Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-05-07 / 37. szám

XX. évfolyam Szekszárd, 1938. május 7. (Szombat) 37. szám Of Rt TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sserkcoxtőseg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon azé m: 85 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlts 1*50 pengő. — A hirdetés egy SO minimale* széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, Állástkeresőknek 50 százalék kedvazmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyílt«* soronként 60 fillérbe kerül. Darányi Kálmán miniszterelnök a társadalmi és gazda­sági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája után nagyhatású be­szédben fejtette ki a kormány állás, pontját és óriási érdeklődés kisérte a miniszterelnök rendkívül határozott, tárgyilagos és bölcs megnyilatkozá­sát. £ kényes kérdést tárgyaló be­szédének minden mondatából a nem­iét elsőrendű érdekeinek a szolgálata csendült ki, érthető tehát az a ma­gával ragadó különös nagy hatás, amelyet kiváltott. Nemcsak a Nem­zeti Egység Párt tagjai, hanem ai ellenzéki képviselők közül is számo­sán azt a következtetést vonták le, hogy a kormányelnök a szőnyegen levő javaslattal szándékolt céljait el fogja érni és ezzel a közéletünkben, valamint társadalmi téren mutatkozó nyugtalanságnak elejét tudja venni. Hazánkban tehát tovább is meg- ingathatatlan marad a rend, a béke és a nyugalom. Erre pedig soha olyan nagy szükség nem volt, mint ma, amikor a nemzet valóban titáni erő­feszítéseket téve nagy lendülettel in­dult előre célkitűzéseinek megváló* sitására. Ehhez a munkához pedig a nemzet összes szellemi, fizikai és anyagi erőit is igénybe kell venni. A békeszerződések megalkotása óta eltelt idő alatt kitűnt, hogy a trianoni békeparancs legfőbb célját, a magyar faj gazdasági, szellemi és lelki ösezeroppantását nem érte el. Még a romok alól is felcsendült a magyar élet szava s mennyivel inkább zengheti a diadalmas élniakarás hang* ját a magyar nemzet most, amikor hozzákezdhet megfelelő anyagi, fizikai és szellemi eszközök birtokában jövője teljes megalapozásához. Első és legfőbb gondja Darányi­nak a földkérdés megoldása. A tele­pítés költségeinek a háromszorosára való emelésével a legnagyobb stiiü fejlődés útját szorgalmazza egy gyor­sabb Ütemű szociális cél érdekében. Ugyanezt a célt szolgálja az adó- és illetékhátralékokból eredő földek igénybevételének a lehetősége, vala­mint az is, hogy a nagy beruházási javaslat bizonyos esetekben lehetővé teszi a vagyonadónak földben való lerovását. A kishaszonbérletek meg­alakítása, kisbérié szövetkezetek lé­tesítése is elősegíti a népi erők szó- ciális és kulturális kibontakozását, amely hazánk újjáéledését jelenti. A kormány javaslatának egyéb részeivel szemben baloldalról izgatott vádak hangzottak el. A vádaskodók azonban elfeledik, hogy a nemzeti közösség szempontjából a törvény- hozásnak jogában áll minden olyan problémával foglalkozni, amelyet a szükség támaszt és amelyik időszerűvé vált. Már pedig ez az eset áll fenn, amikor Darányi javaslata a gazda* sági téren mutatkozó egyenlőtlenséget a társadalmi és gazdasági rend biz­tosítása érdekében normálisabb me­derbe kívánja terelni. Virág Ferenc megyéspüspök a vármegyében Mint már előzőén