Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-03-23 / 24-25. szám

2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1938 március 23 EIETORON A HELVES I TÁPIÁIKOZÁS! SlOEIKII PÉÍ.E: KALÁCS,SÜTEMENV,TÉSZTA A LECTÁPLÁLÓBB -llval környéke különösen benépesedett és odavezették iskolásgyermekeket is, hegy láthassák a különféle bom­bák gásainak, ködének hatását és bogy hossássokjsnak a légveaaélyhes. Sokan állták körül a lesnhantnak és asétrobbant benaintartályától kigyu'- Isdinsk jelaett repülő égését és escdálkoatak as impregnált fatornyon, melynek anyagát nem fogta meg a gyujtóbombák tűse. Rombolások a következő helyeken voltak : Hányadi-utón gás; as állam* épitéiseti hivatal előtt leasakadt a tele ion huzal, a sportpálya előtt t&s volt, a gimnázium mellett as Arany János*utóéban robbanási tölosér tá cmidt, aa újvárosi templomnál tds ütött ki, as újvárosi óvodánál meg­rongálódott a telefon, a Lajos király* utóéban kidült egy villanyosalop, a hármaahidat robbanó bomba rongálta meg, helyette ssükséghidat rögtönöz tek, a korsót mustárgáa fertői te, a polgári fiúiskolánál bombarombolás volt, a Mérey-utoa 11, saám alatt a villanyosalop kidült, a Béla* téren te- lefonrombolás és tűs volt, ugyanes a Bálint* hősben, a Kálvin-téren, mig a Mikes-utoa 3. ssám alatt viscső- repedést okoaott a repUiőbomba. Eső­ket a jelaett károkat termésaetesen a m Asia ki oss tagok hamarosan és saaksaerüen helyrééi ütötték. A támadás után a pécsi sport­repülők leszálltak gépeikről és be­jöttek a városháza tanácstermébe, ahol Véosey earedes, pécsi légvédelmi parancsnok vsaetésével értekezleten tárgyalták meg a gyakorlat lefolyá* aát. Megállapítható volt, hogy aa első támadásról a város a valószínű lebe tőségen belül, idejében értesült. A nap felől fojtott motorral sikló nehéz bombázó ssásad és a terepet kihass náló rohamrepülő század támadása meglepő volt. A gyakorlat tehát el­érte aat a óéit, hogy a földi légvé­delmi figyelő őrsök által riadóatatott város a ssükséges ellenintézkedése­ket megtehesse és mód adatott a városnak annak a gyakorlásira is, miként kell eljárni az előre be nem jelentett, meglepően jelentkező légi támadásokkal szemben. Bár nem kell mindig számolni az* sál, hogy a légi támadás több hűl* Iámmal, megismétlődéssel történik, egy nem a harcterületen fekvő vá­rosra mégis fontos, hogy a »légi vésziig elmúlt* figyelmeatetőt nem szabad sietve kiadni. A szakértők megállapították, hogy a gyakorlat alkalmával kicsiben az zajlott le, ami a mosgósitáB óráiban fenyegeti a városokat, Diosérően emlékestek meg vitéz Válag légoltalmi paracosnok körültekintő intéskedéseiről — úgy a riasztás, mint egyéb jelzések es a riasztás feloldása tekintetében. Mivel a közönség kíváncsisága tapasztalat szerint nagyobb, mint a halálfélelem, e téren állandóan kell oktatni a la- kosságot, hogy légi támadás alkal­mával óvhalyen maradjon. A repülők számoltak be ezután éssleleteikról, elmondván, hogy a magasból meg­állapíthattak a váróinak a támadás ideje alatt tanúsított mintaszerű és dicséretes magatartását. Vécsey ezredes köszönetét fejezte ki vitéz Vendel Istvin polgármester □sfc és a légoltalmi szerveknek z szépen elgondolt és credmáoyesen kivitelezett gyakorlatért, majd arra mutatott rá, w»gy Sseksaárd tűzoltó aágának felszerelése nagyon hiányos és sok kívánnivalót hagy hátra. — Vitéz Benke tábornok a szakértők megállapításából örömmel értesült a gyakorlat pompás lefolyásáról, eliame rését fejesve ki Ssekssárd városának. Az elismeréseket és a sportrepülők áldozatkész közreműködését vitéz Vendel István polgármester kösiődte meg. Vitéz Gömbös Gyula emlékének megörökítése Még könny fátyolossá szemünket, még sajog a fájdalom ssivttnkben, még újra és újra átéljük a fenséges pompát, amelynek komor nagysserü- ségében küldte hasa a német biro­dalom népe az önfeláldozó munká­ban felőrlődött nagy magyar minisz­terelnököt; vitéz Gömbös Gyula tá­bornokot. 1937 október bó 6 án, az országos munka mezején hősi halált halt ál­lamférfin elbuoytának első évforduló­ján, a magyar nemaeti társadalom akaratából megalakult a Gömbös Gyula Társaság, bogy lélekben és tettekben emléket állítson annak a magyar államférfiunak, aki a romok­ból újjászületett magyar nemset lelki, társadalmi és politikai egységét ipar ■kodott mindwn gondolatával ás cse­lekedetével szolgálni s aki as uj, fiatal, korszerU magyar nscionalis- mus elhivatott vezére volt. Élénken ól áldott emléke a kortársak szívó­ién, akik látták és csodálták ennek aa elhivatott magyarnak vívódásait, erejét, egéssségét és életét fölemésztő küzdelmeit, de látták azt is, amint áldozatos munkája nyomán a nemzet elindult a feltámadás felé. A nagy ősök és nagy kortársak tiszteletének és megbecsülésének óhaj­tott áldoini mindenkor a magyarság aszal, hagy példát mutató életük végső földi állomásának helyén mara­dandó és méltó emléket állított. Em­lékeztető ez mindenkor a mostani és a későbbi nemzedékek magyar ván­dorai számára, hogy megemlékezze­nek z kiváló elődökről, példát és erőt merítsenek önfeláldozó haiafiságuk- ból és igyekezzenek méltók lenni hozzájuk. A Gömbös Gyula Társaság | a magyar nemaeti társadalom akara­tának tess eleget akkor, amidőn első kegyeletes feladatának tekinti azt, hogy a magyarság áldozatkészségé bői méltó emléket állíttasson Gömbös Gyula hamvainak végleges nyugvó- helye fölé. Ez az emlékmű már mé­retéivel is fejezze ki azt az erőteljes, hatalmas egyéniséget, amelyet Göm bős Gyula a megujhodott Magyar- ország közéletében jelentett, Művészi kifejezésmódja pedig jelképezze azt az izsó magyarságot, amely Gömbös Gyulát zz egész magyar nemzet­tel, ennek minden rendű és rsngn polgárával, kicsinyekkel és nagyok­kal testvéri kötelékben füsté össze. Jöjjön létre az emlékmű közadako­zásból, a tehetősek pengőiből és a szegények filléreiből. És ez is han­gosan bizonyítsa, bogy a nemset valamennyi fiának lelkében elevenen él Gömbös Gyula igaz emléke, örök magyar eszményeinek tisztelete s hogy halála után is szeretett magyarjait az a nemzeti egység fogja szorosan össze, amelynek megteremtésén oly tiszta szándékkal és rajongással fáradozott. ‘A gyűjtés elindításakor a Gömbös Gyula Társaság nevében bizalommal és szeretettel fordnlok a magyar tár­sadalomhoz, hogy egyéni áldozatkész­ségével tegye lehetővé, hogy Göm­bös Gyula sírján méltó emlékmű árasszon hitet és önbizalmat a nem­zet fiaira és a késői nemzedékekre. Az emlékműre szánt adományokat kérem az Országos Földhitelintézet­hez (V., Bálvány ntca 7.) a „Göm­bös Gyula emlékmű" címen vezetett folyószámlára befizetni. Or Sztranyavszky Sándor a Gömbös Gyula Társaság elnöke. •aHMfc’Wr A hohsz Tolnomesyei f. hó 20 án tartotta meg rendes és egyben tisztújító közgyűlését, melyen több mint 400 tag személyesen jelent meg ób mintegy 850 felhatalmazáe utján képviseltette magát. Vass Kál­mán a határozatképesség megállapí­tása után üdvözölte vitéz Vendel István polgármestert, a hatóságok képviselőit és az országos központ kiküldöttjét, vitéz Székéig Ferenc főtitkárt. Megnyitó beszédében vá­zolta a Honsz kettős célkitűzését: 1, nemzetvédelem, 2, érdekképvise­let érdekében folyó tevékenységét; visszamenőleg beszámolt az elért eredményekről és szóvátette leg­aktuálisabb tennivalókat, igy: jára- dókrögsitést, ösvegyek Ügyének sür­gős rendezését, felülvizsgálati, alkat mastatási, gyógykezelési térelmeket stb. Egyben báláB köszönetét fejezte ki as elért eredményekért a hoová­és Szekszárdi Csoportja delmi miniszternek továbbá a megértő és célravezető támogatásért a vár­megye főispánjának, alispánjának és vitéz Vendel István polgármesternek. Az elnöki megnyitó után vitéz Vendel István polgármester — mint a Csoport diszelnöke — szólalt fel. Vázolta ez idő intő jeleit és parancs- teljesítésre intett mindenkit, kinek a világháború szenvedőivel szemben ma is kötelességei vannak. A kér­déseket ismerő tárgyilagossággal ásóit ásókról a kérdésekről, melyek meg­oldásra várnak, rámutatott azokra a lehetőségekre, melyek utján a társa­dalom kötelességét leróhatja. Tájé­koztató felvilágosítást adott a leg­közelebbi célokért folyó munkálatok­ról, 'gy a május 15-re tervezett aászlószeutelési ünnepélyről, melyre kérte a jelenlévőket, hogy vállvetve egységesen úgy munkálkodjanak, Uradalmak figyelmébe! sós Dorogi számos takarmánumésT minden mennyiségben raktárról kapható Singer Viktor vas- és műszaki kereskedőnél, Szekszárdon.-»»* ...» —n-,i-i-ri~i_~ii-iu hogy az fölrázza Tolna megye lelkűt és ideterelje az ország figya|mát Vázolta a létesítendő megyei rokkant otthon megvalósításával azokat nevelő, fegyelmező és gyakorlati ered. ményeket, melyeket as otthon 8iq[! gáloi hivatva van. Józanságra, ko. moly összefogásra, fegyelamre kéry» a megjelenteket, aiokat újra köszönty. fejezte be beszédét, melyért a jelen, lévők zajos ünneplésben részesítették Vitéz Székéig Ferenc központi tit*. kár nagyon részletes és mindenkit megnyugtató ismertetést adott a Hrt megjelenése Óta elért eredményekről és reámutatott a legköselebb meg. valósítandó kérdésekre. Számszerű adatokkal bizonyította a lehetőségek határait ás mindenben csak a szigora tények meglátásával jelezte aat * nagy műnkét, mit a Szövetség vég. zett és egységes összetartás mellett végezhet és végeznie kell. Az előző közgyűlés jegysőköayvének hitele­sítésére vonatkozó bejelentése után Majnag József rövidesen ismertette a jegyzőkönyvet, majd Hum Mihály ügyv. igazgató évi jelentését olvasta fel, melyből kitűnt, hogy a Csoport az 1937. évben érdekképviseleti fel­adatainak megfelelt és különösen szo­ciális tevékenységével szolgálta tagjai ügyét: többszáz pengő értékben pénz-, ruha-, fa- és egyéb segélyt nyújtott és ügyes bajos dolgaikat intéste. A zárszámadás és költségvetés elfogadása után az ioditványok és feli. lebbezések tárgyalására került a sor. Majnag József szóvátette azokat az akadályokat, amelyek a Csoport bé­kés munkáját veszélyeztették és a vezetőséget, választmány tagjait mél­tatlan meghurcoltatásnak tették ki, Indítványára a közgyűlés tüntető és impozáns egyhangúsággal Vass Kál­mánt az elnöki, Hum Mihályt az Ugyv. igazgatói teendők ellátására újból 3 évre kérte fel és azzal szol­gáltattak nekik erkölcsi elégtételt, hogy őket a jelölő bizottság előzetes jelölése nélkül rátermettségüknél fogva és eddigi elért eredményük elisme­réséül kérték fel e tisztségek betöl­tésére. Miközben aztán az elnök ál­tal kijelölt bizottság a jelölést meg­ejtette, Pirnitzer Jenő bajtárs az özvegyi járadékról, a 25°/o-ok nyug­dijáról és az elhalt rokkantak teme­téséről szólt, melyekre nézve a köz­ponti főtitkár és az elnök adott meg­nyugtató választ. A tisztujitás során nagyjából a régi vezetőség és vá­lasztmányi tagok maradtak. A bajtársi együttműködés szolgálatának kiszéle­sítésének lehetőségére a társelnökök sorába választották Répássg Károly rokkantat, a helybeli M. Alt. Hitel­bank helybeli fiókja főnökét. A közgyűlés után a vidékiek töme­gesen mentek a Honsz irodába, hol egyesek kérelmeit intézték el. E köz­gyűlésen impozánsan nyilatkozott meg, hogy különösen a vidék, de a helybeli kisamberérdekeltségek meny­nyire tudják megbecsülni az ügyei­ket önzetlenül szolgált vezetőséget. De újabb bizonyságot is adott. Neve­zetesen azt, hogy Tolna megge német ajkú maggar polgárai összetar­tásban, maggar lelkesedéssel dol­goznak együtt maggar testvéreik­kel olyan egyesületben, amely nem a politikai jelszavakban, hanem tag­társaik érdekeinek szolgálatában éli ki magát. Tevel és környékének — a közgyűlés vidéki gerincét adó — nagyszámban megjelent tagjai lelke­sedése és ügyszeretete ezt bizo­nyítja. Egyben ast is, hogy * megye és város e csoportja nemset- építő és jól értelmezett érdekkép­viseleti tevékenységet fejt ki V»a> Kálmán és Hum Mihály vezetése alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents