Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-06-04 / 45. szám

xx. évfolyam Szekszárd, 1938. junius 4. (Szombat) 45. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szcrlccazifise« és kiadóhivatal: Felelős ntrkmtSt Hirdetések Arait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 előfizetést dl|t Egész évre — 12 pengő || Félévre _ _ _ 6 pengő BL ÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán éa szombaton, előfizetési dijak és hirdetések, valaralnl a lap szellemi részéi Illáid közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A Isaktsabb hirdetés dlla 1*80 pengd. — A hirdetés egy 60 roUllntétas széles hasábon milllmélersoronként 10 finer. Aiéslkeresőknck 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ejjegvzésl, családi hír, valsmlnl a nyílt lér soronként 60 filterbe Herab Isién tizen Irta: Jánosi György. Nincs szeniebb eszmény, mint az, amelyet a Szentirás feltár. Azért tökéletes és szent, mert Istentől való. Mert benne az Isten üzen an­nak a világnak, amelyik nála nél­kül sohase találná meg Őt. A Szent­irás az isteni magatartás körvona­lait hordozza és azt a gondolko­dást tárja fel, ami örök titok volt a kutatók előtt. Minden sora amellett, hogy határtalanul bölcs, egyben az isteni lét alanyi költészete is. Be­lőle tárul fel a nagy Létező minden vonása. Minden vonása közt a leg­tökéletesebb: a szeretet. A szeretetről inkább beszélni sze­retnek, mint megvalósítani. Ponto­san azért nehéz uralma, mert isteni. Harc nélkül sohase valósulhatna meg hatalma az emberen. Áldozat nélkül meg egyenesen értéktelen lenne. Ellenszegül az ember. Ter­mészete miatt. Tudjuk, hogy szere­tet nélkül semmitse ér az élet és mégis — sokszor nem tehetünk arról1 — visszautasítjuk a szeretetet. Nem akarunk benne élni. Kívánjuk és kiközösítjük. S ha az isteni Lé­lek ható ereje nem egyengetné na­ponként a szeretet útját, nem lenne annak helye a földön. Ezek a gondolatok töltenek eí minket most, amikor szinte egymás kezét fogva jelenik meg a naptári évben a trianoni békeparancs év­fordulója és a Szentlélek kitöltetésé­nek ragyogó ünnepe. Fény és árny egymás melletti Az isteni Lélek ki- gyulása és az Üszöktaposó mód, ahogy a magukat keresztényeknek mondó nemzetek szembehelyezked­nek az isteni munkával. Sohase tud­tam összeegyeztetni Isten nevével és a keresztény élettel az erőszakos, igaz­ságtalan dolgokat. Kicsiben, vagy nagy vonatkozásaiban határtalan el­lentétet láttam az ember felkében s meggyőződtem arról, hogy hajla­munk az ellenoldalra ránt, oda, ahol minden van, csak szeretet nincs. Bizonyos, hogy a trianoni bé­keparancsot ma már csak a keretek tartják, mint a századok óta moz­díthatatlan hordóban clpihenő, meg­kocsonyásodott bort Bizonyos, hogy ma már nincs semmi súlya, vagy kötelező ereje. A szó-szoros értelmé­ben csak azért van, mert még nincs más leirt béke, de az élet átlépte s a valóságos helyzet ódabillentette a megszédült nemzeteket, ahova az is­teni akarat a szeretet fűzét elhelyezte. A Hagy hazug: Csehország kinos ! vergődése pontosan ezekben a na­pokban nem kis gyönyörűséget okoz | azoknak, akiket ennek az államala- I kulatnak erőltetett, műéíete határ­talan nyomorba juttatott A gépben egy parányi alkotó- j rész hibája az egész művet tőnkre- * teszi. A szervezetben egyetlen rozs- I dás szeg halált idézhet elő. A világ természetes kialakulásában, gazda­sági