Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-04-27 / 34. szám
XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. április 27. (Szerda) 34. szám— TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TiPSAnATJWI LAP Szerkesztőség 4» kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 Pelslőa szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre Előfizetési difi _ 12 pengő || Félévre__ _ _ 6 pengő A lap megjelenik minden szerdán éa szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait X legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 ralltliséte. átélés hasábon mllllraélersoronként 10 filler. Állást keresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eltegyzéal, családi hír, valamim a nylhtér toronként 60 fillérbe kertit. Az alispánt Jelentés Vármegyénk törvényhatósági bi- ■ottsága a folyó hó 30 in megtartandó tavasai rendes közgyűléséhez terjedelmes jelentési intézett Ssongott Edvin alispán an elózó közgyűlés óta lefolyt idősnak eseményeiről. Minden ekelőtt megemlékezik arról, hogy » kormányzó an Országos Központi Hitelszövetkezet négy évtizedes fennállásának évfordnlója alkalmából kitüntette lapunk alapítóját és kösel két évtizeden keresztül főszer- kesstőjét Schneider Jánost, a Szekszárdi Népbank Ssövetkeset vezér- igazgatóját. Dr Schandl Károly m. kir. titkos tanácsos jelenlétében ünnepélyes közgyűlésen történt — úgymond ez alispán — a legmagasabb kitüntetés átnyujtisa. Örömmel töli el a legfel BÓbb kegy megnyilvánulása, mert Schneider János munkás tagja a vármegye törvényhatóságának, aki a vármegye gazdasági feladatainak előbbrevitelóben szaktudásával, lelki ismeretes üzleti felfogásával mindig tevékenyen kivette a résiét. Felemlíti azután, hogy az államfő dr Sztanó Sándornak, a szekszárdi Horthy MiklÓB-közkórház nyugalmazott osztályos főorvosának a m. kir. egészségügyi tanácsosi címet adó* mányozta. Ismerteti azután a jelentés a kormánynak az általános közjóiétól előmozdítani hivatott társadalompolitikái intézkedéseit, ámélyek közt első helyen áll a törvényhatósági közjóléti klap és kösjóléti bizottság létesítése, melynek célkitűzéseire és feladataira is rátiligit az alispán. Örvendetesen említi meg, hogy a belügyminiszter egyes községekben, ahol a normállétszám az Ügymenet ellátására nem mutatkozott elégségesnek, állandó jellegű kisegítő munkaerők alkalmazására nyújt kilátást ós hogy a földmivelósi minisztérium Bo- gyiszló községben messzevidéki szükségletét kielégíteni Hivatott paprikamalom létesítésére engedélyt adott. Besiámol csatád a közbiztonság és a kösrend megóvásáról és a tüzren- désiet, valamint á légoltaíom modern átszervezéséről, a vármegyei ós kös- ségi háztartások helyzetéről, a községi számadásokról, továbbá a vármegyei alapok állásáról és a testnevelésről. Igen kimerítő a jelentésnek a közegészségügyet illető része, mely bősz- szasan foglalkozik a szekszárdi Horthy Miklós kórház melegtermeló (meleg- vízszolgáltató ős fűtő) berendezésének halaszthatatlanul szükséges modernizálásáról és az ezen ügyben tett intézkedésekről. Az elmúlt időszak közegészségügyi állapotának ismertetése után rátér az alispán a fertőzőbetegségek megelőzését célzó si keres munkára, az egészséges ivóvíz problémájának megoldására, majd egészségügyi vonatkozású statisztikai adatokat közöl és megemlíti, hogy Simon tornyán a Bőripari és kereskedelmi rt. Fried Bernát és fiai vál« lalat munkásainak gyermekei részére követésre méltó áldozatkéssséggel napközi otthont iétesitett, amely január hó 19-én nyílott meg. A mezőgazdaság állásának ismertetése Borán Örömmel közli azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket vármegyénk a budapesti