Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-08-06 / 63. szám

2 Dolgozó ember n&m&ra pótolhatatlan VMsrtceógf, ha küläruiwMi a najry pnyótri metejpb««. m/ninűcaJcodivo etlankad, Izmai a tér rad/t»á®ból rn ejroi* wtadnek ém kimé- rtUtaág« mogigiátolja óbban, faqgy fel­adatát olrvAgeoize. Ha karizmainkat, főiünket, nyakun­kat, homlokunkat a hfiaitft, frissítő, üdítő, valódi DIANA sósborszesszel Ikoniagioitjük, vemedtÉkeaS teatünk lehűl, petyhüdt izmaink fel Eri—fiinak, vé­rünk ólónkietóbon korín*, mninka- kedvünflc én Untaink «molkqdik, a munkateljeeltményttnlk megdnpláaó- dlk, Á valódi Diana-eóóioweai as egén» •fttr bletoe őre, minden hánharn mttkr1 eé* van irt a gouSxm, egémrigbt WW mmJbefc adhaaem tatagy munkJfca Diana- •óeborszew ntWlL r Fróbnipalook • ám M (UMr Kla (eredeti) palack Ara L10 pengő Kózóp (családi) peAaok ána Í-2D pengd flagy (óriást) PpAock *0» MO xpcQ, mazó, nem közönséges értékQ mű­remek. Restaurálás és a képet boritó gyertyakorom, por- és piszokréteg eltávolítása után előtűntek a cso­dás szépségű pompás színek, töké­letesen láthatóvá lett az alakok bra­vúros megrajzolása, amelyekből Ele- fdnti mester arra következtet, hogy a festmény Tintorettonak eddig is­meretlen remekműve. A jól sikerűit szakszerű helyre­állítási munka után teljes szépségé­ben tűndöklik a várdombi „Utolsó vacsora*4, amely ebben az állapo­tában bármely nagy városi temp­lomnak a dísze lehetne. A képet mindenesetre meg kellene vizsgálni a hivatalos szakértőknek is és ha valóban Tintorettotól származik, ak­kor értékesíteni kell és ott elhelyezni, ahol a műértők nagy tömege gyö­nyörködhetnék benne. Viszont a kép értékesítéséből befolyó össze­get Várdomb katolikus egyházköz­sége jóléti és kulturális intézmé­nyeinek az impozáns fejlesztésére lehetne fordítani. : A parcella-minimum fi A gazdasági termelés szempontjait Tolna vármegyében is, sőt különö­sen Szekszárd környékén igen hát­rányosan érinti az, hogy mai jog­szabályaink, úgyszólván, semmi kor­látot nem szabnak a mezőgazda- sági ingatlanok feldarabolásának és igy egész tömege áll elő az olyan eseteknek, amelyekben egyes ingat­lanok olyan kis parcellákra oszla­nak, hogy ezeken okszerű gazdál­kodás már alig folytatható. Némely vidéken egy-két öl széles, pántlika- formájú parcellák is vannak, tago­sítás csak bizonyos keretek között történhetik és igy a keskeny, mező- gazdaságra nehezen használható földrészletek nem jelentik azt a ter­TOLNAMEGYEI UJSÄG melési tényezőt, amely kívánatos volna. Az igazságfigyminisztérium- bán és a földmivelésügyi miniszté­riumban most olyan tervezeten dol­goznak, amely a birtokrészletek tuf- ságos elaprózódását megakadá­lyozza és megállapítja azt a par­cella-minimumot, amely kisebb ré­szekre már semmiképpen nem bont­ható. Éhez kapcsolódik a birtok­minimum kérdése, amely szintén élénken foglalkoztatja a földmive­lésügyi és az igazságügyi kormány­zatot. Hogy egy önálló földmives megtalálja megélhetését, bizonyos birtokminimum szükséges, amely vidékenkint más és más. Nem kö­zömbös az ország mezőgazdaságára az, hogy a kisgazda-nép ingatlan vagyona öröklés következtében mily mértékben darabolódik fel és ezért foglalkoznak kormánykörökben a kisgazdasági üzemi egységek el­aprózódásának megakadályozását szolgáló intézkedésekkel is. Ez ter­mészetesen az örökös társak ré­szére biztosítható hosszúlejáratú hi­telek kérdésével is kapcsolatos, mi­vel gyakorlati megoldás csak ugjr remélhető, ha az az örököstárs^ aki- ! nek az ingatlan jut, többi örökős- I társát pénzben