Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)
1938-10-15 / 83. szám
XX. évfolyam Szekszárd, 1938. október 14. (Péntek) 83. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sscrksarlősés' la klndóhlvatel: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Eiaflzetésl dili Egész évre — 12 pengő || Félévre _ ____ 6 pengő Fe lelős szerkesztő; BLÁZSIK FERENC A lop megjelenik minden szerdán la szombaton. Dlőflzctésl dijak és hirdetések, valamint a láp szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések ársit A legkisebb hirdetés dlta 1*80 pengő. — A hirdetés ejry 60 miniméi», széles hasábon mllllméleraoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyéseit rákiéin», ellegyzésl, családi hír, valamin* 1 a nytíttér soronként 60 fllMrbe kerül. Nem tárgyalunk a csehekkel A nemzetek közt folyó diplomáciai tárgyalások történetében szinte páratlan az az eljárás, amellyel Csehország a négyhatalmi konferencia müncheni határozatának végrehajtása alól kibújni igyekezett. A hatalmak döntése szerint Csehszlovákiának velünk meg kell egyezni az ott élő magyar kisebbség kérdésének rendezését illetően. A megegyezésre vonatkozó tárgyalásokon azonban a cseh delegáció olyan lehetetlen magatartást tanúsított, hogy a magyar kiküldöttek kénytelenek voltak az ellenfél ajánlatának komolytalanságára rámutatni és a tárgyalásokat azzal megszakítani, hogy a magyar kormány igazának érvényesítését a müncheni egyezményt aláirt hatalmaktól fogja kérni. A magyar álláspont ugyanis az volt, hogy a magyar többséglakta kerületek kell, hogy visszakerüljenek az anyaországhoz és hogy e területek meghatározásánál figyel- menkivül kell hagyni ázokat az eltolódásokat, amelyek az utolsó húsz év folyamán mentek végbe, mert a müncheni konferencián vallott elvek szerint az elcsatolás jogtalan és hibás volt. Jogtalanságból és hibából pedig jogokat származtatni nem lehet. A csehszlovákiai probléma rendezésének a magyar álláspont szerint véglegesnek kell lenni és az uj állami elrendezésnek az érdekelt népek akaratán kell nyugodnia. A döntést a háromhónapi határidőre tekintet nélkül, Európa békéje érdekében azonnal meg kell hozni. A csehek által a velünk való tárgyalásra kinevezett szlovák és ruszin miniszterek a mi javaslatainkkal szemben kitérő, kérdezősködő, taktikázó magatartást folytattak, a tárgyalások végnélküli elhúzására törekedtek csak azért, hogy az idő múljon és az ellenfél idegei a végsőkig próbára tétessenek. A magyar javaslatra a saját álláspontjuk ismertetésével nem akartak előhozakodni. Mikor azonban Kánya Kálmán külügyminiszter kérdései elől nem tudtak kitérni, legelőször akként nyilatkoztak, hogy a jelenleg Csehszlovákiában élő magyaroknak hajlandók önkormányzatot adni. Ezt a teljesen lehetetlen ajánlatot mi természetesen visz- szautasitottuk és azt követeltük, hogy a szudétanémet rész rendezéséhez hasonlóan az a terület, ahol magyarok laknak, nekünk haladéktalanul visszaadassék. A csehek erre hajlandóknak mutatkoztak Csallóköz visszaadására. Ezt a már szinté bosszantásnak tetsző cseh kijelentést annak a kívánságunknak a nyilvánítása követte, közöljék a csehek Komoly ajánlatukat. Csütörtökön délelőtt hozták a magyar delegáció tudatára, hogy némi határsávot visszaadnak, abban a területben azonban nem szerepel egyetlen város sem, sőt a terv szerint Komáromból is szabad kikötőt | akarnak csinálni. A nemzetiségi elv megcsúfolását jelentő cseh elgondolás magának kívánja tartani az I összes vasutakat és a magyarlakta i vidékek óriási részét, mert a közel | tizenkétezer négyzetkilométernyi területből csupán ezer négyzetkilométernyit akar visszaadni és egymilliónyolcvanezer lakosból csupán mintegy százezret. A gazdasági és stratégiai elveken alapuló ajánlat után megkérdezte Kánya Kálmán külügyminiszter, hogy ez-e az a végső elgondolás, amelyhez a csehek ragaszkodnak. Határozott választ nem kapván, a magyar kormány álláspontjának megfelelően megtörtént a tovább már úgyis teljesen céltalan és sikerrel egyáltalán nem kecsegtető tárgyalás megszakítása. A kormányt elhatározásában nemcsak az a körülmény vezette, hogy napról-napra mind világosabb lett a csehek alattomos és az igazságot mindenesetre elsikkasztani igyekvő eljárása, hanem az is, hogy a tönkrement benesi politika olyan fiókkormányokkal dolgozik, amelyek hatásköre és megállapodás kötésére val$ joga mindinkább kétségesnek látszott. A tárgyalások megszakítása nemcsak a kormány meggyőződését és elhatározását fejezi ki, hanem az oszthatatlan, egész magyar nemzetét. A megszakítás indokolásának minden szava mögött a nemzet teljesen átérzett igazsága és ereje áll és úgy érezzük, hogy ez az erő érvényt szerez majd az igazságnak, ha azt a csehek kijátszani, vagy meghamisitani akarják. Hisszük azonban, hogy Európa tisztán látja megrablóink ravasz taktikázását és a négyhatalmi konferencia mihamarább visszahelyezi jogaiba nemzetünket, amelynek épp- I úgy joga van véreire, mint a néme- I teknek és a lengyeleknek. A varmegyei kézműves zószlószenfelésf ünnepély Megemlékeztünk már róla, hogy Tolna vármegye kézműves iparossága a folyó hó 23-án Dunaföld- várott tartandó vármegyei iparos nagygyűlés alkalmával rendezi a vármegyei kézműves zászlószente- lési ünnepélyét, amely után közebéd lesz az Egyenlőségi Körben, majd este ugyanott táncmulatság. A kézműves zászlót a pápai miseruhát készítő „Sárköz“ Tolnamegyei Népművészeti Egyesület készíti. — Ugyanazok a már európaszerte ismert magyar népművészeti remeket készitő sárközi asszonyok hímezik zöld selyemre, a gyönyörű sárközi ősmagyar motívumokat. A zászló egyik felén Nagymagyarország, — benne a trianoni határok jelezve, fölötte „Munkával a magyar igazságért“ felírás virágból hímzett magyar stilü betűkkel. A szegély és a sarokdiszek mesterien megtervezett és összeállított remekei a magyar I népművészetnek. A zászló másik felén az ipari szerszámokat szimbolizáló háromszög, kalapács, fogó, szintén a magyar népművészet virágszépségeiből igen ötletesen összeállítva „Isten áldja a tisztes ipart“ felírással szegély- és azután sarokornamentika, művészi csoportosítással. A zászlórúd magyaros kopjafa faragással, keresztrúdján a különféle foglalkozások emblémái minden egyes kézművesiparos szakmáról. A zászlóanyai tisztet Szongott Edvinné, az alispán hitvese tölti be. Feleségükkel együtt megjelennek dr vitéz Thuránszky László főispán és vitéz Benke tábornok is Ott lesznek az ipartestületek országos szövetségének, a pécsi Iparkamarának és a vármegye Összes ipartestületeinek, továbbá Fehér, Pest, Baranya vármegyék és a bácskai ipartestületek küldöttségei, úgyhogy az ünnepély országos jelentőségű lesz. Légoltalmi gyakorlat Bátaszéken Bátaszékről, mint vasúti csomópontról feltehető, hogy háború esetén az ellenséges repülők támadási célja lesz. Ezért a község megszervezte a légvédelmet. A tulajdonképpeni légvédelmi szervezés a nagy- közönség felvilágosításával kezdődött. Három estén át magyar és német nyelven Zombory Ferenc községi főjegyző és dr vitéz Szent- lőrinczy Géza községi orvos tartott a moziban előadást — hihetetlenül nagy közönség előtt, sőt a künnrekedtek tömege többszörösen meg- . haladta a benn-ülők számát, de a I szélesre tárt ajtókon kívül volt tömeg | is jól hallotta és nagy érdeklődéssel figyelte mindhárom estén át az előadókat. Zombory főjegyző pompás előadásban a légoltalom céljait, szerveit és a közönség viselkedését tanította. Vitéz Szentlőrinczy dr a bombákról a háború alatt szerzett borzalmas személyes tapasztalatait adta elő. A hatóság azonkívül hirdetményekben hívta fel a lakosság figyelmét. Az eredmény bebizonyította, hogy a légoltalmi szervezet vezetősége jól végezte munkáját. : Két gyakorlat volt Bátaszéken, a 1 legutóbbin már egy képletesen támadó bombavető repülőgép is megjelent a község felett, hogy élénkebben szemléltesse a légitámadás képét és a védelem munkáját, hogy igy a légvédelmi parancsnokság is megfigyeléseket tehessen. Úgy . a község, mint a vasút légvédelmi készültsége kifogástalanul működött. Percek alatt helyükön voltak az osztagok és jöttek a jelentések, hogy pontosan, gyorsan végezte feladatát minden szerv és a szervek minden egyes tagja, ami a gondos előkészítés és a tökéletes vezetés nyomán mutatkozott. Úgy Zombory Ferenc főjegyző, légoltalmi vezető, mint Mező László ny. főjegyző légoltalmi parancsnok a szó szorosabb értelmében „végig“ küzdötték a háborút az első naptól az utolsóig. így volt alkalmuk a légitámadásokról kellő gyakorlatot szerezni. Polgár István főszolgabíró a légitámadás idején Bátaszéken tartózkodott. A riadó után bejárta a községet, ellenőrizett minden munkát és a gyakorlat utáni megbeszélésen őrömmel állapította meg a szervezet fegyelmét buzgóságát és a lakosság elismerésre méltó fegyelmezettségét. A főszolgabíró a tökéletes előkészítésért úgy a maga, mint a hatóság nevében a legteljesebb elismerését és köszönetét fejezte ki. Babócsay János. Hazafias vallásos ünnepély Pakson Igen nagyszámú közönség jelenlétében folyt le f. hó 9-én Pakson a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére rendezett ünnepély. A zárda udvara alig bírta befogadni a soksok érdeklődőt. A gyűlést az egyházközségi Dalárda régi Mária- éneke vezette be, majd Gaál János apátplebános elnöki megnyitója következett. A lélekből fakadó, meg- inditóan szép beszéd után a leányiskolások hatalmas szavalókórusa szerepelt. Az ünnepi szónok dr Kulir Rezső járásbirósági elnök, az egyházközség világi elnöke volt, aki szépen felépített beszédében rámutatott arra, hogy ki volt nekünk — a 900 éves múltban a Miasszonyunk. A fiuiskolások szavalata és az egyházközség finom tónusu éneke után Sipos József ifjúsági szónok, a Kát. Legényegylet dékánja fogadott hűséget társai és az ifjúság nevében Égi Anyánknak. Schön- weitz Marianna kedves szavalata után a Boldogasszony Anyánk ősi ének és a Magyar Hymnusz zárta be a fényes ünnepséget. A zárszóval Gaál János apát búcsúzott. Megható szavakkal festette a magyar reményeket, amelyek vér és könny nélkül Isten segítségével immár teljesedésbe mennek. Imádságra szóEgyes szám ára 12 fillér.
