Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-05-25 / 42. szám

xx. évfolyam Szekszárd, 1938. május 24. (Kedd) 42. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS tAhsat)AIJXII LAP jisrkeazl4M( és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Elflflzclitl di|i Egész évre — 12 pengő . || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Blőflzetésl dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áraii A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filter. Állástkeresőknek 80 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Magyar url gondolkodás Alig egy hét múlt el az Imrédy- kormány hivatalbalépése óta és azóta az események szinte szédü­letes iramban rohannak szemünk előtt. A villámtempót jellemezte már a képviselőházi bemutatkozás al­kalmával az a körülmény, hogy a kormány nyomban két uj törvény- javaslatot nyújtott be az állami rend és társadalmi élet nyugalmának biz­tosítása érdekében. Működésének első hetében két minisztertanácsot tartott a kormány és Imrédy Béla miniszterelnök nagy beszédben mu­tatkozott be a felsőház előtt is. A felsőházi bemutatkozás újabb hatalmas programmadás volt, ame­lyet már tettek is alátámasztottak: a két törvényjavaslat, amelyeket a képviselőház elfogadott. S ebben a beszédben újból kifejezésre jutott az a két vezető dondolat, ami a mi­niszterelnök eddigi megnyilatkozá­sain vörös fonalként húzódott vé­gig: a közrend biztosítására irá­nyuló elszánt akarat és a szociális irányzat feltétlen érvényrejuttatása az egész magyar gazdasági és tár­sadalmi életben. Imrédy Béla miniszterelnök reál­politikus, aki életének utolsó két évtizedét a számok hűvös birodal­mában, töltötte. Ott, ahol nem ra­gadtathatja el magát a képzelet, nem építhet elérhetetlen légvárakat, mert ceruzával a kezében kell szá­molnia a kétszerkettő-négytől a leg­bonyolultabb matematikai képlete­kig. ő a gazdaságpolitikus, nem­zetközi viszonylatban is elsőnek el­ismert pénzügyi szakember hideg judiciumával állapította meg, hogy közrend és biztonság nélkül meg­torpan a gazdasági élet, a termelés, a fogyasztás és sorvadásnak indul a nemzet élete. Nyilván ez magyarázza azt az energiát, amellyel minden hisztéri­kus jelenségen keresztültörve kor­mányzati munkájának első lépéseit a társadalmi nyugalom és béke bástyáinak kiépítése érdekében te­szi meg. És a dolgok józan és hű­vös mérlegelése ad elhatározást a nagy szociális programm felállítása és gyakorlati kimutatása érdekében is. A miniszterelnök hideg mérle­gelés alapján tudja, hogy a társa­dalom tartós békéjét, a nemzeti erők állandó összműködését csakis az a szociális igazság hozhatja meg, amelynek érvényesítése esetén min­den kötelességét teljesítő magyar megkapja a maga munkájának és hasznosságának megfelelő ellenér­téket A számok hűvös világához szo­kott gazdaságpolitikus hideg mér­legelése is alátámasztja tehát a kor­mányzati programm két legfőbb cél­kitűzését. De aki Imrédy Béla mi­niszterelnököt csak ezen a szem­üvegen keresztül ítélné meg, súlyos hibába esne. Mert a reálpolitikus, a józanon mérlegelő államférfi mö­gött ott van a mélyen érző ember, a vallásos lélek, az izzó hazasze- retetü magyar s amikor rendet és szociális igazságot követel, a szív szavát is megszólaltatja. A szociális szeretetnek — mondotta — át kell hatnia a szociális igazságot is. Fiat justicia, pereat mundus, — mondja a régi latin közmondás — és