Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-05-18 / 40. szám
X. évfolyam. 5 szám 1938 május 18. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE ______________________________________________________________HIVATALOS LAPJA ______Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszird, Vármegyeház. Telefon: 125 A magyar fold öntözési problémái az ármentesitö társulatok országos kongresszusán Nemrégiben majlőtt le a Csonka, ország ötvennyolc ármentesitö társa )»tának kongresszusa, mely a mü szaki és gazdasági életnek kiemelkedő eseménye volt. Megjelent eien a magyar társadalom gazdasági és műszaki életének minden számottevő ás irányitó tagja. A kongresszusnak tárgyköréhez kapcsolódott a mérnök politikai társaság előadóestje, amelyen elsősorban az öntözés problémáját vi tatták meg. — A vitaesten előadott nagyfontosságu elgondolásoknak, tudományos és gyakorlati hozzászólásoknak, az ott leBittrt rendkívüli horderejű megállapitásoknak anyagához óhajtok az alábiakban némi reflexiókat füsni, illetve azokat röviden összegezni. Mindenekelőtt megállapítást nyert, hogy a magyar föld öntözése korunk legaktuálisabb problémája, mert szó* ciális és gazdasági vonatkozású. Ezek a problémák ma a közjogi kérdésekkel egyenlő súllyal jelentkeznek s eredményes megoldásuk a szaktudáson alapuló fantáziát és impériumot együtt kivánja, mert a mai technikai kultúrában csak a mérnöki muoka -alapozhatja meg az ország jólétét és alakíthatja a nemzet gazdasági fejlődését, minek következménye az, hogy a vezető állásokban a mérnöki tudás bekapcsolását nem a mérnök érdeke, hanem a közérdek követeli. Számszerű és pontos statisztikai adatokat hallottunk arról, hogy a magyar vizimérnöki karnak a vizek rendezése érdekében végzett munkálatai a nyugati államok hasonló célt szolgáló munkálatait sokszor felül- 'múlják s a mai napig jCsouka hazánkban 6 5 millió katasztrális hold 'föld lett ármentesitve a a mezőgazdaság szolgálatába állítva s ennek érdekében 6600 km árvádelmi töltós és 18.000 km belvíz levezető csatorna épült meg, — 149 szivattyúteleppel — melyeknek másodpercenkénti maximális vízszállító képessége 194*7 köbméter. Ezeknek a munkálatoknak további fejlesztését jelentik az 1937. évi XX. te. keretében már megindult öntözési munkálatok, melyeknek céljaira 14 éven át 17 millió pengő hitel biztosíttatott. A nagyméretű öntözési tervezet három részből áll : az első Tiszátoknál létesítendő duzzasztómű négyeik- földi tároló medencével 220 millió .köbméter befogadó kép3sséggel és -280 km hosszú csatornahálózattal. A második rész Tiszafürednél és Al- győnél létesítendő öntözőcsatorna két ^szivattyúteleppel, mig a harmadik -rész a Kőrös hajózhatóvátétele és a Kőrös-völgy öntözése. — Ezen hár más terv megvalósításával közel 300.100 kát. holdnyi területen lehet majd az öntöző gazdálkodásra áttérni. Mindezen munkálatokkal az állam tsélja az, hogy olyan öntözőcsatorna- hálósatot építsen ki, mely mellett a gazda legalább két kilométeren belül csatornát találjon s ezeknek tovább fejlesztése azután legcélszerűbben öntöző társulatok alakításával oldható meg, de ez már az érdekeltek fel- - adatát fogja képezni. Megállapította a kongresszus egyértelműig azt, hogy nagyon elha> markodott do’og volt, különösen az utóbbi évek sajtójának hasábjain az Alfö d „ekivatagoaodásái“ vizimérnöki muakán alapuló emberi beavat-, kozásnak tulajdonítani, mert ezik a munkálatok csak a táj külső arcula tát váltoatatták meg, eltttotek a vad regényes nádasok, a régi betyárromantika rejtélyes búvóhelyei, anélkül azonban, hogy ez a klímában nyomot hsgyott volna. Éghajlatunknak — sajnos — jellegzetessége a csapadék bizonytalan ság, tehát tevékenységünknek oda keli irányulni, hogy függetlenítsük ettől magunkat. Ennek egy orvossága van: az öntözés bevezetése. — Reámutattak a felszólalások arra, hogy náluok az öntözésektől nem le- hét és nem szabad a lombardiai ön tösésekhez hasonló eredményeket várni; csak azt, hogy az öntözött földek hozamát úgy tudjuk növelni, hogy a több költségén felül jövedelemtöbblet is maradhasson. Nálunk az öntözések főcélja nem a többtermelés lesz egyelőre, hanem a szá razságtól szenvedő vetemények biztosítása, esetleg máBodtermények bevezetése és a termelés változatosabbá tétele. Minden hozzáértő előtt világos do log, hogy az öntözés mibenlétének, fontosságának, de egyben nehézségei nek megismerése az első lépés, mely közelebb visz a megoldáshoz és csata éluiakarásunk jele az, hogy nem riadunk vissza az előttünk álló feladat nagyságától. Megállapítást nyert az is, hogy rajtunk múlott csupán, hogy eddigelé nálunk nem volt na gyobbszabásu öntözés, hanem geográfiái helyzetünkön, történelmi küzdelmeinken és azon, hogy még csak né hány évtizede fejeződött be a magyar Alföld ármentesitése és belvizeinek .rendezése, nem kívánható tehát, hogy ugrásszerűen térjen át a gazdálko dás a mocsárvilágból a legfejlettebb kultúrába. A szívesen hivatkozott külföldi ön töiések már évszázadok óta kényszerből, a természettel a kenyérért folytatott élet-halál harcból eredtek, holott nálunk századokon keresztül a föld csata arra volt jó, hogy a nyu gáti kultúráért és létünkért legyen A Tolnamegnel Gazdasági Egyesület APRÓ HIRDETÉSEI __________________ Ga zdaságok nzemanaaaal utján szerezhetők be: Olaj, benziz, gázolaj, traktorolaj, petroleum. — Mindennemű műtrágya, zsák es kötél ám, erő takarmányok, vetőmagvak, — csávázó és növényvédelmi szerek. GűzeKe- fis fűtési szén salgótarjáni kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület révén megrendelhető. Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. hol harcolnunk. Ebhez járult végül becsületes küzdelmünk jutalmául a reánk neheztditt trianoni helyzet, mely — a vizet illetőleg — termé szetes előnyeinktől végképpen megfosztott bennünket. Akik uhU úgy vélekednek, bogy hazánkban az ön tözéseknek előbb kellett volna meg vetni az alapját, biionyára elfelejtik, hogy az ősi öntözések nélkül az illető külfö di országok sivatagok lennének, mert ott hossiu hónapokon keresztül nincsen obő b öntösés nélkül az éh halál lenne az ur s az élet 09ak öntözéssel képselható el. Nálunk ez »z esetnem fordult elő. Mindenesetre biaonyos, hogy az öntözések előkészítése súlyos és nehéz feladatok egész sorozatát rakja a szakember vállaira. Alapigazságnak kell elismernüok mindenekelőtt azt, hogy a technikai végrehajtás jeles- sége még nem biztosítja az öntöaá sek sikerét, mert ehhez még agró kémiai, növénytermelési, közlekedési, pénzügyi és értékesítési tényeknek alapos ismerete, azok sikeres alkal mazása is szükséges, ami filadatot látszólagos egyszerűsége mellett nagyon íb bonyolulttá teszi. Meg kell vizsgálni az öntözendő földnek a vízzel szemben tanúsított magatartását, a talajokat osztályozni kell víztartó képesség, kapilláris víz emelő képesség szempontjából s ami szintén igen fontos, az alkalmazandó több trágyának minemüségét és meny- nyiségét. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal is, hogy az öntözésre berendezett gazdálkodás csak akkor életkép as, ha időszerű és a természetes előfeltételei megvannak. Be kell látnunk azt, hogy az öntözőcsatornák nem tűrik a gyakori birtokos változást, mert az öntözésben minden birtokos egyé nileg is aktiv tényezője azok fenn- tartásának és fejlődésének. A bir tokosváltozás az öntöző gazdálko dásban megrázkódtatást jelent s nem egyszer annak létét veszélyezteti. Az ármeotesitésnél ez nem fontos, ott a birtokos passzív szere pet játszik, a társulat birtokos változás esetén is fenntartja a töltést. Éppen a fentiek alapján különös jelentősége van az öntözésnek a telepítéssel kapcsolatban, mert itt az a remény kecsegtet, hogy az öntöző- csatornák melletti telepesek aktive gazdálkodnak, mert az öntözés az éghajlat szélsőségein átsegíti őket. Az i öntözésnél a kiabirtok terjedelme ki- | sebb lehet, mint Bzáraz gazdálkodású Bűrmorzsoifist vállal uradalom uí 500 q teljesítményű K a z a 1 i morzsolóval. Cim: a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnél. Hlndenffile uetűtnai Är rezhetÓ. PÉtlsó fis kűilfflűtrásya cos Szekszárdon, az egyesület révén, kiaebb tételekben is. Mindenféle MZtOSltÚSl Qgyúen, mint tfiz, jég, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. kisbirtoknál, feltéve a szakismeretet és a szorgalmas munkát s a kisbérietek sokasága adja meg an öntözé- aek legbintosabb támaszét. Nem lehet elhallgatni azt sem, hogy a gazda egyénisége döntő súllyal bir az öntöző gazdálkodásban. A gazda egyéniségén, hozzáértésén, szorgalmán, öntözési akarásán és ami a fö, takarékosságán fordul meg az öntözés sorsa. Bizonyos az is, hogy a jó öntézéa csak erősebb gazdaegyéniségektől várható, akik nem tartoznak a nincstelenek közé, vagy olyan egyénektől, kik az öntöaés belső beruházását saját kezük munkájával végzik el. Mivel a beruházás építési költsége holdanként 50 pengőtől 200 pengőig is változhat, o!osó kölosöo nyújtás indokolt, mert bankkölcsönnel a mai hitelviszonyok mellett a gazda számítását nem találja meg. Be kell végül látni azt is, hogy az öntözés nem úri időtöltés, hanem sok gonddal és körültekint téssel járó mélyreható munka, melyhez a mi népünk még nem is szokott hozzá s azt először meg kell tanulni. Hazai bolgárkertészeinktől kell példát vennünk, náluk az eredményt nemcsak a földre felhordott trágya, nem maga a viz teszi, hanem az egész népes családnak virradattól késő estig tartó munkája, szorgalma és igénytelen• sége. A viz, tragya, kapa, ásó, stb. csak mellékeszköze az odaadó munkának és élniakarásnak. Ezek és ehhez hasonló elgondolások, megállapítások, mint leszűrt elméleti ób gyakorlati igazságok töltötték ki a vizimérnökök kongresszusának vitaestéit. S midőn most ezeket e sorokban nagy vonásokban összegezni megkíséreltem, az érdeklődő gazdatársadalom láthatja, hogy a magyar mérnök, geológus, vegyész, botanikus és kÖBgazda együttes tudásának és munkájának gyümölcsét kívánja nyújtani a mezőgazdának, hogy verejtékeB munkája minél eredményesebb legyen. A nagy tiszamenti öntöző munkálatok első kapavágásával egy nagy harc indult meg a szárazság, a szegénység, a nyomor és a munkanélküliség ellen s e nagy küzdelemnek a vezérkarában az összes műszaki tudományok képviselői részt kérnek, résztvesinek b bizton hiszem, hogy a vizimérnökök vezénylete alatt megindult harcnak eredménye csak győ- zelem lehet s ez nem lehet más, mint a magyar gazda boldogulása. Molnár Sándor társulati igazgató-főmérnök, GAZDA HÍREK — Uj egészségügyi intézmények. A falusi közegésssegügy támogatására összeadott alapból a belügyminisztériumtól nyert értesítés szerint a si- montornyai uj egészségház létesítése és a decsi egészségháznak iskolafürdővel történő kibővítése 1 tszik biztosítottnak, de remélhető, hogy további segélyösszegek kiutalásával több óvoda napköziotthonuai lesz ki- bővithető, néhány uj egészségház létesülhet s egyes helyeken kör- és I-községi orvosi lakások épülhetnek.
