Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-08-18 / 66-67. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG íves augusztus 300 —700 literei uj olasz doplaseutenyehordík, 700 —850 literes u| tölgyfahordók, 18—85 hl, átdolgozott boros és sörOs ászokhordók jutányosán kaphatók: Dr Megveri Hezffgazdaiósí Ipar , Bálvány-u. 22. lefon;] 114 — 004. Rt-nól Bntfopesf. “• Rnrfnfnlr M^v 111 tz^m nitír DUUUIUn, Telefoni 269—T10. továbbá felszólalt még dr Klein An­tal képviselő, vitéz Ugray főjegyző és König Antal szerkesztő. Délután pedig a termény- és állatbemutató­val kapcsolatos díjkiosztás folyt le. Német kisgazdáink felvonultatták nemes állataikat, bemutatták nagy­szerű terményeiket, fejlett házi ipa­rukat és színes népviseletüket. A díjkiosztás alkalmával Péchy Tibor miniszteri osztályfőnök tol­mácsolta Sztranyavszky Sándor föld- nevelésügyi miniszter üdvözletét, — hangsúlyozva, hogy a földmivelés- ügyi kormány örömmel látja e gazdanapokat és aratóünnepélyeket, melyek a termelésben egységes ver­senyt, a hazai németségben az „ő elismert szorgalmukat és gazdasági szaktudásukat, de egyben a hazafias sittemet is vannak hivatva ápolni, majd Pintér László országgyűlési képviselő a jelenlevő sokezer német kisgazda zugó helyeslése mellett kijelentette, hogy a hazai németség vére, verejtéke Összeforrott a ma­gyar röggel, mely néki éppen úgy bölcsője, éltetője és egykor sírja, njint a magyarnak. Éz a németség — úgymond — ma is eleven tagja akar lenni Szent István koronája testének és a szent- istváni gondolathoz való ragaszko­dásban kész együtt dolgozni a ma­gyarsággal a nemzetépitő munká­ban. A hazai németségnek ragasz­kodása népi jellegéhez, kultúrájá­hoz, nyelvéhez, szokásaihoz, nem ellentéte, hanem kiegészítője az ő hagyományos hűségének és tettek­ben megnyilvánuló hazaszeretetének. Az ünnepély befejezéseképpen a Hősök szobránál lélekemelő ünne­pély volt, amelynek keretében König Antal szerkesztő mondott hazafias lelkesedéstől izzó beszédet. Magyarvllág Jugoszláviában A mindinkább erősbödő baráti kapcsolatok a két szomszéd ország között megtermették gyümölcsüket. Jugoszlávia a télen nagyobb vasut- felszerelési megrendeléseivel csök­kentette a magyar munkanélkülisé­get és most ennek az ellenértékét nyaralják és utazzák le a magyarok a turisztikailag és gyógyfürdőkben oly gazdag Jugoszláviában. Tavaly augusztusban és ezidén májusban a szlovéniai és a horvát­országi fürdők baráti látogatóba hívták meg a határos megyék or­vosait és újságíróit. Most elmentem megnézni, vájjon milyen eredmény­nyel járt az idegenforgalomban e két legfontosabb tényező tanulmányi útja. Slatina Radenci, a jugoszláv Nau- Heim eddig alig volt ismert a ma­gyar közönség előtt, ma különösen Dunántúlról szép számban keresték 4el, mert gyógyvíz^ legerősebb ,— Európában. Dobrna, az idillikusán fekvő ju­goszláv Franzensbad, magyar szó­tól hangos. Dr Steer igazgató kü­lönös figyelemmel fogadja a ma­gyarokat, mert szerinte a legjobb vendégek. Rimske Toplice forgal­mán hatalmasan lendített, hogy azok, akik azelőtt Gastein vendégei vol­tak, most előszeretettel keresik fel ezt a csendes, de hatásos és olcsó rádiumgyógyfürdőt. Rogaska Slatina fürdővendégeinek 40°/o-a magyar. Nenadovich pro­fesszor, fürdőorvos szerint nincs ezen csodálkozni való, mert minden magyar gyomrában egy kiló borkő és egy kiló paprika van és ezt ki %11 kúrálni. Ha ehhézni^g hozzá­számítjuk a 20 °/o bácskai magyart, megérthető, hogy mindenütt csak magyar szót hall az ember. A magaslati gyógyhelyek közül Kranjska Gora vezet magyar ven­dégekben. Itt egész pécsi kolónia van. Jugoszláv Semmeringnek hív­ják, mert fekvése, környéke messze túlszárnyalja. Igaz, hogy semme- ringi luxust nem találunk, de viszont már 50—60 'dinárért jó penziót kap az ember. Bledben a magyarok főleg a Jekler és Toplice szállókat kultiválják. Itt, aki mulatni és szó- | rakozni akar, nagyvilági módon ' megtalálhat mindent. I Lipik, a magyarok kedvelt béke­időbeli fürdőhelye zsúfolt. Orelj fürdőigazgató és Almássy fürdő- titkár, továbbá a pécsi származású Zsiga gyógyszerész mindent elkö­vetnek, hogy a magyarok a leg­jobban érezzék magukat. Daruváron dr Jovánovics igazgató bájos ma­gyar felesége olyan társaséletet teremtett a magyarok számára, hogy mindenki meghosszabbítja ottartóz- kodási idejét. Plitvica gyönyörű természeti szép­ségei tömegével vonzották a ma­gyarokat. A fürdőigazgató szerint ők a legjobb vendégei, mert nem egy-két napig tartózkodó „durch- züglerek“, hanem hetekig időznek és kihasználják a rákászás és pisztráng­halászat nyújtotta szórakozásokat. A nagyszálló tánctermében az inter- nacionális társaságban is kitűnik a magyar hölgyek ízlése és diszting- vált eleganciája. Á tengerparton kulminál a ma­gyarvilág. Susak ma már nem át­vonulási szállás, hanem modern luxusszállói a nyaralás minden ké­nyelmét nyújtják. Crkvenicán Tass fürdőigazgató szerint a magyarok száma túlhaladta a békeéveket. Seidl dr gyógyszállója, a hegyen fekvő gyönyörű Therapia, a Villa Julia, Danica, Parkhotel és a Crkvenica éttermeiben magyar szakácsok főztét tálalják a magyar pincérek. Rab, az Adria gyöngye még soha annyi magyart nem üdvözölt falai közt, mint ezidén. A magyarok fő­leg a Bristolt, Palace-t, Miramart Centralt és a Sláviát látogatják., A Korzó kávéház tulajdonosa Níky Mandich legnagyobb propagálója a Mecseki Gyógyitókának és a be­járat felett ott lóg az öttornyos rek­lám. Géza nevű magyar főpincére a magyar közönség kedveltje. Min­denütt magyar felírás, magyar szó, a Kaszinóban esténként a csárdás a legkedveltebb tánc. A X. század­ból való székesegyházába, melynek két tornya szakasztott mása a pécsi székesegyházénak, a magyar fő­tisztelendő urak nem egyszer tar­tanak magyar szentbeszédet. De Növi, Baska, Malinska, Kral- jevica, Omislaj és a többi észak­4« Se Ü, Országos Szabadidő Intézet Napi 1-30—1*50 pengőért nyaralhatnának a munkások Az iparügyi minisztériumban több fontos szociálpolitikai törvényterve­zetet készítettek elő és ezek a kér­dések is az agusztusi sorozatos minisztertanács elé kerültek. A most előkészítés alatt álló tervek is egy széleskörű szociális gondoskodás programjába tartoznak. Az intézke­déseknek egy-egy fontos része a munkaidő szabályozása, a legkisebb munkabérek megállapítása, a fize­téses szabadság intézményének meghonosítása és a családi munka-- bérrendszer bevezetése, valamint a munkások munka utáni pihenésé­nek, szórakozásának az elősegítése. Bornemisza Géza iparügyi minisz­ter már régebbi idő óta foglalko­zik a kérdéssel és Imrédy Béla miniszterelnök hivatalos római láto­gatása után ugyancsak tanulmá­nyozta az olasz Dopolavoro-mozga- lom eddigi eredményeit. A szabad­idő intézményre elsősorban azért van szükség, mert az ipari munká­sok legnagyobb részének nincs anyagi ereje arra, hogy pihenésé­nek költségeit fedezhesse. A kor­mány ezért tartja elsőrendű felada. tának, hogy olyan pihenési lehető­ségeket teremtsen, amelyeknek költ. ségeit a munkások is fedezhetik Az eddigi elgondolás szerint or­szágos Szabadidő Intézet néven szervezetet létesítenének. ügy tervezik, hogy az ŐSZI üdfi- lésre alkalmas vidékeken egyszerű üdülőtelepeket létesítene és így könnyen biztosíthatná, hogy például egy 500 személyes telepén 20 héten át egy-egy heti időtartamra tízezer személy üdülhétné. A napi éfélhie- zés 1*30—1\50 pengőbe kerülne s ezt az összeget a munkások sza­badságidejükre eső járandóságaik ból meg is tudnák fizetni. Tervbe van véve a sokgyermekes munkásanyák ingyenes nyaraltatásá, de ugyancsak ingyen üdültetnéí! azokat a munkásokat is, akiének még nem jár fizetéses szabadság. A nagyobb városok környék^ erdei és vizi vikendtelepeket, továbbá munkásstrandfürdőket létesítenének, amelyeket mérsékelt dijak me]íe$t lehetne igénybe venni. Hlért kell megszerveznünk a légoltalmat Dr Cs. Papp Jenő tájékoztató előadása < « A világháború a régebbi had­viselési módokat alapjaiban meg­változtatta. Uj fegyvernemek, uj harci módszerek keletkeztek. A hadvise­lés egyetlen ága sem fejlődött azon­ban annyit, mint a légitámadás, amely éppen a világháború idejé­ben született meg. Az osztrák-ma­gyar monarchia a világháború alatt 12.000 repülőgépet gyártott, Német­ország 48.000-et, az összes had­viselőfelek együttesen 200.000-et. A világháború után ismét csak a légi fegyvernem fejlődött óriási mértékben, mert a technika fejlő­dése, a műszaki kutatás a repülő­gépek teljesítő képességét és tá­madó fegyvereinek hatását hihetet­len módon tökéletesitette. A fegyverkezési láz minden álla­mot a repülőgépek számának soha nem gondolt mértékben való növe­kedésre késztette. Az 1936. év vé­gén az egyes államok birtokában lévő katonai repülőgépek száma: Szovjetoroszország 7000 dh Franciaország 7000 1 Jf Nagybritánia 5500 ff Németország 5300 Japán 400Ö yy Csehszlovákia 1800 yy Jugoszlávia 1200 yy Románia 100Ó yy A többi európai állam együtt 5000 n Európa tehát az év végén körül­belül 38.000 katonai repülőgéppel rendelkezett. A repülő fegyvernem önálló had­viselésre képesített légi haderővé fejlődött. Az összes államok lég­ügyi kiadásai évről-évre rohamosan nőnek. Az utóbbi öt esztendőben 3 milliárd pengővel nagyobb össze­get fordított légi haderejének fej­lesztésére Franciaország, Anglia pe­dig csak az 1936. évben másfél milliárd pengőt áldozott e célra. Kétségtelen tehát, hogy a jövő háborújában minden megtámadott ország egész területe hadszíntérré változik. A jövő harca a határokon innen, a városokban, sőt a falvák.- ban is tombol majd. A légitáma­dás gyermekek, nők, betegek' :és aggok ellen is irányul, célja, hogy a nemzet ellenálló erejét megren­dítse. Elkerülhetetlen szükséges te­hát, hogy az egész lakosság a fe­nyegető veszélyt teljes egészében megismerve, kivegye a maga részét a múlhatatlanul szükséges' önvéde­lemből. Légelháritás nélkül a hadsereg hiába védi a határt, ha az ország közben összeroppan, ha a forga­lom megakad, ha a hadianyaggyá­rakban megszűnik a munka;' haa városokban felborul a rend és csak Üszkös romhalmazok jelzik á he­lyüket. ‘ A légelháritás 'katonai részét a támadó eszközök alkalmazásával a katonaság szervezi meg: ez a lég­védelem. Kétségtelen, hogy á ká- tönai jégvédelem az elletiségeá' ré- pülők támadását megnehezíti,' azon­ban ezt megakadályozni képtelen. Ezért az összlakosság céltudatosán szervezett, védelemre szöritköto munkája nélkülözhetetlenül _szüksé­ges : ez a légoltalom. Csakis a ka- tonai légvédelem és a pólgárrreg* oltalom együtt csökkentheti á haderők támadásainak"vészéijét ö teheti elviselhetővé az általuk oW* zott pusztításokat. r 4t.t’ Városokban, községekben á fel" riasztást, elsötétítést, á rend fenn­tartását, a rongálások helyreállítá­sát, az úgynevezétf légoltalmi »P* gélyosztagok megszérvézéséVel a helyi hatóságok végzik. Ez a n#* Sági légoltalom. A hatósági légoltalom a **“3* kapujáig terjed. A házakon belül* lakosság önvédelmét a társa«®» adriai fürdőhelyek, amelyeket az- £lőtt nem ismerték a magyarok, ma magyar szótól hapgos^k, Aki egy* szer felkereste az Adriát és élvezte | a jugoszláv meleg vendégbarátsi j got, a jövőben állandó vendig ( lesz. _•;___

Next

/
Thumbnails
Contents