Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-07-20 / 58. szám
XX. évfolyam Szekszárd, 1938. julius 20. (Szerda) 58. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HKlaNnirtT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POIJTHf At tts TÁnstnti Ml I AP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Peleifis szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A Clfiflzetésl difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán áa szombaton. Blfiflmetésl dllak ás hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A Hirdetések árait legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 miniméi., széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér,- ÁlléstkeresOknek 50 százalék kedvezmény, hírrovatban elhelyezett reklám», cllegyzéal, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. imrédy és Kánya Rómában Bár az angol királynak és királynénak párisi útja — mint külpolitikailag olyannyira fontos esemény — már e látogatás előestéjén élénken foglalkoztatja a nemzetközi sajtót, még e küszöbönálló párisi királylátogatás sem tudta háttérbe szorítani a magyar miniszterelnök és külügyminiszter római tanácskozásának óriási jelentőségét. Az egész világsajtó megemlékezik róla, hogy az olasz kormány hétfőn reggel milyen rendkívül díszes fogadtatást rendezett Rómában vitéz Imrédy Béla miniszterelnöknek és Kánya Kálmán külügyminiszternek és hogy Mussolini ünnepi vacsorájának pohárköszöntői újból kifejezésre juttatták Olaszország és Magyarország barátságának szilárdságát és őszinteségét. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnöki minőségében első ízben jelent meg a baráti Olaszország fővárosában, ahol — mint az a sajtóból megállapítható — nemes, tartózkodó egyénisége rendkívül jó benyomást kei- tett a római politikai és diplomáciai élet vezető köreiben. Általános elismeréssel viseltetnek rendkívüli fel- készültsége iránt, melynek birtokában minden problémakörben tökéletesen otthon van. A Duce és Imrédy, valamint Ciano és Kánya megbeszélik e látogatás során a két országot érdeklő összes kérdéseket, tehát nemcsak a speciálisan magyar és olasz problémákat, hanem — amennyiben azok kölcsönös vonat- kozásuak — Olaszországnak és Magyarországnak a szomszéd államokhoz való viszonyát is, hogy a két ország minden felmerülő nemzetközi kérdésben össze tudja egyeztetni felfogását és érdekeit. A külsőségeiben díszes és megnyilvánulásában rendkívül szívélyes római fogadtatást követő tanácskozások eredményéről a nyilvánosságot csak a megbeszélések befejezése után fogják tájékoztatni. Az olasz sajtó visszhangjából azonban máris következtethetünk e látogatás fontosságára. A félhivatalos Gior- nale d’ltalia vezető helyén Virginio Gayda „Barátok találkozója“ cimü cikkében többek közt ezt írja: Az egész olasz nemzet együtt Üdvözölte a Dúcéval a magyar kormány fejét és külügyminiszterét. Ebben az üdvözlésben kifejezésre jut a magyar nemzet iránt érzett rokonszenv, az olasz-magyar barátság, amely ma jobban, mint valaha, éltető eleme az egész európai rendnek és az az akarat, hogy ezt^ a barátságot fenntartsák és napról- napra érvényesülő tevékeny működéssé fejlesszék. Ennek az uj találkozónak a célja nem az, hogy meglepetésekkel szolgáljon Európának, vagy hogy uj megegyezések, kötelezettségek aláírásához vezessen. A magyar-olasz kapcsolatok politikai és gazdasági szempontból már ma is biztos alapokon nyugszanak. Ez a találkozó azonban kétségtelenül hozzá fog járulni ahhoz, hogy Olaszország és Magyarország pozícióját az európai történelem szakadatlanul működő dinamizmusa folytán előállott uj helyzetekhez alkalmazza. A Duce és Imrédy közt lefolyó megbeszéléseken csak megerősíthetik a nézetek azonosságát és a politikai irányvezetés folytonosságát. A politikának ez a közössége az érdekek konkrét hasonlatosságában jut kifejezésre. Olaszországnak érdeke, hogy Magyarország erős, az őt megillető jogos érdekek tekintetében megbékélt, valamint független és rendezett legyen és Európának azon az ideggócán, ahol a dunai és balkáni irányzatok egymással találkoznak, az egyensúly és a béke tényezőjét jelentse. Az olasz—magyar együttműködés mindig is ezen az általános vonalon mozgott és ennek az együttműködésnek a jegyében Magyarország máris visszaszerezte a politikai és gazdasági téren őt megillető helyet a Duna mentén. A magyar—olasz barátság szelleménél fogva a Budapest és Róma között létrejött megegyezések beleilleszkednek az Olaszország és Németország, valamint Olaszország és Jugoszlávia között létrejött megegyezések keretébe is. Ennek a hármas politikai rendszernek egymással egyensúlyban és összhangban kell továbbfejlődnie annál is inkább, mert mindháromnak eredete és célja azonos. A magyarságban — végzi cikkét Gayda — az olasz nemzet Európa mai zavaros pillanatában nemcsak hogy egészséges lelkű és erős népet lát, hanem a fennálló rendnek és civilizációnak hős védelmezőjét a felforgató elemekkel szemben. Ha azt is közöljük, hogy az olasz király vitéz Imrédy Bélát a Szent Móric és Lázár rend nagykeresztjével tüntette ki, megállapíthatjuk, hogy a magyar miniszterelnök római ■ utazása újabb fontos fejezetet jelent ' az olasz-magyar barátság és szoli- I daritás