való­ban az igazság a legszebb eszmé­nyek közé tartozik, mégis, a maga rideg érvényesülésében néha nem megmentője, hanem lerombolója le­het az életnek. Az elesettekre, a legkisebbekre, a segítségre szoru­lókra kell gondolnunk s azonnal megérezzük, hogy a rideg igazság — ha szeretet nincs benne — gya­korlati érvényesülésében könyör­telen igazságtalanság lehet. Ezért van szükségünk arra a ma­gyar úri szellemre, ami ezer éven keresztül egyik legszebb nemzeti erényünk volt. Az angol gentle­man elnevezéssel illeti azt a kifo­gástalan férfit, akiben a becsület, lovagiasság, bátorság, tapintat és jószándék egyesül. Nálunk ez a ma­gyar ur típusa. Ami nem rangtól, nem születéstől, nem méltóságtól, egyedül csak a lélektől függ. Ez a magyar úri gondolkodás kell, hogy vezesse a nemzetet az eszmék küzdelmében éppúgy, mint a közös munkában a nemzet nagy céljai felé. A tolnai „Kinizsi tüzérek lovasmérközése és lovas­ünnepélye Szekszárdon Lapunk f. hó 17 i aiámában rö­viden már tájékoztattuk oivaaóköaön- ségttnket arról a nagyszabásúnak Ígérkező éa látványos lovasünnepély­ről, amelynek áldozócsütörtökön (f. hó 26-án) délután 4 órakor, a hely­beli Levente Sportpályán szemlélői lehetünk. Most, hogy már aa egész verseny és ünnepély programmja ki alakult, módunkban van azt teljessé­gében olvasóközönségünk elé tárni. A Iovasünntpély a szemet-lelket gyönyörködtető felvonulással kezdő dik, melyet vitéz csiktsplocai Czékus György alezredes, a „Kiniasi“ tüzérek psrzncanoka vezényel, a helybeli ha- táróreared intonálta „Jenő főherceg“ indulóra, a lovascsapatok hagyomá­nyos diszmenetindulójára. Alighogy eltűnik majd szemünk előtt a hosszú disioBzIop, egy bécsi vatoer ütemeire — ugrókarussselben gyönyörködhetünk, amelyet Péterdg Márton hadnagy vezet. Altiszti díjugratás lesz a műsor 3. száma, melyben derék tüaéraltisat- jeink vetekednek egymás kösött az elsőségért. Vitéz Doőrg Nándor vezette szalag- tépés (Jeu de barre) következik most, mely lovasra és lóra egyaránt a leg­nagyobb feladatot rója. A ravasz és villámgyors fordulatok, meglepő le­fogások és indítások, viharszerü rajta­rajták pillanatonként követik majd egymást. 5. és 6. számként a „Tolnai“ és „Kinizsi“ díjért láthatunk majd 120 cm. és ennél magasabb akadályokon keresztül lendületes és merész ugra­tásokat, mely a lóvesetés és idomi- tás magas iskolája lesz. A győztest e ssámbsn nehéz volnz előre megjósolni, mert a mezőnyben országos hirü lovasok és lovak indul­nak, élén Tóth Béla és Koronvárg Miklós főhadnagyokkal és bizony a díjugratásnál a ló pillanatnyi disz pozíciója döntő hatással lehet az ered­ményre. A verseny utolsó ssámz olyan less, amiben a közönség — minden bi­zonnyal — órákig is elgyönyörködne. Nyolc ragyogó felkészültségű, hatos fogatú löveg karusszelje lesz es, ami a fegyelem, ss össiemüködés, a hajtás és lovaglás legmagasabb foka. A dübörgő ágyua 6-os fogatok félelme­tes vágtái, precis alakzat változatai és formás figurái minden bisonnyal felejthetetlen élmény Iobb számunkra. Gaál László hadnagy vezényli majd a aok körültekintést igénylő műsor- számot. A fergetegként elvihsrzó 6-os fo­gatok után négy lipioain trombitá­sok vágtáznak elő és a katonai „le­fújva" jellel a mérkőzés befejeitét jelzik. A Rákócsi induló pattogó ütemeire hagyja majd el a közönség ennek a minden bizonnyal sokáig emlékezetes délutánnak a színterét. Ä rendezőség megbízásából késői­jük még, hogy