tenyészállat- vásáron elért, majd felemlíti, bogy a gazdasági tanfolyamok és sorozatos előadások, amelyeket a tói folyamán a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség, a palánki m. kir. Gazdasági Szakiskola, valamint az Alsó- dunántuli Mezőgazdasági Kamara és az Alsódunántuli Ssarvasmarhate- nyésztő Egyesületek Szövetsége rendezett, igen látogatottak voltak és a tanfolyamon résztvevők feltűnően szép előmenetelről adtak tanúságot a vizsgák alkalmával. Ezen tanfolyamok fényes eredményei s ason tény, hogy azok az önálló gasdák, akik ezeken a tanfolyamokon résztvettek, a tanultakat saját kisgazdaságaikban érvényre is juttatják, indokolttá tették azt, hogy a m> kir. földmivelésUgyi miniaater ur Őexcellenciájánál ezen tanfolyamok szaporítását a jövő tél folyamára javasolja. Végül e-tárgynál megemlíti, hogy Tolna i^fcme- gyének á vármegyei állattenyésztési alapról alkotott szabályrendeletét a m. kir. földinivelésügyi miniszter jóváhagyta ób május hó 9-én fog életbe lépni. Az állategészségügy és a közutak állapotának, építésének, fenntartásé nak részletes ismertetése után a tanügyről szóló fejezetéből tudjuk meg, hogy gróf Apponyi Károlyná pálfai, báró Kornfeld Móricné felsőiregi, özv. Kunffy Károlyné fácánkerti, özv. Fried Pálné simontornyai lakosok, Illés Imre kajmádpusztai földbirtokos, a Salgótarjáni Kőszénbányatársulat nagymányoki bányaigazgatósága, Szekszárd megyei város kösönsége, a simontornyai Fried-féle bőrgyár igazgatósága s több vallásos és közjótékonysági egyesület juttatott nagyobb értékű ruhaneműt és szeretet- adományt lakóhelyeik szegény iskolásgyermekeinek. Örvendetes, hogy az iskolai egéBiségügy általában kielégítő volt s a „Zöld Kérésit0 intézmény mindinkább értékesebben működik közre az ifjúság egészség- ügyi gondolásában. Nagyszerű eredményeket mutathat fel az iakolán- kivttli népművelés is. Fájdalommal említi meg a jelentés végén az alispán, hogy talán nem volt még olyan időszak, melyben az örök elmúlás annyi áldozatot követelt volna a vármegye törvényhatósági bisottsági tagjai, aktív és nyugalmazott tisztviselői kösül, mint az elmúlt pár hónap. Gyönyörű szavakkal emlékezett meg dr Haidekker Béla tb. fŐBioIgabiró, a kösponti járás ssolgabirája haláláról, — Létay Gyula nyugalmazott m. kir. főerdó- tanácsos, Tolna vármegye volt kir. erdőfelügyelő elhuoytáról, — a haló poraiban Saeksaárdra viasiakivánko- ■ott dr Éry Márton nyugalmaiott alispán, örökös törvényhatósági bizottsági tag és Szekszárd m. város disz polgárának pályafutásáról és érdemeiről, — a tragikus baleset folytán elhunyt kitűnő tiszti főügyész dr órffy Gyula korai elmúlásáról, — Sörös Józsefnek, a tamási járás nyu galmazott főszolgabírójának haláláról. — A vármegye Zombán elhunyt kiváló fiinak báró Wimmersperg Frigyes dr m. kir. titkos tanáosos, nyu- galmaiott államtitkár, tolnamegyei földbirtokos és törvényhatósági tag, további Heisler Jakab törvényhatósági bizottsági tag és Jártas Erzsébet nyug. vármegyei irodatisst he- | táláról. A nacionalizmus diadala Ásóknak, akik még mindig hittek abban, hogy a nagy európai válság csak az internacionalizmus diadalra jutásával oldható meg, egy kosmo- polita ideológiával, ásottnak intő példa volt Ausztria csatlakozása arra, itt az utolsó óra elveik ős felfogásaik átértékelésére. Hogy ilyen gyökeres átértékelés karaktergyengeséget jelent- e, talán határozott nem-mel válaszolhatnánk. Amikor olyan komoly érték és elmélyedt történettudós, mint Hóman Bálint ismeri be. hogy ások, akik az úgynevezett békeévek közjogi csete-patői között éltek, nem gondolhattak azokra a nagy ismeretlen problémákra és uj nagy történelmi abssurdumokra és egyéb lehetőségekre, amelyek