megírtuk, Virág Ferenc pécsi megyérpüspök május 1 én kezdte meg bérmakörutját vár* megyénkben. A főpásztor dr Erdélyi Gyula titkár kiséretében 30 án érke­zett az ujdombóvári vasútállomásra, ahol az espereskerületi papság élén Magyar Béla pápai kamarás Udvö zölte, mig a polgári hatóságok nevé­ben Kenézy László fŐBio'gabiró kö szöntötte. Gyönyörű, sainpompás diszfelvonu lás kisérte a püspököt az állomásról a dombóvári templomba, ahonnan rö* vid ájtatosság után meglátogatta a r. k. elemi és zárdái elemi iskolát, majd a plébániára ment át, ahol kül­döttségeket fogadott. Este a zárdái tanitónőképső intézet énekkara és a Futóházi Dalkör szerenádot adott a tiszteletére. Elsején Dombóváron 800, máso­dikén Ujdombóváron 300 gyerme­ket bérmált meg a főpáBztor, aki aatán a már köaölt rendben folytatja körútját. Tasnádi-Nagy András a NÉP országos elnöke Szekszárdon Tolna vármegye lakossága biao nyára a legnagyobb örömmel vesz tudomást arról a híradásunkról, hogy Tasnádi~Nagy Andrást, a NÉP országos elnökét a jövő hónap elején körünkben üdvözölhetjük. A Nemzeti Egység Párt tolnamegyei intéző bi­zottsága ugyanis e hó 2-án Szék szárdon megbeszélést tartott és ez al­kalommal megállapították a választó- kerületek pártválasztmányi és propa­ganda üléseinek sorrendjét. Az itt elhatározott programm sze­rint a vármegyei nagyválasztmány folyó hó 15-én tartotta volna ülését Szekszárdon. Most arról értesülünk, hogy ez a terv megváltozik, mert Tasnádi-Nagy András, nyug. államtitkár, a Nem* zeti Egység Párt országos elnöke azt az óhaját nyilvánította, hogy egy megyei választmányi, vagy nagy­gyűlés alkalmából szeretne Tolna vármegyébe ellátogatni, hogy itt fel­vehesse megyei pártszervezeteinkkel ‘ az összeköttetést és a közvetlen kap­csolatokat. Az országos elnök éB a vármegyei elnökség ennek megfe­lelően a látogatás időpontját pünkösd vasárnapjára, junius hó 6 ára állapi* tóttá meg. Ezen a napon tehát Tasnádi Nagy András részt fog venni a vármegyei nagyválasztmány ülésén és az azután következő vár­megyei nagygyűlésen. Vele együtt lesznek Szekszárdon a Nemzeti Egy­ség Párt vármegyei törvényhozói, sőt kívülük több országgyűlési kép­viselő látogatására is számíthatunk. A vármegyei nagygyűlés délelőtt 11 órakor kezdődik. Utána a Polgári Olvasókörben a vendégek részvéte­lével közebéd és szekszárdi bőr* kostoló lesz. Ennek a Nemzeti Egység Párt éle­tében nagyjelentőségű eseménynek a részleteiről és programmjáról később fogunk hirt adhatni. Régi szokások és erkölcsök egy színtiszta magyar faluban Bogyiszlónak a múlt századvégén 42 éven keresztül szerdahelyi Kés serü Lajos volt nagyon népszerű, nagytekintélyű, igen szeretett lelki­pásztora. Midőn 31 évvel ezelőtt 1907 ben meghalt, özvegye, nemes Gerenday Flóra visszaköltözött szü­lőhelyére Bölcskére családi házába és kis földjét, szőlőjét kezelte életé­nek 92*ik évében múlt bó 24-én be­következett haláláig. Férje népszerű Bégét talán csak az övé múlta felül s nemesszivüségéért, kedvességéért^ sokirányú jótékonykodásáért úgy Bo* gyiszlóo, mint Bölcskéo, sőt azoknak környékén is mindenki rajongva sze­rette. A nagyasszonyoknak, az igazi • pspnéknak mintaképe volt. Halála | előtt azt kivánta, hogy holttestét szállítsák Bogyiszlóra és elhalt férje mellé a családi