Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-01-05 / 2-3. szám
Mai lapszámunkban benfoglaltattik a „Tolnamegyei Gazda" XX. évfolyam. Szekszárd, 1938. január 5. (Szerda) 2—3. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SicrkHilAaée éa ki adó hl válni: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonazám: 85 E10flzct*al dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre —------6 pengő Fe lelős szerkesztő: I Hirdetések árait OLÁZS1K FERENC I A legkisebb hirdetés dlis l’BO pengő. — A hirdetés egy 60 ml Ilimét«« , . ................ • , . , I széles hssébon milllmélersoronkénl 10 nilér, A lap mcfflelenlk minden ezerdén és szombaton. I A|lástkéresőkiíek 80 százalék kedvezmény. | Előfizetési dijak és hirdetések, vslsralnt s lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelycsett^reklám-, ellejryzésl, családi hír, valamin! a közlemények a szerkesztőséghez küldendők.! I nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A [öld Ores munkásaiéit Bizonyár* nem véletlen, hogy a kormány sorrendben előbb nyújtotta ke a mezőgazdasági munkavállalók öregségi biztosításáról sióló törvényjavaslatot, mint az alkotmányjogi reform alkotások betetőzését jelentó választójogi javaslatot.' Ez zz egyidejűség, amely hajszálnyira a legújabb szociális alkotás javára billenti az értékelés mérlegét, ssimbolisá^a azt a vissouyt, amely z jog és a kenyér között a történelmi idók kezdete óta fennáll és amelyet az elpuhult, elkényeztetett római tömeg is jól ismert és alkalmazkodott is hozzá, amikor előbb kiáltott kenyérért, csak asután cirkuszi játékokért. Kenyér és jog. Az előbbit a ke* resatény hitvallás beleillesstette a Kutyánkba, az utóbbiról csak úgy oktat, hogy adjuk meg Istennek, ami Istené, királyoknak, ami a királyoké. A kenyér sz élet, a kenyértelen jog az a biu pompa, puszta fény, amely ről a költő énekel s azt mondja, hogy nem kér belóle. Mert a jog olyan értelemben, amilyenben úgy a tudomány, mint a politika a válasitói jogot msgyaráezák, csupán függvénye a kenyérnek, amiként a kenyér függvénye áz ige is, amelyből az ember táplálkosik. Ha nincs ke nyér, akkor mellékvágányra terel az ige, mert lásitás, istenkáromlás lehet belőle. Hz vzn kenyér, ekkor zz élet rendjét nemesíti és szabály ősze, embernek emberhez való viszonyát teszi megértővé, barátságossá. Ezt a mindennapi kenyeret, minden állami élet és jogrend legbiztosabb fundamentumát akarja megadni a mezőgazdasági munkavállalók öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat hztssáshnssonötezer olyan munkából kiöregedett mezőgazdasági cselédnek és munkásnak, aki eddig öregségére csupán máBok embersége ób emberszeretete mentesített z legsúlyosabb nyomortól. Nem szabad est a javaslatot úgy bírálni, hogy fillérekre bontjuk, napok számával esstjnk azt a számszerű anyagi jut tatást, amit az öreg cselédnek, öreg aratónak, sommásnak, de az spró zsellérnek is biztosit. A törvényhosó akarata és maga az a jogelv és keret itt az abszolút érték, amely a javaslatból világosan kitűnik. Azt kell itt legel8Ősorban figyelembe venni, hogy annak a hozzátartozón» k, aki a munkából kiöregedett embert családjába fogadja, havonként biztosítva van a járadékkal a sója, zsírja, petróleuma. Mindenekelőtt pedig azt, hogy a kenyértermelő föld megrokkant ro- botosa nem eBzik többé keBerü ke gyelemkenyeret, nem kapja naponként tányérjára a Bovány étel mellé azt a szemrehányást, hogy csak nyög, bogy csak ko onc, a hozzátartozók nyakán. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar föld munkását zcélos, kemény fából faragta a eors. Alig akad kötöttük olyan, aki öregségére is ne tenne-venne a ház körűi, zmig jártányi ereje vzn. őrzi a kertecakét, megeteti a barom fit, a sertést, a tehén alá is meg almoz, sőt még a határba iz ki- kibzllsg csőszkedni, gazt irtani. Bizony megszolgálta az ilyen öreg eddig is azt a kevés kenyeret, amit megevett, ha pedig moBt még egy kis zsebpénz áll majd havonta a ház hoz, versenyezni fognzk a gyerekek, vők és menyek, hogy melyik vegye magához az apót. És mindegyik igyekezni fog kedvében járni. Melegen fogja kapni az öreg a rántott levest és megtörlik a széket, ahová leültetik. Kisemberek nagy gondjait enyhíti, sőt tünteti el a humanizmus és a jó ssooiálpolitika eszközeivel ez a javaslat. Kisemberekét, akik sokan vannak, sokat dolgostak, megrokkantak, eljött életűknek alkonyodó napja és tisztes, nyugalmas öregséget élveznek. Hiszen most már as a gond sem nyomja őket, hi fogja megfisetni végtisztességük költségét, mert igé nyűk vzn temetkezési segélyre is. Szekszárd ügyel és a fővárosi sállá A fővárosi lapok, élelmes tudósi- tójnk nlján nagy elósseretettel foglalkoznak városunk ügyeivel és nem minden tendencia nékül igen hosz- szasan írtak a mait óv végén íb Ssekssérd város költségvetéséről, valamint az eszel kapcsolatos alispáni megállapításokról. A költségvetésről szóló ahtpáni megállapításokkal nem foglalkoznak, mivel azok nem a nyil- vánosBágra tartoznak és tndomásntik szerint azok egyes pontjai ellen a képviselőtestület felhatalmazása alap jén a város vezetősége felülvizsgálati kérelemmel is fordul a belügyminiszterhez. Azokkal a hírekkel szemben, amelyeket a pótadó emelésére vonat kosólag a fővárosi lapokat tudósító bisonyára hangulatkeltés céljából helyezett el és azszl a megállapítással, hogy Ssekasárd város pótadója a mait évivel szemben 35 százalékkal fog emelkedői, megjegyezzük, hogy még korántsem befejezett dolog a pótadó kacsának megbatárosása, mivel a belügyminiszter függetlenül a város megszakadásától és a közbeeső hatóság javaslatától, kisárólagos jogánál és élbirálásánál fogva szokta a városok pótadóját megállapítani A képviselőtestület azért is az általa megállapított pótadó jóváhagyását kérte a be ügyminisstertől, mert a város lakossága a kedvezőtlen bortermés következtében a képviselőtestület által megállapított pótadót sem bírja viselni, még kevésbé az elódáaható kölcsöntörlesztésekkel és egyéb más váltosáBokkal felemelt magasabb pótadót. Schneider János képviselőtestületi tag aasjába a tudósitó azt a kijelentést adta, hogy a polgármester rövidesen nyugdíjba megy. Erre vonatkosóan kérdést intéstüuk Schneider Jánoshoz, aki a követkeiöket mondotta: — A velem kapcsolatos állítás nem fedi a valóságot és a tudósításnak ez a része szenzációhajhászás és tendenciózus beállítás azért, hogy a polgármester ügyét ismét ország- világ előtt pertraktálni lehessen és bogy eszel az ügynek bizonyos ssem- poniból való elintézését befolyásolja. A komolyan gondolnotok és az ügyeket ismerők előtt ez a szándék és célzat Csak nevetséges, mert azok a hatóságok, amelyek a város tisztviselői ellen folyó Ügyben dönteni fognak, nem a helyi és fővárosi sajtó sugalmazott cikkei alapján döntenek, hanem a tárgyi bisonyitékoknak és igaiságérseiüknek megfelelően. Attól nem kell tartania a fővárosi lap tudósítójának és barátainak — mondotta —: hogy vitás Vendel István polgármester a fegyelmi vissgálat elől nyngdijba akar menekülni. Megkérdeztük ebben az ügyben vitéz Vendel polgármestert is, aki röviden csak azt a kijelentést t9tte, hogy nyugodtan várja a vissgálat b*fejesését és az azt követő ítéletet. Nincs oka, hogy a fegyelmi ítélet alól kivonja magát. Mi ehhez az újabb sajtóhadjárathoz csak ason megjegyzést füssük, hogy