Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-07-16 / 57. szám
XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. julius 14. (Csütörtök) 57. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap 8s*rkCBZtastfg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tele fon szám: 85 Elfiflzetéal di|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZ3IK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton, előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi réazél Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A lég kisebb hirdetés dija 1*50 peniő. - A hirdetés eay 60 mlülmktsr sséles hasábon mllllméleraoronként 10 filler. AlláslKerssőknek 80 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezeti reklám», ellegyzéal, családi hír, valamint a nylltiér aoronkáni 60 flllérbe keríti. Egységes nemzeti kSzszellem Nagy megelégedéssel vett róla tudomást az ország, hogy Hóman Bálint, aki mint miniszter olyan óriási érdemeket szerzett magának: tárcájától megválva uj feladatok teljesítésére kapott megbízást. Az Ő Sikerei nagy örömet keltettek ebben a vármegyében, az ő szfikebb hazájában is, hiszen itt ringott atyáinak bölcsője és Tolna vármegyéhez ma is atyafiságos szálak fűzik őt, aki miniszterségének közel hat esztendeje alatt minden tettével a magyarságot, a magyar nemzeti érzést, a magyar kereszténység hanyatlásban levő erőinek a megizmosodását és újjászervezését szolgálta. Hóman Bálintnak, az európaszerte ismert kitűnő tudósnak politikai működése alapján ugyanis minden reményünk megvan arra, hogy ő, aki hosszú tudományos tevékenységével temérdek uj és maradandó értékű következtetést vont le a magyar nemzet történelméből, ezentúl is iránymutatója lesz a magyar Szellemi életnek. Alkotásai, — melyek annak az uj eszmének a győzelmét jelentik, hogy az iskola ismeret- közlő, tanító szerepén felül nemzetnevelő intézmény is — nemcsak arra irányultak, hogy mindenhová eljusson az élet egyetlen igaz értéke, a tudás, hanem arra m, hogy a magyarság a művelődésben is elfoglalja az őt megillető helyet Európa népei között. O, aki azt akarta, hogy nemzetéről minél többet tanuljon a magyar ifjúság és minél több és jobb tanácsot vigyen magával iránytűként az életbe: szervesen kapcsolta bele ezt az elgondolást a nemzetvédelmi vonatkozásokba is, amikor a vidéki spoij? intézmények százait létesítette. Az ő működéséhez fűződik az is, hogy a magyar művészet és magyar tudomány a kulturális egyezmények révén bevonult Európába és hogy ma már harminchat egyetemen tanítják a magyar nyelvet, irodalmat és történelmet. Az eredmények gazdag útja jelzi jövőnk szempontjából oly döntő jelentőségű munkásságát, amely egyaránt szolgálta a magyar kultúra minden rétegét.] Bennünket, a sajtó munkásait különösen jóleső érzéssel töltött el Hóman Bálintnak az az uj munkaköre, melyben az egységes nemzeti közszellem megteremtésének újszerű feladatát vállalta magára az Imrédy kormány megalakulása alkalmával. Ennek az óriási feladatnak az előkészítő munkáit elvégezte, alapjait már lerakta és az ő elgondolásait fogja megvalósítani néhai Gömbös Cyula legkitűnőbb munkatársa Antal István államtitkár, aki élén áll majd a most létesítendő nemzetfelvilágositó és népnevelő szervnek, amelynek az lesz a feladata, hogy a sajtó és a fokozottabb propaganda bekapcsolásával egységes nemzeti közszellemet alakítson ki. Antal István államtitkárt fiatalosan izzó magyarsága, hatalmas