Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-04-02 / 27. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1938 ETERNIT MŰVEK Budapest, \l, Berlini tér 5. Német birodalomba való beolvasztása folytán Dunántúlnak a világkeres kedelembe való bekaposolódása szem­pontjából nem jelentéktelen foutos- aágn a siói viaint. Eiuttal mi, megyei Ügyeink irányitóit arra kéijük fel, ■■iveakedjenek a Sió hajózhatóvá tétele kérdését mtinkaprogrammjnkba ismét felvenni. Foglalkossék aaaal a törvényhatósági biaottság és a nagy állami beruháiások kOselgó óráiban megfelelóleg domborittassék ki a kor« mányhatalom olótt a Sió csatornának, mint visintnak nemcsak a mezőgaz­dasági termelés, de stratégiai saem- pontból való fontossága is. De addig is, amig a többmilliós bernháaást igényló tervet égési vonalában meg lehetne valósítani, igyekezaenek azon kis költséggel megoldható korrektivn mókát megtétetni, amely a szállítási nehézségeket elhárítja és amely a hajó­zási vállalatokat kötelezi, hogy esen természetes viaint kihasználásából a hasznot ne egyedül ók vágják zsebre, de egyrészét a vidék gazdáinak en­gedjék át. Tolna vármegye hatalmas terüle­tén folyik keresztül a Sió. Ebből az Isten adta visintból e vármegye lakossága eddig nem sok hasznot látott, mert a Balaton vizének nem mindig kellő időben való leeresztése nemcsak a talajvizeknek feltörését idézték elő többeser holdon, hanem igen gyakran az árvízkárokat is a parti birtokosság nyakába indították. E vármegye lakosságára tehát fon­tos volna, hogy e viaint hajózásra való kihasználásával a termények olcsóbb szállítási lehetőségével kár- pótoltassanak azon károkért, amelyet e visintnak magas vízállásai, avagy rohamos apadásai okosnak. S. Békéscsaba főszámvevője leli a szekszárdi városi számvevőség főnőké A törvény elrendelte az összes városi számvevőségek államosítását, úgyhogy április hó 1-től kezdve az ország minden városában, tehát Ssek- szárdon is a városi számvevőség államivá lett. E naptól kezdve az itteni számvevőség hivatalos neve: Szekszárd megyei város mellé ren­delt államszámvevőség lesz. Az államosítási törvény végrehajtásáról szóló rendelet értelmében a minisz­ter már ki is nevezte a számvevő­ségi tisztviselőket és az erről szóló miniszteri intézkedés a Budapesti Közlönyben már meg is jelent. Ssekszárdon városi Bsámvevőségi I tanácsos lett Pozsonyi Károly szám • vevő, számvizsgálóvá kineveztetett Kőcsy Géza számellenőr, akik vitéz dr Thuránszky László főispán ke­zébe az esküt már le is tették. A szekszárdi városi számvevőség főnöke Kós Sándor békéscsabai megyei vá­rosi főszámvevő lett, akit a belügy­miniszter szintén most nevezett ki II. osztálya számvevőségi főtaná­csossá. Dr Markovits Ferenc be­helyettesített főszámvevő számvizs­gálói kinevezést nyert és visszahe­lyeztetett Cegléd város mellé rendelt állami számvevőséghez, ahová már el is utazott. kezet! 15 szavalat éa énekek, végül kedvesen játszották el a növendékek a .Jövő virágai“ cimfl kis színművet. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1938. évi március 17—30-i feljegy­zéseiből : Hőmérséklet: maximum: 23'2 C° március 22-én, minimum : 0'7 C° március 29-én. Csapadék: eső 4'6 mm márcins 23-án, eső 4i mm március 26-án, eső 0‘4 mm márcins 28-án, eső 0‘1 mm március 29-én. eső TO mm március 30-án. össsesen 10’2 mm. A levegő nyomása március 30-án csökke­nőben volt. Este 9 órakor a barometer 12 6 C° mellett 753 ÍJ mm-t mutatott. Azontúl tovább süllyedt. — A vegyesdandár-- parancsnok Szekezárdon. Vitéz Ruszkay Jenő most