Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-06-01 / 44. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1938 junius l. bonyhádi gimnáaisták és ujdombóvári kiicserkéssek; a Tisza mellett a gyOnki gimnáaisták ; Paridon a dombóvári polgáriaták; Danán moigótáborra mennek a tolnai polgáriaták; Sie- gadre moigótáborra a aaeksaárdi pol­gáriaták ; olasaoriaági moigótáborra mennek a dombóvári gimnáaisták. Táboroani megy mintegy 500 megyei oserkésa. Dr Halmos Andor, vitái Finy Béla és Németh Gyula intéaóbisottsági tagok hoaaássólása után a jelentke- aett oiapatoknak egyenként 60—150 P segélyt saavaaott meg aa intésé biaottság. Dr Halmos Andor bangsnlyoata aa uj ciapatiaerveiéai törekvések fon­tosságát és a maga résaéról a legtel­jesebb támogatását ajánlotta fel. Ha­sonló értelemben saólalt fel vitás Finy Béla is, aki a vármegyei testnevelési felügyelőség támogatását Ígéri. A gyűlés eantán megállapítja a jnnins 12 én tartandó kösgyttléa tárgy- soroaatát. Megélőié este a 40 es szek- saárdi csapat fennállásának 25 éves jubileumit üli műsoros esti ünnepély keretében. Másnap délelőtt diszfel vonalás aa össaejött csapatok rész- vételével és a Hősök saobrának meg kosaoraaása. Utána a 40 es csapat rádióadóállomásának felavatása, majd a vármegyehásán köagyttlés és a kasainóban köaebéd. Délután a cser­késiek akadályversenyt rendesnek. A saekssárdi gimnásiam 40 es csa­pata a jabileami ünnepségre meghívja minden volt vesetájét és cserkésaét. A hősök szekszárdi emlékünnepe Mint mindenütt aa orsságban, Saek- aaárdon is impoaáns módon hódoltak májas utolsó vasárnapján a világ­háborúban elesett hős magyarok em­lékének. Ssombat este a helyőrség aenekara figyelmeatette a várost a másnapi kegyeletei kötelességteljeai lésre, vasárnap hajnalban pedig a Bartina moasarainak durrogása je­lelte aa ünnepet. Minden felekezet templomában a hősökről sióit a szent- besaéd és 11 órakor keadődött a aaentimreligeti emlékműnél a haaafias ünnepély, melyen a város apraja- nagyja élén ott voltak a polgári és katonai hatóságok és kivonult egy disaiaáiad is. A határőreared aenekarának Hi- aaekegye után Szászi Sándor levente a. oktató saavalta el igen népen BHarcról álmodom" oimü saját saer- aeményü hatásos költeményét, majd a Saekssárdi Daloskör énekelte gyö­nyörűen Fápsy Molnár Kálmán „írom est a levelemet" oimü haaafias dalát. Vités Sebestyén Béla esredes, a m. kir. 4. határőreared parancsnoka jelent meg eaután a saónoki emelvé­nyen és aa égési hallgatóságot ma- • gával ragadó, történelemfilozófiai vo- | natkolásokkal telitett haaafias beeső­dében arra mutatott rá, hogy jövőn­ket illetően nem elég a honvédelem anyagi és fisikai ereje, mert aaaal párosulni kell aa erkölcsi tényezők erősítésének, aa egésaséges, harcos saellemnek, törhetetlen hűségnek a haza, a nemzet és államfő iránt. Meg­állapította, hogy a nemzetközi ssa- badkőmivesség aknamunkája osavarta ki keaünkből a fegyvert a háború után és éppen azért a nemzet egész egyetemének az összefogására van szükség, hogy ilyesmi többé elő ne fordulhasson. A jövőt illetően pedig azt hangoz­tatta, hogy elvesztett országrészein­ket csak hűvös megfontoltsággal pá­rosult erélyes elhatározásokra és ál- dozathosatalra való neveléssel tudjuk visszaszerezni. Végül költői szépségű saavakkal emlékezett meg a harc­tereken porlő szekszárdi hősökről. 1 A lélekbe markoló, izzó magyar haaafiasságu gyönyörű besaéd után a Saekssárdi DsíoskÖr művészi módon énekelte Szállá-Meisaner „Bus ma­gyar saiv" kezdetű dalát, majd a határőreared zenekarának Himnuszá­val a kegyeletes ünnepély véget ért. A „Kinizsi" tüzérek szekszárdi lovasbemutatója Többeaer főnyi lelkes közönség jelenlétében vasárnap délután folyt le a tolnai „Kinizsi" tüzérek áldozó csütörtökre tervezett lovasbemutatója. Az eredeti elgondolás napját lehetet­lenné tette a hét elején a napokig tartó eső, mert az ég bőséges áldása annyira felástatta a szekszárdi sport­pálya talaját, hogy azon sem a nagy­szabású karusszeleket, sem pedi* az Ugratásokat nem tudták volna le­bonyolítani. Vasárnap a Hősök Em­léknapján asonban már annyira szá­rai volt a pálya, hogy a ragyogó napsütéses májusvégi délután méltó kerete lehetett ennek a minden te­kintetben elsőrendű katonai sport­teljesítménynek és — ritkán látható gyönyörű látványosságnak, amelyen a^ kitűnő magyar tüsértisstek és al­tisztek bámulatraméltó Iovasbravu- rokról tettek tanúságot. A hatalmas kösönség, amelynek sorában ott lát­tuk Ssekszárd és környékének színét- javát, hálás tapsokkal adózott a nagy szerű tolnai honvédtüzéreknek, akik tudásuk javát nyújtva, felejthetetlen délutánt szereztek a megjelenteknek. A szekszárdi 4 számú határőreared aenekarának indu'ójára pontban 4 órakor jelentek meg a. közönség előtt « lovasok és a lövegek, majd a be­mutatóra vonatkozó piraccsnoki en gedély elhangzása után elvonultak a lövegek, hogy megkezdődhessék a tolnái tüséraltissteknek Péterdy Már­ton hadnagy által betanitott ugró karusszelje. A magyar lovasokat jel­lemző tökéletes szépséggel bonyolító- dott le ez a látványos kép, amely­nek végeztével melegen ünnepelték a szereplőket. Ezt követően 100 cm altiszti díj­ugratás volt, amelyben 1 perc 11 mp idővel I. Pozsonyi József tűzmester Karaj lován; holtversenyben 1 pare 12 mp alatt II. Gécsy Mihály fő- tüsmester Pengő ób III. Nagy Géza tűzmester Gézengúz lován; IV. 1 perc 15 mp alatt Loibl József szk- tUsér (Pécs) Lemez lován ; V. Dobos József ssktüsér 1 perc 18 mp alatt Kadarka lován. A sok bravúrt eláruló verseny után honyolitották le a „Tolnai dij" 110 cm vadássugratást a fiatal tisztek. Holtversenyben 1'33 perc idővel elsők léttek : Péterdy Márton hadnagy Le- gyes és Langhammer Andor főhad­nagy Lehel lovukon ; ugyancsak holtversenyben harmadik vités Bükk- hely Gábor hadnagy Léni és Győry Imre hadaagy Róna lován. A tisztek gyönyörű vadássugratáBát követően vitéz Doóry Nándor főhadnagy veze­tésével szalagtépés, ez a kedves lát­ványosság szórakoztatta a kösönsé get. Ebben Kaminek József zászlós Biza, Pintér Gyula zászlós Piri és Majoros László zászlós Oosu lován vett részt. . Szünet után került sor a „Kinizsi dij "-ért két pályán folytatott tiszti díjugratás lebonyolítására. Ebben a versenyben I. Tóth Béla főhadnagy Pegazus lován 59 mp alatt 4 hiba­ponttal ; II. vitéz Koronváry Miklós főhadnagy Kalános lován 70 mp alatt 4 hibaponttal; III. Péterdy Márton hadnagy Legyes lován 63 mp alatt 7 hibaponttal; IV. Péterdy Márton Petár lován 70 mp alatt 7 hibapont­tal ; V. Koronváry Miklós főhsdoagy Pajkos lován 86 mp alatt 7 hiba­ponttal. Az idegfeszitően szép és klasszikus tiszti díjugratás után került sor a bemutató leglátványosabb részére, a Gaál László hadnagy által betanitott és Vittek Lőrino főtűsmester által vezényelt 8 hatos fogatú lövegkarusz- szelre. A nyolc löveg először egy- sorban szemben állt fel a tribün kö zönségével, majd először egyenként, párosával, négyesével, végül nyolc», sával csinálták óramű pontosságú for* máoióikat, a hatlovas lövegek előbb lassú menetben, majd vágtában. E®» szempillantás alatt más posioióba f0j. lődtek át és egyenként egymásután vágtattak ki a sportpályáról, ahol aa egész idő alatt a határőrzenekar sső. rakostitta a közönséget, egyben ját. ssotta a bemutatókhoz szükséges ia. dulókat is. A csodás precizitással megrende­zett bemutató után a tisztek dijait a Szekszárdi Kaszinóban osztották ki mig az altisztek dijait a Polgári 01.' vasókörben tartott összejövetel kara­téban. Azt hisszük, hogy a megjelent közönség érzésének adunk kifejesést amikor köszönetét mondunk azért a ritka élményért, amelyet ez a felejt­hetetlen májusi délután jelentett mitad- nyájunknak és amelynek keretébe ünnepelhettük daliás tüzéreinknek nagyszerű lovasbravurjait, amelyek méltán sorakoznak a nagy nemsetek legkiválóbb tisztjeinek hasonló telje­sítményéhez. Magyar orvosok és újságírók útja Jugoszláviában II. Cirkvenica szép kikötőjében tekin­télyes közönség élén dr Tasch fürdő- igazgató üdvözöl bennünket magyar beszéddel, amelyre dr Balázs Győző vezetőnk válaszolt. A csepergŐB, sze­les időben sietett mindenki elfoglalni szállását. Szállodában bővelkedik Cirkvenica, amely hosszú időn ke­resztül kedvelt és frekventált nyaraló­helyük volt a magyaroknak. Frange- pán Márton hereeg 1395 és 1416 ban építette meg a még mindig fennálló kolostort, amely ma László Gyermek Otthon. Maga a falu 1750 körül épült, miután az azonos nevű falu Kotor-hegyen teljesen leégett. Dr Frischauf tanár hívta fel a figyelmet a tengermellék ezen gyönyörű pont­jára, amely mint gyógyfürdő, külö­nösen a gyermekeknek, elsőrendű és így ott csakhamar fürdőtelep létesült. József főherceg gyakran látogatta e fürdőhelyet ób tapasztalván annak gyógyhatását, megszerezte a község­től a régi kolostor épületét és ott katonatisztek részére kórházat ren­dezett be. Később kényelmes gyógy- házat építtetvén, a katonai kórházat odaköltöztette át, a kolostorban pedig a szerencsétlen véget ért László fia emlékére a László Gyermek-Otthont létesítette. 1895 ben Holub József és társai megépíttették Cirkvenica legnagyobb és legmodernebb szállodáját a Therá- piát. Ez a szálloda a hozzátartozó nyári OBarnokkal és tengeri üdülővel József főherceg birtokába került, aki azt bérbeadta. — Cirkvenica lakói­nak száma 6000. Kedvező éghajlata és nagy gyógyhatású sós vize miatt, évenként 15 000 en keresik fel. A lakosság kizárólag horvát nemzeti­ségű, békés természetű és vendég­szerető nép. Szállodáinak száma 15, amelyek részben a tengerpart mellett terülnek el, részben pedig a gyö­nyörű park közelében -épültek. E sorok irója, a Park-Hotelben nyert elszállásolást, amelynek természeti szép fekvésén kívül az is előnye volt, hogy tulajdonosa magyar származású, siklósi ember, aki teljesen megőrizte nyelvét éB kitüntető szeretettel látott bennünket vendégül. Másnap kissé borult időben indul­tunk el hajóval Novi Vinodolba, a festői fekvésű fürdőhelyre, amelynek villanegyede teljesen külön áll a köt ségtől. Lt is a Frangepánok földjén járunk. A Frangepánok nagy szerei pet játszottak egykor a magyar tör­ténelemben. Különösen 1193 ófa, amikor Bertalan Veglia Comese Mod- rus vármegyét kapta III. Bála király­tól, később II. Andrástól 1223-ban Vinodolt is megkapták. A magyar királyok bőkezűségét meg is hálál- ták a Frangepánok, mert 1241-ben a tatárok elől menekülő IV. Bit királyunk náluk nyert menedéke Veglia szigetén és a tatárok elvond lása után haza is kísérték és sági tették a romokból hazánkat íiléjii feni. Frangepán Márton herceg, aki­nek kolostorépitéséről már Cirkveüí* cánál írtam, összekülönbözvén ter­vér becsével, Jánossal és ezokból a novi-i birtokát Mátyás királyra hagyüi, aki azt el is foglaltatta, azonban sem soká maradhatott magyar birtok, meft 4480 február 22-én Velenoe foglalta el. Nemcsak ez a magyar vonat­kozás ad érdekességet Novinak, de az is, hogy amint Jugoszlávia birto­kába került, Alexander (Sándor) jtt- goszláv királynak állandó nyaradé- helye lett. A Lisanj Szállóban lakott. Csendes, zajmentes és hatalmit gyönyörű parkon keresztül leheti strandfürdőhöz jutni. Bár szemetelt az eső, mi mégis végigsétáltunk » délszaki növényekkel sűrűn díszített parkon s kellően megéhezve ültünk a Lisanj Szálló hatalmas két étter­mében asztalhoz, ahol a Novi-Vinodol Fürdő Egyesület és a Lisanj Sitiié látott bennünket vendégül. A kiváló minőségű dalmát borok, a jó menü és a kedves fogadtatás át egész tár­saságot igen jó kedvre hangolta. A vendéglátók nevében dr Termann,* fürdő igazgató-főorvosa üdvözölt ben­nünket. Erre vezetőnk* dr Bálán felelt és átnyújtotta a kirándulók ajándékát, a szép ezüstcigarettatáf- cát. Dr Sik Lajos, Pécs városának főjegyzője és az idegenforgalmi iroda vezetője, aki mindenütt a kiránduló társaság reprezentáns szónoka volt* kedves és közvetlen szavakkal Péfl» város szimbolikus kulcsát nyújtott* át a fürdőigazgatónak s egy kis kn Les mecseki gyógy-itókát, megkó* szűnvén azt a rokonszenvet, smelly0' bennünket a novi-i fürdő vezetőség* fogadott. Azt domborította ki, bog?

Next

/
Thumbnails
Contents