Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-04-23 / 33. szám

XX. évfolyam Szekszárd, 1938. április 23. (Szombat) 33. szám Szerkesztőség te kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 BláflzcUsI dt|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_____ _ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap meg|elenik minden szerdán te szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*80 pengő. — A hirdetés cgv 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fi fi ér, Állástkeresáknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám*, ellegyzésl, családi hír, valamint a nylittér soronként 60 fillérbe kerül. A NÉP országos elnöki beköszöntője Tasnádi Nagy András, a Nemzeti Egység Pártja orsságos elnöke most küldte ssét körlevelét a párt ösBzes vidéki szerveieteihei. „Komoly politikai időkben, — írja többek kösött elnöki beköszöntőjé- ben — nagyjelentőségű közjogi és gazdasági törvények tárgyalása köz ben vállaltam el pártunk bizalmából zz országos elnöki tisztséget. Nehéz a feladat, amit magamra vállaltam, úgy érzem azonban, hogy akkor, amikor a kormány ée a Nem­zeti Egység Pártja teljes erejének megfeszítésével a nemzet Borsának és elsősorban a nemzeti társadalom tá­mogatására leginkább rászoruló réte­gek helyzetének javításán fáradozik, belső megerősödésünket és súlyúnkat kifelé igyekszik szolgálni, mindenki­nek kötelessége, hogy arra a helyre álljon, ahova a bizalom szólította.“ „Eszmeáramlatok korát éljük — írja körlevelében. Érthető tehát, hogy most, amikor keresztény népmilliók gazdasági és szociális felemeléséről van szó, ezek a hatalmas társadalmi rétegek könnyen félrevezetbetők. A Nemzeti Egység táborának tehát, amely komolyan megalapozott, meg nem alkuvá, keresztény, jobb oldali politikai programm alapján áll, kötelessége elsősorban kellő felvilágosító munkával megóvni és megvédeni ezeket a tömegeket attól, hogy komolytalan politikai kísérleteknek és kalandoknak ál­dozatává essenek. Ezért szerveze­tünk munkájának a pártpolitikai célokon jóval tulemelkedó, nemzeti értéke van Ezután az ország bel- és külpoli­tikai, valamint gazdasági helyzetét tárgyalja a körlevél, amelynek kere­tében kiemeli a miniszterelnök már­cius 5-i győri beszédének országos jelentőségét, részletesen foglalkozik a beszédben érintett nagyhorderejű kérdésekkel és különösen a bejelentett egymilliárdos bernházási programm eéljait ismerteti. „A kormány minden eddiginél naggobbszabásu beruházási terve a maga mély, szociális irányelvei­vel — fejezi be Tasnádi Nagy András országos körlevelét — letagadhatat­lan bizonyítéka annak, hogy a kormány és a Nemzeti Egység Pártja féltő -és aggódó szeretettel és gondoskodással harcol a nép millióinak boldogulásáért és jobb jövőjéért. Lehetetlen, hogy azok a milliók, akiknek érdekeit szolgálja ez a harc, szívvel-lélek kel ne csat­lakozzanak a Nemzeti Egység moz­galmához, amelynek nemes céljai kö­zül is messze kiemelkedik az a szán­dék, hogy az országnak minél több gaidaságilag alátámasztott, szociáli­san istápolt és óiért megelégedett magyar embere legyen.