csodálkozunk azon, hogy a fővárosi Upok az élelmes tudósitó által időnként felmetegitett dolgokkal töltik meg hasábjaikat. A másik,megjegyzésünk pedig az, hogy nem tesznek jó szolgálatot Szekszárd városának, tehát nemcsak a vezetőségnek, de az adóterheket viselő polgárságnak sem, azok akik a hivatalos iratváltás belső dolgait a fővárosi sajtó utján bizonyos tendenciózusan kikapott részletekben ismertetik. Csaknem minden város életében fordulnak elő ily iratváltáBok, de ások mégsem per- traktáltatnak az ország színe előtt. Annyit írtak már Saekszárdról, hogy lapunk fővárosban lakó barátai sokszor fordultak hozzánk aszal a kérdéssel, vájjon micsoda állapotok vannak Szekszárdon, bogy a fővárosi lapok állandóan sseilóstatik azokat. És amidőn tárgyilagos fe!- vitágOBÍtásankat megkapták, meg- botránkoztak, hogy miként lehet ily aprójelentősegü hivatalos dolgokat oly nagymértékben és tendenciózusan fel fájni és kiszínezni. Sserer cséré S«ek- szárd város hitelezői jobban ismerik ennek a városnak vagyoni helyzetét és Ügyvitelét, mintsem a vaklármák- nak felüljenek. Ellenkező esetben a város jó akurói és magukat a nép barát jónak feltüntetők állandó vak• lármájának, esetleg szomorú gazdasági következményei is lehetnének. Akik e városnak nem akarnak kárt okozni, azok várják be nyugodtan a fegyelmi vizsgálatnak és egyéb ügyeknek az erre hivatott felsőbb hatóságok által való befejezését és elintézését, akkor cselekessnek a kös érdekében h ly<*sen. II] esztendő hajnalán... Uj 68stendő: aj erő, nj keidet. Bo'dog nekifeszülés, előreindalás, — lélekojnlás. Znsmarás vén fa tépett ágain selymes lágy pihék költ fiatal bimbó szunnyad. Milliónyi rög mó- b^ben sarjadó uj élet. Uj kenyérnek, nj magnak, nj életnek csirája. A fekete gondból feifehérlik az nj remény. A sötét éjszakából nj hajnal hasad. Újult eró árad fűbe, fába, virágba. Hiába a tél zord szele, a halál fagyos Ithellete, Lent a tiszta mélyben muzsikáló, ssent erők feszülnek s a száras bus &v»r nyomán ismét fel- parásslik az ibolya. Barna rögök szivében aranykalász énekel, piros áldássá teljesül az elvetett mag a fosi- lós, fehjr kaláccsá lesz a szenvedés. Hiába minden sorvasztó bánat, hiába minden elmúlás. Az élet győz a halálon, mosollyá varázsolja a könnyet b örömmé magasstositja a fájdalmat. Hiába a tűnő évek mélybe és örvénybe hulló minden fájdalmas gyötrelme, mert a mait golgotái, véres talaján kivirul a jövő. Uj esztendő: nj erő, nj keidet. Áldott békési 'gkereséB, szent akarás, élemjnlás. Magyar anyák emlőin nj fiatal hajtás pirosló ajka feszül. Vérré olvad át a csók ssinméze és életté ssépül a szenvedés gyötrelme. Ssáraz, barázdás arcok között virágbaszök- kent emberrügyecskék mosolya pattan. Szirom szivek keljhében nj erők csirái pihegnek. Uj célok, nj tervek, nj csodák. A vér titka nj élet édes televénye, erők feszülő, forró árama^ mely vágyat muzsikál izmok szfiz acéljába. Lehetőségek ssent törvénye boldog ritmusba kezd a fiatal szivek fogódénak táncba, hogy Szilveszter éjjeléből nj piros hajnalt t-p jenek a holnap ssámára. Dallá finomul a miit sok hangtalan, néma keserve s bársonyos, üde kscagássá frissül minden bus sírás. Kedvünk jóleső örömmé szélesül s a szív túláradó boldogságában, 8sines jövőt építő reménységében percek Baétporló résiéivé lesz a végtelen idő. Mnlandó életttak kis sajkája röpül tova s mi a romokból, tört reményeink fájó törmelékei közül, megfakult álmok s nagy célok temetőjén tn1, sebzett szívvel, megroggyant, remegő térddel és ősibe szürkült hajjal is nj jövőt álmodó . hittel induuok a büszke, szent, örök I magasságok felé. Új esztendő: nj erő, nj keidet. Igyes szám ára 12 fillér*
