Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-10-22 / 85. szám
XX. évfolyam Szekszárd« 1938. október 22. (Szombat) 85. szám. TOLNAMEGYEI újság HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épDIetében. Telefonazám: 85 BlOflzetésI dl|i Egész évre — 12 pengő || Félévre _ ____ 6 pengő Fele lő» szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden ez érdén én szombaton. BlOflzstéel dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi réezét Illető __________kőelemények a szerkesztőséghez küldendők. Hi rdetések érali A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 millió széle» hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, ÁUéstkeresőknek 80 százalék kedvezmény, A hírrovatban tIhelyezett reklám«, ellegyzésl, családi hír. vale»' nyiinér soronként 60 fillérbe, keríti. Beregi hírek Irta: Jánosi György Mi történt hát azzal a puffadtra nőtt békaállammal, amelyik a maga kiszáradt tavának partjain a nagyhatalmak békén legelésző területeivel szemben fuvódott, addig fuvó- dott, amig szét nem pukkadt ? — Semmi. A hazugság, amelyre ráalapozódott, elolvadt és vele együtt olvadt el ez a Nagy hazug is. Csődöt mondott nemzetiségi politikája. Csődbe jutott külpolitikája. Csődbe jutott területi épsége. Csődbe jutott gazdasági politikája. Az egész cseh állam fabaktát se ér. Csődbe jutott hadserege. Erődítményei hazugságok, fegyelme anarchia. Irtuk, állítottuk, hogy egész dicső ármádiája csak komédiázds és bohózat, amelyiknek nincs magasabb szelleme. Ez utóbbi bizonyítéka az, ami Beregben történik és történt. A világmárkás cseh hazudozások úgy tüntették fel a beregi eseményeket, mint jelentéktelen incidenseket, amelyek felett ur a dicsőséges cseh hadsereg. (Dicsőséges? — nekik legyen mondva.) Tankok és égigszálló zsebrák repülőgépek magasztos jelenlététől nyög a föld és az ég Beregben. így zengene a cseh hősköltemény. Ez az alacso- nyabbrendü náció azt véli, hogy amit ömaga se hisz, elhiszi az európai, különösen pedig a magyar közvélemény. És rettegve gondolj a világháború közismert héroszaira a cseh légionáriusokra, akik közül egy azt kérdezte tőlem annak idején: — Ha belépek, vájjon megtanita- nak-e a fegyverfogásra is? A beregi helyzet egyszerűen az, hogy Bér eg kuruc népe már a szu- détanémet kérdés felvetése előtt szervezkedett a gyűlölt zsebrák-járom lerázására s adott pillanatban nekiesett a cseh őrségnek, csendörségnek, mindenféle hősi fegyvernemnek^ és puszta kézzel kiragadta eme hősök kezéből a hősi fegyvert s a megmozdulás e pillanatában alig muradt életben cseh hős. A beregi kuruc dühe nem isníert határt a szipo- lyozó, rabló csordával szemben. Szlovák, ruthén, német, magyar egyaránt gyúrta a világtörténelem e trombitában és cirkuszban remek alanyait. Annyira gyúrta, hogy csupa szégyen: egészen a földre taposta. Beregszász, Borsova, Gát, Rafajna- ujfalu, Latorca stb. hidjai, fontos és jelentékeny közlekedési pontjai re- pültenek levegőbe. Dicső őrsége nem látta ezt már csak odafelülről, az elköltözött lelkek boldog vadászmezejéről. Hajh, de hős Sirovy, Mesterének mesteréhez méltó tanítványa, aki nem több, de annyi, mint Benes, az ő hősi és szent haragjának, bé- keszeretetének bizonyságául, sok levegőbe repített erődítmény meg- bosszulására szinte az egész Szu„Magyar a Magyarért“ vármegyénkben Előző számunkban leközöltük a Kormányzóné Őfőméltóságának a magyar társadalomhoz intézett