rendjének egészséges kiválasz­tódásában rombolóan hatott a béke­parancs. A nyomor világjelenség. Mindenütt hatalmas akadályok tör­tek az élet lába elé. — A gazdag Amerikában éppúgy áll a munka, mint ahogy nálunk pangott alig né­hány hónapja. Érdekes. Onnan háza­sának. Innen odaálmodnak A kusza összevisszaság pedig mindenütt meg­van és nem veszik észre, hogy mindez azért, mert idehazudták a térképre, Nagymagyarország drága testéből ki­hasítva ezt az egészségtelen gazda- I ságiegyedet: Csehszlovákiát. Hazud­ták, hogy ez a világbéke. Hogy ez ' a jog. Hogy ez a szeretet. S most | fordult a kocka. A férc szakado­zik. Az Isten, mint mindig a törté­nelemben, újra üzent. Üzent. A nagy hazug, a gyűlölet demokratikus két­színűje, megszokott cirkuszi forgoló- dásait toporzékolja még. Rázza kard­ját. ígér. Adna, ha lénne, mit Ütne, ha bírna. Rostával meregeti az isteni igazságszolgáltatás tengervizét. Nem birja sokáig. A magyar szív boldog ujjongással forr most a Lélekadó Isten szeretetével össze. Halleluját dobog szivünk: álmok, imák, hit, remény valósulnak meg. A hazát­lannak hazája lesz, a kitagadott, ki­üldözött diadalmasan tér vissza. Mily szép ez a mostani isteni üze­net ! Régen a tanítványok életén keresztül tárult elénk. Megverték, meghurcolták, megbüntették, meg­fenyegették őket. Hiába Itt ütöttek, vertek, halálraítéltek- minket is, S a szél zúz. Harsonája ünnepre hív. Mintha hallanám Nagy- magyarorázág zen éjér, mintha lát­nám a szenti térképet trianoni fe* ke te folttól megtisztitotten, elszakí­tott magyar testvéreimet, egy bol­dog, megelégedett országot; erős, hős nemzetet 1... Régen nem volt ilyen szép pün­kösdi ünnepünk l Régen nem néztünk ennyi hittel, ennyi szeretettel, ilyen hűséges hálával az égre. Mi, ma­gyarok, az igazság és szeretet népe. I Akik sokat szenvedtünk. I.Béla szekszárdi sírhelyét megállapították a vármegyei levéltárban Szongott Edwin alispán [nemsokára megkezdeti az ásatást É közleményünk anyagát hirtaptudösnúk ét vetünk csereviszonyban nem álló lapok nem használhaijái fel. A mostani Szent látván évvel kap csolatosan mária megkezdődött ünnep­ségek során bizonyára a legnagyobb hazafiig érdeklődésre számíthat aa a hír, hogy aa Arpádháai királyok alatt éa később, a mohácsi vésaig is virágzó, de a törökdulás alatt elpusa- titott Sxeksaárdon sikerült megálla­pítani sat a helyet, ahol I. Béla ki­rályt, a saeksaárdi bencés apátság alapítóját eltemették és nincs kiaárva annak a tehetősége sem, bogy a Tolnavármegyei liuieum által vég aendő ásatás során megtalálhatják I. Bála sírját is, ha ugyan azt a törökök bevonulása, vagy a török hódoltság során tel. nem dúlták. Midőn a tudományos saenaá- óiéról bírt adunk, nagy vonásokban ismertetj&k a szekszárdi apátság tör ténetét, ez előtte volt óakeresatény kor emlékeit- és azokat aa érdekes adatokat ia, amelyek 1. Bála király temetkeaési helyére, valamint ennek a helynek megállapítására vonat- kom ak. Őskeresztény egyház« község a mai Szekszárd helyén Mommsen, Dejardins és Rómer irja, hogy a történelemtudomány szerint Srekszárd helyén a rómaiak alatt Álisca nevű virágzó katonai gyar­mat volt. Itt a kereszténység már a III. században gyökeret vert és a IV. saásadban létezett keresztény hitközségről a Nemzeti Muieutnbin őrzött emlékek tanúskodnak. Etek között a pannonisii őskeresatény em­lékek között Fraknói