kinevezett pécsi vegyeBdandár- parancsnak a helyőrség megszemlé­lésére Szekssárdra érkezett. — Lelkigyakorlatok Szekszárdon. Az idei kettős szentév alkalmából a belvárosi templomban háromnapos lelkigyakorlatok lesznek a szekszárdi Oltáregylet rendezésében dr Hauser Imre bátaaséki plébános vezetésével. Az első szentbeBzéd vasárnap, folyó hó 3 án este fél 7 órakor lesz, hét­főn, kedden, szerdán pedig reggel 8 és este fél 7 órakor. A 8 órai szent beszédek után mindennap szentmise is lesz az Oltáriszentség kitételével. Csütörtökön reggel befejező szent- beszéd és szentáldozás. A lelkigya­korlatokra ezúton is felhívjuk a vá­ros katolikus közönségének figyelmét. — Missziós hír. Lapunk munka­társa, dr Magyarász Ferenc ciszt. r, bakonykoppányi plébános, e hó 3-án kezdi meg dr Szendy László szom­bathelyi esperessel együtt a pécsi székesegyházi plébánia nyolc napos misszióját. Március tizenötödike A gyönki nagy nap igazi nem­zeti ünnep volt. Kezdődött reggel a református templomban, amely még soha ilyen zsúfolt nem volt. Délután 3 órakor a nagyvendéglö termében legalább 600 ember szorongott, pár száz pedig kiszorulva az utoán várt. Befejezte a napot a Gazdakör, Iparos­kör és a Kaszinó közös vacsorája, amelyen különösen kitűnt Steita Já­nos a Gazdakör elnöke egyszerű, szívből jövő, szívhez szóló beszéde. Jellemző, hogy a népünnepélyt két részletben kellett megrendezni. Az Iskolánkivüli Népoktatási Bizottság nak a Nóegylettel karöltve rendezett nagyszerű ünnepélyére a leventék már nem juthattak be, azért 20 án meg kellett ismételni s akkor is zsú­folásig volt telve minden hely. „Igaz« ságot Magyarországnak“ című dara­bot adták elő és a Népszövetség tár- • gyalását mutatták be. Nagy János | „Talpra magyar“-ja, a gyönki hires dalárda „Imátt-ja és „Hiszekegy“-je után dr TüBke Béla bizottsági elnök mondott emlékbeszédet, majd Back Erzsébet és Urhegyi Imre szavalt. Igazán tündéri volt Landt Elvira előadása. Tanítványai „A magyar gyermek álma“ című darabot adták elő és ebben hat pár magyar táncos cigányzenére palotást járt, 8 egy formaruhás lebegő, álomtündér tán colt, a 4 elszakított részt gyászrubás, megláncolt kezű lányok ábrázolták. Ezzel befejeződött két olyan nap, amelynek emléke még Boká élni fog Gyönkön. — A rácegresi róm. kát. iskola növendékei lelkesen ünnepel­ték meg március 15 ikét. Győrffy János tanitó szép beszéd keretében vont párhuzamot az akkori és a mos­tani események között és megemlé kezeit első Ssent Királyunk 900 éves jubileumi évéről is. Esután követ- I — Doktorrá avatás. A pécsi Er­zsébet tudományegyetem aulájában szerdán az orvostudományok dokto­rává avatták ifj. Kováts Boldizsárt, Kováts Boldizsár ujdombóvári MÁV állomásfőnök fiát és bölcsészetdok- torrá földinket a dombóvári szárma­zású Bebesi Gyulát. — Mezővárosokká alakulnak át a nagyobb községek. Dr Széli József belügyminiszter cikket irt a Községi Közlönybe és ebben az írásában utal arra, hogy a változott viszonyok és a tényleges szükséglet alapján át kell alakítani a községek mai elavult szer­vezetét és az önrendelkezési jogot ki kell bővíteni. A miniszter szerint sok olyan község van, amely az idők folyamán bizonyos városszerü fejlő­dést ért el. Ezek a 10—30.000 la­kosú községek kinőttek a kis- és nagyközségek részére megszabott szűk keretek közül, ahhoz viszont erőtlenek és kicsinyek, hogy megyei városokká alakulhassanak. — Éppen ezért szükségessé válik egy maga­sabb községi válfajnak: a mezőváros nak a megteremtése, ami a városi közigazgatás nagyobb költségterhei nélkül, de szélesebbkörü önkormány« zat megadásával és a fejlődés jobb lehetőségeinek biztosítása mellett esz« közölhető. A belügyminiszter erről a tervéről a közigazgatási továbbképző tanfolyamon is nyilatkozott. — A kultu8zmifli8ztérium is kép­viselteti magát a szombat esti dísz­hangversenyen. Kazacsay Tibor mi­niszteri titkár, országos szakfelügyelő értesítette a hangverseny rendezősé­gét, hogy a szombaton este tar­tandó hangversenyre — Szekszárdra utazik és azon meg fog jelenni. Sierkesstöségünk már meg is kapta a műsort és azt teljes egészében a kő­vetkezőkben közöljük olvasóinkkal; Vitéz Bogdándy György beveze­tőt mond el, utána V. Mészáros Aranka művésznő Liszt és Strauss-~> Dohnányi két nagy művét zongo- rázza. Eyssen Irén operaénekesed dr Eyssen Tibor min. tanácsos kí­sérete mellett Paccini operaáriákat és egy LiBzt dalt ad elő, Kazacsay és Gráber dalokat a második rész« ben énekel. Szende Magda hegedű- művésznő Paganini és Vieniavszky műveket ad elő, P. Szedő Margit zongoraművésznő Chopin és Liszt műveket játszik, Vigh Eodre gor­donkaművész, vm. levéltáros pedig Eubinstein és Popper egy-egy remek­művét interpretálja. — A szekszárdi Katolikus Legény- egylet folyó hó 10-én délután 4 óra­kor tartja évi rendes közgyűlését a Báró Augusz Imre-utca 3. számú saját házában. Az elnökség ezúton kéri a pártoló és rendez tagokat, bogy a közgyűlésen teljes számban jelenjenek meg. — A szekszárdi református közép­iskolás diákok Soli Deo Gloria Col- legiumai április 2-án, szombaton dél­után jótékony célú műsoros tea­délutánt rendeznek a helybeli gim­názium tornatermében. — A fiatal leányok és fiuk nagy buzgósággal készülnek kedves kis délutánjukra s szeretettel várják hozzátartozóikat, ismerőseiket s a város lakosságát is oda. A teadélután, illetve a műsor kezdete pontosan 6 órakor lesz. — BotÖré8. Alsónyék község ha­tárában március hó 14 re virradó éj­jel ismeretlen tettes betört Bőtös János és még két más gazda présházába és onnan ágyneműt, bort es szerszámo­kat lopott. A tettest keresik. A lajtaiatok díjmentesen Saját telepei Saját raktárai • • Kedveafi részletfizetésre la t Nutschenbicher Ödön és Fia (C.é gt u I a j d onos: Műt aehenbactacr Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőraktára, műkő-, műmárvány- és cementáru- 286 készítő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Stehszárd, Horthy Miklós-ut 14-16-18. és Gróf Tisza István-ut 12. szám Fiőkgirkőraktárak : Tolna éa Kakaad Köfaragómunkák vállalása adott rajz és terv szerinti kivitelben iz. Nagy éa állandó raktár fekete avöd, ayenit pánitok, olasz és erdélyi fehér éa aztlrke, hazai vöröa márvány, továbbá mükőairemlékek (mo­demek ia), keresztek, virágvázákban éa sirlampákban, minden árban éa kivitelben. Temetői munkák vállaláaa és kivitelezése vidéken ia, u. m. utá vésések, aranyozások, sir- és kriptaszegélyek és azoknak vasbetétea műkövei való leöntése köszörül eg megmunkálva óé lefényezve is, ugyanaz márványból, gránit­DDi CaiviAVltámk nivivvnlvtó l.TC0«n,rt«JKI» z i ^ , i - .— n ■ z I..min Aam — a — «*— ^—9 « « > «, - . «i*iJt. itató­su>. , ___ _ _ _____ _ st ockatur nád, gipsz, biber, danakavics, dunahomofc, bányahomok, ködara mindén színben és szemesó- setben, cementfesték, falburkoló csempelapok egyszinüek és többszínű mintázatokban. V&kolati kőpor, úgymint sárga-, fehér-, rózsaszín, vörös. Schamottégla (tűzálló) achamotthabarcs, szigetelő-, bőr- és kát­ránylemez, atb. stb. Puha és kemény tűzifa, ölenként és vagóntételben.

Next

/
Thumbnails
Contents