Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-10-29 / 87. szám
XX. évfolyam Szekszárd, 1938. október 29. (Szombat) 87. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP azarltcaziaség «*» kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 ElOflzctéal dili Egész évre — 12 pengő || Félévre. A nemzeti egység megteremtése nélkül délibábok és meggondolatlanságok hajszolásának útvesztőibe kerülünk. E sorsdöntő órákban minden magyarnak azok mögött kell tehát állani, akik a nemzet hajójának a kormányrudját kezükben tartják. Nagyjában ezt hangoztatta Glattfelder Gyula Csanádi püspök országos visszhangot keltett és lapunk előző számában már ismertetett pécsi beszéde. A magyar reformátusság négy püspökének most kiadott közös körlevele pedig rámutatott arra, hogy meg kell éreznünk a nemzet lelki egységét, aminek abban kell megnyilvánulnia, hogy egy emberként álljunk felelős vezetőink mögött, hisz az ország élére olyan férfiakat állított Isten, akik bármely más nemzetnek becsületére válnának és náluknál sem jobb magyarokat, sem bátrabb férfiakat, sem bölcsebb vezetőket nem kell keresnünk. A felekezetek élén álló nagytekintélyű vezetők e tanuságtételé- ből kisugárzó odaadással kell vennünk Imrédy Béla miniszterelnöknek vasárnapi cikkét, amely szinte előkészítésül szolgál ahhoz a nagy nemzeti átalakuláshoz, amelyen a magyarságnak keresztül kell mennie, hogy méltóvá válhasson a küszöbön álló örvendetes eseményre, amikor egy megnagyobbodott ország sokszázezer magyar testvérrel erősödik meg. A miniszterelnöknek ez a figyelmeztetése annál inkább is fontos, mert húsz év nagy idő s közben egész nemzedék nőtt fel a határon kívül, egészen más élet- körülmények között. Társadalmi felépítésében, jogokról és kötelességekről vallott felfogásában, nemzeti és faji öntudatában a hazatérő testvér máshol tart, mint mi és ez a különbség reánk is kötelességeket ró. A miniszterelnöknek ez az egész országban óriási feltűnést keltett cikke nagy lelki örömmel várja a visszatérőket és hangoztatja, hogy életet adó áramlás megindulását várja azoktól az uj feszültségektől, amelyek a huszévi különéléssel járó fejlődés természetes következményeképpen fognak jelentkezni. De azért is örömmel várja, mert a népi és szociális átalakulásnak az uj eszmék jegyében való gyökeres és gyors szükségét már akkor is hirdette, mikor még szó sem volt az ilyen visszatérés lehetőségéről. El sem képzelhető másként a megújhodás munkájának sikere — írja a miniszterelnök — csak úgy, ha az egész nemzet egybeforr a népi egység és a szociális igazság jegyében. Nem kompromisszumos alapon kiszélesített kétes értékű táborra akar támaszkodni, hanem olyan egységekből álló erőre, amely nyíltan vallja az ő programmját. Aki ezt nem vallja, az maradjon távol tőle és ne kövesse. ____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő. BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdAn 4a ezombaton. előfizetési dllnk és hirdetések, valamint a lap azelleral részéi lllatő közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések draii A legkisebb hirdetés dija 1*00 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllméleraoronként 10 fillér. Álláalkereaőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nylfltér soronként 60 nuérbe keríti. Erős nemzeti érzéstől fütött, katonai szellemtől áthatott, nemzeti érzésben megerősödött, — keresztény világnézetű társadalomra van szükség, úgymond Imrédy Béla, hangoztatva a nemzet lelke reform- jának a szükségességét. Az egyen- j tőségről szólva kijelenti, hogy nem vallja, mint ahogyan nem is vallhatja, hogy minden ember egyenlő, mert hiszen ez nem is igaz. Megvan az értékek hierarchiája, amelynek parancsa, hogy az ember a társadalomban értéke és munkája szerint érvényesüljön és mindenki csak olyan mértékben, amennyit használni tud a nemzet egyetemességének. A miniszterelnök nagyjelentőségű írása szerint is arra kell törekedni, hogy a szociális igazságnak kell uralkodni ebben az országban, mert az érdemtelen duskálások ideje lejárt és igazi harcot kell inditani az egész vonalon a szegénység leküzdésére. Megjegyzi végül, hogy a munka és a föld az a két pillér, amelyre az egész kormányzati rendszer épült. A nemzet egyeteme megértette, hogy létkérdése ezekben a napokban az igazi, a megdönthetetlen egységen dől el, éppen ezért írhatja a miniszterelnök cikkében, hogy az a magabizó, elszánt nyugalom, amellyel a falu társadalma letette a munka szerszámait, hogy helyette kezébe vegye a fegyvert, az olyan feledhetetlen, ami nemcsak mint emlék, de mint emlékeztető is örök időkre a lelkében marad. Ezekre akarja építeni az uj rendszert, amelyben a munka diadalát tudja biztosítani minden dolgozónak. Célja, hogy minden erővel meg lehessen erősíteni a nemzetfenntartó, dolgozó magyarságot, mert csak igy érvényesülhet minden vonalon a keresztény és jobboldali politika. Hisszük, hogy a miniszterelnöknek az uj rendszer kialakítására vonatkozó terveit a nemzet a legszilárdabb egységgel fogja elősegíteni. A kormányzóné téli inségenyhitő mozgalma Horthy Miklósné Őfőméltóságának a nemzet egyeteméhez intézett