Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-04-30 / 35. szám

XX. árfolyam. Szekszárd, 1938. 30. (Szombat) 35. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI fö TÁRSADALMI LAP '' Sxerkeaztfiség; te kiadóhivatal: Szekszárdi' Népbank épületében.'Telefonszám: 85 BigtlicUfl dl|i Efgisz évre 12 pengő" || félévre«. _ _6 pengő iu . feléidé szerkesztő: 54<,u' u'**< BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerddb és szombaton. BldflzsMst dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a t ser ke szí őséghez küldendők. Hirdetések érái i A legkisebb hirdetés dlfa'l'BO pengő. — Á hirdetés egy 60 mllUmélsr ■ • «edles hasábonmllllpélersoronként 10 fillér. a UÍV ■ Alléstkeresőknek 60 azéaalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyesett reklám-, ctlegyzést, családi hír, valamint a nylmér soronként 00 fillérbe kertll. Minőségi borok exportlehetősége A földmivelési mioiaster a minő­ségi hegyi borok exportját kivánja addig is előmoaditani legújabb intés kedésével, amíg ennek a kérdésnek átfogó gyökeres rendelése (ehetővé válik. A miniszter közbenjáráséra a borkereskedők egy csoportja vállal* kozott arra, hogy megkísérli a lebo ny öli tandó fxport céljaira Szekszár- don is a kor vásárlását. Természe- tesen csak szekszárdi hegyen termett elsőrendű borokról lehet sző- 4 bo• roknak kiváló zamqtuaknak és kellő exlrakttartalmuaknak kell lenniak. Alt, hogy melyik tótel vonható be az akcióba, egy kü ön erre a célra alakotott és Budapesten mAködó bi­zottság dönti el. Minden egyes tétel­ről külön-kUlön. Pinceszövetkezetünk agilis vezető­ségének sikerült zz akcióba bekap­csolódva megóvni a szekszárdi sző­lősgazdák érdekeit és lehetővé tette, bogy a borok már most, jó előre fel- zjáuihatók legyenek és aa egyes té­telek elbírálása azonnal megkezdőd­jék. A pinceszövetkezet igazgatósága felhivjá a szekszárdi bortermelőket, hogy azon boraikból, melyeket a íentjelzett célra alkalmasnak vélnek, vigyétek be egyelőre egy egy kisebb mintát a várpincébe. Azok ott elő­zetesen elbírálásra kerülnek és ha valamelyik tételnél fentforog a re­ménység arrs, hogy megfelelhet, a termelő felszólítást fog kapni 4 drb félliteres minta benyújtására. Ezeket a mintákat fogja a szövetkezet fel­küldött a Budapesten működő minő­sítő bizottságnak és szorgalmazni fogja, hogy azokat a tételeket, Ame­lyeket a bizottság alkalmasnak minő­sített, tényleg meg is' vásárolják export céljára. Mintát ások a bortermelők is be vihetnek, akik még nem tagjai a szövetkezetnek, de ha boruk alkal­masnak minősül és azt a szövetkezet elhelyezi, úgy természetesen le kell jegyezniük az előírt üzletrészeket. A fö'dmivelésügyi minisztériumnak ez an intézkedése örvendetes bizo­nyítéka annak a kiváló jóindulatnak, amellyel a kormány a történelmi bor­vidékek minden támogatást megér­demlő bortermelőiről gondoskodni kí­ván. A legutóbbi évek a külkeres­kedelmi vissonyok rosszabbodása foly­tán rendkívül kedvezőtlenek voltak Szekszárd és vidéke igen súlyos gon­dokkal küzdő bortermelőire is. Re méljük, hogy a kormány szerveinek sikerült a külföldi érdekeltségekkel olyan megállapodásokat kötni,' Ame­lyek alapján a bortermelés ismét hasznothajtó foglalkozás Ibbz és a szekszárdi bornak újból meglesz az a becsülete, amely régebben világhírt szerzett neki. Vitéz Makray Ferenc pöfe a törvényszék előtt Egy évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett Ssekszárdon és környékén, hogy Hum Mihály postasegédellenőr azzal vádolta meg vitéz Makray Fe. reno nyugalmazott budapesti posta- hivatali igazgatót, hogy szekszárdi postafőnök korában