Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-01-08 / 2. szám
XIX. évfolyam. Szekszárdi 1937 január 8. (Péntek.) 2. szám. NAHEGYEl HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség én kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 " r ' Előflzetéalidíj: Egéaz évre 1 _ 12 pengő 11| Félévre_—__6 pengő-j a Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előllzetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dilit 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 mtBhnéter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, nllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint i nyllttér soronként 60 fillérbe kerUl. A magyarság kettős Szentéve. Irta: Huszár Károly nyug. m. kir. miniszterelnök. XI. Pius pápa kegyességéből és a római Egyház erre illetékes világ- szervezetének egyhangú határozata folytán két éven át mind az öt földrésznek közfigyelme Magyarországra és főképpen Budapestre irányul. 1938 május 25—30 ig lesz az Eucharisztikus Világkongresszus ßudapes- ten. Négyszázmillió katolikus hivő és az egész' müveit világ már most Iá zasan készülődik az isteni és emberi szeretet nagy nemzetközi ünnepségére, amelyre valamennyi keresztény nemzet elküldi a maga szellemi kiválóságait és buzgó zarándokait. — Százezernyi külföldi vendég érkezik gyönyörű fővárosunkba, hogy itt tanúbizonyságot tegyen rendíthetetlen istenhitéről. Az Oltáriszentség magasztos gondolata elnémítja a nagy társadalmi és faji ellentéteket és a hívők milliói a szeretet jegyében bizonyságot tesznek Krisztus mellett. Ä kor égető nagy problémái a világ legtudósabb és legragyogóbb szónokai által nyernek megvilágítást Budapesten és az atheista és világforra dalmi borzalmak sötét éjszakájába beleragyogtatjuk a Krisztus evangéliumának fényességét. Szent István királyunk megdicsőülésének és a Patrona Hungáriáé tiszteletének kilencszázados jubileuma alkalmából kapta meg Magyarország gyönyörű fővárosa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust székhelyéül. A nagy világvárosok és a nagy birodalmak után most Budapestre jutott a sor és ez rendkívüli nagy megtiszteltés hazánkra és né pünkre. A hit és a szeretet eszméje fog ragyogni mindenekben, de szavakkal ki sem fejezhető az az erkölcsi, anyagi és minden irányú haszon, amely ebből hazánkra fog származni. Azok a százezrek, akik idegenből ide sereglenek, megismerik országunkat és nemzetünket csak természetes, hogy mind barátainkká válnak. Felbecsülhetetlen szolgálatot tesz ezzel a katolicizmus a hazának. Nem fogunk gyűléseinken politizálni, de az a felemelkedett magasztos érzü let, amely az ilyen eucharisztikus kongresszusok eredménye szokott lenni, jótékonyan fogja éreztetni a maga hatását nemzetközi vonatkozásokban is. A lángralobbanó katolikus szolidaritás lesz az égi jutalma imád ságos fáradozásainknak. Nagyon kívánatos, hogy az 1937 májusától 1938 május végéig tartó Eucharisztikus magyar szent éo és az 1938 januárjától 1938 végéig tartó Szent István év idejére a magyar társadalomban Treuga Dei jöjjön létre és különösen a főünnepségeken a külföldiek sokasága imponáló benyomást nyerjen az itt látottakról. Az előkészítő munkában és szervezkedésben mindenkinek, ható Ságoknak és társadalomnak be kell kapcsolódniok, mert csak úgy bonyolítható le ez a méreteiben száz év alatt csak egyszer elérhető nagy idegenjárás hazánkban. Tizennégy szakbizottság és tizenkétezer rendező dolgozik az előmunkálatokon. A szellemi irányításon felül a legnagyobb gond lesz százezer külföldi és 300 ezer vidéki zarándok szállítása, élelmezése és el rendezése. Csak úgy lehet ezt lebonyolítani, ha mindenki segít. Nagy személyes és anyagi áldozatokat kérünk a magyar társadalomtól, abban a biztos tudatban, hogy minden befektetett munka és pénz sokszorosan visszatérül. A vendé geinkkel kötendő személyes összeköttetések a jövőre nézve kiszámíthatatlan nagy hatással lesznek. A csúcspontja az ünnepségeknek 1938 május utolsó hetében lesz, amikor a Szent Imre évet messze felül múló ünnepségek és ájtatosságok lesznek, nevezetesen a Szent Korona közszemlére való tétele, egy félmillió hivő közös áldozása egy misén, hajós körmenet az Oltáriszentséggel a Dunán, a Szent Jobb hódoló körmenete az Andrássy utón és a külföldi és hazai közönség külön és közös disz- gyűlései. Ezenkívül nagy művészi események, kiállítások, hangversenyek, népünnepélyek. Csodás látványokat ígér az ősi történelmi disz, az egyház ragyogó pompája és valamennyi nép nemzeti viselete. öt vi lágrész minden szépsége fog felvonulni Budapest utcáin. Utópiának és álomnak látszik mindez és nemsokára valóság lesz. Magyar Testvérek, érezzétek át szivetekben, hogy az országépitő, az államszervező, apostoli nagy király még halála után kilencszáz évvel is igy segíti és áldja az ő nemzetét. A pécsi egyházmegye u| prelátusal A mult év utolsóelőtti napján érkezett meg Pécsre a hivatalos értesítés, hogy