Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-07-27 / 60. szám

2 f0LWAMEOYEI ÚJSÁG 1938 julius 27. Agyonszurta a lakóját _ egy epileptikus házigazda Folyó hó 22*én súlyos sérülés- sel, életveszedelmes állapotban szál* litották a szekszárdi közkórházba Szili Imre 66 éves kajdacsi nap­számost, akit nyomban meg kellett operálni, mert késszurás érte a ha­sát. A nyomozó hatóság megálla­pítottá, hogy a szurkálás előzményé a következő volt: Kozma János 36 éves kajdacsi lakos valami miatt összeszólalko* zott a lakójával Szili Imrével. A vita vége az lett, hogy Szili Imre és csa­ládjának a tagjai össze-vissza ver­ték Kozmát, a házigazdájukat. — Kozma Jánost nagyon bántotta az Összetűzésnek reá nézve ilyen meg­szégyenítő kimenetele és kitervezte, hogy bosszút áll az öreg Szili lm* rén. Másnap este 9 és 10 óra kö- -.zött megvárta a mezei munkából hazafelé tartó lakóját és az utcán Kérdőre vonta, hogy miért bántak Jgy el vele. Szilit felbőszítette házi­gazdájának a felelősségre vonása és gorombán válaszolt a legkevésbé sem udvarias kérdésekre. A gorom­baság folytán még jobban feldfihödt Kozma előrántotta kabátja alul az érre a célra előkészített hatalmas konyhakését és azt Szili hasába döfte. Szili a borzalmas szórástól pSszeésett, elvesztette az eszméletét és a járókelők találtak rá a véré­ben retrengö emberre. Nyomban .Orvost hívtak, aki megállapítva a Sérülés életveszedelmes voltát, Szilit rögtön beszállittatta a szekszárdi kórház ba. Kozma pedig, aki véres tette után * az utca porában magára hagyta lakóját, félve, hogy a csendőrök el­fogják, gyalog Szekszárdra indult, hogy itt a királyi ügyészségnél ön­ként jelentkezzék. Szekszárd hatá­rába érve a Fehér csárdába ment és ott borozgatni kezdett, majd a kocsma vendégeinek dicsekedni kez­dett, hogy hasbaszúrt egy embert A kocsmában levő egyének az eset­ről értesítették az országúton kerék­pározó vitéz Válay István rendőrfel* figyelőt és Dalos József rendőrőr­mestert, akik az időközben a város felé indult Kozmát őrizetbe vették, megbilincselték, majd kocsin be­szállították a szekszárdi rendőrkapi­tányságra. Dr Endrödy József rendőrfogal­mazó nyomban megkezdte Kozma kihallgatását. Félbe kellett azonban ezt az aktust szakítani, mert az őri­zetbe vett emberen epileptikus ro­ham tört ki. Dr Kelemen József városi kir. tiszti orvos megállapí­totta, hogy Kozma fején régi sérü­lésből származó koponyatörés, azon­kívül a koponyáján egy lék is van. Valószinfi, hogy az ezekkel járó agysérülések okozták az epilepsziát. Kozmát, aki epilepsziája miatt nem teljesen beszámitható, a rendőrségi kihallgatás után átkisértéka királyi ügyészségre. Szili a beleit és tüdejét is szét­roncsoló borzalmas sérülés követ­keztében vasárnap este a szekszárdi kórházban meghalt. Dunaföldvárf levél Tisztelt Szerkesztő url Bizonyára már megkapta lelkes tudósítójától a hitt, hogy a duna- földvári Zöldzátonynak megint ha­lottja van. Ez a tragikus eset juttat egyét-mást Dunaföldvárról eszembe. Antlkbr á dunai híd megépült, földvári barátaimmal vérmes remé­nyekké! vártuk községünk hatalmas fejlődését. Már arról Ts álmodtunk, högy járási székhelyek leszünk. Most, hogy hároni évig távól voltam e kedvező földrajzi fekvésénél fogva fejlődésre hivatott városkától, tár­gyilagos igazsággal kell megállapí­tanom, hogy külsőképpen nem lát­szik meg a híd hatása. Hacsak a most épülő vasút Útvonalában bon­tás alatti házakat nem tekintem, bizony itt épületek emelésében — semminemű mozgolódás nem észlel­hető, pedig a jólétnek első ismer­tetője, hogy az emberek modernebb otthónokat igyekeznek maguknak teremteni. Egy újabb utca aszfalto­zásában merült ki a községfejlesz­tés munkája. Dacára a közeli ha­talmas víztömegnek, egy-egy autó Szaharát csinál a főutból és tán azért, hogy mindenki igazolva lássa a duhaföldvári származású Cholnoky Jenő állítását, hogy