Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-04-30 / 35. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 2 szekrényt 6 szállíttatta be a hiva­talba. Cziráky József postaaltisztnek Füsy altiaat panasskodott, hogy min* den aaabad idejét a főnök ssőlejében kell töltenie. Dely Ferenc, Csötönyi Jósaef és Idei István altisztek lényegtelen vallomása ntán Mészáros Jánoa ssekssárdi posta- ellenőr tanú kihallgatása követke- sett eantán. Elmondotta, hogy Mák- ray tanyájában ugyanolyan székeket látott, mint amilyenek a postáról hiányzanak. Ast is említette, hogy köstndomásn volt a postán, hogy altisstek dolgoztak a főnök szőlejében. Arra a kérdésre, hogy miért nem tették szóvá ezeket a dolgokat akkor mingyárt, Mészáros eképpen vála­szolt : — Ki akar és ki mer a főnökével szemben feljelentést tenni? Később pedig, mikor elment, nem akartok piszkálni az Ügyet. Kerecsényi Lajos házmester sze rint azért volt hichg a postán, mert a kazánt reggeli 5 óra helyett 2 érakor kellett vo'na befűteni. A koksz idegen helyen való tárolásának —- úgymond — az volt az oka, hogy a posta pincéjében nem volt elég férőholy. A kokszot az idegen fészer* bői még a fűtési idényben átszállít tották a postára, de hogy mely fű? varos volt a ssállitó és hogy mennyi volt a koksz, ast nem tudja. Tai gadta, hogy Makray szőlejében dol­gozott volna. Pálmai Miklós postaaltisat lényeg­telen vallomása után Pásztor Béla postatanácaos (Pécs), a Makray ellen inditott fegyelmi vizsgálat részleteiről beszélt és el­mondotta, hogy Makray kívánságára szigorú házkutatást tartottak a ta­nyában és a lakáson, azonban széke­ket nem találtak nála. J'óth Arthur postafófe(Ugyelő (Bu­dapest), a ssekssárdi postahivatal résiletes fűtési statisztikai adatait is­mertette, majd akként nyilatkozott, hogy a központi fűtőberendezést rend­ben falálta, ha a kazánt kellően meg­rakták, unnak jól kellett melegíteni, Zsigmond Mária budapesti posta- dijnok lényegtelen vallomását kö­vetően Füsi József volt postai altiszt val­lotta, hogy a kérdéses jégszekrényt ő vette át mint mozgópostáé, a posta- kisérőtől és elhelyezte a vasúti posta­kocsiban. A postakocsi sorszámára nem emlékszik. Ast vallotta, hogy líakrav szőlejében osak szabad ide­jében foglalatoskodott és hogy ezért 60 köteg rőasét és bort kapott, majd felemlítette, hogy Mihály és Vass Kálmán azt kérdezték tőle, tud-e adatokat Makray ellen. Vass Kál­mán a szembesítéskor erre a kijelen­tésre azt mondta Füsinek, hogy ha­zudik. Vendel Lajos pestafőellenőr Vass János altiszttől tudja, hogy idegen raktárban is van koksza a postának. Ez az altiszt mondotta, hogyha aszal intenének, nem lenne olyan hideg a hivatalban. Ha a kokszot abból a fészerből beszállították volna a posta pincéjébe — úgymond Vendel — akkor a szállítási díjnak nyomának kellene lennie a számadásokban. Ho­lott arra semmi adat sincsen, hogy ezért fizettek volna. Elmondotta, hogy ífakraytól azt az utasítást kapta, hogy a számadáson kivUli jégszek­rényt nem kell beiktatni és hogy Makray szőlejében ő is látott ugyan­olyan székeket, mint amilyenek a hivatalból hiányzanak. As altisztek heteken át voltak Makray szőlőjében foglalkoztatva és ez ellen psnasskod tak is. Fűzi egy alkalommal bőrig ásva jött meg a szőlőből, ahol Makray szakadó záporban trágyát hordatott vele. FUsi akkor tUdő- és mellhártya- gyu'ladást kapott és betegségért — Makrayt okolta. Hallotta, mikor dr Aldornak, aki a salakot meg akarta vásárolni, ast mondotta Makray, hogy a salak nem eladó. Ugyancsak fUl- tanúja volt annak is, mikor Makray az öcosének ast telefonálta Tolnára, hogy küld neki kokszot. Ha meg­felel, majd kttld még többet. Vass Kálmán postaellenőr vallotta, hogy Makray a székeket Horváth János raktárossal a női WC-be vi­tette és ott besáratta. ö is tud arról, hogy a féllábu Humot Makray az emeletre helyezte fal azért, mert írás­ban mert panaszkodoi a hidag