kiáltványát, amely a „Magyar a Magyarért“ mozgalom megszervezésére hívja fel a nemzetet. A Kormányzó- néval egyidejűén ebben az ügyben vitéz Imrédy Béláné, a miniszter- elnök hitvese is szózattal fordult a lakossághoz, rámutatva azokra a kötelességekre, melyekből a Felvidék megsegítése során mindenkinek ki kell vennie a maga részét. Mint már megírtuk, dr vitéz Thu- ránszky László főispán 18-án délutánra értekezletet hivott össze, hogy e segitő akció megszervezésére az első lépéseket megtegye. A vármegyeház kistermében tartott értekezletre meghívót kaptak a vármegyei társadalom vezetői és pedig a törvényhatósági tisztviselői kar, a katonai hatóságok, az állami hivatalok, a közintézetek vezetői, a vitézi rend vezetősége, a levente egyesület, a társadalmi egyesületek és szervezetek elnöksége, az egyháziméltóságok, a Gazdasági Egyesület és a Kisgazdák Egyesületének vezetősége, illetve képviselője és számos társadalmi előkelőség. A főispán nagy vonásokban tájékoztatta az egybegyűlteket a nagyarányú és széleskörű akcióról, rámutatva arra, hogy e tisztára női mozgalom sikerének a legnagyobb és a legkomolyabb fontosságot kell tulajdonítani és hogy a Felvidék megsegítésére irányuló mozgalom megszervezéséhez nyomban hozzá kell kezdeni. — Az értekezlet az országos mozgalom vezetőségétől nyert és a főispán által ismertetett irányelvek alapján kimondotta, hogy a mozgalmat az országos mozgalomba szervesen bekapcsolódva teljes erővel megindítja és a vármegye területére egységesen megszervezi. A vármegyei mozgalom vezetőjévé dr vitéz Thurdnszky Lászlónét választották meg, melléje egy háromtagú bizottságot küldöttek ki, amelynek tagjai dr Bdtsmegyey Lajos főispáni titkár, vm. aljegyző a főispán, dr Malonyay Elemér tb. szolgabiró az alispán és dr Takács László fogalmazó Szekszárd megyei város polgármestere képviseletében. A vármegyei szervezés széleskörű irányítására munkaközösség működik, amelynek tagjaivá megválasztattak : gróf Apponyi Károlyné, Benke Józsefné, dr Bernáth Béláné, dr Csapó Dánielné, Dőry Frigyesné, báró Fiáth Tiborné, Finy Béláné, dr Haypál Sándorné, Hidasy Imréné, Hunfalvay Elemérné, Jakab Lászlóné, Kenézy Lászlóné, dr Korniss Istvánná, dr Krasznay Istvánná, Polgár Istvánné, Schultheisz Rezsőné, Szongott Edvinné, Sopronfalvy Je- nőné, Tihanyi Szilárdné, Thurdnszky Lászlóné és Vendel Istvánné. A vármegyei mozgalom Szekszárd megyei város és a közigazgatási járások területeire oszlik fel. Az értekezlet a megyei városi mozgalom élére Vendel Istvánnét, a központi járás élére Polgár Istvánnét, a dombóvári járás élére Kenézy Lászlónét, a völgységi járás élére Krasznay Istvánnét, a simontornyai járás élére Hidasy Imrénét, a dunaföldvári járás élére Korniss Istvánnét állította, illetőleg kérte fel a mozgalom vezetésének elvállalására. A főispán az értekezleten felkérte az egyházak jelenvolt, képviseleteit, hogy a mozgalmat a maguk részéről támogassák és propagálják. Ugyanígy felkérte a jelenlevő állami hivatali vezetőket is. Az értekezlet a mozgalomnak a törvényhatósági hivatali szervek és intézmények körében való megszervezésére Szongott Edvinnét kérte fel. Ugyanígy felkérte Benke Jó- zsefnét, hogy Finy Béláné, Tihanyi Szilárdné, Hunfalvay Elemérné és Sopronfalvy Jenőné támogatásival a mozgalmat a katonai társadalom, katonai hatóságok, a vármegye területén fekvő csapattestek és leventeszervezetek körében megindítsa. Bejelentette