Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-09-28 / 78. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1938 szeptember 28 Me'yre feletkfldOtl, mikor vitézzé lett, S melyet bánót-áron, hűségesen követ. Érnek a záizlónak avatják a mását • Ma, s kérjük az istent, adja rá áldását. Hogy ez I lobogó, mint a magyar eszme, Lengjed % migisb», éljen a szivekbe. Tolna vármegyéből összegyűlt vitézek I Tiétek e zászló, jól megőrizzétek. Harcos, dolgos kézzel magasra tartsátok, Hogy hirdesse fennen vitézi példátok, Hirdessen töretlen hitet, összetartást, Hogy majd hirdethessen magyar feltámadást. Ezután hangzott el Vlt&z Thuránszky főispán zászlóavató beszéde A zászlóavató beszéd tartására felkért főispán legelsőbben is köszönetét mondott vitéz Igmdndy- Hegyessy Qéza vitézi törzskapitánynak, hogy az ünnepélyen megjelent, üdvözölte a szomszéd vármegyék vitézi székeinek képviseletében Szék* szárdra jött előkelőségeket, továbbá köszöntötte az egybegyült tolna- megyei vitézi rendtagokat. Markáns vonásokkal ismertette a háború utáni fertőt és a magyar nemzetnek azt a húszéves erőfeszítését, amellyel az 1918/19-es évek vigasztalan porbasujtottságából, lelki és testi rabságbavetettségéből, barátok nél- kül, pusztán faji őserejére támasz* kodva fel tudott törni a mának lelki magasságába. Istenbe vetett mélységes hitével el tudta érni azt a lelki magasságot, ahol országzászlók nő- nek ki egymásután a földből, hősi emlékek sorakoznak egymás mellé és vitézi zászlók erdeje leng ismét e csonka hazában. Hősi szobrokat, hősi emléktáblá- kát, országzászlókat és vitézi zászlódat avat sorra ez a maroknyi magyar nép, ezzel is megpecsételni akarván, hogy nem meghalni, hanem függetlenül, szabadon élni, nem nyomorogni, hanem fejlődni és virulni, nem koldusbotra támaszkodva alamizsnáért könyörögni, vagy rabláncok súlya alatt szolgaságban 'sínylődni, hanem győzedelmeskedni akar. Hősi emlékeink, zászlóink nem arra szólnak, hogy bennük a múltak faragott képeit imádjuk, hanem hogy minden utánunk következő nemzedéknek kiáltó példa legyen a jövőre: elődeitek a magyar ,becsületen foltot nem ejtettek, a {nemzet zászlaját makulátlanul megőrizték, büszkén tekinthettek vissza apáitok, nagyapáitok példájára, — amelyhez méltók legyetek Ti is 1 Viszont a hősi emlékek ne csak arra szolgáljanak, hogy ott a háborúban elesetteket megsirathassuk és meggyászoljuk, hanem hogy hirdessék a tudatot: Íme hősöket, Vitézeket, oroszlánokat szültek és áldoztak egykor és fognak áldozni megint — ha üt az óra — a magyar anyák. Ezzel a most felavatott zászlóval mi, vitézek nem önmagunknak töm- jénezünk, nem a múltak dicsőségét akarjuk megörökíteni és e lobogónak nem az a célja, hogy a világháború éveinek magyar dicsőségét és szenvedéseit hirdesse. Ez a zászló — úgymond a főispán — nem a múlté. A múltak dicsőségéből született, de a jövőben akar uj életet élni és a magyar sors jövője felé mutat. Ennek a vitézi zászlónak egyetlen célja, létjogosultsága, értelme a vitézi rend, a vitézi élet jövőjének, a magyar sors jövőjének a jelképezése. Ezt a zászlót nem azért avatjuk fel, hogy a múlt felé meghajtva emlékeinknek áldozzunk, hanem azért emeljük fejeink fölé, hogy előttünk lengjen, hogy nekünk és az utánunk következőknek utat mutasson, hogy erőt, kitartást merítsünk belőle, hitet nyerjünk tőle, bizalmat öntsön sziveinkbe. Ez a zászló nemcsak a miénk, hanem inkább a fiainké, unokáinké, az utánunk következő nemzedékeké. Kell, hogy ez a zászló lobogó láng legyen, — amely évről-évre, napról-napra, óráról-órára sikoltva I kiáltsa belé a magyar szivekbe: j „ Magyar, küzdj és bizva-bizzái 1M Soha, de soha se feledjétek el magyar vitézek, hogy az, aki hitét és bizodalmát vesztette, az mindent elveszített, aki azonban hittel és bizalommal küzd, az előtt meg kell, hogy nyíljanak a boldogulás kapui. Soha, de soha ne felejtsétek — és ez a vitézi zászló legyen a figyelmeztetője, hogy a nagy leszámolás órája egyszer nekünk, magyaroknak