Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-04-13 / 30. szám
XX. évfolyam. Szekszárd, 1988. április 18. (Szerda) 30. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁwsAnAIJHI LAP Sserkwztfoég t* ki adóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 előfizetési <t11 • Cgész évre — 12 pengő || Félévre ______ 6 pengő Pe lelő# szerkesztő: SLÁZS1K FERENC A lop megjelenik minden sscrdéfl éa .zomtoalon. Előfizetési dllak éa hltdcléaak, valamint a lap szellemi részét UlatA közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|n 1*60 pengő. - A hlrdetéa agy 60 mllkiéta. azélaa hasábon mtlHmélersoronként 10 fillér. Álláatkers Bőknek 00 aaáaalék kedvezmény. A hírrovatban elhetvásott raitltta-. all.ayaéak aaalédi bir, llttér a nylll soronként 60 fillérbe kerUL Hűlt, leien és |Bvff Erdély,a Felvidék, Bánát és Bácska magyarjai éppoly figyelemmel hall» gatták vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányod rádióbesaédét,mint Csonkamagyarország népe. Mióta es a nagyszabású államférfiai megnyílót- kosás elhangsott, aaóta a nemzet ennek a beszédnek a hatása alatt áll, mert a Kormányzó igéi belerögsőd* tek minden msgyar elméjébe és be vésődtek minden honfitársunk szivébe. A közelmúlt nsgy történelmi eseményei : a közvetlen szomszédságunk« bon lezajlott politikai változás, az európai helyset súlypontjának eltolódása és idebenn, a kor lelkét megértő, haladó idő szelleméhez alkat* maikodó nagyszabású reformtörekvé« sok egyaránt hatással voltak a telkekre. Nem kismértékű habozás, té- lovásás, ingadozás is volt észlelhető, mert mindig vannak, akik aavart igyekeznek kelteni, hogy a mesterségesen szított bizonytalan helyzetben a maguk egyéni érdekeit és komályos célzatú törekvéseit szol- gálják. Hogy a mai helyzetben tisztán tát hassunk és félelem, kétségek nélkül tekinthessünk a jövő felé, ahová ha tárosott léptekkel, nyílegyenesen kell haladnunk, szükséges volt olyan valakinek aa iránymutatása, aki a magyarság legmagasabb őrhelyéről lá^ja az életet és mérlegeli a lehetőségeket. Annak az irányt mutató szavára volt szükség, akinek legfelül, állami életünk csúcsán tiszta áttekintése van emberek és események, tervek és törekvések, múlt, jelen és jövő felett. Ei a legfőbb tekintély, akit a forradalmi gyalázat tetszhalálából felocsúdott nemzet emelt egyértelmű lelkesedéssel önmaga fölé és akit im • máron közel két évtizede öves a nemzet bálája és szeretető: nagybányai vitéz Horthy Miklós. Amióta ő irányiba az ország sorsát, most történik először, hogy kizárólag a rádió utján szól a magyar nemzethez. Eleddig csak kösvetitette a rádió a kormányzónak bizonyos helyeken, bizonyos alkalmakkor elmondott besiá* deit, a mostani asooban egyenesen a rádiónak, a rádión keresztül az ország, sőt z világ magyarságának szólott. Ez a rendkivüliség csak fokozza a kormányzói megnyilatkozás jelentőségét, mert szükség volt erre a beszédre, hogy megtudjuk : ebben az országban nem juthat szerephez semmiféle felforgató törekvés. Itt csak alkotmányos keretek közt folyó komoly alkotómunka nyerhet polgárjogot. Kemény, határozott, férfias kiállás, de egyben bölcs és a magyar sors minden problémájával számottevő megnyilatkozás volt ez a beszéd, amelyet úgy várt a magyar némáét, mint a szomjas föld a termékenyítő tavaszi esőt. Ez a szózat csak megerősített abban a hitünkben, hogy hadseregünk fejlesstése záloga bistonságunknak, a biztonság- éráét pedig előfeltétele z kormány által bejelentett azooiális reformoknak. A nemzet lelke teljes egyértelmű ■éggel