Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-02-17 / 12. szám
XIX. évfolyam^ Szekszárdi 193Z február 17,, (Szerda.) 12. szám. TOLNANEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAK Szerkesztőség és Iri adó hivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl|i Egész évre __ 12 pengő \\ Félévre ______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden, szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.— — .J|| Hirdetések árait orm A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 mintin<a«t, széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér, nllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám?, eljegyzési, családi,hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Négyszázezer család sorsa Darányi Kálmán minissterelnök a Nemzeti Egység Pártjának ea évi első értekezletén részletesen foglalkozott a telepítési javaslat parlamenti tárgyalásakor felvetett aszal a kívánsággal, illetve aggodalommal, hogy az ngynevesett OPB földhöijutottak zűrzavaros ügyeit rendezze mindenekelőtt a kormány, mert ezek tulajdonképpen még Bök tekintetben nmeiének tisztában saját helyzetükkel és csak a reájuk nehezedő teher stilyát érzik. A miniszterelnök világosan megmondotta, hogy úgy, mint a Faksz-kölcsönök terheit intézményesen rendezték, az OFB- földek ügyében is rendet kíván teremteni. Az 1020. évi törvény alapján végre hajtott földreform likvidálása a kor mány célja, jelesen pedig az, hogy a kisemberek százezreinek terhét enyhítse és azt teherbírásukkal erányba hozván, lehetővé tegye, hogy a kapott földeket végleg tulajdonul megszerezhessék. / Bejelentette a miniszterelnök, hogy ennek a nagy célnak érdekében az úgynevezett szorzószámot, amely eddig hatvanszoros volt, a kormány leszállította negyvenszeresre, ami azt jelenti, hogy a földhözjuttatottak tér heit azoknak a tíz holdnál kisebb védett birtokosoknak terheivel hozta arányba, akiknek jelzálogos adósságait a gazdaadósságok rendezéseinek során konvertálta. — Azt jelenti a negyvenszeres szorzószám, hogy ezután 4 és fél százalékot kell fizetni kamat és törlesztés fejében, ami 10 korona kataszteri tiszta jövedelmet véve alapul holdankint és évenkiut, 18 pengőt jelent, vagyis még keve sebbet, mint amennyi országos átlagban a normális haszonbér Bzokott lenni. Közölte a miniszterelnök azt is, hogy az adősságterheknek ez a mérséklése négyszázezer családot érint és több, mint 120 miliő pengő tőketartozás elengedését jelenti. Végül közölte, hogy a pénzügyminiszter hosszas tervezgetés és sok munka után készített el ilyen értelmű rendezés érdekében javaslatot, amelyet a kormány helyesnek tart és végre is fog hajtani. Ezekután az egész ország közvéleménye megelégedéssel vette tudomásul, hogy a kormány eltakarítja a múlt minden romját, likvidálja az 1920. évi földreform minden függő kérdését és tiszta helyzetet teremt a telepítésről és egyéb birtokpolitikai műveletekről szóló törvény végrehajtása előtt. Nincs tehát a kormánynak semmi szüksége arra, hogy ennek a kérdésnek rendezésére felhívja a figyelmét, vagy a rendezést BürgeBsék és a kormányt újból és ismételten cselekvésre ösztönözzék. Minden előkészítés megtörtént az OFB-földek sorsának, illetve a már végrehajtott földreformok végleges likvidálása érdekében. Történt pedig mindez annak az átgondolt és céltudatos szociális agrárpolitikának jegyében, amelyet a kormány folytat és tovább is folytatni kíván. Még azt a méltányosságot is