Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-07-30 / 61. szám

XX. évfolyam. Szekszárd, 1936, Julius 30. (Szombat) 61. szám* TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTS7.RR MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TiPRAnATJMI lap SnrkcHtöaég 4a id adóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Pe leifis aierk£#z)ő: BLÁZSIK FERENC A lap «aegjelealk »loden »ftriiáff t§ szombaton. tfli ■ i < | A lagklaabb hirdetés dt|a 1*80 pen fő. — A hirdetés egy 60 miniméi#» seéles hasábon mllllmélersoronként 10 flilér. Alléstkeresfiknek 80 százalék kedvesnény. Blfiflzetési dllak ás hirdetések, valamint a lap szellemi részét llletfi | A hírrovatban elhelyezett reklám-, eliegyzéal, családi bír. valamint a nyílttá» soronként 60 fillérbe kerlil. közlemények a tzerkesztfiséfhez küldendők. Szociális reformok és egységes nemzeti kőzszcllem A nagyjelentőségű római tanács­kozások után vitéz Imrédy Béla kor­mánya máris előkésziti a jövő hó­napban tartandó többnapos minisz­tertanács munkarendjét. Az ország nagy várakozással tekint e minisz­teri értekezletek elé, mert ezeken öntik végleges formába azokat a tennivalókat, amelyeket a miniszter­elnök eddigi megnyilatkozásaiban felsorolt. Kiválóan szociális és izzó módon hazafias érzésű miniszterelnökünket bizonyára az a két elgondolás ve­zérli, hogy kormánya az eddigiek­nél sokkal hatékonyabb szociális reformokat hajtson végre és hogy a mostaninál egységesebb nemzeti közszellemet alakítson ki, mert így képzelhető csak el, hogy zökkenő nélkül érhesse el az ország azt a társadalmi átalakulást, amely vitéz Imrédy Béla gazdaság! és szociális programjának a gerince. A jövő havi miniszteri tanácsko­zások mind a gazdasági, mind pedig a szellemi pályákon előkészíteni kívánják a kamarai rendszer gyors kiépítését és mielőbb megoldani kí­vánják a sajtó, színház, film, magán­alkalmazott és munkáskamarák oly­annyira fontos kérdését. Tudva azt, hogy mennyire fontos a népnek földhöz juttatása, gyorsítani kívánja a kormány a földbirtokpolitika üte­mét. Fontos törvényes intézkedéssel akarja Imrédy megjavítani a falu szociális helyzetét. A modern nyugati államokban jól bevált elvek szerint fogja kiépíteni a kormány a munkás szociális in­tézményeket Bevezetted a nemzet erősítése szempontjából is oly fon­tos családi munkabért, államilag szervezi a munkaközvetítést, meg­állapítja a legkisebb munkabért, vég­legesen rendezi a munkásság fize­téses szabadságát és életre hívja a magyar Dopölavorot. Nemzetvédelmi szempontból any- nyira fontos a milliárdos programm további racionalizálása. Evégből a legnagyobb lendülettel kell honvé­delmünk erőteljes fejlesztését meg­kezdeni, annyival is inkább, mert ennek a megoldásával szorosan ősz- széfügg az ifjú generáció és a diplo­más fiatalság sorsának végleges és megnyugtató módon való elintézése. A múlt és a jelen példáiból lát­hatjuk, hogy csak azok a nemzetek erősödnek és büszkélkedhetnek nagy alkotásokkal, amelyek minden meg­nyilatkozásukban, elgondolásukban egységesek. Vitéz Imrédy Béla szük­ségesnek tartja tehát, hogy mielőbb megalakuljon az a propagandaszerv, amely szolgálni van hivatva a nem­zeti közszellem egységes kialakí­tását. Az egész ország a legnagyobb örömmel üdvözli az Imrédy-kor» mány