az egyes számok kö­zött akadályok percek alatti felépí­tése végett rövid szüneteket iktatnak be, mely idő alatt hásieiredünk ki­váló zenekara szórakoztatja majd a nézőközönséget. A rendezőség ezúton is felkéri a mérkőzésre jövő elemi iskolák vezetőségét, hogy az elemi iskolások részére megállapított 10 filléres belépődíj c?ak a csoportban és vezetés alatt érkezett növendé­kekre vonatkozik. A lovasmérkőaést és ünnepélyt ked vesőtlen időjárás esetán is megtart­ják. A jegyek szerdán délután 4 óráig a Molnár-féle könyv- és papirkeres- kedésben, a verseny napján pedig délután 3 órától a helyszínen három pénztárnál is válthatók, ülőhelyre 50 fillértől 2 P-ig, állóhelyre 20 és 40 filléres árban. Fele engem, (ele meg o tied Báró Eötvös Jóasef nagy igaiságai még mindig kiáltóan itt vannak kö- »öltünk. Még nemrég ia nagy örök­be ostt regényéről, a „Falu jegyiójé“- ről as volt ai elfogadott kritika, hogy irányregéoy éa mint ilyen nem lehat örökérvényű alkotás, hogy saját ko­rából szedte alakjait b igy a törté­nelmi távlat hijján alakjai valóasinüt- lenek, eltúlaottak, hogy Tengelyi és Rétby csak költésiét, valóasinütlen idea ismus, Viola pedig egy elképselt és tnlnagyitott népi szenvedés. Ez a kritika aionban elfelejtette, hogy ő maga is az illusiók világából szemlélte a nagy magyar realitásokat. Gömbös Gyula volt az a férfiú, aki legelsőnek hozott vissza bennün­ket az illúziók világából a Magyar Parlagra éa Saéohenyi sseretetével hajolt le oda. Gömbös Gyula óta sodródtunk viasza a Széchényiéi gon­dolatok nj áramlásába a aa uj gon­dolatok ai aggódó asemek nagyitó- lenoaéjén figyeltek rá aa uj magyar problémákra s azokat ismét csak óriásokká nagyították. Eötvös alakjai is mindinkább ele­ven realitássá lettek, átélt — Eötvös által átélt — nagy igazságokká any- nyira, hogy igaiaágaikban már nem ia kételkedünk. így lett Tengelyi Jónásból újból ideál éa Violából a megtestesült népi asenvedéa. Most már szabad róluk beszélni, sőt kell róluk beszélni, mert hiszen minduntalan ók állnak elénk aa örök magyar alakok: Toldi Miklós Ben­céje, a „hú saolga, kinek jobban esett a falat, mintha maga falta volna“, Baltay uram őnsgyaága Andrása, Eötvös József Violája, a Holvagy Pisták, a Meddig Jóskák, a Gyűr* kő zz Jánosok mind örök ssimbólu- mok. Az örök hűség, józanság és be­csületesség mintaképei. Az örökváltságföldek birtokbavé­tele után, az első föllángolás csilla­pultával ez a nagy reform sem hozta meg azt, amit tőlük várhattunk volna, A hirtelenében felszabadult jobbágy­ságnak sem tudása, sem tőkéje, sem lehetősége nem volt ahhoz, hogy föl­emelkedjék a polgári lét színvonalára s osak tengődött tovább a tulajdo­nába ment régi jobbágytelkein. Hű­ségének megkapta ugyan a jutalmát, de nem tudott boldogulni vele. Pedig milyen húaég volt aa 1 Széchenyi írja : „Mi arra jutottunk, hogy a tizenkilencedik azáaadban, midőn az ember méltósága szent kezd lenni, pirulás nélkül publice beszélünk egész Európa hallatára, de misera pleb oontribuente, s a külföldnek ez iránti türelmét csak előtte ismeretlen létünknek köszönhetjük, melynek kö­vetkezésében az azon hiedelemben van, tán csak egy kis szektám! van sió, mely vallás s több efféle miatt aanyarittatik, midőn asonban a kilenc millióiul forog a kérdés, ki hú jobb­ágy b mily bú 1 jó katona a mily jó I I szóval ki minden tehernek türelmes Cqyes szám ára 12 fillér»

Next

/
Thumbnails
Contents