Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-01-19 / 6. szám
XX. évfolyam. Szekszárdi 1938. január 19. (Szerda) 6. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Oxer It esztöaé jj to kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 EiSftzcteai dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre_ — — 6 pengő Pe lelös szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán to szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét liléid közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések draii A legkisebb hirdetés dt|a 1*50 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, islláatkcresdknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban tlhelyezetl'rekléin-. ellegvzésl, családi hír, valamlat a nyllttér aoronként 60 fillérbe kerül. Választási mozgalom a tolnai kerületben Február hó elején megüresedik a tolnai választókerület mandátuma, mert dr Klein Antal, a bonyhádi képviselővé választott követ nyom* ban lemond tolnai megbízatásáról, mihelyt a választást a jövő hóban ősz* szeüló parlament igazolja. Bár ez a máris biztosra vehető lemondás még nem történt meg, a Független Kisgazdapárt hivatalosan megtette a szűk* séges lépéseket a választásokra. A párt központja leküldte vezető em> bereit a tolnai kerületbe, hogy a helyszínén érdeklődjenek a jelöltekként kombinációba hozott egyénekkel szemben megnyilvánuló hangulatról. A párt központi vezetőségének ugyanis az a felfogása, hogy a választási küz delmet a maga részéről leegyszerűsítendő, azt a jelöltet támogatja, akinek a megválasztása legbiztosabbra vehető. Ebben a kérdésben a kerületbeli összes községek kisgazdapárti megbízottai gyűlést tartottak Tolnán és az ott megtartott titkos szavazás alapján akként döntöttek, hogy a Független Kisgazdapárt hivatalos jelölje Tolnay-Knefébg Ödön tolnsBzigeti földbirtokos lesz. A párt teljes erkölcsi erejével őt fogja a választáson támogatni. Illetékes helyről értesülünk, hogy a vezetők értekezletén négy egyén neve került szóba és ezek közül Tolnay-Knefély Ödön kapott 24, Nagy Ferenc, a Független Kis gazdapárt országos főtitkára 18, Gőzsy Tibor földbirtokos 1 és vitéz Makray Ferenc ny. p. és t. hivatali igazgató pedig szintén 1 szavazatot kapott. A pártválasztmány ezen meglehetősen megosztó szavazata alapján a párt országos központja Tolnay Kne- fély Ödönt tekinti hivatalos jelöltnek. A párt igazi kisgazdákból álló. része nem fogadta azonban ezt a döntést oly nyugodtan és erősen elégedetlen amiatt, hogy Nagy Ferencet, a Kisgazdapártnak ezt az erősségét és értékét, dr Klein Antal erős befolyá sára mellősték egy oly jelölttel szemben, akinek a Kisgazdapárthoz való tartozandóságáról a megyei szervezet nem is tud. Vasárnap este Szekszár- dón ar Magyar Király Szálló helyiségében a szekszárdi kisgazdák igen népes értekezletet tartottak, ahol eró sen tárgyalták dr Klein Antal ügyeskedését, aki Knefóly Ödön jelölteté- sével két kisgazdát ütött el a jelöltségtől : Nagy Ferencet az országos párt főtitkárát és Taksonyi Jánost a megyei pártszerveset főtitkárát. A vasárnapi szekszárdi értekezlet kifa- kadáB&i élénk megbeszélés tárgyát képezik úgy a megyeszékhelyen, mint al tolnai kerületben. 