felhívását lapunk múlt száma vezető helyen hozta. Ennek a téli inségenyhitő akciónak a magyarázataképpen közöljük, hogy visszaélések megakadályozása céljából Őfőmél- tósága a segélyakcióval kapcsolatban nem ad ki gyűjtőiveket. Testületek, hivatalok és vállalatok saját kebelükön belül gyűjthetnek, magánosok közül azonban senki sincs gyűjtésre feljogosítva. Adományát mindenki közvetlenül küldheti az akciónak. A Főméltóságu Asszony címére küldendő segélykérvények borítékára feltűnő helyen rá kell A múlt hét folyamán Vadas Adám mucsfai főjegyző dr Krasznay István bonyhádi főszolgabíró utján arról értesítette a szekszárdi vármegyei múzeumot, hogy Mucsfa^ határában szántás közben téglával kibélelt sírra akadtak, amelyben különböző régiségek voltak. A híradásra dr Csalog József muzeumigazgató nyomban kiment a helyszínére és a sirt boly- gatlanul, fel nem dúlt állapotban találta. — Mindössze annyi történt, hogy a mellékleteket Erdmann János telektulajdonos hazavitte és mint igen értelmes ember, megőrizte a muzeum számára. A szakszerű vizsgálat megállapította, hogy a 2 m hosszú és 1M0 m széles, 0'80 m magas sir 40X30 cm nagyságú római téglákból volt I felépítve és nyeregtető módjára volt I ugyancsak téglával befedve. A sirra írni „Segélykérés“. A kérvényekhez igazoló okmányokat nem kell csatolni, azokért felelősséget senki sem vállal. A kérvényeket legkésőbb november hó 20-ig kell beküldeni. Később beérkező kérvényeket nem lehet figyelembevenni. A vármegyékben és városokban a gyűjtéseket és segélykiosztásokat a főispánok intézik. A megyénkben kérvényeket tehát közvetlenül dr vitéz Thuránszky László főispánhoz kell benyújtani, mert a Főméltóságu Asszonyhoz küldött vidéki segélykérvények különben csak késede* lemmel jutnak el rendeltetési helyükre. Érdekes római sírokat talállak Mucsfán úgy találtak rá, hogy az eke elé fogott ló alatt beszakadt. A sírban itáliai vörösfenyő fatörzsből esztergált és bronzveretekkel diszitett igen szép veder volt. A 45 cm magas veder faanyaga is teljesen épen maradt. Volt benne azonkívül 50 cm magas kétfülü gyönyörű üvegpalack, amely azonban eltört, mert a ló ráesett, továbbá 12 darab igen szép bronzkarperec, egy aranyozott és figurális ezüstbetétekkel diszitett őskeresztény bronzfibula, végül Constans császár 18 darab bronzérme. Ezek a sistiai (sziszeki) pénzverdéből kikerült érmek mind újak, kopott, használt egy sincs köztük. Mivel e pénzek közt a legkésőbb vert darabnak Krisztus után 337 az évszáma, a sir eredetét a 337., vagy az utána következő évre kell datálni. Dr Csalog muzeumigazgató abban a reményben, hogy azon a helyen további sírok is vannak, a közvetlen környéket átkutatta munkásaival. Sajnos azonban, hogy ott már csak két sirt sikerült találnia. A sírok közül az egyiket már régebben, valószínűen még a római időben feldúlták, úgyhogy mellékleteiből csak egy agyagmécses darab és két szép üvegedény töredék került elő. A másik sir teljesen érintetlen volt és téglából ugyanúgy készült mint az előbbi, sőt a teteje jó erősen le is volt vakolva. Ebbe föld és viz egyáltalán nem hatolt be. A belül hófehérre kimeszelt ritkaszép sirban ott feküdt a csontváz, körötte porrá vált ruhafoszlányok és a női koponyán ezüst tűkkel átszűrt fa- kéregböl készült pártaszerü fejdisz maradványai. Közvetlen a koponya mellett 60 cm magas kétfülü szép üvegedény, mellette 2 milliméter vastag finom üvegből készült pohár. A csontváz nyakán üveggyöngyökkel diszitett két bronznyaklánc, 14 darab részben bronz, részben egyik ujján hal vésetü (őskeresztény vonatkozású) bronz pecsétgyűrű, jobb combcsontja mellett vastőr, — bal combcsontja mellett egy kézi orsó kézfejnyi nagyságú cserépgombja. Több sirt nem sikerült felfedezni. Érdekes, hogy ettől a völgyoldalban fekvő helytől egy kilométernyire a völgynek a másik oldalán néhai Wosinszky Mór szekszárdi apátplebános, az európai hírű régész még a múlt század végén mintegy hatvan római sirt tárt fel. Ezek kivétel nélkül szegényemberek sírjai voltak, de erős barbár, főleg kelta kapcsolatokat mutattak. A két temető közt lenn a völgyben van Szárász puszta, amely már Baranya vármegyében fekszik. Ott házépítések alkalmával találtak sok római emléket. Valószínű, hogy ott nagyobb római major, vagy puszta állott. A Wosinszky által feltárt hely a szolganép temetője volt, mig a most megtalált három sir a legnagyobb valószinüség szerint az előkelő birtokos család temetője lehetett. Pár szép római lelettel gazdagodott a mucsfai ásatás révén a szekszárdi muzeum és tudjuk, hogy az ilyen- tekintetben rendkívül gazdag vármegyénkben sok hasonló dolog pihen a talaj mélyén. Éppen azért szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogyha valahol — főleg most, a téli földforgatás alkalmával — valami előkerül, célszerű azt nyomban a múzeumnak bejelenteni, hogy a leletet szakszerűen lehessen feltárni. A muzeum ugyanis mindenkit biztosit arról, hogy az ilyen ásatásokkal kárt nem tesznek. Ha valami kár mégis előadódnék, azt a muzeum megtéríti, sőt azonfelül a lelet értékét is megfizeti a föld, a lelőhely | tulajdonosának. Egyet szám ára 12 ffillóra