resonált a kormánysó bőssé- déré, melynek hatása sainte elemi erejű volt. Litsiik es a sugárzó or* cokon, a hitet, reménységet és bizodalmát ragyogtató tekinteteken és érződik az élet vérkeringésének sza bályos lüktetésében, öfőméltósága be siódé az országépités uj korszakának küszöbén eloszlatta a kétségeket és megteremtette a hitnek, a bizalomnak aat a békés légkörét, amelyben valósággá teljesedhetik a kormánynak az a nagyszabású honvédelmi és szociális programja, amelynek fontossága, sőt halaszthatatlan szükségessége mellett sióval íb hitet tett Magyarország kormányzója. Második ásatás Ete helyén Az 1933. év őszén országos szén* zációt keltett zz az ásatás, amelyet dr Csalogovits József, a szekszárdi vármegyei museum igazgatója vég zett a török hódoltság alatt, az 1619 ós 1629 kösött elpusztult Ete sárközi falu helyén. Ei az ásatás megállapította, hogy Ete régóta lakott hely volt, hissen egymás alatt fekvóen több különféle kulturréteget sikerült feltalálni égésién a kőkori üreglakásig. Á rendelkezésre állott összeg korlátozottsága miatt csak kis területet tárhatott fel a tudományos ku tatás, amelynek eredményeire felfigyeltek a szakértők, mert Ete maradványai több, eddig homályos kérdést tisztáztak és leletei több tekintetben nagy értékei a saeksaárdi múzeumnak. Azóta dr Csalogovits újabb ásatást is végzett Ete helyén, munkája céljául a középkori magyar falusi építkezés formáinak korok és rétegek szerinti megállapítását tfisve ki maga elé. A Néprajai Értesítőben számol be erről a kutatásról, megemlítve, hogy ezen a téren azért nem ért el teljesen kielégítő eredményt, mert a XI- tői a XVII. század elejéig tartó huzamos településsel együttjáró gyakori földrétegbolygatáson kívül az ősök hagyatékát kereső kizcsásók is többször feldúlták a területet. Cseh Sándor tarlóján kezdte meg dr Csalogovits igazgató aa ásatást, ahol megtalálta Ete egykori templo mának alapjait, mellettük tíz sir csontvázai kerültek elő. Ezek szakszerű feldolgozása és Sárköz mai henszűlött lakosságával való egybevetése aa anthropológusokra vár. Pörngi Pál földjén, egész közel a templomromhoz az első ép lakóház alapjai, valamint a XV—XVI. századból való fazekasáruk kerültek elő. Talált ezenkívül földbáz maradva nyokat kemencével és vöröaharnára, illetve sötétszürkére égetett fenék- bélyeges, XIII. ssisadbeli edények kel együtt. Ez a földbemólyitett putri asonban nem ad hú képet sz etei népi építkezésről, mert az inkább csak siegóoyebb elemek hajléka lehetett. Ilyenekben egyébként a decsi Kisduna mellett most is laknak. Talált asonkivül egy másik terű létén, az egykori falu köaepetáján zöldmázas cseréplábast, poharaiéba bögrékből rakott CBerépkályha maradákot. A bögréket boritó koromréteg után ítélve a kályhassemek btájak kel kifelé fordítva voltak a kemence falába tapasitve. Egy másik báa alapjai köaött a at óba padlóján vaa- ból késattlt mossártörő, h&jbodoritó olló, borotva, néhány máaatlan sárgz- Bzintt faiék ée korBÓeeerép feküdt. A kamra padlójának szintjében egy láda iakattartó vaspántja, egy esikó zabla, egy kőmiveakalapáosboz ha sonló vasszereaám és egy bronzból öntött harangnak egy nagyobb töm* déke került elő. Ismét másik helyen sövényfoaisos ház helyén négy darab IV. István érem, egy majdnem teljesen ép füles fenékbélyeges fazék, több oaisnok üveggyöngy és I. Ferdinándnak 1552- ben vert érme volt. Érdekesek voltak másutt a sár ozo tt sövény kemencék maradványai gótizáló peremit fenékbélyeges edények töredékeivel. A beszámoló végül ismerteti az 1933. évi ásatás alkalmával talált fazeka* műhelyt, valamint a fazekas égeti kemencét, amelyben kályhaosempék, kályhaoromdiszek, korongalakn díszek atb. voltak. A közlemény tizenkét fényképen 40 tárgyat is ábrásol, azonkívül közül két lakóház néprajzot, három edény- bélyeget és bematatja a fazekas égető- kemenoék alaprajzát és helyreállított keresztmetszetét. Hisszük, hogy Ete területén aratás a tán végsendó ásatások még érdekes leleteket hoznak napfényre. Kiérdemült öreg községi vezetőemberek nagyon vegyes érzelmekkel nésik és figyelik a tagadhatatlanul nemeB célt szolgálni hivatott oj mozgalmat : a falak utatáat, falcok tatást. Vegyes érzelmekkel ezért, mert rend« sserint olyan egyének eserepelnek benne mint kutatók óa oktatók, akik városban nevelkedvén, ott élvén, a faint többnyire csak úgynevezett „kirándulásoku utján figyelhették és ismerhették meg ée igy bisony zornigen tételezhető fel róluk az, ami e nemescéla mozgalom sikerének fftfel- tétele: a falu belső életének, lélektanának alapos, beható ismerete. Sainte lehetetlennek látszik, bogy azok, akik csak heteket töltenek el a falun, — habár a legalaposabb tanulmányozás igyekezetével is, — agy ismerhessék meg a falut, annak népét, annak egész életét, hogy eaen röpke ismeretek alapján hivatottak legyenek a falu lelkivilágának feltárására, annak megbirálására. A falunak külön lelkivilága van, olyan lelkivilága, melyet csak az tud megérteni, értékelni vagy egyes jelenségeiben hstárosni, elítélni, — aszerint, amint és ahogy ss a dolgok természetéből folyik, — aki évek bosszú során át, egy emberöltőn át tartotta kezét a falu ütőerén, fülét annak szívverésén, ssemét annak egéss lényén. De még igy is bisonyoB szellemi képesség, értelmi erő e különös lelki adottság kell ahhoz, hogy az illető belelásson a dolgok mélyére, megértse és megmagyzráshassa magának és másoknak is azokat, a sokak — de különösen s városi emberek — előtt többnyire érthetetlen dolgokat, melyek pedig oly természetesek. A falu embere a természet ölében született, ott nevelkedett, Isten szabad ege alatt végzi munkáját s bár a természet gyermeke, mégsem a „szabad természet“ alkotó erejével, hanem Isten végtelen bölcsességével msgysrás meg mindent s igy égésién más ssemsiögből nézi a világot, mint a magas falak kösött nyüzsgő életforgstagban ssületett, ott nevelkedett, sokat olvasott és tanult városi ember. A falu embere gyermekes, hiszé- keny, bizakodó és csak akkor válik gyanakvóvá, kétkedővé, bizalmatlanná, ha csalódás éri, ellentétben a városi emberrel, aki egy mosgslmas élet rendkívüli éberséget igénylő ingatagában és annak eserféle veszélye kösött nevelkedvén, állandóan gyanakvó, kétkedő, bisalmatlan. A falu embere optimista, a városé pessii- mista s igy ha őket csalódás éri: aa előbbi mindig keservesen, as utóbbi többnyire kellemesen csalódik. Mindebből következik as, hagy a falu emberével — magyarán mondva — „csínján“ kell bánni különösen a városi embernek, mert érzelmi, lelki világuk nem azonos. Mint ahogy a serdülő gyermek nemi felvilágosításának kérdése is igen kényes dolog és vessélyesen kétélű fegyer, úgy a falu emberének s különösen a magyar parssztaak a haladó korral, aa úgynevezett „modern“ dolgokkal való megismertetése ie aUpoe emberismeretet, kiváló meg figyelöképesBéget, rendkívüli óvatosságot és oagy előrelátást igényel. Arra kell vigyásnunk, hogy olyat ne mondjunk, ne állítsunk felelős állásunkból kifolyólag, amiről a« a hiszékeny és érzékeny lelkületű falusi Egyes szám ára 12 fillér. Falukutatás, faluoktatás •.