1 Biztos értesülésünk van egyébként aprói, hogy a Nemzeti Egység Pártjainak országos vezetősége hivatalos A szekszárdi Garay János gimnázium műsoros vltadélutánla A szekszárdi gimnázium ügybuzgó 1 és agilis igazgatója igen nagyjelentőségű újítást vitt be az eddigi sablonos szülői értekezletbe. Valamely nevelési kérdésben alkalmat ad a szülőknek, hogy elmondják vélemé nyűket. E bó 16 án a vármegyeház nagytermében tartott vitadólutánon „A szülők álláspontja a szelekció és ezzel kapcsolatosan az osztályozás", nagy érdeklődésre méltán Bzámottartó kérdése volt a megbeszélés tárgya, amely igen nagy számban hozta ÖBsze az iskolával kapcsolatban álló Bzülőkef, de másokat is, akiket az ifjúság jövője melegen érdekel. Faludi igazgató tndván, hogy ilyen nehéz probléma könnyen unalmassá válhat a laikus hallgatóság részére, ez okból igen sikerült és nagy mfl élvezetet nyújtó műsorral kapcsolta össze a vitadéiutánt. Mécs Lászlónak „Kamaszok" cimü versét Fajth György VII. o. tznuló, Mécs stílusban és igazi átérzéBset adta elő. Faiudi Ferenc igazgató igen szellemesen konferálta be a vitadélntánt, megemlékezvén arról, hogy mily sok előre nem látott akadályba ütközik egy műsoros teadélután megszerve zése és ezért, a műélvezetet nyújtó rész fenntartásává1, a könnyű tea helyett egy kis nehezebb vitában részesíti a megjelenteket, akiket szívé lyesen köszöntött. Dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök adta elő nagy elmélyedésre valló tanulmányát arról, miképpen kellene megfelelően átalakítani azokat az intézményeket, amelyek a jövő nemzedék boldogulását vannak hivatva biztosítani. Esek közt első helyen áll az államhatalomnak az a célja, hogy a szelekció legszigorúbb alkalmazásával kívánja megakadályozni az ifjúságnak a közpályákra való tódulását. Ebben a kérdésben —* úgymond — mindenkit a középiskolai oktatás Ugye érdekel, mert hiszen ezen a téren évek óta különféle reformkísérletek folynak és most, mikor ez az oktatás forradalmi korát éli, a mai gyermekek szinte kísérleti nyulakká váltak. Természetes, hogy közben a kísérletek végrehajtását eszbözlő tanárok vannak a legnehezebb belyzet elé állítva-. A szülőknek is szavukat kell hallatni ebben a kérdésben és megrőgziteni, hogy általánosságban mi az álláspontjuk a szelekció és ezzel kapcsolatban az osztályozás kérdésében és kifejezni kivánságsikat a tanterv, a tankönyvek r és iskolaszerek kérdésében. Megmagyarásta asután a saelekció | fogalmát, amely ast jelenti, hogy egy nagyobb anyagból ki kell választani a legjobbat, amely alkalmasnak mutatkozik a jövőben való tökéletesedésre. Nagy gond és felelősség kérdése ez, mert a szelekció lelkiismeretes gyakorlásától függ családok és egyesek jövője. A tanulók értékelése általában a feleletek és dolgosatok alapján történik és ez az illetők fel- készültségétől : felfogásától és szorgalmától függ. Ahol a felfogás és értelem hiányzik, ott az eredmény nem lehet kétséges. A feleletek minőségére felfogással van — úgymond — az a körülmény, hogy a gyermek miképpen tud az iskolában figyelni, hogyan van dis- ponálva. Erre jelentékeny mértékben hatnak az egészségi állapotokon kívül a családi viszonyok, a szülők civakodása és egyéb körülmények. Egyik bátrabb fellépésű, jobban feltalálja magát, a másik bátortalan, félénk, gyengébb idegsetü, a tanári notesz láttára remegni kezd és ezek a jelenségek nem kis mértékben hatnak közre a faleletek minőségére. A tanár osztályoz és megállapítja az érdemjegyet. Osztályoz azután aszerint is, amikor meglepetésszerűen szólította fel a diákot, bár lehet, hogy éppen azért szólította fel, mert észlelte, hogy nem figyelt. Az év végével azután összeadják a feleletek kalkulusait, elosztják a feleletek számával és az eredmény az érdemjegy. Elkészül a bizonyít vány, melynek alapján eldől a gyermek sorsa, felléphet-e magasabb osztályba, érdemes e a továbbhaladásra és arra, hogy a jövő szempontjából életképes-e ? A szelekciónak és a kiválasztásnak ez a legegyszerűbb módja — ha igy történik. A célt azonban nem szolgálja, mert a tanulók feleleteinek a minősége szám tálán tényezőtől, vagy azok hatásától függ. __ Elhibázott volna a rendszer, ha a szelektálás óképpen történnék, hissen az érdemjegy végleges megállapításánál a gyermeket egyénenként a maga egészében kell megvizsgálni. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a gyermeknek az egész év folyamán minden szembeöltő jelensége tétessék vizsgálat tárgyává, megállapítva, mi volt az oka a figyelmetlenségnek, mire vezethető vissza a nem sikerült-felelet, vagy a rossz iráóbeli dolgozat és hogy nem derit- hető-e fel valamely olyan tényezőknek a hatása, amelyekből az állapítható meg, hogy a kifogásolt eset a tanuló akaratától független. Különö sen indokolt az olyankor, mikor a feleletek eredményei közt hullámzás van, mert az ilyen eltéréseknek mélyreható okai lehetnek. Az osztályozásnak és szelektálásnak úgy kellene történnie, hogy megállapít- tassék, vájjon a tanulónak van-e az osztálya anyagához mért intelligenciája, olyanok-e az ismeretei, amelyek alkalmassá teszik Őt a tovább haladásra és hogy a nemzet jövője szempontjából kívánatos-e a további tanulásra való érettnek nyilvánítása. Téves ugyanis az a felfogás, hogy csak azok érettek az életre és csak azok mehetnek felsőbb iskolába, akik a középiskolát jelesen végezték. Felkérte a megjelent szülőket, hogy a felvetett problémákhoz szóljanak hozzá. Dr vitéz Bogdándg György m. kir. tiszti orvos mint régi diák, mint ember és mint orvos szólt a tárgyhoz. Helytelenítette azt a rendszert, amely megakadályozza az elégségesen végzetteknek, hogy egyetemre mehessenek, holott az élet sok esetben ast mutatja, hogy ilyenekből is kiváló szakemberek lettek. (A Nobel-dijas Szentgyörgyi, Grozavescu stb.) Az élet sokszor megcáfolja az emberi bírálatot, amelyben a rendszer a hibás. Mint orvos szükségesnek tartja, hogy az iskolaorvosi intézmény nagyobb figyelemben és támogatásban részesüljön az iskolában. Hiszen az egyéni adottság, átöröklés, érzelmi éle^ érzékenység az igazságtalansággal szemben, a pubertás, a lelki problémák mind olyan egyéni körülmények, amelyek döntó fontosságúak éB amelyek borderejét csak az orvos ismerheti fel. Siükséges volna az iskolaorvos bevonása a gyermek megismerése, tehetségeinek megállapítása és az esetleg szükségesnek mutatkosó szelekció érdekében. Javasolja, hogy az értekezleten elhangzott panaszok illetékes helyre is eljussanak. Malongag Elemér igazgató-tanító, az egyéni elbírálást tartja kívánatosnak. Evégbői szükséges volna minden tanulóról egyéni lapot vezetni és képességeit igy megállapítani. Javasolja, bogy a VII. és VIII. osztályba jutottakat már ne szelektálják. Dr Gergely Lajos törvényszéki bíró a hatosztályu gimnázium eszméjét fejtegette, hangoztatva, hogy módszer tekintetében a régi, rendszere* sebb tanítási módszerek hive. Soknak tartja némely tárgy tananyagát és nem helyesli a 45 perces órákat. Vitéz Simon Simon igazgató-tanító a szelekcióban a tudáson kívül a jellem tekintetbevételét is szükségesnek tartja. Utoljára Ziegler Károly főmérnök szólalt fel és frappáns rövidséggel kívánta hangoztatni, bogy a szelek óiéban is legyen a tanár jó ember. Faludi Ferenc igazgató kiegészíteni és összegezni kívánva a szelek- cióra vonatkoiéan elhangzottakat, előadta a tudományos álláspontot. I** I mertette a szelekció fogalmát, ssttkL I ségét eszközét: az osztályozást. KiEgyes szám ára 12 fillér* jelöltet nem fog állítani, bár a kerület egységes párti válásitól igen óhajtanák a küsdelmet felvenni. Úgy órteBttlttnk, hogy a Nemzeti Egység Pártjának faddi tagjai e hó 16-án gyűlést tartottak és aion Kájel István faddi ref. lelkésit kiáltották ki képviselőjelöltnek.