Vilmos püspök, % nagy történetíró,, szokására! apát legfontosabbnak tartja a szekszárdi dologház (mai fŐBzo'gabirói hivatal) alapjainak kiásása alkalmával — az 1845. évben előkerült üveg áldozati csészét, amelynek o'dalán görög nyel ven ez a falirat fut körül: „ A’dozz a pásztornak, igyál s élni fogsz0, vagyis: „Áldozz Krisztusnak, élj az oltári szentséggel és élni' fogsz0. Minthogy azon a területen rend szeres ásatáBt azóta nem végeztek, dr Hadnagy Albert szekszárdi vár megyei főlevéltáros, aki évek óta kutatja a megyeszékhely és a szek­szárdi megyeháza építésének történe­tét, abban a feltevésben, hogy olt z III—IV. század óta ÓBkeresztény templomnak kellett fennie, Tolna vármegye levéltárában a dologház építő iratai, helyszinrajza és tervé után kutatott, mert Féaknói szerint is valósai dü, hogy « magyar hon­foglalás idajóben Aliséi római gyár mat éa keresztény község maradvá­nyai a népvándorlás és a barbár népek egymást falváltó uralmának korában még fennállottak. Dr Had nagy fólevéltáros ezeket az okmá­nyokat azért kereste, mert a katolikus egyház székeségyhiáait és monosto­rait, rendszerint azokon a helyeken építette fal, amelyeket hittérítői buzgó munkásságukkal, vagy h »Iáinkkal megszenteltek. 0 ek er észtén y széke»* egyház nyomait Bejtette itt, ahonnan még n 1845. évben kiásott teletek­nél is értékes 3b b római éB nép ván­dorláskor! keresztény emlékeket te­hetne feltárni; Béla király szekszárdi apátsága Dr Hsdoagy Albert* a keresett okmányoknak még nem jutott nyo mára, azonban az 1794. óvi szek­szárdi tüivéez történetének a kuta­tása közben talált egy irat1- ée terv­csomót, amely viszont magyar nem zeti szempontból egyenesen sseniá ciós adatokat tartalmaz. Meglelte ugyanis az 1794. óvban fennállott vármegyeháza részletes alaprajzát, amely méteroyi pontossággal mutatja azt a helyet, ahol az I. Bála király által az 1061-ben alapított bencás apátság temploma volt és ahová a királyt is temették. Kézai Simon ugyanis a XIII. század második isiében Bálá­ról szólván, ezeket mondja: „In suoqae Monastsrio dioto Sosugxard 8 spelitu ü . . .“ (Sbeugnrd nevű1 mo­nostorában temethetett el), míg a Bécsi Krónika igy ír róla: „Ságul- tUB est1 autem in monastetío Sincti Silvatoris, qaod ipse construxíraf in loco, qui die túr Zugzard .. (El- temettetetf pedig a Zugzard nevű helyen, Atzte épített Sient Megváltó monostorában , . .") D.’ Hadnagy Albert fíjfováltáros: nak ez a felfedezése úgy a kutatás, ipitít pedig a tudomány szempontjá­ból különösen azért érdekes, mart a tervrajz szerint mi sem gátolja I. Bála király temp'omának a fiitárását. A templom helyén ugyanis nemcsak hogy nem; volt, haneih most sincsen épÜIat, tehát ott az ásatás akadály­talanul végraháj tható. A régi szekszárdi templom I, Bála király régi sttekszárdi templomáról nem sokat tud' a törté­nelem. Következtetni lehet azonban, hogy nem volt valami egyszerű ist eft háza, bikáén Béla király — mint későbbi okiratokból Fraknói' meg­állapítja — a szekszárdi apátságot olyan dotációkkal látta el, hogy az évszázadok múlva íb a legtekintélye sebbak egyike vo't és birtokai Tolna, Baranya, Fehér és Solt megyékben terültek el. Ez a gazdag apátság pedig, — miként a bencéseknél, máshol íb — minden bizoonyal mü vészi Bzápségü temp'ommal dicse­kedhetett. Egyes szám ára 12 fillérs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents