Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-08-03 / 62. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a »»Tolnamegyei Gazda“ XX* évfolyam. ___________________Szekszárd, 1938. augusztus 3. (Szerda) 62. szám. JW M11"1..... —.....—'ll ^.....u J--Jt 11 n wi.íi TO LNAMEGYEI ÚJSÁG HETPÍÍCÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÍBSinATMi LAP SwlH9zMs4( éa kiadóhivatal: gzekszárd! Népbank épületében. Telefonszám: 85 BlfiflzsUsi dl|t Egész évre — 12 pengő || Félévre _____ 6 pengő PcJel/}a aserkeazió: BLÄZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán de szombaton. Blóflutéal dllak és hirdetések, valamint a lap etelletnl résiét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Alaaklaabb hirdetésdlla 1*B0 pengő. — A hirdetés egy 60 BtllUai|tet •■éles feíMbon mllllmélcrsoronkéot 10 fillér, Állá8tkeresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban clhelvtsell reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamlat a nytutér toronként 60 luiárbe kerül. ▼ Présa ansol vendbe A szudétanémet ügy és vele együtt a csehszlovákiai nemzetiségek kér­désének a megoldása már hónapo­kon keresztül foglalkoztatja Európát. A hazugságok haímazatára épített úgynevezett békeszerződések igaz­ságtalanságai most mutatkoznak egész valóságukban és az angol diplomácia, amely lehetőség szerint mindig az igazságot kívánja szol­gálni, Runciman lordot küldte hosz- szabb időre Prágába, hogy a cseh kormányt az ő tanácsai bírják jobb belátásra ebben a még mindig folyó — bár vértelen — háborúban. Mert háború ez a mostani állapot is, amikor a másik állam gazdasági életének a megfojtásával igyekszik az úgynevezett győző a csalárd utón szerzett, zsákmányt biztosítani. Az angol megbízott, a döntőbíró­nak szánt megfigyeld kiküldetése alkalmából le kell szögeznünk azt äz egyetlen lehetséges megállapítást, hogy az európai igazi megbékülés- nek és annak, hogy a gazdasági fend helyreálljon, egyetlen alap- feltétele a revízió és annak kezdete a cseh kérdés likvidálása. Runciman lordnak és az angoloknak likvidálni kell a csehszlovák fikciót, hiszen ezt megállapította úgyszólván az egész világ, mint egy óriási esküdtszék, de énnek eddig nyomatékos hangot nem adott, mert igy aratási-cséplési időben, mikor olyan nagyon szorgos a munka, nem is igen ér rá han­gosan Türelmetlenkedni a dolgos inunkásnép. Ami azonban most a háttérben Történik»az szembeszökő. Csehor­szág bevehetetlennek hirdetett vas- betongyürüvel veszi körül országát. Elfelejti azQnto}J^gy,fyfflC|gn olyan magas akadály, amin $t ftp lehetne Úgörni, yjigy amin át ms lehetne repülni. világosan MYmmsí*! \z. íprd Rothérfh^rg egyik legutóbbi cikkéből, amely ezeket mqndia: »Ha fjZ.eptembPfig nincs megoldás, a csph függetlenség neméi három úpnapig*“ A Tora az angol közvéleményből tnerít ég a? angol közvéleményt irányítva szegezi le ézt. Meg is Okolja, hogy m[ért. Leírja az ufÖbb* hetek eseményeit g a végén leszö­gezi a tényt. Ha megint elodázzák a gzudéta és a magyar kérdésnek Csehországban váló elintézését, akkor ujesztendőre uj világ kapni nyílhatnak ki. Megvalijuk, hogy nem fáj a fe­lünk a jóslat miatt. $<jt sejthetjük azt is, hogy szeptemberig nem lesz megoldás'. Azonfelül pedig bizo­nyosra vesszük, hogy egyáltalában semmiféle megoldás nem lesz addig, amíg Csehországnak kellene en­gednie. Ha a világ az utolsó perc­ben észretér, akkor meg lehet és nieg kell menteni a békét Nagy, nehéz történelmi idők következhet­nek. De lehet, hogy a hŰyÖs angol józanság és igazságszeretet észre- tériti a világot. Már is remélni le­het, hogy a hónapok óta tartó fe­szültség végre mégis csak enged és ha niég nem derül is, de mintha tisztázódnának az egyensulyviszo- nyok, a próbálkozások és lehető­ségek. Amerre szétnézünk a veszély for­róságában didergő Európában, min­denütt ünnepélyes és lázas tárgya­lásoktól hangos a nyilvánosság. És nem *s lehet v|tás, hogy a helyzet, a közeljövő tisztázásához lényegesen hozzájárultak a legutóbbi londoni tárgyalások, vitéz Jmrédy Béla mi­niszterelnök és Kánya Kálmán kül­ügyminiszter római Útja és ugyan­akkor az angol királyi pár párisi látogatása a tüntető ünneplések tel­jében és pem utolsó sprban azok a megbeszélések, amelyek a király­látogatással kapcsolatosan zajlottak le a francia és angol kormányférfiak között. ÍV1"”«"1' ■ ■ Amig azonban a szépen palléro­zott „hivatalos jelentésekből“ tények és cselekedetek válnak, sok minden történik az udvarias és elegáns sza­vak mögött. De mintha ma különös jelentőségük lenne ezeknek a sima és hajlékony szavaknak... Európa feszült figyelemmel fordul a hivatalos jelentések nyomán kialakuló uj hely­zet felé, mintha a sok lázas feszült­ség után falán derengeni látná a távoli látóhatárt, mely mégis csak a megoldást érleli a legégetőbb, a legközelibb kérdésekben. Nekünk azpnban» akiket a cseh kérdés meg­oldása legközelebbről és létérde­künkben érint, nem szabad magun* kát hju reményekkel áltatni, minden segítséget, erőt, feltámadást és újjá­születést, határon túlról, idegen erők­től várva. Szem elől* kell tartanunk most, mikor az államok vérben és vasban születnek, Zrínyi Miklós ama Szavait, hogy „a nemzetek életében nem ismerik a gavallériát“. Magyarország elleni kémkedésre hívja fel a magyar állampolgárokat egy szomszédos állam Illetékes helyről a kővetkezők közlésére kérték fel a magyar sajtót. Az utóbbi időben magyar á)lam- poigárók Tőmegeseri kaptak rész­ben egyik szqmszédos államban» részben Magyarország területén fel­adott hamis nevekkel aláírt, keres­kedelmi ügynökségektől, házasság- közvetítőktől, magándetektívektől, ingatlanforgalmi irodáktól atb* eredő olyan levelet, amelyek az illető állam javára Magyarország elleni kémke­désre való beszervezést célozzák. A címzettektől különböző szemé­lyekre vonatkozóan kérnek feUrilá- gosifást, állásokat kínálnak nekik, küföohözp kereskedelmi és ipari vállalkozásokban való részvétüké hívják fel őket és különböző Ügyek­ben tett szolgálatokért és informá­ciókért magas összegeket ajánlot­tak fel nekik. Midőn elégtétellel állapítjuk meg, hogy a Címzettek legtöbbje a hozzá küldött leveleket az illetékes hatóságok kezébe jut­tatta, szükségesnek tartjuk a közön­ség tudomására hozni. Hogy nem­csak a magyar állampolgári köte­lességük, de jól felfogott érdekük is, hogy a hozzájuk érkező levele­ket az Ottlevő honvéd (kafpnai) hatóságokhoz, rendőri, csendőri, vagy kőzigazgatósági hatóságok­hoz, amelyik közelebb fekszik, azon­nal beszolgáltassák. A bejelentés elmulasztása kém­kedésben való részvétel gyanúját kelti. Ez esetben pedig, ha a Kém* kedésben tényieg nem is vett részt, illetve tudatosan nem Segítette azt elő, tehát csupán a bejelentés egy­szerű elmulasztás miatt, az ÍÓ30. évi III. te. 6b. §-a alapján három évig terjedhető áiiamfpgházzai bün­tetendő* Az őcsényi katolikus templom alapkőletétel! ünnepe Istenben bízó hiftel, áhitatos és buzgó együttérzéssel évtizedek óta olyan szépen növekedett az őcsényi római katolikus hívek száma, hogy a régen meglévő iskola me)lé már plébániát is kellett szervezni. A lelkész vezetése alatt a hívek 3fra törekedtek, hogy a régi, kicsiny kápolna helyett templomuk legyen- A Mindenható meg is jutalmazta , fáradozásukat, mert nemsokára már az őcsényi katolikus hívek is meg- | I felelő méretű templomban tehetnek [ | eleget vallási kötelességeiknek. I Goszfonyi Gyula pécsi építész­mérnök készítette el a templom terveit és e tervek szerint épülő szentegyháznak Szent István király és Szent Mór püspök lesz a véd- szentje. Az uj templomnak e hó 7-én, vasárnap délelőtt 1Ó órakor lesz az alapkőletételi ünnepélye, melyre az őcsényi hívek ide várják Virág Fe­renc pécsi megiféspüspököt is. Meg­jelenésüket máris megígérték: Szán- gott Edvin alispán, Polgár István járási főszolgabíró, továbbá több kerületi esperes és a környékbeli papság tagjai közül igen sokan. Az impozáns ünnepségen jelen lesznek a szekszárdi, tolnai, decsi, bátaszéki és sióagárdi katolikus egyházközségek és egyházi szerve­zetek küldöttségei is. A uűrmesyel Iporoskonstesz­szus dunoföluarl előkészítése A dunaföldvári ipartestület szék­házának nagytermében a múlt hó 30-áp tartották a vármegyei köz- pqnti bizottság részvételével azt az ipartestületi taggyűlést, amelynek tárgya volt a folyó évi vármegyei iparpskongresszús előkészítése. A gyűlés folyamán beszámoltak a múlt évi bátaszéki nagygyűlés utáni hely­zetről, valamint a vármegyei iparos­ság összefogásának szükségessé­gére mutattak rá a szónokok. A Központi bizottság beszámolója során tájékoztatták az egybegyűlte­ket az iparos nyugdíj ügyében elért országos eredményekről, a külön­féle nyugdijtervezeteknek Kőtelező alapon léendő közös nevezőre való hozásáról, a nyugdijkérdésnek napi­renden való tartásáról, valamint ez Ügynek törvényhozási helyzetéről. A munkaalkalmak ügyében — úgymond a jelentés — a központi bizottság küldöttséget vezetett a fő­ispánhoz, kérve úgy a katonai, mint egyéb szállítások kiadására irányuló hathatós közbenjárását. A gyűlés köszönetét mondóit vitéz dr Tfiu- ránszky László főispánnak az ipa­rosság kérésének felkarolásáért és azért a fáradozásáért, amellyel ezt a kérdést a kormányzat elé vitte. Dr Undauer Ferenc miniszteri tapácapa, szekszárdi pénzügyigaz­gatónál is pl járt a bizottság és a gyűlés KÓszÖUCtét monddtt neki azért a jóindulatáért, amellyel az adó­behajtási eljárások során beadott kérelmeket olyan jóindulatúan bí­rálta él és mert olyan megártó mó­don kímélte és részletfizetési Ked­vezményekkel segítette a támoga­tásra qly rendkívüli módon rászorult iparostársadalmat. Lelkes ovációt rendezett és kö­szönetét szavazott a gyűlés Szongott Edvin alispánnak, aki állandóan a legnagyobb jóindulattal támogatja a kézműiparosok törekvéseit. Nagyfontosságu a gyűlésnek az a határozata, emeltyűt nemcsak a megyei iparosprpduktumpk fejlett­ségének a bemutatása céljából, ha­nem §zekszárd megyei város érde­kében is a? 1939. évben a vár­megye székhelyén megyei kézmű­ves kiállítás rendezése mellett kö­tötte le magát. Bejelentette ezután a központi bizottság, hogy az állami költség­vetés tárgyalása előtt a vármegye Összes országgyűlési képviselpii fel­kérte, hogy a bátaszéki kongresszus Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents