Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-07-02 / 53. szám

XX. évfolyam. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tol na megyei Gazda“ Szekszárd, 1938. Julius 2. (Szombat) 53. szánti TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁBSAnAIJMI LAP SscrkesztAséff és kiadóhivatal: ' Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 Előfizetési dl|t Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Pele lOs szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a sserkeaztőaéghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllraélersoronként 10 fillér, Álléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eltegyzésl, családi hír, valamint a nylltiér soronként 00 fillérbe kerül. A történelmi vészét kifürkészhetetlen rendelése marok­nyi népünket olyan helyre állította, ahol a népvándorlás hullámaitól kezdve mindenkor végig kellett szen­vednie az emberiség történelmében lefolyó legkülönbözőbb háborúkat, népek egymás közötti viszályait és a legritkább esetben vonhatta ki taagát az események hatása alól. Kétségtelen, hogy ma is olyan idő­ket élünk, amikor ennek a nemzet­nek résen kell állania, mert a Duna- medencében, Európának ebben a viharsarkában igen könnyen olyan események és erőbeli eltolódások állhatnak elő, amelyek semmiesetre sem találhatják készületlenül a ma­gyarságot. A szombathelyi MOVE revíziós nagygyűlésén ebből a gon­dolatból indult ki Antal István igaz­ságügyi államtitkár nagyszabású be­széde, mert ő is azt hangsúlyozta, hogy a történelem bármely pilla­natban olyan erőpróba elé állíthatja a nemzetet, amelyben latba kell vetnünk összes rendelkezésre álló anyagi és erkölcsi erőinket. Egé­szen nyilvánvaló tehát, hogy az adott körülmények között a kor­mánynak és az összes közéleti té­nyezőknek vállvetve arra kell tőre- kedniök, hogy felszínre hozzák és a lehetőség határáig meghatványoz­zák a magyar nemzetben rejlő és még fel nem használt összes érté­keket és erőket. Ezért foglal el olyan fontos helyet az Imrédy- kormány politikai célkitűzései kö­zött a mezőgazdasági néprétegek megsegítése. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy mezőgazdasági munkásságunk és törpebirtokosaink túlnyomó része igen alacsony élet­színvonalon, sanyarú szociális és anyagi viszonyok között él, ezért kell az egész magyar politikai életet, törvényhozást és jogalkotást a szo­ciális gondolatnak áthatnia. Ez a népies szociálpolitika azonban nem merülhet ki az üres és túlzásaiban megvalósíthatatlan jelszavakban, ha­nem számolnia kell éppen a meg­valósítás érdekében különleges gaz­dasági helyzetünkkel, az adott lehe­tőségekkel és elsősorban a mező- gazdasági és ipari termelés teher­bíró képességével. Az a szociál­politika ugyanis, amely annyira túl­megy az ésszerűség határain, hogy a termelést elviselhetetlen terhekkel sújtja: céljait téveszti és végső ered­ményben a dolgozó néprétegek élet- érdekeit veszélyezteti. Eí a szociális népi politika — mint arra Antal István is rámutatott — a legjobb revíziós politika is, mert a magyar nemzet céljait kizárólag saját népi erőinek latbavetéséből, nem pedig rajtunk kívül álló tényezők jóaka­ratától várhatja. Ezért van a ma­gyar közéletnek szüksége művelt, áldozatkész, felelősségük és hivatá­suk magaslatán álló politikusokra, •nert a titkos választójog bevezeté­sével megszűnt a kertelés és a tak­tikázás ideje is. Ma nyíltan és be- csületesen kell a nép előtt beszélni, 1 nincsen tehát létjogosultsága olyan politikának, amely programmját for­radalmi utón akarja megvalósítani, de szélsőségei és túlzásai miatt minden jóindulata dacára is veszé­lyezteti a nemzet legelemibb érde­keit. Még kevésbé van szükség a rosszul leplezett, vagy nyílt balolda- liságra, mert a baloldali politikának: a liberálizmusnak az ideje Magyar- országon már végérvényesen lejárt. A magyar nemzet sorsát ma csak az a politika irányíthatja, amely nyíl­tan magáévá teszi a keresztény, nemzeti és jobboldali eszmekört és a dolgozó magyar kisemberek fel­emeléséért, valamint a magyar népi egység megteremtéséért küzd. Ezt a politikát pedig Imrédy Béla kor­mánya képviseli és ilyen irányú ter­veit valóra is fogja váltani. Küszöbön az ároaszékek államosítása? Évek óta hnzédik a gyámhatósági törvéoy reviiiója a ezzel kapcsolat­ban a megyei és városi árvaszékek államosítása. Az elmúlt napokban fordulatot je­lentő leirat érkezett ebben a kérdés* ben a vármegyékhez éB a városok hoz. Imrédy Béla kormánya — úgy látszik — a gyámhatósági törvény revízióját is napirendre szándékosik tűzni b ezzel együtt dönt majd ab ban a kérdésben is, hogy államo sitja e vagy továbbra is meghagyja az árvaszékeket az önkormányzatuk keretében. Az alispánokhoz és polgármesterek­hez érkezett minisateriália leiratok különféle statisztikai adatok meg­küldése iránt intézkednek arra nézve is, hogy az árvaszék