gyakorolja a régi földreform során földhösjuttatot- takkal szemben, hogy akik az igazán csekély annuitás, tehát mindössze 4 és fél százalék fizetésére képtelenek, csak használati dijat fizessenek, amely évenkint 10 korona kataszteri tiszta jövedelmet véve alapul, holdankint mindössze évi 12 pengőt tesz ki. Á földreform végleges likvidálása tehát zz állam részéről a legnagyobb áldozatkészség és méltányosság szempontjainak figyelembevételével folyamatban van. Fokozatosan hajtják végre azt a javaslatot, amelyet a pénzügyminiszter ebben a kérdésben elkészít és sem az érdekelteknek, sem a közélet tényesőinek semmi okuk sincB tttrelmetlenkedésre és ennek a kérdésnek napirenden tartá sára. A múltnak ez a gazdaságpolitikai fejezete teljesen és tökéletesen le van zárva s nincs semmi akadálya annak, hogy most már az uj fejezet, a telepítésről és egyéb birtokpolitikái műveletekről szóló törvény végrehajtása vegye kezdetét. Dr Őrffy Imre válaszol... A Tolnamegyei Hírlap legutolsó eikke folytán érdeklődtünk dr örffy Imrénél, aki nekünk a következő képpen nyilatkozott. Csendes derültséggel olvastam a hosszú cikket éB iparkodom rá röviden válaszolni. „Izenet“-emnek mind a három állítása cáfolatlan maradt, mindegyiket fenn kell tehát tartanom: 1. a napi politikába való bekapcsolódást 1935 óta nem kerestem, ma sem keresem, az illetékesek ki vánsága ellenére; 2. mindig lenéztem azt a politikát, mely a vidéken rettenthetetlen szavakkal, a miniszteri szobákban pedig megértő BUgdosással dolgozik, — közismert kifejezéssel, <— „pakli“ zik; 3. sokssor védtem meg embereket érdekeimre való tekintet nélkül, sőt azok ellenére. Úgy látom, a „paklizás“ vádja fáj a legjobban. Meg kell állapitanom, hogy az erre vonatkozó frappáns bi zonyitékot, — az ellenzóki politikus panaszát az egyhangúságot bizto sitő kormánytámogatás elmaradásáért kérdéses cikkben nem cáfolták meg, sőt azt meg sem kísérelték... Pártom megalakulása, vagyis 1920 óta, annak megszakítás nélkül tagja vagyok, úgy érzem tehát, hogy nem nekem kell védekeznem a politikai „szaltózáa“ vádja ellen. A benyála- zást célzó és igen hosszadalmas ess mefuttatásokkal tehát annál kevésbé foglalkozom, mert hogy 1935-ben pártunkból Bethlen Istvánnal együtt miért nem léptem ki, azt vele magával intéztem el annak idején. A Toloamegyei Hírlap szerkesztőivel tenni ezt mindenesetre elmulasztottam. Még csak egyet: az az állítás, hogy én kétizben is előléptem volna a „választási szünetek“ alatt, frivol valótlanság *) Ilyent állítani T. ismeretlen cikkíró ur akkor sem illik, ha „politikai izgaloméban vagyunk I Végül: egyáltalán nem vagyok „elkeseredett“ vagy „haragos“ hangulatban, sőt 1 Többet pedig ebben az ügyben nem nyilatkozom. *) örffy Imrét 1920-ban közalapítványi királyi jogügyi tanácsosként választották meg képviselőnek és ma is az, csak nem tényleges szolgálatban. Érdekes, hogy pont az az újság meri ezt az alaptalan vádat emelni, melynek főszerkesztője aránylag rövid tiszt- viselősködés, v lamint háborubeli civil szolgálat után, mint munkaképtelen ma is nyugdijat élvezi Szerk. A főispán a társadalom egységéről A „Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör“ e hó 14-én Dunaföld- váron műsoros kulturdélutánt rendezett az Egyenlőségi Kör dísztermében. Az ünnepélyre meghívták dr vitéz Thuránszkg László főispánt és dr Perczel Bála alispánt is, akik dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő és Polgár; István járási főazolgabiró