alkotó munkáját, amelynek régóta kívánt egyik legfontosabb intézkedése, hogy közös szervezetbe tömöríti a munkásokat és munka­adókat, amikor az állam veszi a kezébe a munkaközvetítést és azt a legszigorúbban ellenőrzi. így lehet csak a munkásérdekképviseleti szer* vezetet kiépíteni és módot adni a i munkásságnak arra, hogy a mun­kásság az érdekeit érintő gazdasági kérdésekben, távol minden befo­lyástól, politikamentesen nyilatkoz- hassék meg. A kormány tehát nemcsak mun­kát és kenyeret ad a nép kezébe, hanem mindenben együttérzővé Is kovácsolja a magyar nemzetet. Tej- és húsfogyasztás a szál- és körömfájással fertőzött termeteken A hasított kőrmü állatok száj- és körömfájását újabban Udvariban és Belecskán állapították meg. Belecs- kán 4 udvar fertőzött és nincs ki­zárva, bogy ezek őrzésével ott a bajt el is lehet szigetelni. Udvari­ban azonban a betegséget eltitkol­ták és valószínű, hogy a ragályt megkapja a község egész állatállo­mánya. Mint az előző esetekben, ameg» betegedések most is jóindulatuak és veszteségek csupán a szopós álla­tok közt mutatkoznak. A hatósági állatorvosok egyébként azokban a községekben, ahol a járvány fellé­pett, ismeretterjesztő előadásokat tartanak és kioktatják a lakosságot a beteg állatok gondozására, orvos­lására, a szérumoltás igénybevéte­lére. Szekszárdon a betegség nem ter­jedvén, a polgármester e hó 28-tól kezdődően a szigorú zárlatot fel­oldotta, a város egész kül- és bel­területét kirekesztette a zárlatból, amely most a kővetkező részre van korlátozva : Észak felől a Séd pataknak a Báiint-kőztől a Kablár-közig terjedő része; kelet felől a Kablár-kőz; délről a Kisbödő-utca páratlan része a Bödő-hegyíg; nyugatról a Nagy- bödö-utca páros oldala és a Kablár- köznek a Séd patakig terjedő része. Ezen a területen éjjel-nappal 2 őr tesz szolgálatot. A vármegyénkben több helyen fellépett ragadós száj- és köröm­fájás kapcsán a közönség tájékoz* tatására szükségesnek láttuk, hogy az illetékes szakközegek felvilágo­sítását kérjük a tej- és húsfogyasz­tás terén követendő rendszabályok­ról, minthogy sokan — téves tájé­koztatás folytán — tartózkodnak a tej és hús fogyasztásától és sokkal komolyabbnak minősítik a veszélyt ß ténylegesnél* A szakközegek az alábbiakat közölték: A tej forgalmának ellenőrzéséről a hatóság gondoskodott, zárlat alatt álló udvarokból, községekből tej nem kerül forgalomba. A vajat a veszélyeztetett területen csakis pasz­tőrözött tejszínből szabad készíteni s a pasztőrözést a községi orvosok és elöljárók naponta ellenőrzik. Habár megbetegedett állat teje nem kerülhet forgalomba, ajánlatos ha a közönség csak forralt tejet fogyaszt, mert az egyszerű forralás a száj- és körömfájás csiráit ártal­matlanokká teszi. A hús forgalma — a vágóhídi kényszer és egyéb hatósági intéz­kedések folytán — a legszigorúbb ellenőrzés alatt állt A veszélyezte­tett területen az ellenőrzés még szi­gorúbb, zárlat alatt álló területről pedig húst kihozni nem lehet. A nyersen fogyasztható tejtermé­kek, túró, tejföl, savó szintén ellen­őrzés alatt állanak és a hatóság csak olyan helyről engedélyezi for­galomba hozatalukat, ahol az álla­tok egészségesek. Jk vármegyei, városi és kézségl alkal­mazottak öregségi biztosítása A kormány január l-,én megjelent renidelete az öregségi biztosítást kiterjesztette azokra a vármegyei, városi és községi alkalmazottakra, — ezeknek tulnyomórésze köeüzemi szakmunkás és napszámos, — akik ezeknél a köztestületeknél nyugdíj­ellátásra igényt nem szerezhetnek. A rendelet kötelezte az OTI-t és a MABI-t, hogy a szóbanforgó alkal­mazottaknak 1929 január l»e óta betöltött vármegyei, városi és köz­ségi munkaviszonyát öregségi stb. biztosítási kötelezettségben töltött munkaviszonynak ismerjék el. Kimondotta a rendelet azt is, hogy így az OTI és MABI-ra 9 évre visszamenően háruló nagy teher biztosításmatematikai értékét a kö- zületek fizessék meg, viszont az OTI és MAB1 a köztestületeknek térítsék meg azokat a járadékokat, amelyeket azok időközben a szó- . banlevő alkalmazottaknak folyósi- i tottak. Hogy a járulékoknak egy összegben megfizetése a köztestü­letek költségvetési egyensúlyát fel ne borítsa, a rendelet felhatalmazta a belügyminisztert, hogy a közüle- teknek 40 félévre terjedő részlet- fizetési kedvezményt adhasson. A rendelet értelmében a közületek az OTI kiküldött közegeivel együttesen készítik el az erre vonatkozó le­számolást Volt szekszárdi erMrnOk tudományos sikere A szekszárdi társaságnak és a tolnamegyei mérnöki karnak éve­ken keresztül nagyrabecsült tagja volt Ajtay Viktor erdőfőmérnök, aki jelenleg a kaposvári erdőigazgató­ságnál tesz szolgálatot. Ajtay, mint azt a szaklapok Írják, az Eszter­gomban tartott erdőmérnőki kon­gresszuson egy olyan módszerét ismertette, amelyet kartárpai igen nagy fontosságúnak tartanak az erdőgazdálkodás szempontjából. Ismert tény, hogy az erdőkiter­melésnél a rendszeres üzemterv összeállításához nagy szükség van a vágatási sorrendre, amelyet a fák életkorának figyelembevételével le­het csak megállapítani. A levágott fa évgyűrűiből meg lehet állapítani a fa korát. Az erdészeti szakíérfiak- nak azonban a lábonálló fa élet­kora alapián kell a vágás sorrend­jét megállapitaniok és erre külön­böző bonyolult elméleti és gyakor­lati eljárások szolgáltak eddig. — Ajtay főmérnök hosszas számítások és gyakorlati eljárások alapján egy uj módszert talált fel és ezt ismer­tette az esztergomi közgyűlésen, amelyről egy szaklap ezt írja: „Ittemelkedő eseménye volt a köz­gyűlésnek Ajtay Viktor előadása. Világos okfejtése, meggyőző ér­velése és gyakorlati szempontjai még azok számára is teljes mér­tékben érthetővé tették a „termé­szetes vágássorrendszám“ lényegét és alkalmazhatóságának előnyeit, kik egyébként nem kísérték figye­lemmel a tárgy körül lefolyt iro­dalmi vitát és csak az előadásból ismerték meg Ajtay elgondolását. A szűnni nem akaró taps nem­csak a hazai erdőgazdaság egyik szerény, de eredményes és lelkes munkását, hanem a talpraesett ma­gyar ötletet is ünnepelte. Ezért volt számunkra kétszeres öröm, hogy a hallgatóság soraiban a földművelés­ügyi minisztérium és a magyar erdő- birtokosság magasrangu képviselőit is ott láthattuk, mert kezdettől fogva hirdettük, hogy egy-egy életrevaló elgondolásért nem kell mingyárt a szomszédba mennünk lw A komoly szakfolyóiratnak ez a szép beszámolója és elismerése he­lyettünk is méltatja Ajtay főmérnök felfedezői érdemeit, amelyekhez mi csak őszintén gratulálni tudunk. Egyes szám ára 12 fillér* * Ü /

Next

/
Thumbnails
Contents