Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-08-27 / 69. szám
XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. augusztus 27.r(Szombat) 69. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SBerkeazlfiaég és kiedóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 eiOfiscUsi difi Egész évre — 12 pengő || Félévre ______6 pengő Pe leifis szerkesztő: B LÁZS1K FERENC A lap mcglelenlk minden sxcrddn fis szombaton. Blűflssteei dl|ak is hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|a 1’BO pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 Altér. Adatkeresőknek 60 stésalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzéat, cealádl hír, valamint ji ifi i ----~'"— _r--------------------így—.------ny llttér soronként 60 (IMérbe keríti. A németorszűsi holókeresz- telS nemzetközi súlya Hódoló tisztelettel és lelkesedéssel figyel ma az egész magyar nemzet Németország felé, ahol egy hatalmas birodalom hatalmas népe a megkülönböztetett tisztelet és szeretet minden jelével halmozza el Magyarország kormányzóját. Ez a látogatás, amely természetes folyománya a két nemzet történelmi barátságának, a világérdeklődés homlokterében áll. Történelmi idők történelmi eseménye a magyar és német államfő kézfogása s a németországi páratlan ünnepségek valóban hű kifejezői a német—magyar barátságnak. A nagy külföldi világlapok fokozott figyelemmel kisérik a magyar kormányzó diadalutját. A világpolitikának ma két eseménye van. Mind a kettő kapcsolatos a magyar kérdéssel. Az egyik a bledi konferencia határozata, amely elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, a másik vitéz nagybányai Horthy Miklós németországi látogatása s az a páratlan melegség, fény és pompa, amellyel a német nép vezére fogadta a magyar kormányzót. A nagy világlapok csaknem kivétel nélkül oldalas eseménynek Ítélik meg a Kormányzó német- országi útját, bőven és nagy figyelemmel méltatják a látogatás híreit s kivétel nélkül közük a Kormányzó és hitvese fényképét. Igen érdekes a Messagero tudósítása, amelyet a ,Prinz Eugen“ vizrebocsájtásáról irt. A hajó — hangsúlyozza az előkelő olasz lap — a német Kiéiben készült, egy olasz hős nevét viseli és -keresztanyja Magyarország kormányzójának a felesége. Nem is lehetett - volna jobban összegyűjteni a tényeket, — állapítja meg a Messagero — amelyek egy régi és mindig uj történelem és három nép közös eszményeit jelentik. De éppen igy igen meleghangú, hasábos tudósításokban számolnak be Horthy kormányzó németországi látogatásáról az angol lapok is, amelyek különös részletességgel Írnak a kiéli hajóhad bemutatásáról. A Daily Mail tiszteletteljes életrajzot közöl a Kormányzóról. Kiemeli, hogy izig-vérig tengerész és a bolsevizmus egyik legelszántabb ellensége. Horthy Miklós kormányzó, Írja a hatalmas angol világlap, türelemmel, bátorsággal és okos, józan ésszel átvezette a magyar nemzetet a megpróbáltatások súlyos utján a jólét olyan színvonalára, amely húsz évvel ezelőtt elérhetetlennek látszott. És a lengyel, bulgár lapok és az egész világ sajtója a komoly, nagy eseményeket megillető súllyal és terjedelemmel foglakozik a Kormányzó németországi látogatásával. Ünnepük a Kormányzót és az ő személyében ünnepük „a törhetetlen magyar nemzetet, amely ismét olyan kitartónak és vitéznek bizonyult, mint a török hódoltság idején“. A német sajtó természetesen elől jár Horthy Miklós és Hitler találkozásának méltatásában s különös figyelmet érdemel a Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz cikke, amely hangsúlyozza, hogy aligha volt magyar államfértiu, akit a sors oly nagy feladatok elé állított, mint Horthy Miklós kormányzót. Az a tiszteletnyilvánitás, — írja a német újság — amelyben a magas magyar vendégeket a Vezér részesítette, az egész német nép nagyrabecsülését és hódolatát fejezi ki. A magyar Kormányzót a szeretet és a barátság fogadta és kiséri német földön s ez a barátság és szeretet megerősítése annak, hbgy Németország az ő személyében nemcsak a német néppel együttérző nép képviselőjét látja, hanem előmozdítóját a Magyarország és Németország között régen bevált megingathatatlan barátságnak. Felfüggesztették az IparígazoluAnvok és Iparengedélyek kiadását A hivatalos lap augusztus 23-i száma közli a kormány rendeletét, amely az iparigazolványok és ipar- engedélyek kiadását további intézkedésig az egész ország területére felfüggeszti. Az érdekes rendelet egész terjedelmében igy hangzik: „Am. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. te. 2. §-ában kapott és legutóbb az 1938. évi XV. te. 9. §-ávaI meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. További rendelkezésig iparigazolványt és iparengedélyt nem szabad kiadni. Ez a rendelkezés nem érinti azokat az iparigazolvány, illetőleg iparengedély kiadására irányuló kérelmeknek az elbírálását, amelyeket az illetékes iparhatóságoknál az 1938. évi augusztus hó 15. napját megelőzően terjesztettek elő. 2. §. Az illetékes miniszter az iparigazolvány, vagy az iparengedély kiadását egyes indokolt esetekben vagy ha indokolt, egyes iparokra nézve is engedélyezheti. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.“ A zsidótörvény által megállapított 80: 20 százalékos arányt a jövőben az uj kereskedők és iparosok körében is be akarják tartani és ezt célozza a kiadott kormányrendelet. JulilUiló nosyműnyokl bányászok ünneplése Ragyogó napsütéses reggelre virradt Szent István napján Nagymá- nyok bányatelepének lakossága. Mintha az ég is ünnepelni akart volna, ünnepelni a nagy államalkotó Szent Kiráiy megdicsőülésének 900 éves fordulóját és ünnepelni a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nagymá- nyoki bányaigazgatóságának üzemeinél 40, illetve 25 éve hűségesen szolgáló alkalmazottakat. Sugárkévéi ragyogó fénybe vonták a sportpályán felállított tábori oltárt s az oltár felett diadalmasan ragyogó bányászkalapácsos keresztet. Már korán reggel megindult a népvándorlás a bányatelep felé. A környező községekből is sűrű sorokban ment az ünneplő közönség és elfoglalta helyét a sportpályán, hova felvonultak a bányász-zenekar pattogó indulói mellett a bányaigazgatóság, a bányászok, frontharcosok, leventék és a cserkészek. Megjelent a jubileumi ünnepségen a járás, a község és a környező községek képviselőin kivül, a bányaigazgatósággal élén a bányatelep apraja-nagyja. Körülbelül 2000 főnyi ünneplő közönség előtt kezdődött a tábori szentmise, melyet dr feney János l kegyesrendi tanár, áldozópap — I az egyik jubiláns fia — celebrált és mondott evangélium után gondolatokban gazdag szentbeszédet. A tábori mise alatt a bányatelepi iskola énekkara és a bányász-zenekar egyházi énekeket adott elő. A tábori mise után Erdős Jenő bányafőfelügyelő köszöntötte a 34 jubilánst, élükön a 40 éves jubileumát ünneplő Klausz István bányamestert és kiosztotta a bányaigazgatóság ajándékait. Az ünnepeltek nevében Klausz István bányamester köszönte meg a bányaigazgatóság jóindulatát, majd a Magyar Hiszekegy után a kivonult frontharcos, bányász és levente alakulatok diszmenetben vonultak el a jubilánsok előtt Délben a bányatelepi kaszinóban a jubilánsok tiszteletére társasebéd volt, melyen a bányaigazgatóság vezetőjén kivül résztvett a bányatelep és a környező községek intelligenciájának számos tagja. Erdős Jenő bányafőfelügyelő köszöntötte a jubilánsokat és üdvözölte a megjelent vendégeket, majd dr Jeney János kegyesrendi tanár szólt az egybegyűltekhez. A társasebéd alatt a bányászzenekar szebbnél-szebb számokkal szórakoztatta a megjelenteket Délután labdarugó mérkőzés volt a sportpályán a Nagymányoki I SE és a Bonyhádi TK csapatai között, a honi csapat 4:0 arányú győzelmével, mig este a bányatelep! kaszinóban táncmulatság volt a tánckedvelő fiatalság nagy örömére. A mull és |8v6 határán Fenti cimmel jelentek meg most kötetbe foglalva Imrédy Béla beszédei, amelyeket a miniszterelnök kormányra lépésétől julius végéig tartott. A gyűjtemény nem teljes ugyan, de magában foglalja azokat a megnyilatkozásokat, amelyek a magyar élet nagy kérdései és a jövő fejlődése szempontjából különösen fontosak. Három részből áll a kötet. Az első részben kilenc beszéd sorakozik: beszámoló a közelmúlt alkotásairól és irányjelzői annak az útnak, amelyen az Imrédy-kormány haladni fog. A második rész öt ünnepi beszédet tartalmaz, amelyeket kivételes alkalmakból mondott el Imrédy miniszterelnök. A kötet harmadik része annak az előadásnak a szövege, amelyet Imrédy Béla még mint a Nemzeti Bank elnöke tartott az év elején és amely nem a politika, hanem a társadalombölcselet síkján mozog. A kötet három részében egymásután közölt beszédek egy célt szolgálnak : felemelni a nemzetet a legmagasabb eszmei, erkölcsi és gazdasági színvonalra. A népi egység erősítésével a szociális igazság ér- vényrejuttatásával kivánja a miniszterelnök ezt a célt elérni. A kötet Imrédy Béla miniszter- elnök képviselőházi nagy programbeszédével kezdődik, ebben a beszédben körvonalazta Imrédy Béla a jobboldali politika tartalmát, jelölte meg a nemzeti szellem formáló erejét és ebben rakta le kormányzati politikájának két alappillérét, a szociális gondolatot és a népi egységet. Három hónap telt el az Imrédy kormány bemutatkozása és a nagy programbeszéd elhangzása óta és ennek a programnak elolvasása után, most három hónap múltán az olvasó teljes és tiszta képet alkothat magának az Imrédy-kormány nagy nemzeti célkitüzéseirőL Helyet foglal a kötetben Imrédy Bélának a zsidókérdésről a felsőház egyesített bizottságában elmondott beszéde is. „Sovinizmus — nacionalizmus“ cimmel jelent meg a kötetben a miniszterelnöki beszéd, amely a költségvetési vita képviselő- házi tárgyalása során elhangzott és amelyben különösen a kisebbségi kérdésről és a nőknek az alkotó nemzeti munkában való részvételéről beszélt Imrédy. A kormány kereskedelempolitikai i programjáról az az Imrédy-beszéd I tájékoztat, amelyet Imrédy Béla mint Egy®* szám ára á2 fillér.