ügyeinek az ellátása ezidőszerint mennyi költsé­get igényéi. A miniszteri leiratok tájékozódása arra enged következtetni, hogy közel- állunk ahhoz a megoldáshoz, amely a vármegyei és városi árvaszékek államosításához vezet. A kormány nem fejleszti vissza Szekszárd megyei városi nagyközséggé Közel egy évtizede kezdődött az | az agitáció, amely Szekszárd megyei • városnak nsgyközséggé való vissza- I fejlesztését kívánta. Azok, akik en­nek a mozgalomnak az élén állottak és megindították, azt hirdették, hogy Szekszárd közönségének adó- és egyéb terhei azért olyan magasak, mert túlságosan nagyok a városi adminisztrációval járó személyi ki­adások, amelyek jelentékenyen csök­kenni fognak, ha Ssekszárd újból nagyközség lesz. Érről a kérdésről hosszú hónapokon keresztül folyt a vita, a rábeszélés és meggyőzés ktt lönféle összejöveteleken, pinceszere­ken és alkalmi lakomákon, mig vé gül jószándéku, de az ügyhöz nem értő egyének politikai ambícióktól is vezéreltetve, aláírásokat gyűjtöttek és beadvánnyal fordultak az illetékes helyre, kérve ennek — a szerintük — jogos és méltányos kívánságnak a A városi képviselőtestület elutasí­totta a kérelmet, amelyet megfeleb- beitek a vármegyéhez. A vármegye törvényhatósági kisgyülése részlete­sen kifejtette az indokokat, amelyek lehetetlenné teszik Szekszárdnak nagy­községgé való visszafejlesztését és jóváhagyta a városi közgyűlés hatá­rozatát. A kérelmezők nem nyugodtak bele a vármegye törvényhatóságának ilyen módon való intézkedésébe és felvitték az ügyet a belügyminiszterig, akinek a figyelmét külön küldöttségekkel is felhívni kívánták álláspontjuk helyes Bégéről. A belügyminiszter most döntött ebben a kérdésben és aa alispáni hivatalhoa érkezett határozata szerint magáévá téve a kisgyülés indokait, maga sem lát okot arra, hogy Tolna vármegye székhelye nagyközséggé fejlesztesaék vissza. A tamási frontharcosok zászlőavatö ünnepélye A gazdag műsora Tamási Ünnepi Hét megnyitója gyanánt vasárnap tartották a tamási frontharcosok nagy­szabású zászlóavatásukat. Nagy kö- aönség jelent meg ezen a lélekemelő aktuson, amelyen a kulluszminisster képviseletében Tamásiban tartózko­dott Antalfia Antal államtitkár éa aa iparttgyi minisztérium részéről Székely István miniszteri tanácsos is résztvett. A hivatalos ünnepséget megelőzően a frontharcos zászlót kora reggel a katolikus templomban vitéz Várady Gésa honvéd vezéresperes, az evan­gélikus templomban Fábry Géza lelkész, a iBidótempfomban pedig a ssigetvári rabbi áldotta msg. Aa ünnepély nagyaaerü bevezető beszédét Kolosváry Mihály, a tamási frontharoos körzeti osoport elnöke tartotta és méltatta azokat a hervad­hatatlan érdemeket, amelyeket dr Petrán József kir. kösjegyzó szer­zett az alapítás körül. A nagy teleléssel fogadott bevezető beszédet követően Sándor Magda szavalta el a „Frontharoos zászló0 oimtt költeményt, utána pádig az Országos Frontharcos Ssövetség köz­pontja nevében Hajnóczy Béla szé­kesfővárosi törvényhatósági bisottsági tag mondott megható aászlőavató beszédet. A hazafias beszéd után következett a zászlószegek beveréie, mely aktusnál Antalfia Antal állam­titkár tartott szép beszédet. A zászló- szegek be verése után a zászlót meg­őrzésre szép bestéd kíséretében vitéz Táncos Gyula frontharoos vezető tiszt vette át, majd a kivonult front­harcos század dr Látrányi Imre emléklapos százados vezetésével disz- menetben tisztelgett a zásaié előtt. Velük együtt elvonult mintegy 250 frontharcos, a dombóvári és a szek­szárdi frontharoos csoportok hatvan főnyi küldöttsége, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Orszá­gos Nemzeti Szövetségének tamási csoportja, a helyi és a környékbeli leventék, továbbá aa ünnepélyen megjelent szomszédos gyöngyösbok­réták szépséges leányserege. Délben közel kétszázszemélyez ban­kett volt a Tamási Kaszinóban, ahol Szongott Edvin alispán a kormány­zóra, dr Szabó Elemér főszolgabíró a kormány kiküldötteire, dr Kiss Lajos kir. járásorvos a lásalőanyákra, Kálnay Béla főjegyző az ünnepély vendégeire, Brogly Jósaef ország­gyűlési képviselő Tamási lakosságára, Szongott alispán a falu kultúrájára mondott pohárköszöntót. Képviselőválasztői névjegyzék Nemrégiben országszerte kiosztot­ták azokat az egyéni lapokat, ame­lyeket minden 19. évet túlhaladt férfinak és nőnek ki kell tölteni, hogy a képviselőválasztói névjegyzé­kek összeállíthatók legyenek, Siek- szárd megyei város polgármestere felhívja mindazoknak a figyelmét, akik ilyen egyéni lapot technikai hiba, vagy elnézés folytán nem kap­tak, hogy jelentkezzenek a városháza tanácskozási termében vagy a köz­igazgatási tanácsnoknál, mert ha ilyen egyéni lapot nem töltenek ki és adataikat nem boosájtják rendel­kezésre, nem lesznek felvehetők a | választói névjegyzékekbe. u 1 1 t ■I y % I »• Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents