Tolnamegyei Ujság, 1938 (20. évfolyam, 1-103. szám)

1938-08-10 / 64. szám

XX. évfolyam, Szekszárd, 1938. augusztus 10, (Szerda) 64. szám. PAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerlceaztfisé? is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 előfizetési difi Egész évre — 12 pengő || Félévre — 6.pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton, előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Magyarok tündöklő csillaga Az ország, az egyetemes magyar­ság nagy bensőségteljes ünnepség keretében fog áldozni első, szent királyunk emlékének. A magyar lélek nagyszerű megnyilatkozása lesz ez az első magyar király szel­leme előtti hódolás. Meghatottan, alázatos lélekkel, de a Szent István birodalmában eltöltött ezer éves népi múltúnk büszke tudatával várja a hét végén kezdődő ünnepségeket a magyar nemzetnek a tengeren túlról és az elcsatolt területekről idezarándokló minden tagja éppúgy, mint a szűk határokon belül élő testvéreink tömege. Az annyiszor megtépázott, meg­csonkított Magyarország fiai és leányai szent lelkesedéssel várják Újból — mint a történelem folya­mán annyiszor — a nyugati kultú­rának az ezer éves szerzett jogun­kat eltiprók fölötti diadalát. A történelem ismétlődik. Magyar- ország kiállotta a tűzpróbát Európa népei között. Szomszédaink nem egyszer igyekeztek végleg eltiporni, a térképről teljesen letörölni Ma­gyarországot, de ezek a kísérletek, ha részben átmenetileg sikeresnek mutatkoztak is, mindannyiszor meg­törtek a magyarság szívósságán, élni akarásán, Szent István biro­dalma mindig feltámadt, amikor a szentistváni eszmét uralta az ország. Á szentistváni eszme egybefórrt a magyar államisággal. Ez volt él­tető elemünk a múltban, ez nyújt reményt az ezer éves birodalom újra feltámadásához a jelenben. Az feszme örök, az eszme él, hat s a csüggedő magyarságban újra fel­kelti a mindinkább beteljesülő re­ményt, régi dicsőségünk életrekelé- sének a hitét. Ezt a szentistváni eszmét uralja ma is az egyetemes magyarság, énnek az eszmének hódol az ország népe, — Szent Istváíl emlékév or­szágos ünnepségei kapcsán, — a nagy király szülővárosában: Eszter- , gomban, törvénykezési székhelyén: Székesfehérvárott és Buda vára ősi falai között. Ahitatos várakozással teljes napok a mostaniak. A magyar nagyhétnek, a legnagyobb magyar nemzeti ün­nep nagyhetének napjai ezek. Az ünnepségek külső megnyilvánulá­saikban is méltóak lesznek a nagy király magasztos emlékéhez, meg­felelnek azoknak a várakozásoknak, amiket az egész kulturvilág hozzá­fűz. A budai királyi várpalota fehér márványtermében közszemlére te­szik az egykor Szent István fejét ékesítő magyar Szent Koronát, meg­tartják a hagyományos Szent Jobb körmenetet, törvényben örökíti meg a nemzet a keresztény magyar ál­lamot megalapító király emlékét, műemlékké avatják az árpádházi Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlllloiélei széles hasábon mllllmélersoronkénl 10 fillér. Álláskeresőknek 80 aiéislék kedvezmény. A hírrovatban elhelyeselt reklám-, eljegyzési, családi hír, valamin • nvlfttér soronként 60 fillérbe kerlll. királyi palota és a Szent István emelte bazilika maradványait és le­leplezik a nagy király lovas emlék­szobrát. A magyarok tündöklő csillaga volt Szent István. Ez a csillag fé­nyesen ragyog a magyar égbolton, messzi századokon át bevilágít a magyar múltba, mutatja az irányt, amelyen a jövőben is haladnunk • kell, ha a dicső múlthoz méltóan akarunk fennmaradni. Az ócsényi katolikus templom alapkóletétele Emlékezetesen szép ünnepély ke­retében vasárnap volt az őcsényi katolikus templom alapkőletétele, melyen megjelentek: Szongott Edvin alispán, Polgár István főszolgabíró, vitéz Vendel István szekszárdi pol­gármester, Kiss Gergely őcsényi főjegyző, dr Mdthis Lajos községi orvos, az ózsáki nagybérlők, a szom­szédos egyházközségek képviseletei és számosán a környékből. Az alapkövet a belé zárt okmány­nyal együtt a szekszárdi levente­zenekarral az élen körmenetben vitték a templomtérre, ahol Virág Ferenc megyéspüspök megbízásából Horváth Károly kerületi esperes, szekszárd-ujvárosi plébános tette le az előirt szertartások között papi segédlettel, hatalmas tömeg jelen­létében. Á szertartást végző esperes szent­beszédben vázolta Őcsény katolikus- ságának hetvenöt évre visszavezet- hető történetét és felemlítette, hogy az őcsényi katolikusok mai lélek- száma 2156, amely a község össz­lakosságának több mint 60°/o-át jelenti. Ecsetelte azt a küzdelmet és vágyat, amelyet az őcsényi ka­tolikusok a templomépités érdeké­ben kifejtettek. A fáradhatatlan munka — úgymond az esperes — meghozta a maga gyümölcsét és a templom nemsokára állni fog. Az alapkőletételi szertartás után a templomtéren felállított tábori oltá­ron Pulay János plébános az erre az alkalomra elkészült „sárközi*4 himzésü miseruhában mondott hála­adó szentmiseáldozatot. Mise végeztével a megjelent elő­kelőségek a plébánián voltak ebé­den, délutántól hétfő reggelig pe­dig a hivek szórakoztatására és a templomépitő alap javára a Kovács­féle vendéglőben táncmulatság volt. Mint már említettük, a Szent Ist­ván király és Szent Mór pécsi püspök tiszteletére épülő templomot Gosztonyi Gyula pécsi építészmérnök tervezte a modern művészi törek­vések szerint elgondolt ókeresztény stílusban. A 900 lélek befogadására alkalmas szentegyház hossza 29 méter, szélessége 11 méter, belső magassága 9 méter, külső tető- magassága 14 méfer. Harminckét méter magas tornyát árkádsor köti össze a templommal. Az épités megkezdését a hivek önkéntes hozzájárulásán kívül Virág Ferenc pécsi püspök bőkezű ado­mányai tették lehetővé, úgyhogy a templom még ebben az évben tető alá kerül. Halálos tragédia a szekszárdi közkórházban Megrendítő halálos szerencsétlen­ség történt szombaton este a szek­szárdi vármegyei Horthy Miklós közkórház egyik orvosi szobájában és a véletlen balesetnek egy méltán szép reményekre jogosító fiatal élet esett áldozatává. Szekszárdon nyom­ban az esemény megtörténte után elterjedt a tragédia hire és min­denütt a legnagyobb részvéttel em­lékeztek meg Sörös Géza szigorló­orvosról, aki oly borzalmas hirte­lenséggel lett a halál martalékává. Az eset egyébként a következőkép­pen folyt le. Dr Hermann Domonkos a szek­szárdi kórház segélydijas orvosa a régi kórház épületében egy szobá­ban lakott Sörös Gézával, a bel­gyógyászati osztályon működő szi­gorló orvossal, mig a szomszédos szobában lakott egy társával Lörincz Árpád, ugyancsak a belgyógyásza­ton dolgozó szigorló orvos. A há­rom komoly, igyekvő és nagyszor- galmu fiatalember igen szoros ba­ráti viszonyban volt egymással és úgyszólván mindig együtt