is elkövetkezik. Az avatás Frenetikus éljenzés követte vitéz Thuránszky László főispánnak itt csak kivonatosan közölt zászlóavató beszédét, amely után vitéz Igmdndy- Hegyessy Gézárié zászlóanya felavatta és jelmondat kíséretében szalaggal felékesitette a vitézek zászlaját. . A helyőrségi zenekar áhítatot keltő himnusza után igen impozáns dísz- elvonulás volt a zászló előtt. Vitézek gyűlése A Szekszárd Szálló színháztermébe vonultak ezután a vitézek hozzátartozóikkal együtt. A színpadon elhelyezett asztalnál vitéz Igmdndy-Hegyessy Géza törzskapitány, vitéz dr Thuránszky Lászlóné, vitéz Bdrczay Gábor, a vitézek társadalmi bizottságának elnöke, vitéz Finy Béla ezredes, vitéz Thuránszky László főispán és vitéz Tihanyi Szilárd vármegyei székkapitány foglaltak helyet. Vitéz Tihanyi Szilárd izzó hazafi- ságu beszédben üdvözölte az országos törzskapitányt és nejét, valamint az ünnepély vendégeit, majd a lelkűkre kötötte a vitézeknek legfőbb kötelességüket : a nemzeti eszme védelmét. Vitéz Igmánd y-Hegyessy testörtá boritok az ünnepi vitézi napon, amikor ilyen történelmi pillanatban avat zászlót a vármegye vitézi társadalma, a vitézi rend helyzetéről tájékoztatta az egybegyűlteket. Magyarázta a zászló nemes hivatását, majd a felelőtlen álhirterjesztők aknamunkájára világított rá azzal, hogy aki a mostani komoly viszonyok részleteiről tud, az nem szólhat, aki pedig nem tud, az jobb, ha nem beszél. Felhívta azután a vitézeket, hogy az országban levő 17.000 vitéz társukkal együtt teljes erejükből támogassák a kormányzatot szociális programja megvalósításában. Ismertette a vitézek kötelességeit, a társadalmi életbe való tekintélyes bekapcsolódást, a vitézi telkek kérdését, a gazdasági válság folytán megrendült vitézi telkek felszabadítását, a telepítés során a vitézek földhöz juttatását és azt, hogy a földmiveléshez nem értő városi vitézeket kertes vitézi házakhoz segítik. Majd arra figyelmeztette a vitézeket, hogy kötelességük minden — akár jobb-, akár baloldali megmozdulással szembehelyezkedni, mert ez az ország csak alkotmányos eszközökkel dolgoz- hatik. Végül hangoztatta, hogy ennek a zászlónak irányt, utat mutatónak kell lennie, amikor valamiképpen kikényszeritjük igazunkat Vitéz Bárczay Gábor az országos társadalmi bizottság elnöke a vitézek társadalmi megszervezéséről tartott előadást, hangoztatva, hogy a fiatalságot gya- korlati pályákra kell nevelni — 68 vissza kell szerezni azokat á gazdasági pozíciókat, amelyeket mások elfoglallak. Át kell formálni a magyar társadalmat és meg kell értetni a nyugdíjas állások után futkosó fiatalsággal, hogy az a nemzet, amely mindenben a biztosat keresi, életképtelen. A nagy tapssal fogadott fejtegetések után dr Thuránszky Lászlóné szül. Vécsey Terézia bárónő tartott gondolatokban gazdag és nagy feltűnést keltő előadást a vitézi asszonyok hivatásáról és kötelességeiről, mert a vitézek feleségei péidaadó jó feleségek, jó anyák kell , hogy legyenek a családi életben és { igazi nemzetes asszonyok a társadalmi életben. Ismertette a Nemzetes Asszony ősi tradíciókban gyö- j kerező régi hírnevét, majd azt han* | goztatta, hogy kitüntető címüket ne csak külsőségnek tekintsék, hanem töltsék meg lélekkel : a vitézi családi élet megalapozása, fejlesztése legyen első feladatuk. Mint a vitézi rend férfitagjainak, éppúgy a Nemzetes Asszonyoknak első kötelessége a vitézek nagy családjának istápolása, a vitézi élet kifejlesztése, kimélyitése. Ezt pedig csak akkor lehet megvalósítani, ha száműzzük sorainkból a megnem- értést, széthúzást, ha leromboljuk rendünkön belül azokat a láthatatlan, de annál merevebb bástyákat, falakat, amik egyesek közé — ha néha gondolatban is — éket vernek és alkalmasak arra, hogy a különböző társadalmi réteghez tartozók egymástól elkülönüljenek. Értsük meg végre, hogy a vitézi rend kifelé egy erős, reprezentatív testület, amelynek egyes tagjai közt meg kell lenni a rangkülönbségnek, de ezen a társadalmon belül a rend tagjai — természetesen megadva az illő tiszteletet — egyformák jogokban és kötelességekben. (Nagy taps.) Ezt kővetően felkérte a vitézi i asszonyokat a Tolnamegyei Nemzetes Asszonyok Csoportjának a meg- ■ alapítására, amely munkáját a vitézi utódok és gyermekek érdekében fogja kifejteni. Annak a reményének adott végül kifejezést a főispánná hogy minél tökéletesebben fogjak megoldani tudni a vitézi családok ffelkacplását, támogatását: a nagy vitézi családnak, a rendnek erősödését és boldogulását. A főispánnénak nagy koncepciójú ! beszéde után egy tolnai vitéz leá- j nya: Verényi Kató csokrot nyújtott át. A főispánné csókkal köszönte meg a virágot. A hősök emlékénél A gyűlésről az egész közönség a hősök szobrához vonult, ott Verényi Kató mondott bájos verset, mig vitéz Dobos János regölyi lakos mélyen megható hazafias beszéde után megkoszorúzta a hősök emlékművét. Közebéd a Kaszinóban A kegyeletes aktus után, amelyen minden vitéz ott tisztelgett holt baj- társai dicsőségének, ebéd volt a kaszinó nyári pavilonjában, ahol ez alkalomból kétszázötvenen gyű], tek össze- Az ebédnél az első fel- , köszöntőt vitéz dr Thuránszky főis- ! pán mondotta a vitézi rend megalapítójára, a Kormányzóra, vitéz Benke tábornok vitéz Igmdndy-Hegyessy testőrtábornok feleségét kő- j szőntőtte és a férje minden örömében és bánatában résztvevő zászlóanyát például állította az összes vitézi asszonyok elé, majd a Szek- szárdtól hivatalosan távollevő alispán nevében vitéz Igmándy-Hegyessy Gézára, a világháborúban sokszor sebesült katonájára, a vitézi rend egyik kiválóságára üritette poharát. Vitéz Vendel István polgármester a zászlóavatás budapesti vendégeit, Bács-Bodrog, Baranya és Somogy vármegyék vitézi székkapitányait és az egész vendégsereget éltette, vitéz Dávid János (Sárpilis) a vitézek fegyelmezettségéről tett hazafias hitet, végül vitéz Igmándy-Hegyessy törzskapitány megköszönve a felesége és az ő maga személyét ért megtiszteltetést, örömmel állapította meg, hogy e megyében és városban termékeny talajra talált a vitézi eszme, majd a vármegye és a város hazafias közönsége üdvére üritette poharát. Egészségvédelmi nap vármegyénkben Pakson Veress Gábor állami polgári fiúiskolái igazgató, tanulmányi felügyelő nyitotta meg a konferenciát. Dr Tél Ferenc községi orvos az általános egészségügyi szabályokat, utána dr Tölgyesy Sándor m. kir. tisztiorvos az iskola egészségügyét ismertette, majd dr Resch Béla orvos a tanító hivatását a fertőző betegségek leküzdésében és dr Kalmár László dunaföldvári orvos az első segélynyújtásról tartott igen tanulságos s élvezetes előadásokat. A gyakorlati vonatkozásokkal kapcsolatos előadások nyomán sok olyan kérdés merült fel, amelyek fölött vita is indult meg. Az előadók alapos felkészültséggel mutatták meg a gyermekek egészségének fokozottabb védelme érdekében követendő helyes eljárásokat A tanácsok és útmutatások mindenkor tekintettel voltak az iskolai viszonyokra. Délután a tanfolyam résztvevői megtekintették az anya-és csecsemővédő intézetet, amely alkalomra több anya csecsemőjével be volt I rendelve. Itt dr Tél Ferenc ismertette az intézményt, majd bemutatta az egyes csecsemőket, mindeniknél föltárva azt a tevékenységet, amit a csecsemő megmentése és fejlődése érdekében kifejtettek. Végül dr Resch Béla orvos szanatóriumát látogatták meg. A szanatórium modern berendezése, mintaszerű vezetése, az elhagzott szakszerű ismertetés és magyarázat a hallgatóság tetszésével találkozott. Tamásiban az előadói tisztet dr Kiss Lajos m. kir. tiszti orvos és dr Gyeney László községi orvos töltötte be, értékes előadásaikkal mindvégig lekötötték a nagyszámú hallgatóság figyelmét. Az előadások után a hallgatósága Stefánia rendelőjét s a közs. ovódát látogatták meg. Midőn a vármegye népoktatói számára megtartott egészségügyi elő* adásokról ezekben számolunk be> elismeréssel adózunk mindazoknak, kik a megrendezéssel s előadásaik* kai a szép sikerű munkához hozzájárultak.
