Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-06-29 / 52. szám
XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. junius 29. (Szerda) 52. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség te kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|t Egész évre — 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán te szombaton. Előfizetési dijak te hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények s szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|e 1*00 pengő. — A hirdetés 60 mllllméia. egy i széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Sorsdöntő kérdések fölött tárgyal a költségvetés vitájában az országgyűlés mindkét háza. Ebben a vitában kiemelkedő helyet foglal el a magyar föld problémája. Mint tudjuk, a földről a közgazdaságtan azt tanítja, hogy egyik termelési eszköz, éppúgy, mint a tőke és a munka. A közjog viszont a nép* és főhatalom mellett az állami élet harmadik alaptényezőjének tekinti. A magyarság azonban, mióta megtelepedett a Kárpátok medencéjében, sohasem tudta a földet — amelyen élt — a tudományos meghatározásoknak ezzel a hűvös szemüvegével nézni. A mi népűnknek nemcsak az állami élet attribútuma és nemcsak termelési eszköz volt a föld, mert mindig érezte a nagy titkot, amelyet az ország most első gazdája Sztranyavszky Sándor főld- mivelésűgyi miniszter igy fejezett ki: Ez a föld nemcsak életet és alapot jelent az ország számára, hanem ennek a magyar földnek /eike is van, amely hozzánk beszél ..... Sztranyavszky Sándor dr maga is kitűnő gazda, ismeri a föld lelkét, a mezők halk muzsikáját s nem hideg szemmel, nem az orvos fertőtlenített operáló késével, hanem szívvel és szeretettel nyúlt a magyar föld népének problémáihoz. A dolog természetéből folyik, hogy e problémák között legelső az a kérdés, kié legyen a föld? Sztranyavszky Sándor azt mondja: a föld azok kezébe való, akik nem haszonszerzés céljából birtokolják, hanem mint a nemzet szolgálatának egyik legfontosabb eszközét felelősséggel, szeretettel mívelik. Ezt a nagy nemzeti célkitűzést szolgálja a telepítés és a földbirtokpolitika, melynek eddigi igen jelentékeny eredményéről a földmivelésűgyi miniszter beszámolt, hozzátéve, hogy a tempó a jövőben még gyorsulni fog. És ezt a célt szolgálják a kis- haszonbérietek is, amelyek részére egyre több földet vesznek igénybe és juttatnak a barázda verejtékes munkásainak. Sajnos, a magyar föld csak korlátoltan áll rendelkezésűnkre, ha az égészet szétosztanák olyan kis parcellákra, amelyből már a tulajdonosa sem élhetne ttieg, akkor se jutna mindenkinek. A termelés mennyiségi és minőségi fokozásához, a jövedelemnek a földmivelés minden ágában való növeléséhez, az arányosabb jövedelemmegosztáshoz, — a helyes szociálpolitikához kell tehát folyamodni, hogy a magyar föld minden munkása megtalálja a tisztességes megélhetését. Az uj földmivelésűgyi miniszter nemcsak a föld problémáihoz nyúlt áhítattal és szeretettel, hanem ugyanazok a mély emberi érzések vezették, amikor a magyar nép problé- I hiáiról beszélt. A verejtékező, a | múltban sokszor elfelejtett magyar főldmives első vonalban kapott helyet a földmivelésfigyi kormány gondoskodásának sorrendjében s az ő problémáik megoldását szolgálja a telepítésen kívül a házhely akció, a bérlőszövetkezetek alapítása, a termelési hitelek, a spekuláció letörése, a népházakció, a gazdakörök szer- vezése, a mezőgazdasági szakiskolák felállítása. Hatalmas államférfiul lendület és mélységes emberi érzés zengett Sztranyavszky Sándor dr expozéjában és beszéde meggyőzött mindenkit, hogy a magyar föld problémái hivatott kezekben vannak. A Pécsi Kerületi Orvoskamara szekszárdi tagértekezlete A Pécsi Kerületi Orvoskamara ve setősége a kartársi kapcsolatok ki- mélyítésére és aa aktuális orvosprob* lémák megbesaélésére több megye orvosainak bevonásával vidéki tag* értekesietek tartását határolta el s első ilyen értekesletét Ssefasiárdon tartotta junius 26-án. A tagértekes- let előtt a Horthy Miklós köskórház látta vendégül a megjelenteket, akiket dr Treer István kórhásigasgató és főorvoBtársai dr Novák Miklós, dr Szüle Dénes, dr Tóth Sándor és dr Pirőth Aladár kalauioltak és halmostak el figyelmességükkel. A megjelent orvosok a legnagyobb el ismeréssel nyilatkostak a ssekssórdi vármegyei köskórhásról, annak a kor ssinvonalán álló modern berendesé séról, as itt működő nagyszerű orvosi karról, a tapasztalt rendről és tisstaságról, amely valóban elengedhetetlen előfeltétele as eredményes gyógyító munkának. A kőrbás meg- szemlélése után a tanácsteremben a kamara válasstmánya ülést tartott. A tulajdonképpeni értekesiet a vár* megy ehás nagytermében folyt le dr Neuber Ernő egyetemi tanár, kamarai elnök vesetésével. As érdekes és magasssinvonalu értekezletet dr Neu- bér Ernő nyitotta meg, majd dr Treer István kórhásigasgató Udvösölte a megjelenteket és as uj kamarai elnököt s méltatta as össsejövetel célját, jelentőségét. As őssinte és keresetlen ssavakra Neuber professsor válaszolt, majd dr Kelemen József m. kir. tÍBstiorvos tartotta meg a halottkémlés reformjáról előadását. Rámutatott as átszervezés szükségességére, ismertette a jelenlegi hely- setet s kiemelte a laikus halottkémek működésének hibáit. Értékes és tartalmas előadásáhos többen hossásiól- tak s a hozzászólások kőiül kiemelkedett dr Bőjthy Konrád pécsi egyetemi magántanár ssaksserü előadása, dr vités Szentlőrinczy Gésa és dr Ralovich Sándor hossássólása. A kösegéssségügy reformjáról dr vités Bogdándy György tartott érdekes s a tárgykört teljesen felölelő előadást, amely közvetlenségével és irodalmi stílusával kötötte le a hallgatóság figyelmét. Előadásáhos dr Gősy Ferenc somogy vár megyei és dr Hal Jósef pécsi m. kir. tissti- főorvosok ssóltak hossá s kiemelték a Kamarának és as egészségügyi kormánysatnak ama törekvését, hogy as orvosok szociális helyzetén miképpen akar segíteni. A késő estig tartó értekezletet dr Neuber elnök sárta be, majd as orvosok és nagy siómban megjelent feleségeik a Ca- sinoban gyűltek össze társasvaosorára, ahol a megjelentekre dr Fördős Dezső m. kir. tissti főorvos, a hölgyekre pedig dr Neuber professsor mondott felkössöntőt, A Pécsről, Ka posvárról, Somogy megyéből éB vármegyénkből összegyűlt orvosok a kéaő éjfélutáni órákig maradtak együtt. A következő vidéki tagértekeslet junius 29-én Kaposvárott less, ahol a tolnamegyei orvosi kar is képvisel* teti magát. Őrffy Imre dr a községekért, a Jegyzőkért és a fiatalságért gaadaság és as ipar raoionalisásáról, majd a községekről és a községi jegyzőkről sióivá, többek köst as alábbiakat mondotta: — „Sajnos, as idő elmúlt és nem tudom elmondani mindáit, amit sse« rettem volna a raoionalisálásaal kapcsolatban. Mégis a magyar kösaégről lehetetlen itt egy percre meg nem emlékesnem. Sióvá kell tennem a magyar kösséget és még köselebbről a magyar jegyzőt. Ez a jobb sorsra érdemes agyonkinzott és igy a község tényleges vezetésére képtelen magyar adminisztratív közeg azért bukdácsol, azért nem tud megfelelni igazi hivatásának, mert agyon van terhelve minden másodrendű és a község életétől messzeeső állami tevékenységgel. Nem bessélek most a pénzügyigazgatás odiósus résiéről, as adóbehajtásról, amely, ha nem vétetik ki a magyar jegyző keséből, akkor a magyar jegyső nem less a községek atyja, sserető irányítója (Úgy van/ ügy van l), hanem a lakosság állandó ellensége, aki tehát nem fog konservativ, mérséklő, helyes irányban működni. Beszélhetnék arról as eser és eser rendeletről, amelyeket a szakminiszterek egy egy aránylag kis sarssiju osztályfőnöke kiad generáGa rendelkezésekként és amelyekkel hónapokra statisztikai adatgyűjtési, rub- rikásási és hasonló munkákkal üti agyon a ssegény községi jegysőt. Magam láttam kimutatásokat, amelyeken a fejeskáposzták saámát kellett a községben kimutatni annak a nyomorult jegyiének, aki ilyenkor vagy csal és beír egy képseletbeli ssámot, vagy pedig elvonatik a legfontosabb munkától, (ügy van l)u De nagyjelentőségűnek tartjuk és hősink örffy Imre dr beszédének a kormányhatóságok működésére vonat- kosó résiét annál inkább, mert as abban foglalt álláspontot — vités Keresztes-Fischer belügyminisster a követkeső felsőhási ülésen köstudo- másuan teljesen magáévá tette, örffy beszédének e résiében többek kösött eseket mondotta: „Meg kell említenem a középhivatalokat is. As országgyűlés felsőhásának f. hó 22-én tartott ülésén as 1938/39. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalásánál hosszabb be- ssédet mondott dr örffy Imre, vármegyénk felsőházi tagja is. Beszédének elején rámutatott a magyar szellemiségnek cserével intézményeinkben való életmegnyilvá- nulásaira, az uj korszellem kialakulására, amely a régi állapottal szemben a szociálpolitikai tevékenység fokosottabb működésében jelentkesik, majd ast állapította meg, hogy hol Egyes szám vannak ennek a szociális tevékenységnek az igazi belső, mély rugói. Sióit as agrár proletáriátusnak, a széles néprétegeknek a nyomoráról és essel kapcsolatban a krisztusi, a nemzeti és szociális politikáról, valamint a magyar nemset társadalmi összetételének egészségtelen voltáról, as értelmi magyar középosztály megsegítésének ssükségességéről, majd a magyarországi nemzetiségi kisebbségnek ssentistváni értelemben való nemsetbűségéről. — Figyelemreméltó gondolatokat vetett fel a magánéra 12 fillér. Végletes hiba — és nem hissem, hogy ebben a Hásban est valaki is vitatni merné — a centralizációnak as a mértéke, hogy a kormányhatóságok minden harmad-, negyed-, ötöd-, tisedrendü konkrét ügyet a maguk hatáskörébe vonnak. Essél a tünettel ssemban nem egy minisster ur tehetetlenül küszködik, mert hissen a központi tisstviselők jórésse szívesebben foglalkozik egy konkrét ügy elintézésével, mint as egész adminisztráció irányításával, intuitiv és invenciós munka kitermelésével, a i t. Ip í Él V 11 fi tji ■ Íií '{i V í t