energiája, imponáló műveltsége, nagyszerű politikai iskolázottsága, határtalan munkabírása és a sajtóval | való sokévi kapcsolatain felül — j szinte egyedülállónak mondható — hozzáértése egyenesen predesztinálja arra, hogy a neki szánt feladatot azok szerint az elvek szerint fogja valóra váltani, ahogyan azt a történelemből levont tanulságok alapján vármegyénk két nagy fia: Gömbös Gyula és Hótnan Bálint annak idején elgondolta. Követendő példa Egy fővárosi szaklapban olvastam, hogy Zalaegersseg rendezett tanácsú város tartosásait a Magyar Általános Hitelbank egy nagyobb kölcsön folyósításával konvertálja. Elénk emlékesetemben él, hogy Ssekssárd város pénzügyi bizottságában, de képviselőtestületében is több szőr hangzott el oly gondolat, bogy Szekszárd mai nehéz gazdasági hely« setén és a mostani lakosság nagy terhein ngy lehetne könnyíteni, ha a különböző helyeken tévő kölosönei összevonatnának és oly törlesztési tér vezet dolgoztatnék] ki, hogy neesak a mai nemaedéknek kelljen mindazokat a terheket viselni, amik természetes következményei egy elhanyagolt nagyközségből várossá való fejlődésnek, hanem hosszú időre szóló közintézményeknek terheiből jusson azoknak is, akik majd évtiiedek múlva élvezik e beruházásoknak igen fontos közegészségügyi és egyéb előnyeit. Esen gondolat még szakemberek által íb mindig elodáitatott azzal, hogy ily kölcsön saerzéBe lehetetlenség és ez irányban semmiféle komoly lépés nem is tétetett. Ehelyett a villamosüzem 35 évre való bérbeadásával foglalkozott a pénzügyi bizottság és a közgyűlés, amely törekvés azonban a város csak igen csekély tartóságának kifizetéséhez adott volna alapot, eszel szemben Szekszárd legjövedelmezőbb vállalkozásának várható és természetszerűleg fokozódó jövedelme a villanyos trösztnek köttetett volna le egy emberöltőre. Zalaegerszeg küszöbön álld műveletéből látható, hogy ezen gondolat mégsem volt olyan nevetséges, mint I ahogy azt egyesek feltüntették és a i város egyébként jó bonitása alapján, | — ha eat a kérdést komolyan fogták volna meg lent és fent egyaránt, —- megvalósítható lett volna akár egy nagy budapesti pénsintéset, akár pedig az OTI utján, ahová öregségi és rokkantsági járulék eiméu Tolna vármegye évenként többsiáseaer pengőt fisét be és igy megvan a jogcím arra, hogy eaen nagy össiegü tőkékből egy jelentős résa kölcsön formájában vissza is kerüljön a vármegye székhelyére. Hiszen a Szék stárd város által adandó bipotékák mindenesetre nyújtanak annyi biztosítékot, mint esetleges légitámadásokkal meglehetősen veszélyeztetett fővárosi házak, avagy a pécsi man- kislakások, amelyek telkének meg- saeraósére és felépítésére igen jelentékeny tőke folyésittatett l1/, vagy 2 évvel ezelőtt és igen hathatósan segítette elő Péos városénak fejlő dését él lakásviszonyainak lényegei megjavítását. Tekintettel arra, hogy a villany- ttsemek bérbeadási kérdése úgyszólván megfeneklett, mert igen messze ill a villanyos tröszt éz Szekszárd városának szakértői által javasolandó bérösszeg és annak egy összegben való megváltása. Sseksiárd város vezetőségének a pénzügyi viszonyok mostani nagy átalakulása következtében előállott kedvezőbb helyzetben igen komolyan kellene foglalkoznia azzal, hogy egy hosszabb időre ki terjedő és kedvezőbb kamatozású kölcsönnel különféle helyen lévő tartozásai miként volnának konvertál haték. Ea a munka, ha eredményre veietne, mindenesetre egy oly megnyugvást hosna létre, amelyre Szek- szárd városának közéletében igen nagy saükség van. A faddl frontharcosok zflszlőavatása Az Országos Frontharcos Szövetség faddi csoportja vitéa dr Thuránsiky László főispán, vitéz Benke József tábornok, Szongott Edvin elit pán, báró Fiáth Tibor felsőházi tag föld birtokos fővédnöksége és dr Korniss István főszolgabíró. védnökségével siszlóavató ünnepélyt tartott. A zászló myai tisztséget dr Korniss Istvánná éa Éberfy Istvánná urhölgyek töl- ] töttók be. A testületek és a vendégek a tolnai leventezenekar indulóira tábori misére a „hősi ligetbe" vonultak. Olt a tábori mise után Dréher Arno'd r. kát. plébános gyönyörű szavakban áldotta meg a tiszta fehér frontharcos zászlót, majd Kájel István ref. lelkész szép imában kérte Lten áldását a zászlóra. A Himnusz elhangzása után báró Fiáth Tibor mondott igen tartalmas avató bestédet, mél tatva a zászló alá gyülekező csoport egységét és hazamentő szellemét. Egyes szám ára 12 fillér. A bestéd után „Igaaságot Magyar- országnak" eirnü irredenta éneket adta aló igen szépen a helybeli kiváló dalárda Buday Antal karnagy, rém. kát. kántor veaényletével. Ezután dr Korniaz Istvánná zásalóanya „Becsülettel a hasáért, Magyar- ország feltámadásáért" feliratú, gyönyörű ripsa-selyemből készült nem- aeti aainü szalagot kötötte fel a zászlóra éa beütötte a lásalóaieget e jelmondattal : „Hirdesse a zászló az iztenfélelmet, hazaszeretetei és a bajtársi együttélést". Ezután Ébarfy Istvánná „A szebb és boldogabb Magyarországért" jelszóval helyette el aázslósiögét, majd az előkelőségek és vendégek záaalósaegbeverése következett. Esen aktus alatt a dalárda „Lobogjon a zászló" irredenta dalt énekelte. Majd Pékár Bála vetető tisit mondott bestédet, amely után a délelőtti ünnepség felvonulással véget ért. Aa ünnepség után 100 terítékes kösebéd volt, amelyen dr Korniss fő- ssolgabiró mondott pohárkösiüntőt a kormány tóra, báró Fiáth Tibor a zászlóanyákra és a faddi hölgyekre. Felkösiöntőket mondtak mások is. Este öav. Bors Jánosné önzetlen és fáradhatatlan rendelésével a faddi kiváló műkedvelő gárda a Cső kos huszárok oimü 3 felvonásos zenés vígjátékot nagy sikerrel sdta elő. Minden ssereplő dicséretet érdemel, de különösen ki kell emelni Horváth Róasás Lillyt, Karkus Elemért éa Hoatyánssky klárikát. Aa ünnepséget reggelig tartó táncmulatság fejezte be. Sportünnepély Szakálybon A Szakályi Levente Egyesület most tartotta usioda- és sportpályaavató ünnepségét, melyen résztvett dr Raj- niss Ferenc országgyűlési képviselő, dr Szabó Elemér főszolgabíró, Révhegyi Iván és Róisa Károly a járási testnevelési és népgondozó kirendeltség vezetői, valamint a környékbeli köaségek vezetői és előkelőségei. A felavató besaédet Rajniss Ferenc tartotta és a hallgatóság lelkes éljenzése közepette emlékezett meg Sándor Albert községi vezető jegyző önzetlen és odaadó munkásságáról, aki est a falusi vissonylatban szinte egyedül álló két sportintézményt csaknem a semmiből építette fel. A felavató besaéd után dr Szabó Blemér hatásos beszéd keretében adta át Sándor Albertnek aa OTT elismerő oklevelét a sportkultura fejlesztése körül sieraett érdemeiért. Eaután Sándor Albert kösaönte meg mindazoknak a segitségét, akik pénzael, építési anyaggal és munkával járultak hozzá, hogy ezt a két sportin- téiményt felépíthette. As Ünnepi beszédek után úszó- verseny és uszóbemutatő volt. A le(I I § 9 v ni I ti! .*• I I t b * ;-j§ I Ifl H ■ 1
