Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-09-03 / 71. szám
1938 gzeptembgy ß. — Tanítóvá I osztót. A bonyhádi ref; iskflfárézék /ßss B. József pépéi yáradi rk. kántortanitót iskolája ta- ifltpíánf válacs^totta theg. 'J r — forjjóplazfolyt találtak. Dombóvár Jtözség határában égy Lan- kasäef &arföjhyu 52& gyánsjtánk, £ íövtíu v mró-ps kakasos jorgp- feztp&t találtak gs bgéztífeaitóflá^ a leveli községházára. : — A vihar halálba áldozata. A hét elé]án Simontornya község felett elvonult zivatar alkalmával Szálka Rozséi földműves és felesége a'disznókat hajtotta ha?? a legelőről. Amikor égy áfpkboz értek, aZ egyik fliSzítÖ beleesett a szakadékba, amelyben az összegyűlt viz rohant lefelé. Az asszony a sertés trtán pent, hogy kihajtsa, de ő is a vizbe esett éS az ár elragadta. Férjé utána hgrott, hbgy megméjits?, de őt is Jptfájladfé a jr^aiíó ?r. A? ásszbpy TO^NAMEGYEI újság l Yj$?fW^d^WY^szorg^I a szakadékból, de olyan súlyos zuzoaa- áoRat szenvedett a parftioz ütődés- hogy bé kellett száftrtani a szekszárdi KőzkÖrházba.' . ~ Dungjjia fűlt DunafÖJ(|vár mpl- ktí {. h^^jy-egegy uszMnah fa- kodására figyelt Resicábányai Zoí- tán alsósze ntiványi mérnök. Amikor a nranitarevégpzfeyel a mérnök jpz uszályt a parttal összekötő deszkán át akárt méhrif, étVésitétté égyeti- Sulyát; * a Dunába ztthatrt és oly hirtelen merült eh hogy a gpgjte£- £ére siető thunkasoanuk nem sfké- rült megmenteni. Holttestét még most spm találták meg. — Balesetek. Szabó János 2£ éves szekszárdi földműves munka közben a pincébe esett és a fején súlyosan ihegsérflit. - Wfsfnger Adám j #' éVeö szekszárdi földművest a I lova fciégrugfa, súlyosán megörült. 1 mi m u L • I i 5 Tudnivalók a ragadós szál- fis köröm* fájás elleni védekezéshez. A száj* és körömfájás erősen fertőző és ragadós betegség. Az összes hasítottköreiŰ állatok fogékonyak iránta, de megkaphatja más állat (jkutya, macska^, sőt az ember is. A fertőződéstől számított 24 órán belül az egész szervezetben elterjed ennek a vésznek a láthatatlan okozója és a .tejbe is átmegy anélkül is, hogy a tőgyön látható elváltozást idézne elő. A tej különösen fertőző akkor, amikor a baj már a fejős .aftat izomzatára is átterjedt, vagy a tőgy ön js jelentkezett. Az emberre fertőzött tej, tejszín, nyers vai, spt fiatalabb sajtok fogyasztása fiiján is átterjedhet. A betegség jt.ünete a szájon, a körmök közötti hasadékokban, vagy a tőgy hámszövetén lencsényi, bab- nyi vízszerü folyadékokkal telt hólyagok fellépése. Ezek felrepedése utáp vörös, cafátos hámlás. A tej* hozam csökken s gyakran a tej pi- nősége is megváltozik. Vagy föpa- tejhez hasonló, nyúlós, vagy kékes, vízszerÚ, foszlányokat, cafatokat tar talmazó lesz. Előfordul teljes elapa dás is. Ä betegség alatt a fejést nagyon óvatosan kell végezni. Az első sugarakat minden esetben kü- jön fejjük ki és elégetéssel semmisítsük meg. A kisebbedett íogyet noman kezeljük. Valamely megbíz ató fejőzsír-készítményt használjunk, de azonfelül szárítókenőjjcsel, hintő borral enyhítsük az állat fájdalmát. Ilyenkor mindig tiszta, száraz és le Jietőleg puha legyen az alom. A? ivóvizét, ha az S91ath^v^ °da kell vihm hozza, nehogy —- 'tatet rosszindulaté esetekben könnyen megtör ténik — az állat kivezetés után, szív- bénulásban elhulljon. Különösen fertőző a beteg állatok szájáról, körmei közül lehulló nedves foszlány és t kicsurgó nyál. Az ilyen anyagok érintése jcpár tovább terjeszti a fertőzést. Ezért néni szabad ä fertőzött istállóból a fertőzetlen helyekre át- í árkáfúí, álmföt, tákártaáfiyt, trágyát * Ltyinni. Különösen vigyázzunk arja, tegy a kanriák aljára, áülséjfré ne tapádiqn ierySté áífyafi'. — A tftjet tfehM az istállóból jd kelj vmm es » tiszta helyén előkészített szállító^ Í kanüákbá," vagy vesékbe má^sról tonteqi. Az pz egy£n, aki a tejet ezeli és elszállítja, lehe'tőleg ne lépjen a fertőzött istállókba vagy kör- fiyékére és jfe érintkezzék a fertő- főtt állatokkal. A betegségét okozó ragály anyagit VÓit'áxéppén ' könnyű r élptíszTí- fani. Ha a tejet 70—80 C-fokra felhevitjiik, a virus biztosan elpusztul. Nehezebb azonban biztosítani, hogy a virult tartalmazó tej* vagy egyéb anyag minden részlete felvegye ézt a hőfokot és hogy to'- vábbi kezelés éórán újra ne fertőződjék. Ezért ott, ahol a fej forralt állapotban való elszállítása kötelező, a hevítést a legnagyobb gonddál