a háborús évek utáni évek kríziseiben forrottak ki. A háború előtti évek óriási társadalomtudományi és történetfilosófiai irodalmának kétségkívül voltak zseniális agyVélői, de voltak ezeknek az agyvelőknek ugyanilyen zseniális tévedéseik is. Ilyen zseniális tévedés volt az, hogy Európa népei beleeső rithatók az internacionalizmus kalodájába. Hogy ezen a nagy európai térképen egyszerűen elkenhetők határok, nemzetek, népek, fájok, mint egy nagy palettán a festék, az egyenlőség, a Bsent szürkeségnek és egyformaságnak társadalomtudományilag megalapozott hitével. Hát ez e hit dőlt meg Ausztria csatlakozásával. Nem azért, mintha ez a csatlakozás az egész európai dráma végső kifejtését és befejezését jelentené és a naoionalismus végleges diadalát, sót éppen ellenkezőleg, be- fejezetlenségét jelenti a küzdelemnek, hanem azért dőlt meg ez a hit, mert a szinte elhanyagolható materiális gyarspodáson felül e nacionalizmus oly eszmei és gondolati gyarapodást és megerősödést kapott, amely annak végső diadalát immár kétségessé nem teheti. Hiszen csak elég utalni arra, hogy a nacionalista gondolat nemcsak dinamikailag erősödött, hogy hatótávolsága kitolódott azáltal, hogy az osztrák ssigettfőt is vezetővé tette, hanem a valóságnak uj és uj krízis- pontjait teremtette meg. Statikailag is a lehetőségeknek égésién uj sorozatait nyitotta meg előttünk. Nálunk esek a lehetőségek — itt a Danavölgyében — egysaeriben a drámai megoldások ezer eshetőségeit I nyújtják. Reánk — magyarokra nézve | — oly boldog lehetőségeket, amelyekről már-már leszoktunk, hogy ilyen lehetőségek a mi egünkön is tündökölhessenek. A „sUltgalamb irreden- tismus0 illasiójából egyszeriben szinte a kardunkhoz kaptunk. Amikor a magyar bölcsesség a keleti uj Biaánc helyett a nyugati ttj Rómát Válasatotta, bebiionyitotta ast, hogy eat a bölcsességet, est a szent, istváni örökséget nem kótyavetyélte el egykönnyen aa internacionalista népek isibváBárjain. Pedig sokszor volt számára rejtelmes és fájdalmas aa élét, sokszor elkeseredett a régi dicsőségén, sokszor élt illúziókban z játszott el a délibábok osalóka képein, soksaor fojtották el nagy felhorkanásait, lázadásait, törték ketté tágjait, hitét, amíg a földarabolt teltéből kisarjadsik most egy uj élet, uj magyar lehetősége. Keyserling mondja: „Alapvető kérdés nem aa, hogy milyen módon értem a világot, hogy milyen mélyen értem üteg ast.0 Hozzátehetjük ast, hogy a mély értelem mellett él-e aa az ősi ösztön, amelynek sugallatából nem tud mássá lenni, mint „hó fia fajának0. És a magyarság ai uj ezer év eme fordulóján — most már láthatjuk — mélyére látott Európa emea uj eaersaövődményes krízisének iz, mert nemcsak aa ő szűk kis világát nézte, hanem a jósán, tiszta lelkek nyugalmival együtt tudta látni aa egészet. Aa itt töltött ezer év alatt mást sem tett, mint védte fajiságát, védte hazáját, fajiságának fészkét s hogy most nem illúziókért harcolt, biaonyiték arra a bekövetkező uj reneszánsza a magyarságnak. A nagy „humánum0 — valljuk be — megbukott. Nem aaért, mintha nem igasolná aat az Általános emberi morál és nem igazolná azt a keresztény felfogás, hanem asért, mert az emberi küzdés még soha nyugvópontra nem jutott ós soha nem is fog jutni s igy a humanizmusnak mindig is volt ós mindig is lese egy meghatározott aártsága a fajiságon belül. Es asonban természetesen bem zárja ki a humánumot a fajiságon túl is, amennyiben ea a humánum a faji kollektivitást szolgáló célkitűzések mellett még racionálisan megvalósítható. Ilyen elgondolásokból kiindulva és ilyen Bsempontból tekintve aa úgynevezett „zsidó-javaslat0 is kel), hogy megnyugvást keltsen és ne váltson Egyes szám ára 12 fillér.
