Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-05-28 / 43. szám

XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. május 28. (Szombat) 43. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszéni: 85 előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Pélévre_______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton, előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllrnélersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. ben az örömben és üdvözlésben azokkal is, akik csak lélekben za* rándokolhattak ide és lélekben gon* dóinak a betlehemi csillagra, amely Válasz a Tolname&yel Hírlap •»Levél egy szekszárdi maturandnshoz" cikkére Hit és szeretet Évszázadok során oly sokat szen­vedett és igazságtalansággal, hazug­sággal, rosszakarattal főldretiport, megcsonkított kis Magyarország felé tekint most az öt világrész minden katolikusa és minden hivő keresz­ténye abból az alkalomból, hogy fővárosunkban a pápa delegátusa megnyitotta az Eucharisztikus Világ- kongresszust. Szűz Mária országa, Szent István birodalma földjén, ke­let és nyugat, dél és észak kikül­döttei tesznek hitvallást az örökké­való krisztusi gondolat mellett, ösz- szegyül a Názáreti Jézus népe a Szent Kereszt fényében, kimegy az utcára tüntetni, hogy bizonyítsa: szerte a főldtekén most is Jézus tábora a leghatalmasabb, mert ma és mindörökké az ö isteni eszméje a legtisztább iránymutatás, amelyet valaha kapott az emberiség. A ma­gyar nép a maga egészében hálá­san fogadja XI. Pius pápának, Szent Péter helytartójának, hogy éppen a magyarságot választotta ki arra, hogy vendéglátója, első harcosa le­gyen ennek a világraszóló demon­strációnak, amely egyúttal hatalmas tüntetés az istentelenség, a moszkvai Antikrisztus ellen is. Ha a hallatlan erőszak, a rosszindulatú igazságta­lanság és a tudatlansággal párosult bosszúvágy megcsonkította is Szent Istvánnak a Kárpátok övezte biro­dalmát, a világ emlékezik reá, Krisz­tus népének a pásztora számon- tartja, hogy a magyar nemzet régi nagyságát, fiainak csorgó piros vé­rét áldozta fel a keresztény hit hősi védelmében, hiszen a magyar föl­dön nincs talán egyetlen barázda, mely alatt ne porladnának pogánnyal vívó hősök, lovagok csontjai, nincs talpalatnyi hely, melyet ne öntözött volna a kereszténység mártírjainak vére. A magyar nemzet látja az Eucharisztikus Kongresszusnak Bu­dapesten tartásában rejlő kitüntetés fényét, érzi az ezzel járó felelősség súlyát és szinte ujjáteremtődött hit­tel fellángoló lelkesedéssel tesz fo­gadalmat, hogy mindhalálig kitart Krisztus mellett. A magyar nemzet hittel és lélekkel készült az Eucha­risztikus Kongresszus világraszóló eseményeire és az isteni jóságba vetett hit élteti, ébren tartja mind­nyájunkban azt a reményt is, hogy ez a sokat szenvedett nemzet végül mégis megkapja jutalmát: igazát. A világ istenhitének szive ma itt dobog a mi gyönyörű fővárosunk­ban. Bizonyos, hogy ebben a hit­ben és bizalomban a hívők serege nem szégyenülhet meg és a Szent­ség ünnepelt Királya nemcsak a táborába állott seregeket áldja meg, hanem azt a helyet is, ahol ezek a hódoló seregek egybegyűltek. A magyar nemzet a vendéglátó örö­mével köszönti azokat, akik a szent ' napokra idejöttek és egybeforr eb- I Kedves „Jóakaró“ I Megdöbbenéséről és elpiruló meg­lepetéséről tett „aggódó“ vallomást május hó 20-án kelt levelében. Én is megdöbbenve csodálkostam levele állításainak és beállítottságának naiv célzatosságán és meglepetéssel pi­rultam el, mert úgy éreitem, bogy sok gonddal — és bátran állítom — minden tekintetben tárgyilagosan ne veit matürandusoknak a lelkében megsebeste ait as ideált, amit as ő — hivatással működő — nevelőik igy ssoktak megjelölni: férfias nyílt* ság, keresstény őszinteség, magyar becsület 1 Naivságnak kell tartanom ast a beállítását, hogy a tudást osak a saját tapasstalatok hosssn sora ad­hatja meg. Sőt ellenkezőleg I Tudá­sunk nagyobbik réssét késsen kap­juk másoktól 1 Ne tessék aggódni, a mai ifjúság hivatásos nevelői sokkal nagyobb és mindenesetre tárgyilagos, semmiféle politikai pártnak el nem kötelezett tudást éB világnésetet kö­zölnek fiaikkal, mint amilyen as ön „aggódásának" politikai ssük határa mögött meghúzódik. Azt se méltóstassék as ön politikai pártállása poros szemüvegén világ­szemlélete elől téveszteni, hogy as évek és a tapasztalatok száma ön magában még nem döntő érv a tu­dás és az igazság birtoklása melleit. Amennyi rész atonbzn as igazság és a helyes világszemlélet keresésében és megtalálásában ezeknek a ténye­zőknek mégis megjár, méltóstassék megnyugodni, ast a mai ifjúság az ő hivatásos nevelőiben legalább is olyan mértékben megtalálhatja, mint as Önök soraiban. Rá kell mutatnom még megdöb­benésének ügyetlenül leplezett igasi okára is. Vájjon egyáltalán meg mél* tóstatott volna-e döbbenni, ha pél­dául ast tapasztalta volna, hogy a maturandusok as Oa politikai néze­teiért lelkesednek és várva-várják a napot, hogy as életbe való kilépésük egyet jelenthessen as Önök sorsiba való belépéssel ? 1 Naiv tudatlanságnak, vagy rossz­akaratú beállítottságának számlájára kell felrónom ast is, hogy támadja as életbe induló maturandust azért, mert máris van politikai véleménye. Kérdem: ha azoknak a tanulatlan és — hibájukon kívül — saükebb ítélő képességű falusi tömegeknek (nem lenézésből nyilatkozom igy, mert i magam is toraikból szármasom és I keservesen megtanított as élet as ő I küsdelmeik megbecsülésére I) ha ezek­nek a tömegeknek lehet politikai véleményük, akkor a középiskolai tanulmányok kemény munkája árán feltétlenül szélesebb történelmi szem­lélettel, mélyebb tárgyi tudással és élesebb ítélőképességgel bíró, üres demagógiával kevésbé félrevezet hető maturandusoknak miért ne le­hetne politikai világnézetük is ? 1 Teljesen igazat adok önnek abban, hogy a maturandus „tanuljon és ne politizáljon". De „politizálni" — és politikai világnézettel bírni: az nem egy és ugyanaz 1 Lehet, bár meg­győződésem, hogy ez nem az Öa tanárainak a hibájából történt, hogy Oa UieB lélekkel, meggyőződés, vi­lágnézet nélkül került ki az életbe! Levelében még most is ez nyilvánul meg I De méltóztassék tudomásul venni — akár tetszik, akár nem­hogy a mai ifjúság igenis határozott világnézettel indul az életbei Nam szűk, egyes pártoknak lekötött szem­lélettel és véleménnyel, hanem világ­nézettel, amely keresztény és ma­gyar! És avval a ssent meggyőző­déssel, hogy aki ennek a két sailárd pillérre épült világnézetnek bármelyik alaptételéből egy szikrányit is enged, lealkussik, vagy áruba bocsát, az hasaáruló 1 Tessék tudomásul venni, hogy ez az ifjúság nem ugg érezt nem ugg gondolkodik és nem ugg ir, ahogg majd fizetik l Azt megengedem, hogy maturan- dúsainknak sajnos, még elég gyak­ran kell majd rájönniük arra, hogy a magyar életben sem áll mindenki szásBsázalékig ennek a keresstény és magyar világnésetnek a talaján. És arra is majd rá kell döbbeniök, — as Oa levele ebből iselitó nekik, — hogy nem minden mellveregető „hetyke" „jóakarat" őszinte és ön­zetlen Jóakarat 1 A mai pedagógia — ugylátssik erről nem méttóstatik tudni, vagy nem akar tudni — éppen nem arra tanítja és neveli őket, hogy „az utcasarkon nézgelődve is meg lehet élni“. Talán nem ártott volna előbb önmaga fö­lött is lelkiismeretvizsgálatot tar• tani l — Tőlünk nevelőktől és taná­roktól legkevésbé tanulhatják az utcasarki lebzselést. Nemcsak szóbeli tanításunkkal, de az életünkkel is bátran odaállhatunk a kérdőjel elé: mikor do'gozott többet, vagy a jelen­ben is melyik státus emberei dolgoz­nak többet a lelkiismeretesen elvég zett hivatalos munkájukon felül, mint a mai tanárok ? Ami pedig a maturandusok munkáját, tanulását és szorgalmát illeti, azt legkevésbé hivatott Oa megbírálni, vagy akár csak buzdítani is I Kivánosi volnék, hogy az ön érettségi előtti szor­galmával és tudásával hoggan tudná a mostani érettségin meg­állni a helgét 91 Nagyon ozodálkozom azon, hogy eddigi vádjain felül még ezt ia le merte írni: „Nem lebet úgy felfogni az életet, mint Ti, hogy majd ast a másikat kidobjuk és annak helyére betelepszünk“. — Csodálkozom ezen állításán azért, mert ilyen véleményt, vagy biztatást tőlünk, tanáraiktól soha nem kaptak és tudtommal — pedig jobban bírom a bizalmukat, mint Ön — ilyen elveket a mi tanít­ványaink nem is vallanak I Valahonnét azonban, — erről még nekem is, mint fiatal szekszárdinak sok-sok szomorú megfigyelésem akadt, — valahonnét nagyon is megtanulhatták volna, hogy hogyan kell alaptalan vádakkal má­sokat meghurcolni, saját fészküket bepiszkolni, másoknak a nyakát törni, másokat mindenáron kitúrni, kirúgni akarni azért, hogy a helyükre lehes sen kapaszkodni 1 Kedves „Jóakaró“, ezt nem tőlünk láthatták itt Szek- szárdon a maturandusok 1 . .. Hogy kiktől ? Azt Önnek közelebbi forrás­ból kell tudnia, mint nekem I Azt pedig, hogy minden korszak ifjúságának a lelkttletén is hullámot vetnek saját korának uj, esetleg szép­nek és jónak látott eszméi, rögtön „megmételyeaettnek“ fájni fel: vagy az ifjúság lelki alkatához egyálta­lában nem értő tudatlanság, vagg a köztudatnak rosszakaratú kut- mérgezéae. Ne méltóztassék aggódni, a mai ifjúságnak a nevelői elég ébe­rek, de egyben rátermettek is ahhoz, hogy a fiatalság lelkének a fogékony­ságát, lendületét — nem elhamarko­dott és az Oa Bzájaize szerinti terror­ra1, — hanem atyai és baráti szere­tettel, felvilágosítással, meggyőzéssel a helyes útra tereljék I Méltóztassék megnyugodni, megtették és meg Is teszik e téren Is lelkiismeretesen a kötelességüket. Legfeljebb az lehet még as On panasza, hogy nem tar­tották szükségesnek ezt önnek je­lenteni. Talán azért is, mert még •ön körül sem forog a világit És még valamit személgileg ön­nek! 1. Ha olyan igazi és önzetlen jó­akarója lett volna a maturandusok- nak, mint ahogy a levelével elhitetni szeretné, akkor kérdem, miért nem méltóstatott értesíteni „tapasztalatai­ról“ az illetékes tanárokat ? Oa in­kább — „a maturandusoknak alá- fűteni akarván“, — meghurcolta nyil­vánosan az ifjúságot 1 2. Ha tudomása van róla, akkor nevesse meg, hogy ki az a valaki, „aki közel áll a maturandusokhos és bebesséite nekik, hogy ők nyilasok“, • aki tehát Oa szerint is felelős, mert I „megmételyezte“ a lelkűket ? 1 Egyes szám ára 12 fillér» , iy i 1 , i 1» _ i l| 11 tL if II 'T It I I •I in Y ül * 9 I j| ff | i H a békét és a golgotái keresztre, amely a szeretetet hirdeti és amely a szeretet aranyszálával fonja egybe az egész emberiséget.

Next

/
Thumbnails
Contents