ellen. A szőlőben ő is látott ugyanolyan székeket, mint amilyenek a postánál hiányzanak. Ha a szolgálatban hiány­zott valamely altiszt, — az mindig Makray szőlejében dolgozott. Tölgyesi István postaaltisst tudja, hogy FUsi, Besstercsei és Bóvári altisstek dolgoztak Makraynál. Beszterczei György poBtaaltisat vallotta, hogy úgyis mint belszolgá- latos, úgyis mint szabadnapos sok­szor dolgozott Makray szőlejében. Csapó Antal lényegtelen vallomása után Horvát János segédszolga elmon­dotta, hogy Makray parancsára 4 darab még ki sem csomagolt széket átvitt a főnöki lakás mellett volt női WC be, ahová azokat Makray elzárta. Hogy onnan hova lettek, nem tudja. Dr Koltay Géza postatiszt arról tett vallomást, hogy Makray az al­tiszteket a szőlejében hivatalos idő alatt dolgoztatta. FUsit többször már reggel kirendelte a hegyre és akkor FUsi helyett neki kellett a levélirá- nyitó munkát elvégezni. Füsit szembesítették dr Koltayval és Vass Kálmánnal, de ő megmaradt előző tagadása mellett. Vass Kálmán kijelentette, bogy a postától elbocsáj- tott és szabadságvesztésre is ítélt FUsi, hazudik. Hortobágyi György poBtaellenőr, leltárkezelő Horvát Jánostól tudja, hogy hova lettek a hiányzó székek, amelyekhez hasonlókat látott Makray szőlőjében. Imre Antal MÁV. gépkocsivezető, aki a fegyelmi vizsgálat során azt vallotta, hogyha ő az óralevélbe nem irta be, hogy Makray szemleutat végzett, akkor az utat nem is tette meg, vallomását most odamódositotta, hogy lehet, hogy est a tényt néhány­szor elfelejtette beirni. Hasonlóan vallott, Karika István és Józsa Bála autóbuszvezető, is. A tárgyalást ezekkel a vallomá­sokkal osütörtök este félbeszakították. Péntek reggel. Baky Istvánt, Hejczraan Mártont, Csapó Jenőt, Pálinkás Istvánt, Mol­nár Balázst, Fogarasy Józsefet, Titte Kálmánt, Titte Józsefet, Horvát Já­nost, Hradek Lajost, Simon Lászlót és Danyi Pétert hallgatta ki a tör­vényszék. Lényegesebb vallomást Hejczman tett, aki a koksarak- tározóhely tulajdonosának a feleségé­től hallotta, hogy Makray engedélyé­vel szabadon tüzelhetnek a kokszból. Csapó Janó Hradek bádogostól S akként értesült, hogy Makray az ő | háztartásában végzett iparos mun­kákért sem neki, sem más iparosnak nem fisetett. Fogarasy József vitéz Makraytól a város számára kért salakot, de kérését visszautasította azzal, hogy a salak a postának kell. Titte József akként vallott, hogy ő maga ajánlotta fel Makraynak, hogy a kokszot az ő fészerében rak­tározzák. Erre előbb Makray a pécsi postaigazgatóságtól kért engedélyt. A fészer szabadon állott és nem volt lezárható. Hradek Lajos bádogos, a fegyelmi vizsgálat során tett és Makrayt ter­helő vallomását visszavonta és azt mondotta, hogy végzett ugyan Mak­raynak apróbb magánmunkákat, de annak ellenértékét nem kérte, viszont Makray sem kérte arról a számlát. Úgy a vád, mint a védelem bizo nyitáskiegészitést kért, azonban est a bíróság nem engedélyezte. A vád- és védbeszéd után délután 4 órára halasztották el az ítélethir­detést, amely lapunk zártáig még nem történt meg. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Tavasz 7 Nem tudok semmit. Homlokom Most nem feszíti száz adat. C*ak fekszem s lustán álmodom A hamvas, uj lombok alatt. S nem érdekel, hogy sejtfalak S klorofil a lágy, zöld selyem . .. Aranyfoltokat szór a nap Az ágak közt s nem kérdezem Ibolyántúli, inneni Sugár vájjon mennyi lehet? De öntudatlanul, nini Kinyújtom halvány kezemet A fényért, mint a növények Mellettem és fejem kőrfll. Nem ember vagyok, csak élet, Efifr a sok millió közöl. S a tavasz szivére‘bújva Szívom fel uj erőimet A hős földből, mint csöpp, furcsa Testvéreim: a friss fövek. Rumi Erzsébet. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1938. évi április 24—26-i feljegyzé­seiből : Hőmérséklet: maximum: 17*0 C0 április 27-én, mizimnm : 4*5 C° április 24-én. Csapadék: eső 0*3 mm április 24-én. eső 2*4 mm április 26-án. eső 2*5 mm április 27-én. Összesen 5*2 mm. — A pécsi püspök tavaszi birna­lltja. Virág Ferenc pécsi megyés- püspök május elején az Eucharisztikus Kongresszus előtt elvégzi a dombóvári esperesi kerületben a kánoni látoga­tásokat és kiszolgáltatja a bérmálás szentségét. Tavaszi körútját a főpász­tor május 1-én kezdi és 9 én végzi. Es alkalommal Dombóvár, Ujdom- bóvár, Döbrököz, Kurd, Szakály, ^ Gyulaj, Kocsolya, Ssakcs és Nak plébániákat keresi fel a főpásztor aki junius 5 én, pünkösd vasárnap, ján reggel 8 órakor a pécsi plébá­niák híveit fogja megbérmálni szé­kesegyházában. — Doktorrá avat ás. A pécsi Erisé- bet Tndományegyetemen e hó 27 én a jogtudományok doktorává avatták Obermayer Andort, Obermayer And rás nyug. ssekszárdi állampénztári főnök fiát, aki középiskolai tanulmá­nyait a szekszárdi gimnáziumban kitűnő eredménnyel végezte. — A Vas Gereben Irodain! és Mű vészeli Kör hazafias működését foly­tatva, az legutóbb Sárszentlőrincen, Nagydorogon, Decsen, ócsényben, Bátaszéken, Dombóváron, Bonyhá- don, Pakson, Szekszárdon, Ujdom- bóváron tartott kulturestélyeket) me­lyek közül többre a „Magyar Kül­ügyi Társaság" is küldött egy egy országos nevű előadót. A Kör a tava­szi időszakban Dunaföldváron, Dom­bóváron, Tolnán és Simontornyán fog még kuíturestélyt rendezni. — DunafÖldvár katolikus sajtó- ünnepe. A ferences plébánia rende­zésében jól sikerült katolikus sajtó ünnep volt Dunaföldvárott. A község hatalmas kultúrtermét zsúfolásig meg­töltötte a katolikus hallgatóság. Be­vezetőül a Hiszekegyet a Katolikus Egylet vegyeskara adta elő Koudela Gyula igazgatótanitó vezérlésével, zongorán kisérte Radic3 Gyula kán- tortanitó. Utána P. Jugh Miklós fe­rences p’ebános lépett a pódiumra és bevezetóbeszédében rámutatott arra, hogy az aktiv katolicizmusnak a sorsa s ezzel a kenyérkérdés problémája is mennyire összefügg a tömeglélek problémájával. A tömegek megmoz­gatására a propagandavilág korsza­kában a sajtó a legnagyobb tényező. Galambos Margit tanítónő nagy ha­tással szavalta el sajtóversét. Utána Verseghy Nagy Károly törvh. bis. tag előadása következett. Krisztus evangéliuma — mondván -*-r bár kétezeréves, mégis mindenkor idő« szerű és minden helyen helyszerü. Az Ige örök, csak az igehirdetés módszerei változnak. Változnak az idők, változnak az emberek. A XX. század a szociális idők korszaka és nyugtalansággal van tele a levegő. Ai örök igazságok nem dűlnek meg, csak az emberek hol mellette, hol ellene lázadnak. Ma a lázadás kor­szakát érjük. Az emberlélek kialakí­tásában ma nagy sserepet játszik a betű, a sajtó. Éppen ezért a katoli- kumnak ma nélkülözhetetlen fegyver­társi a katolikus sajtó. — A főpap imáját a „Nabukodonozor" operából nagy hatással énekelte az énekkar, majd Mozart „Kis szerenád* vonós­négyesét Tálig János, Koudela Gyula, Kálmán Miklós, Kövis Gyula játszot­ták el nagy tudással. A zirószó el­hangzása után a katolikus közönség a pápai himnnsit énekelte el. — A közegészségügy támogatás*. A falusi közegészségügy támogatá­sára összeadott alapból a vármegye több községében létesíteni szándékolt egészségügyi intézmények költségei­nek részleges fedezésére zz alispán segélyek kiutalását kérte, a ebben az ügyben a főispánnal és a m. kir. tisztifőorvosaal ismételten megjelent a belügyminisztériumban a szükségei anyagi támogatások kiessköslése cél­jából. Eddig a zimontornyai uj egész- ségház létesítését, a decsi meglevő egészeégháinak iskolafürdővel történő kibővítését biztosította a belügy­minisztérium jelentős segélyösszeg nyújtásával, azonkívül kilátásba he­lyezte, hogy nagyobb segélyösszegek kiutalásával több órádénak napközi otthonnal való kibővítését, uj egéss­1938 április 30. Uradalmak figyelmébe! 808 Poros! szénsavas fakarmámimész minden mennyiségben raktárról kapható Singer Ifiktől" vai* és műszaki kereskedőnél, Szekszárdon.

Next

/
Thumbnails
Contents