Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-02-13 / 11. szám

™ If 8 11 M.ÍLtölnaMECT^ iá. ások a teremtés koronájából méltó oaesári arcot öltöttek» amely arcok néha megcsnfolták a testileg lelkileg beteg római c sásaárok gőgös önbizal­mát is. Nvm volt csoda, meri ebbe a rét tenetes, emberhez item illő és siókat-; lan magasságokba bele kellett szé­dülnie. Nem is akarjuk vétkttl felróni azt a végtelen és mérhetetlen gőgöt és kapzsiságot, amellyel néha a kö­rülöttük élők sorsát intézték és ha­lálosan megnehezítették. Nem szemé­lyes bűnök esek még akkor sem, ha egyenkint külön-külön vesszük őket, hanem azon kor embereinek egy — aa egésa Európára kiterjedő — lelki mentalitása volt, amely alól éppen úgy nem vonhatta ki magát az akkori idők embere, mint ahogyan ettől a inai átalakulástól sem fogunk soha megszabadulni. Ezt az uj kifejlődés ben lévő emberi mentalitást is ránk erőlteti az idő, ha akarjuk, ha nem akarjuk. Bűn e tehát ez ? Ezek a feudális és kapitalista ha­talmasságok a sokszor félországot kitévő vagyonukkal az emberek ez­reit tartották el, amely eltartottak egy része a jobbágyság különböző idejű felszabadulásával és a hivatal­nok rendszernek szintén különböző idejű kialakulásával elszakadtak a szolgaságtól, de ők sem tehettek mást, mint az általános szokásnak hódolva, azok lelkiségét jól, vagy rosszul le­másolták. Eltanulták az általánossá . vált rátartiságot, az inkább repre- I zen táti v, mint a munkás élet felé való törekvést, azon elvet, hogy az * iskolai tudás a műveltség befejezett­ségét jelenti, amit tovább folytatni felesleges s mivel mindéghez az élet- hsa az emberek zöméoek hiányzott a mindenható pénz, megteremtődött a szép ruha, szép csizma, a korgó gyomor mentalitása. Soha talán nem volt hazugabb szép élet ezen a világon .. . Ebben a korban már mi is benne éltünk. Diákkorunk utolsó éveiben Darwint, Haeckelt, Zolát olvastuk, azokra esküdtünk, bibliánk volt Nietzsche, ebből breviárumoztunk. Amikor pedig az első állomásunkon, a fizetések képzelt bőségében a má­moros reggeli szürkületekben egy pillanatra megvillant bennünk ott belül, hogy a még mindig féllábon álló cigánybanda elvitte az egész havi fizetésünket, akkor éreztek ma­gunkat gentlemannek, urnák és ke­rek egésznek az egész szép világot. És ha ilyenkor hazamenőben a munkára menő szorgos, becsületes, kérges parasztkezek nem a legna­gyobb reverendával nyúltak kalap jaikhoz, hogy köszöntsék a mi léna majmoló 21 éves úri fiatalságunkat, akkor minden nagy ur ősünk felhor kanása tortyogott bennünk és hetyke szavaink karikásostorávál pattogtat­tunk feléjük . . . De azután hamarosan jött a háború és retteneteset fordult a világ . .. (Vége következik.) Major Imre. Dp Abay-Nemes Gyulai budapesti patikajogot kapott A skolasztikus kor nagy egyház- atyái és a modern keresztény ílo»ó«- fusek hiába hivatkoznak a szeretet, az önmegtartóatafás nagy, emberhez méltó erényeire, mindaz csak pusz­tába kiáltó sió marad. A görög római társadalom élete továbbfolytatódik, ason élet minden égbekiáltó bűnével, amely életet a XVIII. és XIX. Szá­sád tudományos eredményei igazolt­nak ismernek el. Itt érünk el tulajdonképpen a múlt emberéhes, aki felkutatja saját múlt­ját, kifürkéssi jövőjét és megittasul látókörének kieaélesUlésétól. A tndo mányos gondolkodás hsrsogó vitáitól hsngos es a ssássd. gondolkodásra késateti ai embert és megindítja a mult, a jelen és a jövó vizsgálódásá­nak ma is átélésén hömpölygő és lóba többé ki nem apadó folyamatát. Felmerültek az egeket ostromló nagy problémák: ki vagyok én, hon nan jöttem éB hol vagyok 1... Mi értelme van ai égési életünknek, az egész kozmikus miudeuséguek. Ezek 0 problémák tényleg az Egek kapuit döngették és igy nem is csoda az, hogy a XIX. siázad embere meg- ittasnl a harcban és .olyan önhitt ma­gasságokba tévsd, hogy suhanni csak nagyot suhanhatott vissaaestében. Es aa ember, aki Darwinon, Haeckelen, Spenceren éB