“ Tolna vármegye küzdelmes évei a torok hódoltság után Irta: dr Hadnagy Albert, vm. főlevéltáros. (Folytatás és vége.) A vármegye az uralkodóhoz inté­zett, az 1714, év körüli időből szár mázó feliratában ismételten megkísé­relte a terhek könnyítését a megyei állapotoknak őszinte feltárása és elő­adása utján. Csekélyek és a többi megyékhez képest nyomorultak a mi erőink, panaszolja a vármegye. Any nyira elpusztult a vármegyénk, hogy 5—6 nagy magyar mérföld távol­ságra is alig lehet találni egy-egy szegény, 7—8 lakossal bíró falucs­kát. Ez nem ok nélkül történt igy, mert hiszen alig kezdett njból be­népesedni a vármegye s lakosainak máris teherbíró képességével arány­ban nem álló terheket kellett elvi­selnie. Eaelőtt 75 tehetős falunk volt, most pedig csak 36 szegény és el­hagyatott faluból áll a vármegye. A nagy terhek miatt az njonnan jött telepesek is kénytelenek a vármegyét elhagyni. A megyén átvonuló 11 re­gimentnek annyi tartást, fnvart és kézierőt tartozunk kiszolgáltatni, hogy a nép még vetni sem ér reá a maga számára. Olyan nagy a teher a nép vállain, hogy teheneit és még a 2 éven alóli állatait is kénytelen — előfogatba adni, ahol ezeknek az állatoknak el kell pnsztnlniok. Kép­telenek, vagyunk 3 század katonasá­got mindezeken felül még állandóan eltartani. A lakosságnak több mint a fele, 39 község elnéptelenedett, el­vándoroltak részben a Szerémségbe, részben Szlavóniába és ha a porták számát nem csökkentik legalább a felére, ngy a kivándorolt lakosságot az itt maradtak is követni fogják, —■ panaszolja tovább a vármegye. Az elpusztult, illetve elnéptelene­dett 39 fain névsora a közetkezó: Dnnaszentgyörgy, Janya, Döbrököz, Uj Palánk, Nyámád, Závod, Mucsi, Mekónyes, Tengőd, Qrábóo, Sár­pilis, Győré, Köblény, Ráchagymás, Berekalja, Dömörkupu, Szarvasd, Jovánca, Majsa, Györköny, Paksnak rác része, Kéty, Harc, Kakaed, Oiora rác része, Regöly, Nyilas, Bak, Dal- mand, Tamási rác része, Kocsolz, Pogány!, Nána, Varsád, Gyönk, Kö­tesd, Szerdabely, Bonyhád, Földvár rác része, Pnsztapél, Pálfalva, Tolna rác része. Ezeknek a falvaknak az elpusztulása, illetve elnéptelenedése az 1703—1711. évekre tehető, tehát a kuruc* labano küzdelmeknek volt a következménye. Ezek a falvak Simontornyával együtt több mint 18.000 forintot adóztak. A vármegye anyagi javainak pusztulására ezen­kívül jellemző még az is, hogy pél­dán! Simontornya azelőtt egymaga 3000 forintot adózott, most pedig adója 150 forint, — alig több mint T a k á e s János szekszárdi, közép­szerű gazdának az adója. Takács János, a középszerű gazda az évi 124 frt 50 kr adóját a következő gazdasági ereje után tartozott meg­fizetni : Személye után fizetett __ __ __ 4 frt 50 kr t 2 fia „ „ __ __ __­2 n — 19 3 lova „ „ __ __ __ __ ^m mm 9 99 30 99 2 csikó „ „ __ ___ __ __ __ 3 I) 30 1 9 6 ökör „ „ __ __ __ __ __ 27 » — 1 9 4 tehén „ n __ __ __ __ 14 n — 9 9 3 borja „ „ __ __ __ mm^m 4 n 80 99 10 db 1 éves sertés ntán fizetett 2 n 50 99 16 „ juh éB kecske „ n __ 11 9 9 20 99 10 , 1 éves juh és kecske után fizetett 3 n — 99 12 kaB méh után fizetett __ __ __ 3 n —— 9 9 25 oseber bor ntán fizetett __ 15 n — 99 25 köböl őszi gabona ntán fizetett __ __ 15 9 9 — 99 12 n köles, alakor és árpa ntán fizetett 3 n — 99 A vármegye az adózó lakosságának 1714. évi csekély teherbíró képességét az alábbi kimutatásban tárta az uralkodó elé : A gazdák száma __ __ _______ 66 4, adózik egyenként 4 frt 50 kr t Nőtlen gyermekek és testv. száma 100, » 0 1 99 50 0 ösvegyek száma __ __ __ __ 10 9, 0 0 l 99 — 0 Zsellérek „ __ __ __ __ 70 , 99 99 1 99 50 0 Lovak „ __ __ __ __ 55 2, 99 ■ 3 99 10 0 Csikók „ __ __ __ __ 47 , 99 99 1 99 65 0 Ökrök „ __ __ __ __ 92 3, 99 99 4 99 50 n Tehenek „ __ __ __ __ 84 2, 99 99 3 99 50 19 Borjuk „ _____ 417, 99 99 1 99 60 99 Sertések „ __ __ __ _ 84 1, 99 99 — 99 50 99 „ 1 évesek Bzama __ __ 65 6, 19 99 — 99 25 99 Juhok és kecskék „ __ __ 74 7, 99 99 — 99 70 99 „ n „ 1 évesek száma 208, 99 99 — 99 30 99 Méhkasok száma __ ____________ 94 3, 99 99 — 99 25 19 Bortermés 1364 */* cseber __ __ 99 99 — 99 60 99 őszi gabona 1556 */, köböl __ __ 99 99 — 99 30 99 Árpa, köles és zab alakor 1977 1jt 99 19 — 99 25 99 Eazel az egyedül sdózó népesség- gél és gazdasági erővel 2—3 század katonaságot állandóan eltartani, — 10—11 regiment átvonuló katona­ságnak szállást, élelmet, favart éA takarmányt adni és mindezeken felül még zz exoesausokat is elviaelni való­ban nem lehetett volna emberi fel­adat az annyi szenvedésen átvészelt, és gazdasági erejében sokszorosan megtizedelt magyar nép számára. A megyének a telepítések következté­ben lássa mértékben gyarapodó in lakossága egyelőre a terhek viselése szempontjából alig jöhetett számításba. A települők, de földesnraik különö­sen eleve gondoskodtak arról, hogy a porcióaás alól néhány esztendeig mentesek legyenek. A vármegye meg­kísérelte agyán, hogy az adóterhek egy részét az njonnan letelepttltekre áthárítsa, de földesnraik a legtöbb esetben mentesítették őket a terhek viselése alól. Az adóteher nagy ré­szét ilyeténképpen a török hódoltsá­got éB a kuruc labanc időket átvé­szelt őslakosságnak, a magyar faja jobbágyságnak kellett hosszú időn át megfizetnie. Különösen igy történt ez a német nemzetiségű települők jz- vára, akik a legtöbb esetben 3—6 évi adómentességet élveztek, mig a magyar települők ezzel szemben a legtöbbször semmi, de legfeljebb 3 évi szabadságot kaptak. A török aralom hazánkban a kar­lócai békekötéssel véget ért. A hó­doltság azonban megmaradt, csak a szinek és az árnyalatok változtak meg. Toloa vármegye történelmének ez a részletképe is egyik bizonysága an­nak a szomorú történeti ténynek, hogy a magyar faj számára egy nj honfoglalás lehetősége a török nralom megszűntével nem következett be. Magyar fajtánk és magyar hazánk életfáját a Kelet nspja sohasem me­lengette, a Nyugat napja pedig min­dig árnyékban tartotta. Pefflttósial szemlnűrlum Folyó hó 20-án tartotta a szek­szárdi körzet az évenként esedékes pedagógiai szemináriumot, melyen megjelentek: dr Balassa Brúnó tan­kerületi kir. főigazgató, Ssongott Ed- vin alispán, Kiás Lajos apátpiebános, felsőházi tag, vitéz Vendel litván pol­gármester, Polgár István főszolgabíró, dr Imre Károly tanügyi titkár, dr Balog László tanügyi fogalmazó és sokan mások. Dr Halmos Andor tan­ügyi tanácsos, kir. taofeíUgyelő nyi­totta meg a szemináriumot, majd dr Ballassa Brúnó főigazgató nagyhatású beszédben fejtegette, hogy az ő szi­véhez a népoktatás Ügye áll legköse- lebb: a gyermek és a tanító. Mele­gen emlékezett meg a tanító hazafias ea erkölcsi érzésekkel telített mun­kájáról. Utána dr Kelemen József m. kir. tiszti orvos tartott előadást „Mit tehet az iskola és a tanító a gyermek egészségének megóvásáért“ címmel. Gimesi József bátaszéki ta­Cgyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents