Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-04-23 / 33. szám
XX. évfolyam Szekszárd, 1938. április 23. (Szombat) 33. szám Szerkesztőség te kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BláflzcUsI dt|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_____ _ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap meg|elenik minden szerdán te szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés cgv 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fi fi ér, Állástkeresáknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám*, ellegyzésl, családi hír, valamint a nylittér soronként 60 fillérbe kerül. A NÉP országos elnöki beköszöntője Tasnádi Nagy András, a Nemzeti Egység Pártja orsságos elnöke most küldte ssét körlevelét a párt ösBzes vidéki szerveieteihei. „Komoly politikai időkben, — írja többek kösött elnöki beköszöntőjé- ben — nagyjelentőségű közjogi és gazdasági törvények tárgyalása köz ben vállaltam el pártunk bizalmából zz országos elnöki tisztséget. Nehéz a feladat, amit magamra vállaltam, úgy érzem azonban, hogy akkor, amikor a kormány ée a Nemzeti Egység Pártja teljes erejének megfeszítésével a nemzet Borsának és elsősorban a nemzeti társadalom támogatására leginkább rászoruló rétegek helyzetének javításán fáradozik, belső megerősödésünket és súlyúnkat kifelé igyekszik szolgálni, mindenkinek kötelessége, hogy arra a helyre álljon, ahova a bizalom szólította.“ „Eszmeáramlatok korát éljük — írja körlevelében. Érthető tehát, hogy most, amikor keresztény népmilliók gazdasági és szociális felemeléséről van szó, ezek a hatalmas társadalmi rétegek könnyen félrevezetbetők. A Nemzeti Egység táborának tehát, amely komolyan megalapozott, meg nem alkuvá, keresztény, jobb oldali politikai programm alapján áll, kötelessége elsősorban kellő felvilágosító munkával megóvni és megvédeni ezeket a tömegeket attól, hogy komolytalan politikai kísérleteknek és kalandoknak áldozatává essenek. Ezért szervezetünk munkájának a pártpolitikai célokon jóval tulemelkedó, nemzeti értéke van Ezután az ország bel- és külpolitikai, valamint gazdasági helyzetét tárgyalja a körlevél, amelynek keretében kiemeli a miniszterelnök március 5-i győri beszédének országos jelentőségét, részletesen foglalkozik a beszédben érintett nagyhorderejű kérdésekkel és különösen a bejelentett egymilliárdos bernházási programm eéljait ismerteti. „A kormány minden eddiginél naggobbszabásu beruházási terve a maga mély, szociális irányelveivel — fejezi be Tasnádi Nagy András országos körlevelét — letagadhatatlan bizonyítéka annak, hogy a kormány és a Nemzeti Egység Pártja féltő -és aggódó szeretettel és gondoskodással harcol a nép millióinak boldogulásáért és jobb jövőjéért. Lehetetlen, hogy azok a milliók, akiknek érdekeit szolgálja ez a harc, szívvel-lélek kel ne csatlakozzanak a Nemzeti Egység mozgalmához, amelynek nemes céljai közül is messze kiemelkedik az a szándék, hogy az országnak minél több gaidaságilag alátámasztott, szociálisan istápolt és óiért megelégedett magyar embere legyen.“ Tolna vármegye küzdelmes évei a torok hódoltság után Irta: dr Hadnagy Albert, vm. főlevéltáros. (Folytatás és vége.) A vármegye az uralkodóhoz intézett, az 1714, év körüli időből szár mázó feliratában ismételten megkísérelte a terhek könnyítését a megyei állapotoknak őszinte feltárása és előadása utján. Csekélyek és a többi megyékhez képest nyomorultak a mi erőink, panaszolja a vármegye. Any nyira elpusztult a vármegyénk, hogy 5—6 nagy magyar mérföld távolságra is alig lehet találni egy-egy szegény, 7—8 lakossal bíró falucskát. Ez nem ok nélkül történt igy, mert hiszen alig kezdett njból benépesedni a vármegye s lakosainak máris teherbíró képességével arányban nem álló terheket kellett elviselnie. Eaelőtt 75 tehetős falunk volt, most pedig csak 36 szegény és elhagyatott faluból áll a vármegye. A nagy terhek miatt az njonnan jött telepesek is kénytelenek a vármegyét elhagyni. A megyén átvonuló 11 regimentnek annyi tartást, fnvart és kézierőt tartozunk kiszolgáltatni, hogy a nép még vetni sem ér reá a maga számára. Olyan nagy a teher a nép vállain, hogy teheneit és még a 2 éven alóli állatait is kénytelen — előfogatba adni, ahol ezeknek az állatoknak el kell pnsztnlniok. Képtelenek, vagyunk 3 század katonaságot mindezeken felül még állandóan eltartani. A lakosságnak több mint a fele, 39 község elnéptelenedett, elvándoroltak részben a Szerémségbe, részben Szlavóniába és ha a porták számát nem csökkentik legalább a felére, ngy a kivándorolt lakosságot az itt maradtak is követni fogják, —■ panaszolja tovább a vármegye. Az elpusztult, illetve elnéptelenedett 39 fain névsora a közetkezó: Dnnaszentgyörgy, Janya, Döbrököz, Uj Palánk, Nyámád, Závod, Mucsi, Mekónyes, Tengőd, Qrábóo, Sárpilis, Győré, Köblény, Ráchagymás, Berekalja, Dömörkupu, Szarvasd, Jovánca, Majsa, Györköny, Paksnak rác része, Kéty, Harc, Kakaed, Oiora rác része, Regöly, Nyilas, Bak, Dal- mand, Tamási rác része, Kocsolz, Pogány!, Nána, Varsád, Gyönk, Kötesd, Szerdabely, Bonyhád, Földvár rác része, Pnsztapél, Pálfalva, Tolna rác része. Ezeknek a falvaknak az elpusztulása, illetve elnéptelenedése az 1703—1711. évekre tehető, tehát a kuruc* labano küzdelmeknek volt a következménye. Ezek a falvak Simontornyával együtt több mint 18.000 forintot adóztak. A vármegye anyagi javainak pusztulására ezenkívül jellemző még az is, hogy példán! Simontornya azelőtt egymaga 3000 forintot adózott, most pedig adója 150 forint, — alig több mint T a k á e s János szekszárdi, középszerű gazdának az adója. Takács János, a középszerű gazda az évi 124 frt 50 kr adóját a következő gazdasági ereje után tartozott megfizetni : Személye után fizetett __ __ __ 4 frt 50 kr t 2 fia „ „ __ __ __2 n — 19 3 lova „ „ __ __ __ __ ^m mm 9 99 30 99 2 csikó „ „ __ ___ __ __ __ 3 I) 30 1 9 6 ökör „ „ __ __ __ __ __ 27 » — 1 9 4 tehén „ n __ __ __ __ 14 n — 9 9 3 borja „ „ __ __ __ mm^m 4 n 80 99 10 db 1 éves sertés ntán fizetett 2 n 50 99 16 „ juh éB kecske „ n __ 11 9 9 20 99 10 , 1 éves juh és kecske után fizetett 3 n — 99 12 kaB méh után fizetett __ __ __ 3 n —— 9 9 25 oseber bor ntán fizetett __ 15 n — 99 25 köböl őszi gabona ntán fizetett __ __ 15 9 9 — 99 12 n köles, alakor és árpa ntán fizetett 3 n — 99 A vármegye az adózó lakosságának 1714. évi csekély teherbíró képességét az alábbi kimutatásban tárta az uralkodó elé : A gazdák száma __ __ _______ 66 4, adózik egyenként 4 frt 50 kr t Nőtlen gyermekek és testv. száma 100, » 0 1 99 50 0 ösvegyek száma __ __ __ __ 10 9, 0 0 l 99 — 0 Zsellérek „ __ __ __ __ 70 , 99 99 1 99 50 0 Lovak „ __ __ __ __ 55 2, 99 ■ 3 99 10 0 Csikók „ __ __ __ __ 47 , 99 99 1 99 65 0 Ökrök „ __ __ __ __ 92 3, 99 99 4 99 50 n Tehenek „ __ __ __ __ 84 2, 99 99 3 99 50 19 Borjuk „ _____ 417, 99 99 1 99 60 99 Sertések „ __ __ __ _ 84 1, 99 99 — 99 50 99 „ 1 évesek Bzama __ __ 65 6, 19 99 — 99 25 99 Juhok és kecskék „ __ __ 74 7, 99 99 — 99 70 99 „ n „ 1 évesek száma 208, 99 99 — 99 30 99 Méhkasok száma __ ____________ 94 3, 99 99 — 99 25 19 Bortermés 1364 */* cseber __ __ 99 99 — 99 60 99 őszi gabona 1556 */, köböl __ __ 99 99 — 99 30 99 Árpa, köles és zab alakor 1977 1jt 99 19 — 99 25 99 Eazel az egyedül sdózó népesség- gél és gazdasági erővel 2—3 század katonaságot állandóan eltartani, — 10—11 regiment átvonuló katonaságnak szállást, élelmet, favart éA takarmányt adni és mindezeken felül még zz exoesausokat is elviaelni valóban nem lehetett volna emberi feladat az annyi szenvedésen átvészelt, és gazdasági erejében sokszorosan megtizedelt magyar nép számára. A megyének a telepítések következtében lássa mértékben gyarapodó in lakossága egyelőre a terhek viselése szempontjából alig jöhetett számításba. A települők, de földesnraik különösen eleve gondoskodtak arról, hogy a porcióaás alól néhány esztendeig mentesek legyenek. A vármegye megkísérelte agyán, hogy az adóterhek egy részét az njonnan letelepttltekre áthárítsa, de földesnraik a legtöbb esetben mentesítették őket a terhek viselése alól. Az adóteher nagy részét ilyeténképpen a török hódoltságot éB a kuruc labanc időket átvészelt őslakosságnak, a magyar faja jobbágyságnak kellett hosszú időn át megfizetnie. Különösen igy történt ez a német nemzetiségű települők jz- vára, akik a legtöbb esetben 3—6 évi adómentességet élveztek, mig a magyar települők ezzel szemben a legtöbbször semmi, de legfeljebb 3 évi szabadságot kaptak. A török aralom hazánkban a karlócai békekötéssel véget ért. A hódoltság azonban megmaradt, csak a szinek és az árnyalatok változtak meg. Toloa vármegye történelmének ez a részletképe is egyik bizonysága annak a szomorú történeti ténynek, hogy a magyar faj számára egy nj honfoglalás lehetősége a török nralom megszűntével nem következett be. Magyar fajtánk és magyar hazánk életfáját a Kelet nspja sohasem melengette, a Nyugat napja pedig mindig árnyékban tartotta. Pefflttósial szemlnűrlum Folyó hó 20-án tartotta a szekszárdi körzet az évenként esedékes pedagógiai szemináriumot, melyen megjelentek: dr Balassa Brúnó tankerületi kir. főigazgató, Ssongott Ed- vin alispán, Kiás Lajos apátpiebános, felsőházi tag, vitéz Vendel litván polgármester, Polgár István főszolgabíró, dr Imre Károly tanügyi titkár, dr Balog László tanügyi fogalmazó és sokan mások. Dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. taofeíUgyelő nyitotta meg a szemináriumot, majd dr Ballassa Brúnó főigazgató nagyhatású beszédben fejtegette, hogy az ő szivéhez a népoktatás Ügye áll legköse- lebb: a gyermek és a tanító. Melegen emlékezett meg a tanító hazafias ea erkölcsi érzésekkel telített munkájáról. Utána dr Kelemen József m. kir. tiszti orvos tartott előadást „Mit tehet az iskola és a tanító a gyermek egészségének megóvásáért“ címmel. Gimesi József bátaszéki taCgyes szám ára 12 fillér.
