Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-08-24 / 68. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG |**Baíogh Elemér meghallj 1938 augusztus 24. A magyar szövetkezeti mozgalmat súlyos csapás érte: meghalt Balogh Elemér, a Hangya Szövetkezet elnöke. Egyike volt a szövet* kezeti eszme első magyar harcosai* nak, aki Károlyi Sándor gróffal együtt szervezte meg a Hangya Szövetkezetét. Az ő irányítása alatt bontakozott ki a Hangya Szövetkezet jelentősége a magyar gazdasági életben és az ő vezetése alatt lett azzá a hatalmas intézménnyé, amely ma a mezőgazdasági értékesitésben és fogyasztásban oly jelentős szerepet játszik. Balogh Elemér éles harcot vívott a szövetkezeti mozgalom élén, de mindig megőrizte tárgyilagosságát és hűséggel ragaszkodott a szövetkezeti gondolat hagyományaihoz. A Hangya megalapítása mellett az ő nevéhez fűződik a Hangyaipar Rt létesítése és a Putura megalapítása is. 1934-ben vonult nyugdíjba a Hangya vezérigazgatói székéből és azóta elnöke a szövetkezetnek. Elnöke volt az utolsó években a Külkereskedelmi Tanácsnak is és örökös tagja a felsőháznak. Halála a magyar gazdasági élet minden rétegében mély részvétet váltott ki, mert nemcsak a szövetkezeti mozgalom hívei tisztelték, hanem megbecsülték azok is, akik elvi harcokban ellenfelei voltak, de Balogh Elemérben mindig nemes ellenfélre találtak. Heves vita a városi közgyűlésen az iparostanonciskolai tanárok illetményeiről Szekszárd megyei város képviselőtestülete folyó hó 19-én, pénteken délután rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat első pontja az 1938. évi költségvetések belügyminiszteri jóváhagyása volt. Az ügyet Kós Sándor m. kir. városi számvevőségi főtanácsos referálta és közölte, hogy a belügyminisztérium a városi üzemeknél mutatkozó veszteséget a csatornadíjak némi felemelésével kívánná megszüntetni. Erre azonban — úgymond — sor nem kerül, mert a hiány csak látszólagos és csupán a pénzügyi bizottság által előirányzott tervezet végrehajtásából állana elő. A magasabbra előirányzótt ősz- szeget azonban nem kell igénybe venni és így a csatornadijak felemelésére nem fog sor kerülni. Tudomásul vették a Vármegyei Tüdőbeteggondozó Intézetnek 1937. évben adott 1000 P segély elszámolását, 98 P maradvánnyal a községi iparostanonciskola 1937—38. évi számadását, a Magyar Norma 1937. évi számadását 14.329 P bevétellel és 13.800 P kiadással. Áttértek ezután a községi iparos- tanonciska 1937—38. évi költség- vetésére, melynél Kós Sándor számvevőségi főtanácsos, számvevőségi főnök jelentette a közgyűlésnek, hogy a minisztérium a szekszárdi iparostanonciskolai óradijakat és az igazgatói dijakat mérsékelte és ezáltal az iskola szükséglete 4000 pengővel kevesebb lett. Hangéi Andor MÁV műszaki tanácsos, az iparostanonciskola felügyelő bizottságának elnöke szólt hozzá ehhez a tárgyhoz, kijelentve, hogy ezt az intézkedést igen sajnálatosnak tartja, amely az iparostanonciskolai óraadó tanárok 2 67 P óradiját 1*88 P-re, az igazgató évi 1000 pengő diját pedig évi 94 pengőre, vagyis nem egészen havi 8 pengőre csökkenti. Ez méltánytalanság a szekszárdi iparostanonc- iskolával szemben, amelyről a szakminisztériumok vizsgáló és ellenőrző közegei megállapították, hogy országos viszonylatban egyike a legkitűnőbben működő intézeteknek. Javasolta, hogy a tanári óradijak legalább 2 pengőben, az igazgatói díj pedig legalább 500 pengőben állapíttassák meg. Rottkay Árpád képviselőtestületi tag a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a kitűnő vezetés alatt álló iparostanonciskoláról és elmondta, hogy a tanári személyzet és az igazgató munkájáról az iparosság is csak a legnagyobb dicsérettel és hálával szólhat ő is szeretné kiegészíteni a csökkentett illetményeket és azt javasolta, hogy az óradijakat 2’20 P-ben, az igazgatói dijat pedig 750 pengőben állapítsa meg a képviselőtestület. Kós Sándor m. kir. számvevőségi főtanácsos, városi számvevőségi főnök adott ezután magyarázatot ebben a kérdésben és hivatkozott arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete szerint a 8 osztályos iparostanonciskolában az igazgató évi dija 94 pengőnél több nem lehet és hogy ez a rendelet szabja meg az oktatók óradijait is. Hangéi Andor MÁV műszaki tanácsos válaszolt azután a felszólalásra, megállapítván, hogy azzal a tanári személyzettel, amely ezt az iskolát az ország legelső ilyen intézetévé fejlesztette, igy elbánni nem szabad. Hozzájárult ahhoz, hogy a dijak a Rotkay Árpád által javasolt mértékben állapíttassanak meg. Dr Zsigmond Ferenc ügyvéd kifejtette, hogy a városnak a maga álláspontját a minisztériummal szemben is hangoztatni kell és tudtára kell adni a felsőbbségnek, hogy a város közönsége kellően kívánja honorálni azokat, akikre a jövő iparos generáció nevelése van bízva és akik már eddig is olyan szép eredményeket mutattak fel. Dr Végess Ferenc ny. törvényszéki tanácselnök, ügyvéd szintén hasonló szellemben beszélt. Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag szintén hosszasan foglalkozott ezzel a kérdéssel és a legnagyobb elismeréssel említette meg, hogy ebből az azelőtt szinte teljesen lezüllött iskolából a mostani igazgató céltudatosan komoly munkája olyan intézetet teremtett, hogy erről a budapesti központi szakfelügyelők, mint az ország egyik legelső iparostanonciskolájáról emlékeztek meg. Javasolta, hogy az eddigi javadalmazások érintetlenül maradjanak meg. A felszólalásokra újból Kós Sándor számvevőségi főnök reflektált, felemlitve, hogy iparostanonciskolai igazgatónak — mint tanárnak — lesznek ezentúl is óradijai és évi jövedelme 496 P lesz. hisz ebben az iskolában — úgymond — alig van 450 iparostanonc. (Felkiáltások: Ez éppen elég!) Kiss Lajos apátplebános válaszolt erre a felvilágosításra azzal, hogy 1636 P eddigi évi honoráriumból 1200 pengőt elvenni nem lehet A szavazás elrendeltetvén, a kán viselőtestület többség az illetmények belügyminiszterileg elrendelt csflk kentése mellett foglalt állást A továbbiakban 2500 P-t jr$nv zott elő a képviselőtestület egy ön! tőző autó alváz beszerzésére, 5oq P-t a vásártéri illemhely .létesítésére 500 P-t kőzvágóhidi víztartály énl* tésére, 12.000 P-t a városháza tata* rozására, a közgyűlési terembe szé kék vásárlására. Kijelölték az or- szágzászló helyét és annak felálli*. tására 2400 P költség keretében Konrád Sándor szobrászművésznek adtak megbízást. Az Isteni Meg. váltó Leányai gimnáziumának a lak- béréhez évi 400 P hozzájárulást szavazott meg a képviselőtestület A tárgysorozat többi pontja csei kélyebb jelentőségű volt. A Dombóvári Hóm. Kát. Legényegylet negyvenéves Jubileuma Budapest, Bonyhád, Hőgyész, Kaposvár, Keszthely, Németbóly, Pécs, Szászvár, Szekszárd legényegyleteinek küldöttségei jelenlétében ünnepelte meg a Dombóvári Róm. Kát. Legényegylet negyvenéves jubileumát. Az ünnepély a Hősök emlékszobrának megkoszorúzásával kezdődött, majd Petheö Gyula értényi plébános mondott tábori misét a r. k. templom előtti téren, mig a szentbeszédet Solymár György, országos központi főtitkár mondotta és ő vette ki Tedeum után a fogadalmat a most megalakult Napsugár Leány Club tagjaitól. Á Legényegylet udvarán délelőtt 11 órakor volt az ünnepi közgyűlés, amelyen Dombóvár vezetőin kívül megjelentek, a helyi egyesületek, valamint az egyházak ifjúsági szervezeteinek küldöttségei is. A Kolping- dal eléneklése után Magyar Béla pápai kamarás, esperas-plebános, egyházi elnök m Miatta a nap jelentőségét és üdvözölte a 40 éves egyesület még életben levő alapitó tagjait. Dr Piukovich öándcr ny. gimn. igazgató, örökös titkár nagyszerű beszámolóban ismertette a 40 éves múltat, majd Solymár György központi főtitkár tartott ünnepi beszédet, kifejtvén, hogy a legényegylet, mint eddig, ezután is a katolikus munkásifjuság otthona akar lenni. Zajos tetszésnyilvánításokkal kisért beszéde után Szabó Mihály, buda- pesti legényegyleti dékán szólalt fel közben Szabó Sándor „Szent Jó^ zsefhez* cimü saját szerzeményű versét szavalta el, Kompanyik János pedig Németh István „Munka fiai* cimü költeményét adta elő. A közgyűlés ezután jegyzőkönyvi köszönetét mondott dr Piukovich Sándor buzgó munkásságáért és táviratban üdvözölte Virág Ferenc püspököt és vitéz Pintér József központi elnök, országgy. képviselőt. Délután tartotta meg a jubileumi ünnepéllyel kapcsolatosan első nyilvános díszközgyűlését a Napsugár Leány Club. Erdélyi Lajos legény« egyleti elnök bevezetője után Afar« ton Kálmánná, a Club elnöknője mondott megnyitót, majd Szepesi Ibolyka, mint a Napsugár Leány Clubok központi elnöknője ismertette a Clubok szervezetét. Auth Magda központi kiküldött, a központ meleg üdvözletét tolmácsolta. Közben Németh Rózsi és Link Ilonka szavalt, Horváth Gabriella pedig énekelt. Este az egyesületi kerthelyiségben óriási közönség jelenlétében estély volt, amelyen a dombóvári és a bonyhádi legényegyleti zenekarok szerepeltek, Kovács Mária pedig énekelt. Utána nagyszerű sikerű táncmulatság volt. Egészségvédelmi nap vármegyénkben Vármegyénkben az 1935. évi egészségügyi, konferenciához hasonlóan, az 1938—39. tanév kezdetén kir. tanfelügyelőnk vármegyénk alispánjával egyetértőén s a megye orvosi karának lelkes támogatásával egynapos egészségvédelmi konferenciát rendez a vármegye 13 körzetében néptanítóink számára, TANKÖNYVEK minden iskola részére beszerezhetők n Molnár-féle Bt Kötnie- és popIrKereskedésében Telefon st. Szekszárd, Kaszinó-bazár Telefon 37. Iskola- és egyéb könyvek kStését jutányos áron készítjük melyen természetesen az érdeklődő szülőket is szívesen látják. Az előadások sorrendjét alább közöljük s felhívjuk azokra a jövő nemzedék ügyét szivén viselő közönség figyelmét is. Szekszárdon a belvárosi kát. kör nagytermében szeptember 3-án reggel 8 órai kezdettel, előadók: dr Kelemen József, vitéz dr Bogdándy György m. kir. tiszti orvosok, dr Matzon Gábor OTBA főorvos. Tolnán szeptember 5-én a községháza nagytermében, előadók: dr Kelemen József és vitéz dr Bog' dándy György m. kir. tiszti orvosok, dr Dallmann Gusztáv községi ésX dr Gyüszü István OTBA orvos. Pakson szeptember 3-án a Tónikát. zárdái óvoda nagytermében, I előadók: vitéz dr Tölgyessy Sán* I dór m, kir. tiszti orvos, dr Tél Fe* | renc községi orvos, dr ReschBél* ! és dr Kalmár László orvosok. Dunaföldváron szeptember 5-éfl*