kíséretében a kora délutáni órákban érkeatek Dunaíöldvárra. Olt látogatást tettek Ambach Mihály apát- plebávosnál, Nagy Lajos községi bírónál, Báthory Dániel református lelkéssnél, Béri-Balogh Ferenc fő jegyzőnél, végül Sipos Ernő bank- igazgatónál, .akinek a lakásán talál- 1 koztuk Hagyó Kovács Gyula m. kir. kormányfőtanácsossaJ, a ciszterciták előszállási uradalmának kormányzó jával, továbbá Petőinek Jóssef or szággyüiési képviselő feleségével, aki ez alkalommal a Bornemisza kereskedelmi miniszterrel politikai körúton volt férjét helyettesítette Danaföldváron. Sipoaéknál akkorra már összegyűlt a község egész vezető intelligenciája, amelynek kíséretében a vendégek átmentek az Egyenlőségi Körbe, ahol megkezdődött a kulturdélután. A Katolikus Legényegylet énekkarának Koudela Gyula által vezényelt Hymousza nyitotta meg az ünnepséget, amelyen Sípos Ernő bankigazgató mondott igen szép bevezető beszédet, üdvözölve a vendé Egyes szám ára 12 fillér. gebet és méltatva a Vas Gereben Kör hazafias kulturtörekvéseit. Sárdg János. a pompásan fejlődő fifttsj operaénekes nagy hatással adott elő árijr. kát % Denevérből és Toacából, majd a szűnni nem akaró tapsokuULnra- adásul az „Istenek alkonyából“ ígért részletek helyett — nagy derültséget és. tetszést keltve — igen bcMtqCQfan énekelt több magyar nótát. Vetített hazafias képek kíséretében Gábor Pálné igen hatásosan adta elő Nagy Ilona „Ima a nagy magyar éjszakában cimtt szerzeményét, majd dr Lutter János egyetemi m. tanár, a Magyar Külügyi Társaság tudós alelnöke tartott Bsenaációs részletekben bővelkedő, igen érdekes előadást az afrikai olasz—angol ellentét hátteréről. A kiváló külpolitikáé előadását követő szünet után Pintér Olga nagy művészettel szavalta Csiky-Székely Dénes két szép lírai hangulata költeményét, majd Nagy Ilona olvasta fel „Száll a felhő“ című mélyen meg ható hazafias novelláját. — Radios Gyula igen bravúrosan zongoráaott magyar dalai után Cs. Székely Dénes felolvasta lapunk kiváló munkatársának F. Bereczk Gizellának „Rococo jelmei“ cimü elbeszélését, amely utáu soká melegen ünnepelték a kul- turdéiutánon szintén jelenvolt kiváló irónót. Mély impressziót keltett Harsángi L. „Jönnek a barbárok“ cimü nagy szerű szavaló kórusai amely után a Koudela Gyula által vezényelt Katolikus Legónyegyleti énekkar pompás kuruc nótákkal kedveskedett, majd a művésziesen énekelt Hiszekeggyel zárta be a nagyon nivés és lelki élményekben gazdag kultur- dálutánt. Vacsora az Egyenlőségi Körben A kedves műsor után a vidéki vendégek ismét Sipos Ernóéknéj jöttek össze a dunaföldvári társaság tagjaival, akiknek kíséretében 9 óra tájban mentek át az Egyenlőségi Körben tartott vacsorára, amelyen több» mint 200 személy volt a résztvevők száma. A pohárköszöntők sorát Ambach Mihály spátplebános nyitotta meg és vázolva a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör kulturtörekvóaejnek nagy jelentőségét, éltette vitéz dr Thuránszkg László főispánt, oki megjelenésével is súlyt adott a fiától egyesülés munkájának. Dr Rátkay László ügyvéd költői szépségű beszédben köszöntötte a régi magyar dicsőség, erkölcs és beesület megtestesítőjét, dr Perczel Bélát, vármegyénk alispánját, míg Báthory Dániel református lelkész Petőinek József- nét és a Vas Gereben Kör Danaföldvárra érkezett vendégeit üdvözölte, mfajd Koudela Gyuía dr Halmos Andor tanügyi tanácsosra, a Vas j Gereben Kör életre hívójára mondott nagy tetszéssel fogadott köszöntőt.