sírboltba temessék. Ez Bogyiszló népének nagyon jól esett s ezt a maga módja és szo­kásai szerint ugyancsak ki is mu­tatta. Az elhaltat az egé'z község saját halottjának tekintette. Midőn kedden, múlt hó 26 án késő este a halottasbocsi harangzúgás közben megérkezett, a falu házainak ablakai és a templom ki voltak világítva. Az idősebb asszonyok a saját fekete- selyem rojtos kendőikkel beteritget- ték az urasztalát, a padsorokat, a karzatok párkányait stb. Midőn a gyászkocsi a temp’om elé érkezett, az elöljáróság vitéz Bencze Sándor bíróval és vitéz Miklós Lőrinc má- sodbiróval az élén fogadta a halot­tat és a Bölozkéről autókon, koosi* kon nagyszámban érkezett rokono* kát, kísérőket. Mielőtt a koporsót a templomba bevitték, vitéz Miklós Lórino mátod- biró a kézilámpákkal megvilágitott téren beszédet intézett a misztikus félhomályban ösazeaereglett falu né­péhez és körülbelül a következőket mondotta: „Bogyiszló népe most mélységes gyászban van. De a mély gyászba, a nagy szomorúságba megnyugvás és öröm is vegyül. Mert a mi nagy­asszonyunk, a mi jó anyánk, a mi védőangyalunk — habár osak a ko­porsóban — visszatért hozzánk, azt kivánta, hogy itt temessük el jó férje mellé. Ezt a kívánságát mi büszke* séggel fogadtuk és teljesíteni fogjuk. Ha még valaki nem tudja közttletek, hogy kik és milyenek az angyalok, az most megtudhatja. — ö angyal volt egész életében. — Ilyenek a többi angyalok is. — Az 6 angyali lelke, dicBŐ szelleme lebegjen fölöt­tetek továbbra is 1 Asszonyok 1 Lá­nyok I az ő nemes példáját kövessé­tek és emlékét apákról- fiakra át- azállva, az idők végéig megőrizzé­tek la E beszéd után a koporsót a temp­lomba bevivén és az urasztala előtt elhelyezvén, elborították a koszorúk és virágok özönével. — A zsúfolásig megtelt templomban az ősök régi szokása szerint egész éjjel »vir- rasztva« egy idős presbiter, Tóbi Bálint előmondásával, zsoltárokat, gyászdalokat énekeltek és felváltva a bibliából részleteket, valamint ver* seB búcsúztatókat olvastak fel, ame­lyekbe az elhunytnak érdemeit a verselő Tóbi Bálint ügyesen és meg­hatóan beleszőtte. Másnap, 27-én dél­előtt a koporsóhoz —- mint valami fejedelemasszonyéhoz — buosujárás* ként mentek. A temetési szertartás délután 2 órakor kezdődött a templomban. A mezei munkát délben abbanhagyták, a szántóföldekről, mezőkről haza- sereglettek, fekete gyászruhákba öl­töztek s a templomot és annak ud­varát zsúfolásig megtöltötték, — val- láskülönbség nélkül, — úgyhogy még a falu végén elég nagyszámban lakó görögkeleti valláeu teknővájó cigá­nyok is eljöttek. A gyülekezet és a dalárda énekei után Éurdg Béla foktői lelkészesperes méltatta köny- nyekig megható beszédben az el* hunytnak kiváló női erényeit. A te­metői menetet az elemi iskolák nö­vendékei nyitották meg. Mindegyik gyermek kezében orgonavirág volt. Kivonultak parancsnokaik vezetésé­vel a tűzoltók, leventék, az elöljáró* ság és presbitérium tagjai is. A ko­porsót vivő gyászkocsi körül fehér- ruhába öltözött léányok, mintegy hu* szonnégyen vitték a kocsira föl nem fért koszorúkat, virágokat. A temetőbe a falu apraja-nagyja I kiment s meghallgatta Kájel István { faddi és Gerenday Endre — az el- I hunyt unokaöccse — bogyiszlói lel* Egyes szám ára 12 ffillérs

Next

/
Thumbnails
Contents