Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-11-05 / 88. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG r 1938 november 5. szentelt s bent a termekben kifüggesztette a feszületet. Az egyházi szertartás után a hivek a Himnuszt énekelték, majd Horváth Károly esperes mondott köszönetét a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a juttatott építési állami segélyért és mindazoknak, kik az uj iskola felépítését elősegítették. Az iskolások szavalata s köszöneté fejezte be a lélekemelő szép és hazafias ünnepélyt, amelyen részt vettek dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő, Polgár István járási főszolgabíró, dr vitéz Bogddndy György járási m. kir. tisztiorvos, Ndndsy Szabó Pál közs. főjegyző vezetésével a község elöljárósága s a több ezer főre menő hivő. Elismerés illeti dr Szijártő Nándor plébános, aki fáradságot nem kímélve mindent elkövetett, hogy a decsi hivek vágya, az uj iskola mielőbb átadassák rendeltetésének. IMilrtok és küMrtok Irta: dr Czermann Antal miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselt! Az 1936. évi XXVII. te., amely arra törekedett, hogy az élet rendes menetében oldja meg a birtokpolitikai átalakulást, alighogy érvénybe lépett, az egész vonalon bizonyos nyugtalansággal találkozott. E nyugtalanság indokát részben abban látjuk, hogy amióta a titkos választó- jogi törvényt megszavaztuk, azóta az agitáció fokozottabb mértékben él ezzel a fegyverrel és hiszékeny tömegek körében ez az agitáció meglehetősen nagy hatást vált ki. A másik ok az, hogy az 1936. évi XXVII. te. végrehajtásának ütemét a falvakban keveslik, a falu népe gyorsabb ütemet kíván, a falvakban mindenütt aj földbirtokreformról suttognak. Ha nézzük azt, hogy milyen tömegekre van hatással ez az áramlás, akkor meg kell állapítanunk, hogy körülbelül 1*9 millió a magyar földmunkásoknak, a cselédeknek száma és 1*1 millió a törpebirtokosok száma, tehát 3 millió ember, köztük 800.000 önálló munkás, a földbirtokpolitikai kérdésekre ma hihetetlen módon reagál. Ha a múltra visszatekintünk, látjuk azt, hogy az elő nem készített földbirtokpolitikai reformok mindig súlyos következményekkel jártak. Nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a jelen esetben is ennek a kérdésnek a lebonyolítása legális utón történjék. A legnagyobb földbirtokpolitikai reform az újabb korban az 1848. évi jobbágyfelszabadítás volt. Ez sem pénzügyileg, sem pedig a gazdasági műveltség szempontjából — alátámasztva nem volt. Ennek gyászos következményei ismeretesek. Hogy a földbirtokpolitikában a késés mit jelent, mennyire bosszulja meg magát, azt mutatja a háború előtti Oroszország példája, ahol Stolipin miniszter annakidején egy nagyszabású földbirtokpolitikai reformot hajtott végre, amikor a kollektiv birtokoknak — úgyszólván a felét alakította át parasztbirtokokká, ez az intézkedés azonban elkésett és nem tudta Oroszországot végzetes utján megállítani. A háború előtti Magyarország nem készített elő szerves földbirtokpolitikai reformot, aminek következménye az volt, hogy amikor a háború után a nemzet függetlenségét visszanyert e saruikor az összeomlott állam újból feléledt és igyekezett az uj alapokat lefektetni, akkor egyszerre nyakába szakadt a földbirtokpolitikai kérdés. i ,r®íorm pénzügyileg nem lehetett alátámasztva, az állam akkori pénzügyi helyzete ezt nem engedte meg, viszont politikailag a kérdést meg kellett oldani. Nem akarok azok sorába tartozni, akik erre a földbirtokreformra követ dobnak. Meg kell állapítanom, hogy az akkori viszonyok közepette ez mérhetetlenül nagy teljesítmény volt, de különösen nagy jelentősége van annak — és itt elismeréssel kell megemlékeznem Nagyatádi Szabó István és Mayer János munkájáról, az ő érdemük — hogy ez a reform a magánjog kereteiben tudott lebonyolódni és nem tért szélsőséges útra. Ez a földbirtokreform 1,500.000 katasztrális holdat juttatott kisemberek, földmunkások, törpebirtokosok, kisbirtokosok, hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, iparosok, ipari munkások kezére. Ebből a másfél- millióból egymillió az, ami megmaradt, a többi kicsúszott ezekből a kezekből, bár végeredményben* ez is a földbirtokpolitika céljait szolgálta, mert hiszen nem a nagybirtokokhoz került vissza, hanem kiegészítette a törpebirtokokat és kisbirtokokat. Mindezek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a földbirtokpolitikát bizonyos előrelátással kell foganatosítani, bár tagadhatatlan, hogy e kérdés megoldásába bizonyos ütemet, tempót kell belevinni. A földbirtokpolitika a termelés érdekeit is szolgálja. El kell ismernünk, hogy az extenziv, tőkeszegény nagybirtoknál a nívós kis birtok sokkal jobban szolgálja a termelés érdekeit. A szociálpolitikai tényezőkJUkek* Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Testvér. Húsz évig hiába szó'lünk, Nem ért el Hozzád a hang. Most Tiéd újra minden szavunk, Éried dobog az Összes szlvharang. S a harangok zúgnak, bongnak: Testvérünk, hozott Isten! Hatalom, mely szétválasztana E földkerel ségen immár nincsen, A szivünket hozzuk Eléd — S a legforróbb Ölelést, — Kis aprónépednek kalácsot, — Feledjenek el minden szenvedést... Majd — Te is kiöntOd szived És szent lesz a pillanat — Szived a szivünkkel eggyéforr És mindörökké Testvér — így marad. Iá8zlófalvl Eordögh Zoltánná. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1938. október 27— november 2-ig: Hfimérséklei; a&aimum : 15*3 Cf október 30-án, minimum : 5 8 C( november 2-án. Csapadék: eső 5 5 mm október 27-én, esó 2 0 mm október 28-án, eső 1 '8 mm október 29 én, eső 01 mm október 30 in, eső 3'0 mm október 31*én. sszesen 12'4 mm ’8 MMtÁJ akinek mór van 88 vagy 99-es típusú Orion rádiója, mert ezek mindazon követelményeknek megfelelnek, amelyek a csúcsteljesítmény eléréséhez szükségesek. A 99-es típusú Orion rádió — automatikus állomáshangolással működik. Minden Orion rádió- kereskedőnél kaphatók tői, a honvédelmi érdekektől eltekintve, I csak az adópolitikai szempontokra való figyelemmel is meg kell állapítanom, hogy az extenziv földbirtok nagyon sok esetben nem viseli azt az adóterhet, amelyet állametikai érdekből viselnie kellene. Ezzel szemben a kisbirtokos az utolsó fillérig meg van terhelve és meg is fizeti az adóját, ha bírja. Ezt a kérdést nem azért említem fel, hogy újabb követeléssel álljak a föld- I mivelésügyi miniszter elé, hanem | azért, hogy e gondolattal a kérdés I megoldását elősegítsem. — Hálaadó istentisztelet és hazafias népgyűlés Szekszárdon. A szekszárd-belvárosi római katolikus templomban vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepi háladó mise lesz a Felvidék, felszabadulása alkalmából. Vasárnap délután tüntető népgyűlés lesz. Ennek részleteit falragaszokon közli a polgármester a közönséggel. — Báró Vay László miniszter- elnökségi államtitkár. Báró Vay László földmivelésügyi államtitkárt a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére kinevezte a miniszterelnökség államtitkárává. A miniszterelnökség uj államtitkára a világháborút, mint tartalékos huszár- főhadnagy küzdötte végig. Az 1929. évtől kezdve nyolc esztendeig a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke volt Közben az 1930. évben Bihar vármegye, 1932-ben pedig Debrecen szab. kir. város és Hajdú vármegye főispánjának nevezték ki. E fontos pozíciójából Darányi Kálmán vitte fel földmivelésügyi államtitkárnak a hires keménykezü főispánt, aki politikai és közgazda- sági tevékenysége mellett a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoki tisztét is betöltötte. — Tábornoki kinevezés. A kormányzó Őfőméltósága a honvédelmi miniszter előterjesztésére tábornokká kinevezte vitéz Sebestyén Béla ezredest, a 4. sz. határőzrednék Szekszárdról Budapestre áthelyezett parancsnokát. A közszeretetnek örvendő vitéz ezredparancsnok tábornoki előléptetése Szekszárdon őszinte örömet keltett. — Tiszti előléptetések. A kormányzó a szekszárdi helyőrség tisztii karában november 1-től előléptette vitéz Markos Albert őrnagyot alez- • redessé, hazslini Hazslins2ky László 1 századost őrnaggyá, dr Ráez Ernő főorvost ezredorvossá és Huszár József csendőrfőhadnagyot századossá. Itt említjük meg a Pakson állomásozó Hanti Károly csendőrszázados őrnaggyá való előléptetését. — A miniszterelnök üdvözlése. A dunaföldvári espereskerület papsága a Bölcskén október hó 27-én tartott kerületi papi gyűlésén egyhangú határozattal táviratilag üdvözölte vitéz Imrédy Béla miniszter- elnököt és célkitűzéseire Isten áldását kérted ___ — Helyettes tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Ladócsy Károly dombóvári kir. kát. gimnáziumhoz beosztott áll. gimnáziumi óraadó helyettes tanárt állatpi gimnáziumi helyettes tanárrá nevezte ki. — Tanítónői megbízás. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Halmos Nóra oki. tanítónőt a tolnai áll. népiskolába osztotta be helyettes tanítónőül. oitLpwfr / Világosságbon éli életét, keresi kenyerét az ember. Szemének egészségét óvja a fehéren sugárzó, áram- takarékos TUNGSRA ffifÄ $