végül a főispán az értekezletnek, hogy a vármegyei Gazdasági Egyesülettel és a Kisgazdák Egyesületével megbeszélést szándékozik folytatni a vármegyei birtokos társadalomnak a mozgalomba való hathatós bekapcsolódása érdekében. Az értekezleten Benke tábornokné arra hívta fel a figyelmet, hogy a mozgalom céljára minden hölgynek fel kell ajánlania azt az összeget, amelyet egy-egy ezévi estélyi ruha anyagának beszerzésére fordítanának. Dr Gaal Dezsőné arra mutatott rá, hogy uj anyag beszerzése helyett a meglévő estélyi ruhákat magyarosformájuralehet átalakítani. Szongott alispán azt hangoztatta« hogy ennek a vármegyének a hazafias közönsége a maga adományaival mindig kivette a részét a segitő akcióból és csak azt tartja fontosnak, hogy a kérő szó eljusson a legkisebb kunyhóig is. Vendel polgármester nagy helyeslés közben ígérte meg, hogy a siker érdekében a legkészségesebben bocsájtja rendelkezésre az ilyen akciók szervezése körül szerzett tapasztalatait a bizottságnak. Horváth Károly r. k. esperes, Tóth Lajos ref. lelkész és dr Rubinstein Mátyás főrabbi pedig arra tettek ígéretet, hogy az egyházi élet keretén belül mozdítják elő az akció sikerét. Az értekezleten kialakult az a felfogás, hogy ez a mozgalom nem lehet könyen elsikló jótékonykodás, mert ezt a legszélesebb mederben és akként kell lebonyolítani, hogy amig a szegények is fillérjeikkel szerepeljenek benne, addig a tehetősek nagyon, de nagyon komolyan vegyék ki belőle a részüket. NASZ0BSZ. vásárlásai Szekszárdim A Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesitő Szövetkezete az idén nemcsak az Alföldőn, hanem ahol szükség mutatkozott, a Dunántúlon is végzett intervenciós, ártartó mustvásárlásokat. Mikor a szüret kezdetén a kereskedők Bátaszéken és Szekszárdon a mustárakat a földművelésügyi minisztérium által megállapított cukorfokonkénti 1*2 filléres ár alá szorították, megjelent a két fenti piacon és több ezer hektóliteres vásárlásával a legrövidebb időn belül megakadályozta az árletörést. — Ezzel ez a Kullmann László igazgató vezetése alatt álló fiatal és máris nagy eredményeket elért szövetkezet ismét bebizonyította, hogy mindenütt ott van, ahol azt a gazdák érdekei megkívánják és nemcsak az Alföldön, hanem az egész országban fejt ki hasznos tevékenységet. déta vidékről felszabadult ember- | két a csehek terroristáknak, szabadanyagot rázuditotta Beregre. Azzal i csapatoknak, lázadóknak neveztek, a paranccsal, hogy az teremtsen , egy elnyomatás alól menekülni akaró • ott rendet. A beregiek ismerték a I nemzet szabadságharcának igazi hős I harcikocsikat, a repülőgépeket Aki- | katonái, szinte az egész vármegye talpon állt, áll és a cseh hadsereg értékes, idegen elemeivel felerősödve, a hegyekbe menekült a beérkezett veszedelmes gépekétől. Oda nem merte követni a cseh. Az első lendület után azonban ismét leereszkedtek Rákóczi fiai s kotorták, kotorják magok előtt a vergődő, ketrecbeszoritott kétfarku oroszlán kölykeit... Néhány nap még s a cseh ármádia ezen dicső, sőt legdicsőbb szine- virága nyomtalanul eltűnik a beregi erdők és járhatatlan mocsarak útvesztőiben. A cseh ma se tudja s mi nem mondjuk meg senkinek, hogy hol indult meg ez a pompás kis harcocska. Fő, hogy megindult jól indult és szépen fejeződik be. A beregi kuruc fiz évig nem teszi le a fegyvert. Beszélhetnek neki Trianonról, meg a többi eféle haEgyes szám ára 12 ffilléPa