Nitzscbén nő föl, hátat fordít minden keresstény konvenció­nak, gússbakötésnek érez minden dogmát s egyetlen vágya van, szaba­dulni a 2000 éves beidegsődöttség kalodájából. A tudományos kutatás majd minden réaalete látszólag őt igazolta. Elbizakodottságában azután lerom­bolta a legutolsó hidat, amely Őt a múltjával összekötötte s kimondta a nagy siót: „nem hiszünk a teremtés­ben, csapán a lényegtilósban“. A tér- mósaettudományok eme nagyhangú pásstorai után pedig az engedelmes nyáj kórusban tetszeleg a „nincs mennyország, se pokol0 cimü és ezer variációja nóták éneklése kösben. Egy olyan eszmei káosz volt ez a század, mint a késői görög idők, amikor a stoi kasok, epikureusok, hedonisták, cinikusok, gnosztikusok és Isten tudja még kik, vívták az ő eszmei csatájukat. De mi volt az az akkori osendes, szinte gyermeki CBete- até ahhoz a gigászi és széles mezőjtt archoz, amit a XIX- szálad vív meg a XX. századba való fordulá­sánál. Es a harc njból a teremtés koro­nájává tette sí embert, de nem ó-tes- tamentnmi értelemben, hanem trónu­sát a természettudományi részletkuta- tások mozaikköveiből rakta össze és űrre a még nem egészen összeillesz­tett talapzatra ültette az embert, a diadalmasat, a természetes kiváloga- tódás csodáját és a létért való küz­delem örök győztesét. Es jelentette a materialisztikus gondolkodás teljes diadalát. A létért való harc aa em­berek köaött is a Teremtő kedve «érint valónak látszott. Esen a jogon aztán az erősebb még könnyebben, még legálisabb utakon győste le a nála gazdaságilag gyengébbeket. Ezt tették egymással a nemzetek, nem­zeteken belül az osztályok, osztályo­kon belül az egyének. Ez meg az individualizmus diadalát jelentette. így sántán a XIX. század feuda­lizmusa a különböző Corpus Juri so­kon és Magna Chartákon kívül, tu­dományosan is bebizonyított létjogo sultságot kapott. Mellette a később előretörő kapitalizmus ugyanezen a jogon gyűjtötte maga köré, saját gaz­dasági megerősítésére, a rendelkezé­sére álló összes erőket. Azok azután, zkik ezen gazdasági harcban felül voltak, vagy később felülre jutottak, Velünk együtt bisonyára igen so­kan nagy örömmel veszik tudomásul, hogy vitás Kozma Miklós belttgy- minisiteri ténykedésének végén több gyógyszertári jogot engedélyezett a fővárosban és ezek egyikét földiák nek, Dunaföldvár szülöttének, lapunk kezdettől fogva lelkes munkatársá­nak, dr Abay-Nemes Gyula, azelőtt paksi, jelenleg miskei gyógyszerész­nek adományozta. A nemesen érző és ssociálisan gondolkozó volt bel­ügyminiszternek ez a gesztusa nem csak «ért örvendetes, mert vallásos, hazafias, nyolcgyermekes, becsületes családfőt jutalmaz kitüntető módon, hanem azért is, mert dr Abay-Nemes Gyula a magyar gyógyBzerésseti iro­dalom egyik ismert kiválósága, aki moBt igy méltó helyre kerül, a tudo­mányos központ közelébe. Kozma Miklós ezen intézkedése olyan életpályának az érdemeit is­merte el ez alkalommal, amely pél­dául szolgálhat a nehéz gondokkal küzdő mai fiatalságnak. Dr Abay Nemes Gyula, akinek élete egy sie rény dunafőldvári házikóból indult ki, tizenegyéves kora óta maga tar­totta elés saját keresményéből nevel­tette magát. Mint bonyhádi kis gim- nazistát Marhauser és Gyalog pro- feBSSorok segítették és a kitűnő diák­nak tanítványokat adtak. Önerejéből tette le az érettségit és írásaira Dunaföidváron felfigyelt Rát kay László is. Rákosi Jenő — már mint okleveles gyógyszerésst — a i Budapesti Hírlaphoz hívta. Irodalmi munkásságában Prohászkü Ottokár zseniális lelke buzdította és Virág Ferenc pécsi püspök paksi plébános korában a paksi gyógysaerész dr Abay-Nemes szellemi törekvéseinek és vallásos jó lelkének barátja. A gyógyszrészek tudományos társasága a gyógyszerész szaklapok fő munka­társává válasstja. Életének javaréssét kis helyeken, ssakadatlan, hazafias és kulturális munkában töltötte és több érdekes kezdeményesése nyert megvalósulást, így vármegyénkben neki köszönhet­jük Deák Ferenc silrü és gyakori paksi tartózkodásait megörökítő em­léktáblát, melynek leleplezésével kap­csolatban országos érdeklődésre szá­mot tartó ünnepséget rendezett. Paks ről több, mint egy évtizeden keresz­tül gazdagította lapunkat mindig ér­dekes Írásaival. Nyolc gyermeket nevelt fel isten- félelemben és eaek egyike dr Abay- Nemes Oszkár többszörös uszóbaj- nok, aki a berlini olympián való si­keres szerepléséért kormányzói kitün­tetésben is részesült. Ez a kitüntetéBSZámbamenő patika- jogadományozáa a legnagyobb való- sainüség szerint dr Abay-Nemes Gyula Dunaföidváron élő 89 éves anyjának szerelte a legőszintébb örö­met, hisz a szerető édesanya imája kíséri állandóan a derék vallásos em­bert, aki ötven év óta gondoskodik arról is, akinek életét köszönheti. Csonka Magyürocsz^g nem ország; Egész Magyarország — mennyország I Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1937. évi február 4—10-i feljegy­zéseiből : Hőmérséklet: maximum : 11*0 C° február 6-án, minimum : —1*6 C° február 5-én, Csapadék: eső 0 8 mm február 5-én, eső 3*2 mm február 8-án, eső 3 0 mm február 9-én. összesen 7 0 mm. Február 10 én a levegő nyomása lassú növekvésben volt. Este 9 órakor a barome­ter 6'4 O mellett 7462 mm-t mutatott — Azontúl süllyedt — Vármegyénk közigazgatási bi­zottsága február havi rendes ülését február hó 9 én tartotta vitéz dr Thuránszky László főispán elnök­lete alatt, melyen a hivatalos tago­kon kívül részt vettek dr Bernáth Béla, Dőry Frigyes, Kiss Lajos éz Schneider Gábor választott bizottsági tagok. Elnöklő főispán Udvöaölvén a megjelenteket, az ülést megnyitotta. A havi jelentések megnyugtató tudo­másul vétele után s a közigazgatási biaottság Ülésének végeztével a gaz­dasági, népoktatásügyi, gyámügyi, adóügyi és útügyi bisottságok tartot­ták meg üléseiket. — A pécsi egyházmegyéből. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök a vár- dombi Biármazásu Wolf József pécsi hitoktatót kinevezte PüspÖkszent- lászlóra adminisztrátornak. — Orvosi kinevezés. Vitéz dr Thu­ránszky László főispán a vármegyei tiszti főorvosi hivatalnál rendszeresí­tett orvosgyakornoki állásra kinevezte dr Hidasi Jakab István hőgyéssi ma­gánorvost, éveken keresltük volt uek- szárdi kórházi orvost. — Berendelés az aHspénl híva* falba. Dr Perczel Béla alispán dr Papp Tihamér tb. szolgabiró, köz­igazgatási gyakornokot a bonyhádi főszolgabírói hivataltól hat hónapi időtartamra berendelte saolgálattételre az alispáni hivatalba. Izgalmasabb, mint a »Hindu lándzsásc Szudán! őrjárat egzotikus kémdrám, a Világ-mozi műsorán — Kórházi orvosi kinevezés. Vitéz dr Thuráitszkg László főispán dr Niklós Pál egyetemes orvoBtudort, kórházi orvosgyakornokot kinevezte a szekszárdi Horthy Miklós kórház­hoz segédorvossá. — Mintakutak a simontornyai Jé- , résban. Vas Elemér az Országos Eöz- egéssségügyi Intézet kiküldött mér­nöke a simontornyai járásban hely­színi szemlét tartott az ott szüksé­gessé vált mintakutak létesítése ügyé­ben. — Járványos influenza nines a megyéken. Az általános közegészség­ügyi állapot januárban kielégítő volt» mert sem a hevenymegbetegedések száma, sem a hevenyfertőzó betegsé­gek száma általában nem emelkedett nagyra. Az előfordult hevenymeg- betegedések között leggyakrabban a meghűléses torok-, légcső- és tüdő­hurutok szerepeltek, mindannyiszor mint egéssen könnyű lefolyású be­tegségek. Az influenza sehoisem lé­pett fel járványszerüen a megye te­rületén és mindössze 7 szövődményes esetet jelentettek be a kezelőorvosok. STEIGER FA- ÉS SZENKERESKEDO szekszArp, alkotmAmy-utca 1. Telefon 46. TŰZIFA — SZÉN — FASZÉN -4 MÉSZ — TÉGLA — HOMOK Nagy szilárdságú portlandcement. Dunakavics, Biber, Sicuri{ és falszigetelő lemezek. Teljes vagon, vagy kicsiben házhoz szállítok. Szükséglete fedezése előtt saját érdekében kérje ajánlatomat. Olcsó tüzeli: selejtes kemény és puha fa. Megrendelhető a Hitelbank'épületében levő fióküzletben is.

Next

/
Thumbnails
Contents