elégiti ki 400.000 pengO szükséges a kórház fűtőberendezése helyreállításához Szongott Edvin alispán, még a , vármegye tavaszi közgyűlésén be­jelentette, hogy a Horthy Miklós közkórház igen súlyos helyzetbe került azzal, hogy melegtermelő berendezése tönkrement. Ha uj be­rendezést nem készítenek, akkor a téli időszakban a kórházat nem le­het fűteni és ebben az esetben a kórházi üzem beszüntetésével is kell számolni. Az alispán egy kisgyülési határozat alapján a belügyminiszté­riumhoz is felirt és a berendezés kicseréléséhez államsegélyt kért. — Tavasz óta a helyzet romlott, újabb kazánok mentek tönkre és a vár­megyének újabb előterjesztéseket kellett tenni a belügyminiszterhez a kórházi melegtermelő berendezés kicserélése ügyében. A belügyminiszter az alispáni elő­terjesztés alapján átirt a pénzügy- miniszterhez és négyszázezer pengő póthitelt kért erre a célra. A vármegye a pénzügyminisztert szóval is tájékoztatni kívánta ebben a kérdésben és Reményi-Schneller pénzügyminiszter előtt csütörtökön — mint küldöttség jelent meg dr l Thuránszky László főispán, Szongott Edvin alispán, dr Pesthy Pál nyug. igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő és dr órffy Imre felső­házi tag. Az alispán ez alkalommal részletes jelentést tett a pénzügy- miniszternek az uj kórház keletke­zéséről és azokról az áldozatokról, amelyeket a vármegye a kórház létesítéséért vállalt. Kérte egyúttal a minisztert, hogy a négyszázezer pengős államsegélyt adja meg. Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter — szavaiból kitetszően is — a legteljesebb megértéssel válaszolt és válaszából ki lehetett érezni, hogy ezt a kérdést nemcsak megértéssel, hanem a legnagyobb jóindulattal is kezeli* Kijelentette, hogy az ügy alapos áttanulmányo­zása után a belügyminiszterrel egyet­értőén módot fog találni arra, hogy a szekszárdi kórháznak ezen a ne­héz helyzetén segítsen. A kihallgatás során a küldöttség tagjainak az volt az impressziója, hogy e kérdés megoldása tekinte­tében a pénzügyminiszter a kórhá­zat nem fogja magára hagyni. A falu jegyzői mellé szociális titkárokat állítanak Ezer községi kisegítő még augusztusban elfoglalja a helyét Az értelmiségi ügyek kormány- biztosa, Kults ár István miniszteri tanácsos már az elmúlt hé'en be­jelentette, hogy a falu népének ügyes-bajos dolgai fokozott felka­rolása és megvédése érdekében a körjegyzők mellé az állam költ­ségére községi kisegítőket állítanak, úgynevezett szociális titkárokat. Azok a községek, amelyek erre a fede­zetet saját bevételeikből tudják biz­tosítani, saját költségükre alkalmaz­hatnak ilyen községi kisegítőket. Az erre vonatkozó belügyminiszteri rendelet már életbe is lépett. Ab­ból az 1880 jelentkezőből, akit a kormánybiztos nyilvántart, a bel­ügyminiszter máris kiválasztott ez­ret. E napokban az alispánok fel­hívják az ezer értelmiségi munka- nélküli közül azokat, akiket a leg­megfelelőbbeknek tartanak, miután a belügyminiszter bizalmas leirat­ban közölte az alispánokkal, milyen teendő vár ezekre a községi kise­gítőkre. Elsősorban az lesz a fel­adatuk, hogy amennyiben a támo- { gatásra szoruló Ínségesek száma > lényegesen nagyobb, mint amennyi a jelenlegi gazdasági viszonyok kö­zött indokolt volna, vizsgálják meg ennek okait. Figyelemmel kisér­jék az életviszonyok alakulásait, a munkaalkalmak és munkanélküliség kérdését, vegyék fel az adatokat az egyes községek területéről, népes­ségéről, gazdasági körülményeiről, melyek a lakosság szociális hely­zetének felismeréséhez és megjaví­tásához szükségesek. Szociális fel­adatoknak kell tekinteni mindazon teendőket, amelyek a gyermekvé­delem, gyámság és gondnokság, a munkaügy, a hadigondozottak, a szegényügy, a közegészségügy és a társadalombiztosítás csoportjába tartoznak. De mindenekfelett alap­vető jelentősége van a munkaügy­nek és ezért fontos a társadalom dolgozó rétegei számára a megél­hetéshez szükséges munkaalkalmak nyújtása, az igazságos munkabér biztosítása, a munkaalkalmak te­remtése, a munkaidő és szabadság- idő megállapítása, az egészséges táplálkozás, ruházkodás és külőnö­1938 augusztus 6. sen a megfelelő lakás nyújtása, mert ez biztosítja nemcsak a népessé* gyarapodását, de a békés élet me­netét is. Az ezer szociális titkár egyenkint havi nyolcvan pengő fiz», tést fog kapni. > A szociális titkárokat az állam­segélyes községekben az állam ter­hére fizetik, az államsegélyre nem szoruló községek azonban a saját költségvetésükből fedezik a titkárok illetményeit. Ebből természetesen az is következik, hogy az államsegé­lyes községek titkárait a belügy, miniszter fogadja fel és az alispá­nok rendelkezésére bocsájtja őket, Az alispánok viszont beosztják a megfelelő szolgálati helyekre. Viszont a nem államsegélyes köz­ségek közül azok, amelyek már hoztak a kisgyülés által is jóvá­hagyott határozatot, saját maguk fogadhatnak fel ilyen kisegittTmun- kaerőket, akiknek a képesítése a) jogtudori oklevél, esetleg a köz- gazdasági egyetem közigazgatási fakultásának doktori oklevele, b) jegyzői oklevél, c) vagy legalább gimnáziumi, illetve kereskedelmi is­kolai érettségi vizsga. Előnyben kell részesíteni az alkalmazásnál a tűz­harcosokat. A belügyminiszter Tolna vármegye területére egyelőre huszonhárom szociális titkárt alkalmazott. Csonka Magyarország nem vrszág, Egész Magyarország — mennyország I Felhívás • magyar nemzeti társadalomhoz! Most, amikor minden nemzet hazájá­nak és érdekeinek megvédésére a vég­letekig fokozza légi erejét, megvan a módja annak, hogv a magyar nemzet is felkészüljön minden eshetőség kivédé­sére a levegőben is. Történelmi felelős­ségünk etekintetben ma minden magyar családra ránehezedik. A pénzáldozatra a miniszterelnök ur sikerrel hivta fel a nemzetet. Ennek kapcsán az anyagi alap megteremtése után most a személyi ki­egészítés van soron. A tettrekész ifjúságnak ma nyitva áll az ut a repülőkiképzés felé. Mindazok a 18—25 éves ifjak, akik a középiskolát eredményesen elvégezték, de olyanok Is, akik csak négy középiskolát (esetleg, hat elemit) végeztek és akik testileg és er­kölcsileg alkalmasak, beléphetnek a ko­moly hivatást és egyben gyönyörű él­ményt nyújtó repűlőkiképző tanfolyama­inkba. Ezeknek elvégzése az arra érde­mesek számára a tisztviselői vagy altiszt­viselői karunkban való elhelyezkedést biztosítja. A szülőkhöz is fordulunk. A történe­lemből áttündöklö nagy magyar nők pél­dáját követve, érezze minden anya — a romboló erkölcsi irányzatokkal szemben — kitüntetésnek, ha fia sorainkba kí­vánkozik. Az érdeklődők a gyors elintézés ér­dekében a testnevelési és népgondozó szervekhez vagy a legközelebbi repülő­tér vezetőségéhez forduljanak azonnal tanácsért, hogy helyesen felszerelt kér­vényeik ez év augusztus hó 15-ig már az alulírott hivatalban lehessenek. A fel­vétel szeptember elsejére várható. Magyar Királyi Légügyi Hivatal Bpest, II., Hunyadi János-ut IS. — Házasság. Dr Haiszer János folyó hó 4-én tartotta esküvőjét Hanzély Nusival a budapesti lágy* mányosi evangélikus templomban. Minden külön értesítés helyett.

Next

/
Thumbnails
Contents