és lehetőleg már abban az edényben kell elvégezni, amelyben a tejet további átöntés nélkül elszállifjáfc. A tej hevítését bármilyen, egyszerű berendezésben elvégezhetjük. Legcélszerűbb üstben forralt vízbe a kb. háromnegyedrészben megtöltött tejeskannákat .beleállítani és a tejet — a víz forrása közben — tiszta keverőkanállal, vagy kavaróval lassan, állandóan kavargatni. A tej hőfokéi hőmérővel okvetlenül ellenőrizni kell. Ha nem yolna hőmérőnk, akkor forrásáig (buborékvetésig) melegítsük. Vigyázzunk, nehogy a kavaróval, vagy hőmérővel a még nem hevített tejből a hűtés alatt állóba nyomokat, ragályanyagot vigyünk át! A hevítés után a tejet hideg vízben éppúgy, mint a melegítésnél, kavar gatás Közben, azonnal le kell hűteni. A levegő rossz hővezető. Levegőn, még Jégveremben is, a tej nagyobb toÁegben lassan hül le és eközben megromolhat! A hevített tetet tartalmazó kannákat »Hatósági rendeletre forralt tej < jelzéssel el kell látni. A hevítés helyességét és megtörténtét vegyileg ellenőrzik 1 A betegség rendkívül fertőző tel* lege imáit nöhéz az ellene váló védekezés. Mégis, lehetőleg óvjuk a környezetet és főleg áz embereket a fertőzéstől. A betegség legfőbb terjesztője gyakran az ember. Ezért különösen vigyázzunk arra, hogy a beteg állatokkal foglalatoskodó sze . mélyek magukat tisztán tartsák, I nyílt seb ne legyen kezükön, de tes1. TA KARE K-KULC$ v^-KAPCJOLO 2. MOTORIZÁLT IffOMÓOOMS-AUTOMATA 3. WANGDJFFUZOR -KÚP Szekszárdon beszerezheti: fá'bián Sándor rádiófizletében, a nagytrafik mellett «« Its ’*1 W fi? Jp •l*fV t fjf Telelőn 139. tük más részén se és az istálló el hagyása után nyomban kicseréljék lábbelijükét, felső ruházatukat Kezí két és arcukat pedig fertőtlenítő szert tartalmazó vízzel öblítsék le. Az istálló, illetve a fertőzött helyiség bejárata elé tegyünk fertőtlenítő szer- rel átitatott nedves zsákot, vagy hint sük hé a belépőt 2%-ös hydroxy- génlúggal vagy caporíttal kevert míszporraL A vész lefolyása után az egész istállót és környékét ürítsük ki, a falakat meszeljük Üjrá és toerpaejtező.vel fecskendezzük be fertőt- Ienitőszeres oldattal az összes mosható felületeket. A betegség ideje alatt kihordott fertőző nyálat, bőrfoszlányokat tartalmazó alom és üFüfflé a legelőn még hosszú idő múlva is fertőző lehet. Ezért legjobb az ilyen anyagot széltől védett helyen kiszárítás után elégéthí A szokásos fertőtlenítő oldatok hatása föbbfiytfé héfn érvényesül, mért a piszokcsomókba, gennybe, cáfü- tokba zárt ragályanyaghoz hatószerük nem tud hozzáférni. Legbiztosabb fertőtlenítés tehát a kb. 1 °/o-os, forró mtíjrőlágöldcttfal való alapos tisztogatás $ a {pár tiszta felületek leobií- tése O'ÖVo hydroxygent, yagy féleny- nyi caporrtot tartalmazó hideg vízzel. A fenti étvék sáéifiélőttaráf&áyal és | gondosan kezelt tej — féltére, hogy TANKÖNYVEK minden iskola részére beszerezhetők g Homfir-tae m Könyg- ts mMtmäumaa Telefon 37. Szekszárd, Kaszinó-bazár Telefon 37. fokoJa- és egyéb könyvek kötését jutányos áron készítjük a betegség folytán látható elváltozást nem szenvedeti —1 a közölt módpti végzett felbevftés, ifiéivé üzemi pásztÓrŐzes után téljes biztonsággal asztható, veszélytelen Emberi tép- A pelyhes, cafatos, vagy bBt'- mely élváftözást mutató tejét emberi fájifálkozásra felhasználni és forgalomba hozni néni szabad Legjobb áz ÜVét - külön, érré á célra szolgáló édényben — feltorralrit és azután megsémmisítém. £ev&Ue> Í4 \J5ft Céllövöverseny — A dófll Polgári LOvész Egyesület sportnapja. P. hó 6-á’n ^tarfjá a Dóéi Polgári Lövésiegyíet sportnapját, umélyttek sorrendje a követkerö: U Férfi lövész csapatverseny 7-es csapatok részére. Nevezési díj 10 P. 2. rérfi egyéni verseny. Nevezési Űy t’$0 P. W. NQl csapatverseny 5-Ös csapatok réfóéte. Nevezési dij 5 P. A. Női egyéni verseny. Nevezési dij í#50 P. A sportnápkőVetkföő ver4- senye az' agytiggüiambtdvő verseny. 1. Csapatverseny 3-as csapolok részér?. Nevezési dij 10 P. 2. Jűrtiarok egyéni versenye. Nevezési díj 3 P. Z. 'Séntohk egyént vétsényel z'ési dij 5 P. A. A Kivettek vertehpe. Nevezési dfj la pengő. o. Tétverseny egyes galambja. Neyezéái fill 3 P. A spöftháp ^efei^Q yérséríyé, a tekevkrseny. 1. Csapatverseny, 6-os csapatok részére. Nevezési dij 6 P. ?. Egyéni verseny. Nevezési díj 1 p. — JfimŰezlé£ Mdezésével táfsás- vacsora, T térnék ara itallal együtt 2 P. Utána zártkörű tánc.