XI. Pius pápa Virág Ferenc megyóspiispök előterjesztésére Komócsy István prépost-kanonokot, Szentkirályi István tb. kanonokot és dr Iványi Jánost, a budapesti Pázmány-egyetem tanárát prelátussá nevezte ki. A kinevezések az egész egyházmegyében osztatlan örömet keltettek, mert őszentsége a kinevezéssel kiváló egyházi érdemeket és tudományos mnnkásságot jutalmazott. Komócsy István prépost-kanonok, aki nemrégiben még egyházmegyei íőtanfelügyelő volt, hosszú időn keresztül szoros összeköttetésben állott vármegyénk tanügyével, kitüntetése tehát nálunk is sok tisztelőjének okozott örömet. Az ő évtizedeken keresztül végzett papi, szociális és tanügyi munkássága országosan ismert. Régóta szellemi irányítója a keresztény- szocialista mozgalmaknak és Pécsett ő teremtette meg ezt a szervezetet és pártot. Ezeknek az eszméknek mindig bátor kiállású harcosa volt és az ő munkásságának volt köszönhető, hogy a pécsi munkásságot sikerült a keresztényazociaiista gondolatnak megnyerni. Mint egyházmegyei tan- felügyelő elévülhetetlen érdemeket szerzett a péczegyházmegyei tanítóság szociális ügyeinek megjavítása körül. A szerb megszállás alatt ta nusitott hazafias magyar viselkedési miatt a legsúlyosabb üldözésnek volt kitéve, de ez sem rettentette vissza a nemzeti gondolat bátor védelmétől. Mindig szivén hordozta az ifjúság ügyeit, de nemcsak ezen, hanem egyéb működése terén is szociális megértés, meleg szív és szívós, fáradhatatlan munkásság jellemzi. Ez a Jézus szive szerint élő pap kiváló újságírói működést is fejtett ki és nagy érdemei vannak a keresztény sajtó megerősítése körül. Szentkirályi István, a szerény, visszavonult életet élő nagy tudós, harminc esztendeig volt tanára a pécsi hittudományi főiskolának. Széles tudásáról, irodalmi munkásságáról, ötletes és sziporkázó szellemességéről az őszkor történt nyugdíjazása alkalmából emlékestünk meg. Szentkirályi prelátusnak Tolna vármegye majd minden katolikus papja tanítványa volt a pécsi szemináriumban és csak természetes, hogy a szeretett professzort tőlünk is számosán keresik meg szerencsekivánataikkal. Dr Iuányi János aránylag fiatal ember. Tudományos munkásságára már régen felfigyelt az egész ország és megjelent müveivel a Ssentirás- tudomány egyik legalaposabb ismerőjének mutatkozott be. Fiatalon érte az elismerő kitüntetés, hogy a pécsi püspöki irodából a budapesti egyetemre az ószövetségi Szentirástudo- aány rendes tanárává nevezték ki. Szemcséd eszményi község megszüntetése Régi panasza Felsőireg és Tamási nagyközségeknek, hogy a velük határos, sőt egyes részeiben teljesen egybeépített Szemcséd eszményi község élvezi az ő nagy áldozatok árán létesített és fenntartott kultúrintézményeiket, viszont terheikhez nem járni hozzá. Evégből kérték, hogy Szemcséd községi jellegét szüntessék be és csatolják Felsőireghez, illetve Tamásihoz. m A helyzet ngyanis az, hogy míg a 9786 kataszteri holdon elterülő Szemcséd lakosságának a száma 1820 és népsűrűsége négyzetkilométerenként 32, addig Felsőireg területe 5800 hold, léleksaáma 2559, népsűrűsége 77, Tamási lakossága pedig 7228 holdon 5668 éz népsűrűsége 136. Szemcsédnek semmiféle központja nincsen és területe két egymással összefüggésben nem álló réssből áll. Belterülete egyáltalán nincsen és a község területe 11 külterületi részből, túlnyomó részben egyes uradalmak majorjaiból áll. Lakott helyei közül Ireg puszta 266 lakossal és az Újsor nevű OFB telep 198 lakossal teljesen összeépült Felső- ireg nagyközség belterületével. Szemcséd önállósága nem is régi keletű/ mert a jelenleg Szemcsédet alkotó puszták közül Csehi és Gonozd Ireghez, Hékut és Szemcse pedig Tamásihoz tartozott. Az 1863. évben Csehi, Hékut, Q-onoid és Szemcse még mint önálló puszták szerepeltek, semmiféle községhez nem tartoztak és adójukat közvetlenül a m. kir. adóhivatalhoz fizették. A törvény az ilyen önálló pusztákat megszüntette és elrendelte, hogy azok közigazgatásilag valamely máz községhez csatoltassanak. Cseh, Bántora, Szemese és Ireg puszták igy Felsőireghez, Gonozd Tamásihoz és Hékut Koppányszántóhoz tartozott. Később — nem tndni mi okból —* a régebben önálló pusztákat a törvény határozott intézkedései ellenére Szemcséd név alatt önálló nagyközséggé vonták össze. Pedig Szemcséd eszményi község önállóságának semmi megokolható alapja nincsen. A község egymástól teljesen különálló két részből áll, amelyet Felsőireg községnek egy közbeékelt területe választ el egymástól. A két község területe ugg összefonódik, hogy Felsőireg egy részének beékelődése Szemcsédet választja ketté, másrészt Szemcséd egg részének beékelődése választja ketté Felsőireg határát. Közigazgatási szempontból a jelenlegi helyzet igen hátrányos, különösen a határ déli részén. Az ottani lakosság Gonozd 69 lélek, Szemcséd szőlőhegy 42 lélek, Szemcsepnszta 176 lélek sokkal közelebb találja Tamási jegyzői irodáját és emellett Egyes szám ára 12 fillér.