történetében. ni lesz a szekszürill törvényszék halai klrendeltsttéuel? Bajának, csonka Bácska uj megye- székhelyének nem volt törvényszéke, mert Bácskának ez a birósága a törvénykezés államosításakor — a megye székhelyén, — Zomborban maradt. Az összeomlás után a bajai háromszöget a szekszárdi törvényszékhez csatolták és a jogkereső feleknek, a bácskai ügyvédeknek hozzánk kellett bejárni tárgyalásokra. Az ebből származott kényeit metlenséget elkerülendő, a kormány felállította a szekszárdi királyi törvényszék és a királyi ügyészség bajai kirendeltségeit, amelyek működése lényeges könnyebbséget jelentett. Ez a megoldás is sok panaszra adott azonban okot, mert most meg az lett a bajai ügyvédek panasza, hogy túlságosan távol esnek a fellebbezési fórumtól, a pécsi királyi táblától. Az iránt indítottak tehát mozgalmat, hogy a bajai törvényszéki és ügyészségi kirendeltség önálló törvényszékké és ügyészséggé alakittassék át és a pécsi kir. ítélőtáblától csatoltassék el a szegedi királyi táblához, mert a bácskaiak szerint érthetetlen, hogy a Duna—Tisza közének egy törvényszékét Dunántúlon fekvő város táblai területéhez láncolják akkor, amikor a Duna—Tisza közén is van ítélő tábla, amely könnyebben megközelíthető, mint a dunántúli táblai székhely. Mi nem akarunk vitába szállani a bácskaiak törekvéseivel, csak arra mutatunk rá, hogy ezidőszeriet olyan a vasúti és az autóbusz menetrend, hogy Pécset Bajáról kedvezőbben lehet megközelíteni, mint Szegedet. Mintegy tíz év óta folyik a csatározás az önállósítás és az átcsatolás érdekében. Temérdek küldöttségjárás volt, sok szónoklat hangzott el, súlyos befolyások érvényesíttettek tapétás ajtók mögött és kötetekre menő újságcikk jelent meg, azonban illetékes helyen mindig belátták, hogy a helyzeten nem kell változtatni. Legutoljára a folyó év elején volt egy nagyszabású megmozdulás, — amikor az akkori igazságügyminiszter, dr Lázár Andor tett bizonyos ígéreteket a bajai törvényszéki ki- rendeltség önállósítására és átcsatolására. Ezt a reménykedést azután letarolta az akkori pénzügyminiszternek, dr Fabinyi Tihamérnak a kijelentése. A pécsi ügyvédi kamara elnökének ez ügvben hozzáintézett kérdésére dr Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter ugyanis ezt a választ adta: — A bajai törvényszéki kirendeltség elcsatolásából pedig semmi sem lesz. Az akkori pénzügyminiszter nem mondta, de mindenki érezte, hogy Az egységes nemzeti közszellem kialakítása Dr Antal István államtitkár uj munkaköre Nemcsak társadalmi és politikai körökben, de a gazdasági világban is nagy örömmel tekintenek az uj propagandahivatal működése elé, amelynek megszervezésére dr Antal István államtitkár kapott miniszter- tanácsi felhatalmazást. Az uj nemzetnevelő és népfelvilágositó kormányhatósági szerv nagyarányú munkásságot fog kifejteni az ország életében és igy természetszerűen kapcsolata és kihatása lesz a gazdasági étetre is. A filmgyártásnál közelebb akarnak férkőzni a magyar nép leikéhez és úgy a filmgyártáson, mint a rádión keresztül nagy propagandát akarnak kifejteni. Az uj hivatal munkakörének lényegesebb részét a következőkben foglalják össze informált helyen: A társadalmi béke megteremtése és ápolása. A társadalmi együttműködés hatékonyabb biztosítása. Az alkotmányos rend tiszteletének hangsúlyozása. A hatóságok tekintélyének erőteljesebb ismertetése a társadalomban. Magyarország európai elhelyezkedésének egyöntetű felismertetése a széles néprétegekkel, ezzel kapcsolatban a magyar problémák megismertetése. A különböző társadalmi szervezetekkel való erőteljes kapcsolatok felvétele és ezeknek a szervezeteknek a nagyszabású nemzeti munkaterv keretébe való beállítása. A lelki válság leküzdése és annak a zűrzavarnak a megszüntetése, amely alapvető kérdésekben a társadalom egyes rétegeiben mutatkozik. Egészséges és egységes nemzeti közszellem kialakítása, amelynek keretében a politikai pártok felfogása simán elhelyezkedhet. A rádió, a film és a sajtó bekapcsolása ezeknek a fontos feladatoknak sikeres megvalósítása érdekében. A sajtókamara megszervezése, a propaganda eszközöknek a nagy nemzeti és társadalmi gondolatoknak védelmére, amelyekben minden magyar pártkülönbség nélkül egyetért Minden nemzeti erőnek erőteljes felfokozása, a nemzeti munka és termelés növekedése érdekében. Mindezen óriási arányú munkának gyakorlati megvalósítása dr Antal Istvánnak a feladata, aki már hozzá is látott hivatalának megszervezéséhez és a propaganda megindításához. Az ő megbízatása nemcsak megnyugvást, hanem nagy örömet is kelt az egész országban, hiszen dr Antal István fényes képességei és közéleti múltja egyaránt biztosítékok arra, hogy a tőle várt feladatokat a nemzet és a haza javára a legtökéletesebben fogja megoldani és megteremti azt a közszellemet, amelynek kialakítása nélkül a nemzet annyira kívánatos egysége el sem képzelhető. A nemzet egységének megteremtése köztudomás szerint vármegyénk nagy szülöttének, néhai Gömbös Gyulának az álma volt és — mint tudjuk — erre vonatkozó elgondolásait senki sem ismerte jobban, mint legbizalmasabb munkatársa: Antal István. Egyes szám ára 1ST fillér. ti i M ti Jl * H ,1 % gr li 'I iii t 1 Éj" É m y Hl v V * V f liJfll
