Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-07-02 / 53. szám
XX. évfolyam. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tol na megyei Gazda“ Szekszárd, 1938. Julius 2. (Szombat) 53. szánti TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁBSAnAIJMI LAP SscrkesztAséff és kiadóhivatal: ' Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 Előfizetési dl|t Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Pele lOs szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a sserkeaztőaéghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllraélersoronként 10 fillér, Álléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eltegyzésl, családi hír, valamint a nylltiér soronként 00 fillérbe kerül. A történelmi vészét kifürkészhetetlen rendelése maroknyi népünket olyan helyre állította, ahol a népvándorlás hullámaitól kezdve mindenkor végig kellett szenvednie az emberiség történelmében lefolyó legkülönbözőbb háborúkat, népek egymás közötti viszályait és a legritkább esetben vonhatta ki taagát az események hatása alól. Kétségtelen, hogy ma is olyan időket élünk, amikor ennek a nemzetnek résen kell állania, mert a Duna- medencében, Európának ebben a viharsarkában igen könnyen olyan események és erőbeli eltolódások állhatnak elő, amelyek semmiesetre sem találhatják készületlenül a magyarságot. A szombathelyi MOVE revíziós nagygyűlésén ebből a gondolatból indult ki Antal István igazságügyi államtitkár nagyszabású beszéde, mert ő is azt hangsúlyozta, hogy a történelem bármely pillanatban olyan erőpróba elé állíthatja a nemzetet, amelyben latba kell vetnünk összes rendelkezésre álló anyagi és erkölcsi erőinket. Egészen nyilvánvaló tehát, hogy az adott körülmények között a kormánynak és az összes közéleti tényezőknek vállvetve arra kell tőre- kedniök, hogy felszínre hozzák és a lehetőség határáig meghatványozzák a magyar nemzetben rejlő és még fel nem használt összes értékeket és erőket. Ezért foglal el olyan fontos helyet az Imrédy- kormány politikai célkitűzései között a mezőgazdasági néprétegek megsegítése. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy mezőgazdasági munkásságunk és törpebirtokosaink túlnyomó része igen alacsony életszínvonalon, sanyarú szociális és anyagi viszonyok között él, ezért kell az egész magyar politikai életet, törvényhozást és jogalkotást a szociális gondolatnak áthatnia. Ez a népies szociálpolitika azonban nem merülhet ki az üres és túlzásaiban megvalósíthatatlan jelszavakban, hanem számolnia kell éppen a megvalósítás érdekében különleges gazdasági helyzetünkkel, az adott lehetőségekkel és elsősorban a mező- gazdasági és ipari termelés teherbíró képességével. Az a szociálpolitika ugyanis, amely annyira túlmegy az ésszerűség határain, hogy a termelést elviselhetetlen terhekkel sújtja: céljait téveszti és végső eredményben a dolgozó néprétegek élet- érdekeit veszélyezteti. Eí a szociális népi politika — mint arra Antal István is rámutatott — a legjobb revíziós politika is, mert a magyar nemzet céljait kizárólag saját népi erőinek latbavetéséből, nem pedig rajtunk kívül álló tényezők jóakaratától várhatja. Ezért van a magyar közéletnek szüksége művelt, áldozatkész, felelősségük és hivatásuk magaslatán álló politikusokra, •nert a titkos választójog bevezetésével megszűnt a kertelés és a taktikázás ideje is. Ma nyíltan és be- csületesen kell a nép előtt beszélni, 1 nincsen tehát létjogosultsága olyan politikának, amely programmját forradalmi utón akarja megvalósítani, de szélsőségei és túlzásai miatt minden jóindulata dacára is veszélyezteti a nemzet legelemibb érdekeit. Még kevésbé van szükség a rosszul leplezett, vagy nyílt balolda- liságra, mert a baloldali politikának: a liberálizmusnak az ideje Magyar- országon már végérvényesen lejárt. A magyar nemzet sorsát ma csak az a politika irányíthatja, amely nyíltan magáévá teszi a keresztény, nemzeti és jobboldali eszmekört és a dolgozó magyar kisemberek felemeléséért, valamint a magyar népi egység megteremtéséért küzd. Ezt a politikát pedig Imrédy Béla kormánya képviseli és ilyen irányú terveit valóra is fogja váltani. Küszöbön az ároaszékek államosítása? Évek óta hnzédik a gyámhatósági törvéoy reviiiója a ezzel kapcsolatban a megyei és városi árvaszékek államosítása. Az elmúlt napokban fordulatot jelentő leirat érkezett ebben a kérdés* ben a vármegyékhez éB a városok hoz. Imrédy Béla kormánya — úgy látszik — a gyámhatósági törvény revízióját is napirendre szándékosik tűzni b ezzel együtt dönt majd ab ban a kérdésben is, hogy államo sitja e vagy továbbra is meghagyja az árvaszékeket az önkormányzatuk keretében. Az alispánokhoz és polgármesterekhez érkezett minisateriália leiratok különféle statisztikai adatok megküldése iránt intézkednek arra nézve