kófaragómunkák vállalása adott raiz és terv szerinti kivitelben is. Nag? éa állandó raktár fekete svéd. erdélyi fehér és szürke, hazai vörös márvány, továbbá mfikóairemiékek (mo- sirlámpákban, minden árban éa kivitelben. Temetói munkák vállalása és kivitelezése, vidéken w, u. m. utávéaések, aranyozások, sir- és kriptaszegélyek és azoknak rtb. minden e «^máb.^vágó m^kiV-AŰ^^ka^TT^'P^ dnnahomok, bányahomok, kód ara minden szintjen és szemcséiéiben .. cementfeaték, falburkoló caempelapok egyszínűnk és többszínű mintázatokban. Vakolati köpor, úgymint sárga-, fehér-, rózsaszín, vörös. Schamottégla (tűzálló) schamott habarcs, szigetelő-, bőr- és kát- ranylemei, stb. stb. Puha és kemény tűzifa, ölenként és vagóntótelben.