súlyos erkölcsi beszámítás alá eBÓ és a büntető tör­vénykönyvbe ütköző visszaéléseket követeti el. 1 Hum vádjai vitéz Makray ellen. Hum. szerint Makray az 1929. év­ben a szekszárdi postahivatal részére érkezett 5 waggon kokszot nem vi­tette be a maga teljes egészében a postapalota fűtőanyag raktárába, ha nem másfél ' waggonnyit égy szek­szárdi iparvállalat fészerében helye­zett el. Ennek a mennyiségnek a felhasználása tekíntetébeb bisonyos aggályokat is támasztott Makrayval szemben. Azt állította azután, hogy egy vasúti mosgópostakócsiban talált számadásonkivüli jégszekrényt, ame­lyet a vasútról a postára beszállítot­tak, a volt szekszárdi főnök rendel­kezéséből ismeretlen helyre vittek és hogy a postahivatal ssámára a selej­tezett bútorok pótlására érkezett 10 darab uj székből Makray qégypt el tüntetett. Azt is felemlítette, hogy Makray postaaltiszteket dolgoztatott a szőle­jében, a vasúti mozgóposta azemle- utakat nem tartottá ugyan meg, azon­ban fiktiv utazásaiért is felvette a napidijakat Ugyanúgy, mint ahogy est a postaautóbuszoknál is megtette. Bár a postaépület fütőkaiánjában ősz. szegyült salakot valaki meg akarta venni, ő eit aa ajánlatot vissaautasi- totta és a salakot kinostári költségen a saját saőlejébe fuvaroztatta. Azonkí­vül a saját hástartásában végzett ipa­rosmunkákat úgy tüntette fel, mintha azok a kincstárnak végzett munkák lettek volna és azok ellenértékét a kincstárral Siettette ki. Hum Mihály ezt a feljelentést meg- küldötte a kabinetirodának, az or­szágos vitézi BzéknOk, a honvédelmi, kereskedelmi és igaiságügyminiszté- riumnak, a posta- Vezérigazgatóságnak és a pécsi postaigazgatóságnak, Tolna vármegye főispánjának és alispánjá­nak, a szekssárdi helyőrségi parancs­nokságnak, a vármegyei Vitézi szék­kapitányságnak, Ssekssárd város pol­gármesterének és esekssárdi királyi ttgyésaségnek. Fegyelmi vizsgálat és b Öntető eljárás. A postaigazgatóság a beadvány alapján fegyelmi vizsgálatot indított vitéz Makray ellen él a lefolytatott vizsgálat adatait a szekszárdi királyi ügyészségnek is rendelkezésére bo­csátotta. Az ügyészség esen adatok nyomán, de meg á saját vizsgálatá- nak aa alapján is vádat emelt vitéz Makray ellen, mert alaposan gya­núsítható volt aszal, hogy nem tette meg azokat a mozgóposta szemle- ntakatj amelyekért napidijakat szá­molt el éB vett fel. A szekszárdi kir. törvényszék előtt lefolytatott tárgya­lás megnyugtató bizonyítékokat nem szolgáltatott éB ezért a tanács Mák* rayt a vád alól felmentette. A kir. Ugyéss a felmentő ítéletet megfeleb- beste, a felebbeaést a péosi kir. fő­ügyészség visszavonta, így hát aa ítélet jogerős lett. Rágalmazásl per Hum ellen. Vitéa Makray Ferenc a felmentő ítélet ntán hamis vád és hatóság előtti rágalmaiás miatt feljelentést tett Hum Mihály ellen és a vád képviseletét a felhatalmazás alapján indított bűn- perben a kit. ügyészség vállalta.’A szekssárdi törvényszék Wandl taná­csa a mnlt hó 23 án tartott ebben az ügyben első tárgyalást, mikor Hum Ferenc azt a kérelmet terjesz­tette elő, hogy a bíróság rendelje el a vád tárgyává tett összes állításokra a bizonyítást. Ezt a bíróság meg is engedte és a tárgyalás folytatását folyó hó 28 ra tűzte ki. Vjföz Makray Ferenc klhnllflatápa. A vádlott és a Bértett közel &0 tanú kihallgatását kérték és a tár­gyalás első napján elsőnek mint tanút — vitéz Makray Ferencet hall­gatták ki ebben aa ő sérelmére in­dult bflnperben. Elmondotta, bogy a koksa egy részét azért Vitette idegen fészerbe, mert az nem fért el a posta pincéjébe, tagadta/'hogy' á gazdát­lan jégszekrényt és a hiányzó szé­keket