is, hogy az árvaszék ügyeinek az ellátása ezidőszerint mennyi költséget igényéi. A miniszteri leiratok tájékozódása arra enged következtetni, hogy közel- állunk ahhoz a megoldáshoz, amely a vármegyei és városi árvaszékek államosításához vezet. A kormány nem fejleszti vissza Szekszárd megyei városi nagyközséggé Közel egy évtizede kezdődött az | az agitáció, amely Szekszárd megyei • városnak nsgyközséggé való vissza- I fejlesztését kívánta. Azok, akik ennek a mozgalomnak az élén állottak és megindították, azt hirdették, hogy Szekszárd közönségének adó- és egyéb terhei azért olyan magasak, mert túlságosan nagyok a városi adminisztrációval járó személyi kiadások, amelyek jelentékenyen csökkenni fognak, ha Ssekszárd újból nagyközség lesz. Érről a kérdésről hosszú hónapokon keresztül folyt a vita, a rábeszélés és meggyőzés ktt lönféle összejöveteleken, pinceszereken és alkalmi lakomákon, mig vé gül jószándéku, de az ügyhöz nem értő egyének politikai ambícióktól is vezéreltetve, aláírásokat gyűjtöttek és beadvánnyal fordultak az illetékes helyre, kérve ennek — a szerintük — jogos és méltányos kívánságnak a A városi képviselőtestület elutasította a kérelmet, amelyet megfeleb- beitek a vármegyéhez. A vármegye törvényhatósági kisgyülése részletesen kifejtette az indokokat, amelyek lehetetlenné teszik Szekszárdnak nagyközséggé való visszafejlesztését és jóváhagyta a városi közgyűlés határozatát. A kérelmezők nem nyugodtak bele a vármegye törvényhatóságának ilyen módon való intézkedésébe és felvitték az ügyet a belügyminiszterig, akinek a figyelmét külön küldöttségekkel is felhívni kívánták álláspontjuk helyes Bégéről. A belügyminiszter most döntött ebben a kérdésben és aa alispáni hivatalhoa érkezett határozata szerint magáévá téve a kisgyülés indokait, maga sem lát okot arra, hogy Tolna vármegye székhelye nagyközséggé fejlesztesaék vissza. A tamási frontharcosok zászlőavatö ünnepélye A gazdag műsora Tamási Ünnepi Hét megnyitója gyanánt vasárnap tartották a tamási frontharcosok nagyszabású zászlóavatásukat. Nagy kö- aönség jelent meg ezen a lélekemelő aktuson, amelyen a kulluszminisster képviseletében Tamásiban tartózkodott Antalfia Antal államtitkár éa aa iparttgyi minisztérium részéről Székely István miniszteri tanácsos is résztvett. A hivatalos ünnepséget megelőzően a frontharcos zászlót kora reggel a katolikus templomban vitéz Várady Gésa honvéd vezéresperes, az evangélikus templomban Fábry Géza lelkész, a iBidótempfomban pedig a ssigetvári rabbi áldotta msg. Aa ünnepély nagyaaerü bevezető beszédét Kolosváry Mihály, a tamási frontharoos körzeti osoport elnöke tartotta és méltatta azokat a hervadhatatlan érdemeket, amelyeket dr Petrán József kir. kösjegyzó szerzett az alapítás körül. A nagy teleléssel fogadott bevezető beszédet követően Sándor Magda szavalta el a „Frontharoos zászló0 oimtt költeményt, utána pádig az Országos Frontharcos Ssövetség központja nevében Hajnóczy Béla székesfővárosi törvényhatósági bisottsági tag mondott megható aászlőavató beszédet. A hazafias beszéd után következett a zászlószegek beveréie, mely aktusnál Antalfia Antal államtitkár tartott szép beszédet. A zászló- szegek be verése után a zászlót megőrzésre szép bestéd kíséretében vitéz Táncos Gyula frontharoos vezető tiszt vette át, majd a kivonult frontharcos század dr Látrányi Imre emléklapos százados vezetésével disz- menetben tisztelgett a zásaié előtt. Velük együtt elvonult mintegy 250 frontharcos, a dombóvári és a szekszárdi frontharoos csoportok hatvan főnyi küldöttsége, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének tamási csoportja, a helyi és a környékbeli leventék, továbbá aa ünnepélyen megjelent szomszédos gyöngyösbokréták szépséges leányserege. Délben közel kétszázszemélyez bankett volt a Tamási Kaszinóban, ahol Szongott Edvin alispán a kormányzóra, dr Szabó Elemér főszolgabíró a kormány kiküldötteire, dr Kiss Lajos kir. járásorvos a lásalőanyákra, Kálnay Béla főjegyző az ünnepély vendégeire, Brogly Jósaef országgyűlési képviselő Tamási lakosságára, Szongott alispán a falu kultúrájára mondott pohárköszöntót. Képviselőválasztői névjegyzék Nemrégiben országszerte kiosztották azokat az egyéni lapokat, amelyeket minden 19. évet túlhaladt férfinak és nőnek ki kell tölteni, hogy a képviselőválasztói névjegyzékek összeállíthatók legyenek, Siek- szárd megyei város polgármestere felhívja mindazoknak a figyelmét, akik ilyen egyéni lapot technikai hiba, vagy elnézés folytán nem kaptak, hogy jelentkezzenek a városháza tanácskozási termében vagy a közigazgatási tanácsnoknál, mert ha ilyen egyéni lapot nem töltenek ki és adataikat nem boosájtják rendelkezésre, nem lesznek felvehetők a | választói névjegyzékekbe. u 1 1 t ■I y % I »• Egyes szám ára 12 fillér.