valamikor a Szaharából kerültek ide a szemet- szájat betöltő finom homokszem­csék. De ha már a közegészségnél tar­tunk és nem akarunk bővebben foglalkozni azzal, hogy tán a világ legpiszkosabb kirakodó partja a dunaföldvári hajóállomások előtt terül el, ahol a szénpor versenyez a homokkal, hogy melyik töltse ,be tüdejét a szép Dunát bámuló yidé- kinek, vessünk néhány pillantást, e fürdővárosnak hirdetett hely fürdő- viszonyaira. A fürdőviszonyok ideálisak. Min­denki ott fürdik ahol akar és úgy, ahogy akar. A túlsó partról nem jöttek ugyan még át a „nudisták“, de az itteni fürdődresszek sem sok­kal többet takarnak. Ennék, a szabad fürdőéletnek szomorú következményei a gyakori vizbefulások,.. mert az egész Duna- parton egyetlen egy helyen sincs tilalomfa felállítva, ezt — úgy lát­szik — megtakarítják a zsugori városatyák a fürdő építésével együtt. Bocsánat, nem akarom a város­atyákat bántani, mert ők szótöbb­séggel elhatározták a fürdő meg­építését, de a közegészségügy na­gyobb dicsőségére, megfellebbezték egyesek, akik minden fejlődés el­lenzői tán azért, hogy a legköze­lebbi biróválasztáshoz nagyobb nép­szerűségre tegyenek szert, mert bizony a mi népünk még itt is jobban hisz az álapostoloknak, mint azoknak, akik jót akarnak és akik előtt egy jó fürdő teremtésével sök hasznothajtó idegenforgalom is le­beg a lakosság egészségének óvá­sán felül. A fürdő építése ebben az évben már elmarad, de tán annak a kis tanítónőnek halála, amely a rendes ! fürdő hiányának tudható be, meg- I mozgatja ezt az ügyet a vármegyé- I nél is és végre lesz ennek a köze. 14.000 lakosú községnek olyf üjdő- hfelye, átlóvá Öáttait Veszthetik áz ittlakók vagy az ide üdülni jövők hozzátáHözoikat. A sok-sok hiány mellett van még egy régi kívánsága a dunaföldvá- riaknak. Kevés a Dunához való le­járás. A híd megépítésével a piac­terekről levezető három ut, _ külö­nösen ha a vasúti forgalom is meg fog indulni, túlzsúfolt és a főtértől 1-lVi kilométernyire , nincs még gyaloguti lejáró sem. Ezen akartak segíteni a templomhegyről való le­járó megépítésével. Pár évvel ez­előtt leszavazta ezt a bölcs tanács, de ez évben igen helyesen elhatá­rozta. Igen ám, de akadt ennék iS ellenzéke, tehát megfelebbezték. Ez is vármegyei döntésre vár. Hisszük, hogy ez a határozat előbb lesz jog­erőéi mint ahogy néhány ember a jelenlegi vízmosásos utón kitöri a nyakát. De befejezem levelem. Köszönöm Szerkesztő ürnaki hogy teret ad mondókámnak, amelyre nem az Ve­zet, högy kellemetlenkedjem, ha­nem hogy tárgyilagos kritikámmal előbbre vigyük az ügyeket, amelyek szükséges arra, hogy Dunaföld- vár az emberek megértése folytán azzá lehessen, amire természeti adottságai elhivatottá tésiik. — *?títek Csonka Magyarország nem vrszág, Égisz Magyarország — mennyország I Munkanélküli biztosítás . (BMF.) A magyar gazdasági öt­éves terv biztosan fokozni fogja az egész ország mezőgazdasági, ipari és kéziiiÜVesipari termelését.. Ez magával hozza a magyar munkások és alkalmazottak fokozottabb mun­kába állítását és kereseti lehetősé­gét. Ha volt pillanat és a magyar volt kormányok ezt elmulasztották, a világválság és más hasonló okok­nál fogva, ügy mOSt uj alkalom nyílik arra, hogy a magyar kormány felállítsa a magyar munkások és ál- kalmazottak munkanélküli biztosí­tását Miről van sZó? Arrólj högy végre szakítsunk olyan liberális elgondo­lással, amely árt a népünknek, — amennyiben mindig csak a tőke- szegénységünket Iájuk és emleget­jük. Nagyon jól el tudjuk képzelhi, hógy a magyár kormány az 1000 millió pengőből 2—4 millió pengőt egy „munkanélküli biztosító intézet“ felállítására főrditSon. Ez nem elveszett pénzl Mért ha mostan a magyar dolgozók az öt­éves terv alapján munkához jutnak, akkór tessék bérükből, fizetésükből igen alacsony levonást eszközölni & á munkanélküli biztosítás cél­jaira felhasználni. Ha egymillió em­ber havonta 1 pengőt fizet, Összesen ez már egy év alatt 12 millió pengő, Öt év alatt 60 millió és áz állam visszaveheti a most befektetett 2—4 milliós alaptőkét. Megtakarít égy csomó pénzt „inségeSeku megsegé- lyezése rímén és megtérem« azon alapot, amely a legSzociálisább in­tézmény életrehivására szükségéé. Ez nemcsak szociális követél­mény, de kulturálisamért néni SZá- bád, högy a mödern MagyartírSzá- gon ne létezzék ölyart intézrtiéHy, amely a munkanélküliekről gondos­kodik. Ez az intézmény utÓVégre saját magyarjaink legelemibb lét, fenntartásához szükséges.Vele azon. kívül neveljük a itíagyar dolgozók tömegét, amennyiben éz más fogai, mat alkot majd maginak egy olyan államról, amely idején gondoskodj állampolgárairól. Ez nem szociális, de kulturkövetelmény. Ugyanakkor azonban vegye ki a munkaközvetí­tést a vörös szakszervezetek kezéből már csak aZért is, hogy ellenőriz! hesse a munkanélküliséget és annak folyamatát Ne legyen a magyar munkanélküliség elleni biztosítás a munkakerülők intézménye 1 A magyar termelés nem fog min­dig csak válságokkal küzdeni, lesz. nek, amint most is vánnak, jó évei tessék azokat kihasználni. — Gömbös Gyula özvegyit meg- Operálták. A múlt hét végén meg. betegedett özv. Gömbös Gyuládé. A minilzterelnök özvegyét beszállítot­ták a budapesti 11. sZámu tiőgyíjj. gyászati klinikára, áhol dr Burger Károly egyetemi professzor sürgé­sen súlyos műtétet végzett rajta, Mint értesülünk, a kegyelmes as­szony betegsége az idejében végre­hajtott operáció eredményeképpen már a javulás Utján van, mert a gyógyulás folyámáta már megindult Állapota aZonban még miiidig olyan, hogy látogatókat egyelöré nem fo­gadhat. — Főszolgabírói értekezlet. Hétfőn délelőtt Szongott Edvin alispánnál á vármegye valamennyi főszolga* birájának a bevonásával értekezlet volt. Az értekezlet tárgyát képezte a szociális igazgatás bevezetése, a légvédelmi intézkedések megbeszé­lése, továbbá a repülőalápra hozzá­járulás nyújtásé. — Pétery őrnagyot áthelyezték. Olvasó közönségünk bizonyáré őszinte sajnálkozással veszi ttldortiá* stíl, hogy Pélerf Sándor őrnagyot, á pécsi vegyes dandárparancsnokság székszárai gyalogsági dandárpa- rancsnokságához beosztott törzs­tisztét, a vármegye, úri társadalmá­nak közkedvelt tagját, a kiváló sport­embert a honvédelmi miniszter át­helyezte Bajára. Bár éz áz áthelye­zés Pétéru őrnágy báráti körénéfc ném csekély VéSZtesége, mégis áZért regisztrálhatjuk őrömmel, mért á miniszteri intézkedés egy felfelé Irá- nyúló karri ér lilább állomását jelend. — Villamosítási tárgyalás. Pénte­ken, é hó 22-én volt Felsőnyék, Nagyézóköly, Magyárkesáiés Fél$0- ireg villamosításának helyszíni tár­gyalása, melyet Ziláfii Sebess DéhéS, Ipárflgyi miniszteri iátiácsbs térí­tett. A tárgyaláson az álispáhl tii- vatal részéről jelen volt dr István vármegyei áljégyZŐ. megjelent továbbá: dr $2dbó Eiéiílér járási főszolgabíró, EoraÖgh Zoltán, á var­megyei m. kir. gazdásági felügyelő­ség főnöke és Teleki Barna, álláiü- épitéSzéti hivatali főmérnök. A Bi­zottság tagjai megtartották a riifl- tánrértdÖH bejárást, megállapították a Vezeték vonalvezetésének á nyo­mát és jávasölták, hogy a miniszter adja még á Éalatonvidékí Villáhid|* sági RéSzvénytársaságnákvaz építési engedélyt. Úgy tudjuk, högy áz épí­tést a részVértytáZsaSág sZéptertibér- béh megkezdi és októberben áttégy község már használhatja á villamos árániot. .Községek egyesítése. Kőlesd és Kistormás községek egyesítése folyó hó áó-ával inegtőrténik, és ezen a napon Kistöntiás önállósága rtieg- szünik. Á község. jegyzője éZep egyesítés fcöVetkéZféBén átköltözik Kőléádré. ekkor egy ríbmszédes községben 60 darabon jfalül volt az elhullás és kdflyséérvágás. * éai Sas a___a» ** A ragadós száj- és körömfájás be­tegségének fellépte esetén az elmon­dottak figyelétfibeiétélét ájánljtlk.

Next

/
Thumbnails
Contents