illetően ő intézkedett volna és hogy postai altiszteket bivatalois idő­ben a szőlejében foglalkoztatott,' Akik nála dolgoztak — úgymond —ások saolgálatmentes időben voltak ott és megkapták a munkájuk ellenértékét. Visszautasította azt ps állítást, mintha meg nem tett autóbusz ssemleutakért utiszámlákat állított volna ki, majd elmondta, hogy a salakot, amelyet a szőleje mellett lévő városi Szemét­lerakó területre szokták kifavaroa- tatni, egy alkalommal a szőlejébe vi­tette ki. Tagadta végül,' hogy a postakincstárnak benyújtott szám­lákba rejtette volna el a neki dol­gozó iparosok követeléseit. Tanúkihallgatások. Az első tanú Magyar Pál MAY műszaki segédtiszt, a MÁVAUT szek­szárdi autóbusz garázsának a veze­tője volt, Elmondotta, hogy azelőtt a postaautóbu^züzem vezetője volt. Nem tud arról, hogy Makray meg nem tett ssemleutakról utiszámlákat terjesztett volna elő. Elmondotta, hogy zz 1929. évben a garázs bizonyos I mennyiségű kokszot kapott az idegen Igxfil azám ára 12 fillér» fészerben elraktározott fűtőanyagból, amelyet egyébként a garázsban isle lehetett Tóiba rakni, volt ott árra elég hely. Guörky Imre MÁVAUT gépkocsi vezető azt vallotta, hogy vine, mint postaautóbuszvezetővel többször alá­íratott valami írást Makray, azón- ban nem tuja, hogy ezeket az Íráso­kat felhasználta-e utiszámlámeUék- leteknek. Nagy Béla postaellenőr tudott ar­ról, hogy az 19291' évben érkezett 5 waggon kokszból másfél waggont idegen helyen raktak le. Azon a té- len nagyon' hideg volt a hivatalban és a tisztviselők azt mondták, hogy ez azért van, mert a Bzóban forgó másfél waggon kokszot nem használ­ják fel fűtésre. Elmondotté, hogy a mosgópOBta jégszekrényét beszillitot- tik a postahivatal raktárába, ahol két hátig volt. Hogy onnán hová lett, nem tudja. Azt is felemlítette, hogy Makray szőlejében látott olyan tipusu székeket, mint amityeneíc a postánál hiányzanak. Tudja, hogy Füsi postaaltisst hivatalos ideje alatt többször dolgozott Makray szőlejé­ben. A posta salakját dr Aidór ügy­véd meg akarta vásárolni — vallja Nagy Béla — vitéz Makray azonban azt felelte, hogy nem eladd. A kok­szot bem kellett volna idegen helyen elhelyezni — folytatta tovább a tanú -— mert arra lett volna hely a pos­tán és a garázsban egyaránt. Tudja, hogy Kerécséhyl altiszt, aki a posta házmestere íb volt, többször dolgozott a főnök szőlejében, sőt egy alkalom­mal el kellett kísérőié Tolnára egy kocsit is, amelyen Makray bori és kokszot küldött a fivérének. Mak­ray nak erre vonatkozó telefonttzeúe- tét személyesen, közvetlenül hallotta. Ha valaki fázik, menjen az emeletre. Székelyi Ferenc poBtaellenőr hal­lotta, hogy az úgynevezett belsiolgá- latosok, akiknek a poBtán 'kellett volna lennlök, ’ Makray szőlejében dolgoztak. Elmondotta, hogy az 1929 év Telén rosszul fűtöttek a postán, mindenki fázott, a tisztviselők nem­csak hogy télikabátbsn' dolgoztak, hanem lábukat pokrócokkal is kény­telenek voltak betakarni. Mikor Mak­ray ai emiatt kitört elégedetlenséget észrevette, ivet köröztetett, hogymin­denki írja be, fásik e vagy sem. Hum azt írté, hogy fázik. Makray ezeket mondotta neki: — Ha ibaga fásik, majd beosztom oda, ahol melegebb vau. Ezentúl az emeleten, a távírdánál fog szolgálatót tenüfc"0 " " '• l,: A féllábu hadirokkant Humot ba- osztotta a távírdához, hogy az zz emeletre legyen kénytelen felván- szóVogni.' ’r 1 W1 irt Diczenty Ernő postaellenőr azt vallotta, hogy senki se merte ai iVre ráírni, hogy fűtetlen a hivatal^ mert félt a következményektől. Mernyey József mosgópostás el­mondta, hogy a ssóbanforgó jég-

Next

/
Thumbnails
Contents