lehetett őket látni. Szombat este vacsora után is együtt jöttek át az uj kórház orvosi étter­méből a régi kórházba. Útközben a szekszárdi származású Lörincz Árpád elmondta, hogy kimegy a városba, a szüleihez, mire dr Her­mann megkérte, hogy menjen be hozzá és vigyen tőle néhány filmet Borgula fényképészhez, mert fény- képfelvételeit vele akarja kopiroz- tatni. Mindhárman bementek ár Her­mann szobájába, ahová elsőnek dr Hermann lépett be, utána Sörös, majd Lörincz. Dr Hermann kinyi­totta a szekrényét és kivett belőle egy filmeket tartalmazó borítékot, | majd egy asztalkához ment, ahol i kiválogatta, hogy mely filmekről fog I másolatokat készíttetni. Mivel a fil­meket lámpával kellett átvilágítani, háttal állott a két szigorló orvosnak. Eközben Lörincz a nyitvahagyott szekrény polcán meglátott egy igen ritka formájú négycsövű lapos pisz­tolyt, amelyről éppen ritka volta miatt sokat beszéltek az orvosi ét­kezőben. Odalépett a szekrényhez, kezébe vette a fegyvert, babrálni kezdte és az egyszerre csak élsült. Abban a pillanatban a tőle másfél méternyire álló Sörös Géza „jaj, meglőttél44 kiáltással összerogyott, majd elterült a parketten. Dr Her­mann, aki háttal állott a két fiatal­embernek, a lövés zajára megfor­dult és az összeesett Sörös segítsé­gére sietett. Lörincz látva, hogy Sörös balkarja vérzik, kirohant az udvarra és a mentőautóért kiabált. Az autó egy perc múlva előállott és mire vissza­szaladt a szobába, addigra a dr Hermann karjai közt vergődő Sörös­nek orrán-száján dőlt a vér és csak annyit tudott mondani: „jaj, most mi lesz velem?44 A sérült fiatal embert feltették a mentőautóra, hogy átvigyék az uj kórházban lévő műtőbe, azonban még mielőtt a műtőterembe érhet­tek volna vele, percek alatt meg­halt. Az eset természetesen óriási konsternációt okozott a kórházban, összefutottak az összes bentlakó or­vosok, megjött dr Treer István igaz­gató főorvos is a többi főorvossal együtt, de ők is csak a beállott ha­lált tudták már konstatálni. Dr Pribay György a sebészeti osztály alorvosa az eseményről azon­nal telefonon értesítette a rendőrsé­get, a királyi ügyészséget és a vizs­gálóbírót. — Az értesítés után dr Endrödy József rendőrfogalmazó Horváth Lajos detektivesoportveze- tŐvel a kórházba ment és hamaro­san odaérkezett ár Gergely Lajos h. vizsgálóbíró is dr Kocsis Mihály kir. ügyésszel. Dr Endrödy kihallgatta úgy dr Hermannt, mint Lőrinczetés megállapította a tényállást. Felvette a helyszinrajzot, Horváth detektiv- csoportvezető pedig fényképfelvé­telben rekonstruálta az eseményt. A rendőri eljárás teljes világos­ságot derített a tragikus szerencsét-' lenség minden részletére és1, a vizs­gálóbíró, valamint a kir, ügyész is egyetértettek abban, hogy Lörincz őrizetbe vételének, illetve előzetes letartóztatásba vételének szükséges­sége nem forog fenn. A kórház egyúttal telefonon ér­tesítette a borzalmas esetről Sörös atyját, a somogymegyei Adándon lakó nyug. jegyzőt, valamint test­vérbátyját, a pápai közkórház se­bész főorvosát. Vasárnap délelőtt volt a törvény- széki boncolás, amely megállapí­totta, hogy a golyó Sörös balkar­jának izmát átfúrva behatolt a mel- kasba, áthatolt a bal tüdőlebenyen, szétzúzta a kilencedik csigolyát majd megakadt a jobb tüdőlebeny’ U’ % Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents