Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-08-31 / 70. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1938 augusztus 31. MIR A Glaubersós víz epelcfinél, epehólyaghurutnál, gyomorba], érelmeszesedésoél, májba], sárgaságnál és aranyérnél nélkülözhetetlen. Soványodást veszélytelenül biztositI MIRA keserflvlz gyorsan éa görcsmentesen hajt. Náll orvosát kérdőn« meg I Kapható 543 Gauzes* Ádám íflszer- és csemegekereskedésében Telefon 31 Ssekssárd Telefon 31 Szállítás postán és vasúton A város háztartásához a villa­mosmű 36.000 pengővel járul hozzá, ugyanannyival, mint a belügyminisz­ter az 1938. évi költségvetésben jóváhagyta, a kövezetvám pedig 10.000 pengővel, amely előző év­ben semmit sem adott a város ház­tartásának. Adósság törlesztésére és kama­tokra a háztartási alapnál 126.699 pengő van előirányozva a múlt évi 169.488 pengővel szemben. A villa­mosműnél 61.290 pengő, a múlt évi 52.500 pengővel, a viz- és csator­naműnél 76.637 pengő, a múlt évi 60.931 pengővel, a hfitőház és jég­műnél 3000 pengő, a múlt évben semmivel és a kövezetvámnál 12.315 pengő, a múlt évi 1785 pengővel szemben, vagyis adósság törlesz­tésére és kamatra 1939-ben 279.941 pengő irányoztatott elő a múlt évi 284.704 pengővel szemben. Mi a magunk részéről a legna­gyobb elismeréssel nyilatkozhatunk a gondosan összeállított költség- vetésről és hisszük, hogy a városi képviselőtestület is a tárgyalás al­kalmával méltányolni fogja Kós Sándor városi számvevőségi főnök azon szakszerű munkáját, amelynek alapján a polgármester ily világos képét tudja adni városunk háztar­tásának. MMszer o várdomb! „Tlntoretto-festmény" mázsa búzának részben azonnali, részben a legközelebb jövőre szóló szállítási lehetősége nyílt meg, az értékesítés munkájának legnehezebb időszakán ma már túl jutottunk és a közeljövőben felveendő újabb ex­porttárgyalások és a Futura teljes anyagi felkészültsége ennek a mun­kának további eredményességét is biztosítja. Az eddigi munka során kétség­kívül voltak kisebb fennakadások, főleg azért, mert Magyarország vagon- és uszályparkja nem volt elegendő az óriási méretű forgalom lebonyolítására. A közraktári háló­zatot és az átrakodó állomásokat is erősen igénybe vette a gyors- ütemű lebonyolítás munkája. Kitér a Futura körlevele az értékesítés pénzügyi vonatkozásaira is és meg­állapítja, hogy a rendkívüli tömegű vásárlások ellenére is megnyilvánult a köteles kereskedői gondosság és ennek köszönhető, hogy a vidéki bevásárló szervek még az átmeneti nehézségek idején is minden alka­lommal megtalálták a módját annak, hogy a támogatásra leginkább rá­szoruló kisgazdaközönség kisebb tételeit azonnali készpénzfizetés mel­lett vásárolják meg. A tehetősebb gazdáknak viszont csak néhány | Péti so. ars: rész alaptrágyának, tavasszal 8/s rész loitJ* gyának. Használata 20—254/0-kal töhht. mést biztosit. Leszállított árak. Kedvezfi fi, tési feltételek Beszerezhető vagon- és tételekben a gyár tolnamegyei körzetként* seleténél: Ékes Jóssef és Társa Tét nél, Ssekssárd. Telefon: 137. Bizományi raktárak; Bonyhád, Gyünk, Keszöhideokut Simon tornya, Nagydorog, Kötesd, Paks. ’ napig kellett türelemmel lenniük. Végül örömmel állapítja meg a Futura, hogy a gazdaközönség a gabonaértékesítésnél az idén már csak a legritkább esetben kerülte el az intézet vidéki bevásárló szer­veit és az eddigi tapasztalatok alap. ján teljes bizalommal ajánlotta fe] az intézet vidéki képviseleteinek el- adásra szánt készleteit. Az érdekes tájékoztatóból a gazda­közönség mindenesetre megelége­déssel állapíthatja meg, hogy az az értékesítési politika, melyet a Futura a kormány megbízásából folytat, az idén is kiállotta a teljes tüzpróbát annak ellenére, hogy hasonló arányú gabonaforgalom a háború óta még nem bonyolódott le ilyen rövid idő alatt és ennyire fennakadás nélkül Néhány héttel ezelőtt a vidéki és fővárosi sajtó hosszabb-rövidebb, de mindenképpen szenzációnak szánt közleményekben számolt be arról, hogy a várdombi templomban egy eddig még ismeretlen, nagy értékű Tintoretto festményre bukkantak. A hir egyre dagadt, a festmény egyes részleteiről fényképeket is közöltek a lapok, végül pedig kiszivárgott a nagy felfedezés hire még a kül­földre is. Nem csoda ilyen körül­mények között, hogy Elefdnti Imre restaurátor óriási horderejű felfede­zésére végül az illetékesek is fel­figyeltek és elhatározták, hogy a nagy méretei miatt nehezen szállít­ható képet a helyszínén vizsgálják meg. A vizsgálat megejtése végett pén­teken Szekszárdra érkezett Csdnky Dénes a Szépművészeti Muzeum fő­igazgatója, dr Hoffmann Edith mi­niszteri tanácsos, nagynevű műkri­tikus és Kdkay-Szabó György festő­művész, az intézet restaurátora. A vármegyei muzeum és a megyeház­épület megtekintése után útjukat a szekszárdi muzeum őrének kísére­tében autón folytatták és a déli órák­ban érkeztek Várdombra. A műremeknek kikiáltott kép — sajnos — nagy csalódást keltett. Anélkül, hogy a legkisebb kétség, vagy gyanú merült volna fel, mely a mikroszkópi vizsgálat megejtését | szükségessé tette volna, a szakértők első rátekintésre is megállapíthat­ták, hogy a képnek a XVI. század nagy olasz festőjéhez, Tintorettohoz semmi köze sincsen. A vászon egy­korú az 1734-es évszámot viselő kerettel, ami a festmény stílusából, festési modorából, a festékek mi­nőségéből és néhány diszitésrész- letből világosan kitűnik. Művészi teljesitmény szempontjából a kép ugyancsak gyenge; készítője egy közepes tehetségű provinciális ván­dorfestő lehetett, aki a kompozíció egyes részleteit több, régebbi met­szetből lopta össze. Saját egyéni­sége csak itt-ott, jelentéktelennek látszó részletekben tűnik elő, ezek azonban annál világosabban elárul­ják a XVIII. századi eredetet. Ilyen többek között az építészet köréből vett háttér, az asztal térítőjének sze- gélydiszitése és az asztalon álló rokokó stilusu kehely. Megállapí­totta egyébként a szakértői vizsgá­lat azt is, hogy a képet sohasem festették át s igy az említett gyanús részletek nem utólag kerültek a képre. Elefdnti Imre nagy felfedezése ezzel a megállapítással semmivé lett. A jóhiszemű várdombiakat ugyan őszintén sajnáljuk, mégsem tudjuk megérteni, hogyan tévedhetett ekko­rát a restaurátor. • V Is ( • | f. Óvintézkedések a vérhas elterjedése ellen A „Futura“ és a terményértékesltés Az idei kitünően sikerült gabona- termés megfelelő értékesítése már az aratás megkezdése előtt igen élénken foglalkoztatta a kormány­zatot és a közvetlenül érdekelt gazda­társadalmat is. Ezekben a hetekben úgy látszott, hogy a nagy termés értékesítése szinte leküzdhetetlen akadályokba fog ütközni, örömmel kell azonban megállapítani, hogy az aggodalom nem volt helyénvaló, mert a kormányzat megfelelő idő­ben gondoskodott a búza elhelye­zéséről. Ma már kellő tapasztalatok és eredmények állanak rendelke­zésre, gabonaértékesítésünk — a jelek szerint — fordulóponthoz ér­kezett, a közvetlenül aratás után megindult és eddig talán sohasem tapasztalt nagyarányú kínálatot si­került megrázkódtatás és nagyobb | nehézség nélkül levezetni. Ezzel | kapcsolatban igen érdekesen vilá­gítja meg az idei gabonaértékesítés első heteinek történetét az a kör­levél, amelyet a „Futura“, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt intézett a vásárlásokkal megbí­zott vidéki szerveihez és amely egy­úttal tájékoztatást ad a gazdaközön­ség legszélesebb rétegeinek is ré­szint az eddigi eredmények, részint a jövő kilátások tekintetében. Hangsúlyozza a „Futura“ kör­levele, hogy az aratás után eddig még soha nem tapasztalt méretű buzakinálat felvétele és leszállítása a Futurát és vidéki hálózatát teljes mértékben igénybe vette. Tekintettel azonban arra, hogy a közelmúltban j lefolytatott külföldi tárgyalások ered­ményeként mintegy negyedfélmillió I Mint előző számunkban már kö­zöltük, a Duna—Tisza közéből vár­megyénkbe is behurcolták a vérhas- járványt. Bár egyelőre nagyobb ará­nyú veszedelemről nincs itt szó, a közönség érdekét véljük szolgálni, ha megismertetjük, miként lehet a vérhassal szemben védekezni. A tud­nivalók a következők: 1. A vérhas hasfájással és hasme­néssel kezdődik; később olyan gyak­ran erőlteti a beteget székelésre s ezzel annyira kínozza, hogy a beteg sem éjjel, sem nappal nem pihenhet; igy nagyon elgyengül, kimerül. A beteg ürüléke kezdetben vizes, ké­sőbb nyálkás-véres, majd gennyes. 2. A vérhas ragadós betegség; a beteg ürülékében rejlik az a ragály, amely ha emberbe jut, vérhas beteg­séget okoz. Átragadhat arra, aki óva­tosság nélkül bánik a beteggel, an­nak szennyesével, bepiszkolódott ágy­neműjével, evő-, ivó- és egyéb esz­közeivel ; veszedelmes továbbá olyan enni- vagy innivaló, amelyet a beteg szintén használ. Sokan betegedhet­nek meg különösen akkor, ha a be­teg ürüléke, mosó- vagy mosdóvize kútba, forrásba vagy egyéb ivóvízbe jutott, amelyet sokan használnak. A vérhas inkább arra ragad át, aki sa­ját magát s lakását tisztátlanul tartja, aki gyomrát étellel, itallal vagy egyéb­bel elrontotta és általában mértékte­lenül él. 3. A vérhastól megóvhatja magát az ember: ha minden szennyeződés után (pl. ha szükségét végezte) és minden­esetre étkezés előtt kezét tiszta víz­zel, szappannal mossa; ha csupán frissen főzött vagy sii- tött eledellel él, evő- és ivóeszközeit pedig forró, lugosvizben mossa; ha ivásra olyan vizei használ, amely­hez semmiféle szenny nem jut. Ä vi- zet, ha gyanú támad, hogy szennye­ződik, fel kell forralni, aztán lehü teni, minden enni- és innivalót gon­dosan fedve tartani, hogy légy vagy egyéb rovar utján, vagy más módon piszok ne élje; ha evésben, ivásban mértékletes; ha önmagát, ruházatát, úgyszintén lakását (házát) és udvarát tisztán tartja. Gondoskodni kell arról, hogy minden ház udvarán gödör legyen ülőkével, hogy ott végezze a szüksé­gét az egész Tiáznép és hogy időn­ként meszet vagy más fertőtlenítő­szert öntsön a gödörbe. 4. A vérhasban szenvedő beteget az elöljáróságnál mennél előbb be kell jelenteni. 5. Az egészségesektől azonnal el kell különíteni és gondosan ápolni, orvossal gyógyittatni. 6. A beteg mellett olyan edényt kell tartani, amelyben szükségét vé­gezhesse ; ebben az edényben állan­dóan oltott mész vagy más fertőtle­nítő szer legyen. Hasonlóképpen fer­tőtleníteni kell azt a vizet, amellyel a beteget és valami holmiját lemosták. 7. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakodjék; kezét szappannal s me­leg vízzel mossa és pedig valahány­szor a beteggel dolga volt, száját (naponta többször) öblítse és ne egyék, ne igyék a beteg szobájában. 8. Ha a beteg egészen meggyó­gyult, langyos szappanos vízzel tető- től-talpig mosakodjék vagy fürödjék meg és azután öltözködjék tisztába. 9. Ha a beteg meghalt, azt kell cselekedni, amit a hatóság rendel. A halottat lemosni, öltöztetni nem szabad. 10. Akár meggyógyult, akár meg­halt a beteg, szobáját mindenestül ártalmatlanná kell tenni (fertőtle­níteni). Nevezetesen; i Mosható szennyes ruhát, ágy- és fehérneműt legalább 2 órán át forró, lúgos vízben kell áztatni (pl. teknő- ben, dézsában). Szalmazsákot, úgy­szintén dunnát, párnát, paplant — a külső boríték lehúzása és a boríték forró, lúgos vízbe áztatása után — erős ecetes ruhával jól le kell dör­zsölni és a napra kitenni. Nem mosható ruhát ugyanígy vagy olyan szerrel kell ledörzsölni, amelyet orvos rendel. A beteg szobájában tartott holmit, ha nem is használta a beteg, úgy­szintén a mosott, vagy tisztogatott holmit is napra kell kitenni.

Next

/
Thumbnails
Contents