Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-02-13 / 11. szám

™ If 8 11 M.ÍLtölnaMECT^ iá.

ások a teremtés koronájából méltó oaesári arcot öltöttek» amely arcok néha megcsnfolták a testileg lelkileg beteg római c sásaárok gőgös önbizalmát is.

Nvm volt csoda, meri ebbe a rét tenetes, emberhez item illő és siókat-; lan magasságokba bele kellett szédülnie. Nem is akarjuk vétkttl felróni azt a végtelen és mérhetetlen gőgöt és kapzsiságot, amellyel néha a körülöttük élők sorsát intézték és halálosan megnehezítették. Nem személyes bűnök esek még akkor sem, ha egyenkint külön-külön vesszük őket, hanem azon kor embereinek egy — aa egésa Európára kiterjedő — lelki mentalitása volt, amely alól éppen úgy nem vonhatta ki magát az akkori idők embere, mint ahogyan ettől a inai átalakulástól sem fogunk soha megszabadulni. Ezt az uj kifejlődés ben lévő emberi mentalitást is ránk erőlteti az idő, ha akarjuk, ha nem akarjuk. Bűn e tehát ez ?

Ezek a feudális és kapitalista hatalmasságok a sokszor félországot kitévő vagyonukkal az emberek ezreit tartották el, amely eltartottak egy része a jobbágyság különböző idejű felszabadulásával és a hivatalnok rendszernek szintén különböző idejű kialakulásával elszakadtak a szolgaságtól, de ők sem tehettek mást, mint az általános szokásnak hódolva, azok lelkiségét jól, vagy rosszul lemásolták. Eltanulták az általánossá . vált rátartiságot, az inkább repre- I

zen táti v, mint a munkás élet felé való törekvést, azon elvet, hogy az * iskolai tudás a műveltség befejezettségét jelenti, amit tovább folytatni felesleges s mivel mindéghez az élet- hsa az emberek zöméoek hiányzott a mindenható pénz, megteremtődött a szép ruha, szép csizma, a korgó gyomor mentalitása.

Soha talán nem volt hazugabb szép élet ezen a világon .. .

Ebben a korban már mi is benne éltünk. Diákkorunk utolsó éveiben Darwint, Haeckelt, Zolát olvastuk, azokra esküdtünk, bibliánk volt Nietzsche, ebből breviárumoztunk. Amikor pedig az első állomásunkon, a fizetések képzelt bőségében a mámoros reggeli szürkületekben egy pillanatra megvillant bennünk ott belül, hogy a még mindig féllábon álló cigánybanda elvitte az egész havi fizetésünket, akkor éreztek magunkat gentlemannek, urnák és kerek egésznek az egész szép világot.

És ha ilyenkor hazamenőben a munkára menő szorgos, becsületes, kérges parasztkezek nem a legnagyobb reverendával nyúltak kalap jaikhoz, hogy köszöntsék a mi léna majmoló 21 éves úri fiatalságunkat, akkor minden nagy ur ősünk felhor kanása tortyogott bennünk és hetyke szavaink karikásostorávál pattogtattunk feléjük . . .

De azután hamarosan jött a háború és retteneteset fordult a világ . ..

(Vége következik.) Major Imre.

Dp Abay-Nemes Gyulai budapesti patikajogot kapott

A skolasztikus kor nagy egyház- atyái és a modern keresztény ílo»ó«- fusek hiába hivatkoznak a szeretet, az önmegtartóatafás nagy, emberhez méltó erényeire, mindaz csak pusztába kiáltó sió marad. A görög római társadalom élete továbbfolytatódik, ason élet minden égbekiáltó bűnével, amely életet a XVIII. és XIX. Szásád tudományos eredményei igazoltnak ismernek el.

Itt érünk el tulajdonképpen a múlt emberéhes, aki felkutatja saját múltját, kifürkéssi jövőjét és megittasul látókörének kieaélesUlésétól. A tndo mányos gondolkodás hsrsogó vitáitól hsngos es a ssássd. gondolkodásra késateti ai embert és megindítja a mult, a jelen és a jövó vizsgálódásának ma is átélésén hömpölygő és lóba többé ki nem apadó folyamatát.

Felmerültek az egeket ostromló nagy problémák: ki vagyok én, hon nan jöttem éB hol vagyok 1... Mi értelme van ai égési életünknek, az egész kozmikus miudeuséguek. Ezek 0 problémák tényleg az Egek kapuit döngették és igy nem is csoda az, hogy a XIX. siázad embere meg- ittasnl a harcban és .olyan önhitt magasságokba tévsd, hogy suhanni csak nagyot suhanhatott vissaaestében. Es aa ember, aki Darwinon, Haeckelen, Spenceren éB Nitzscbén nő föl, hátat fordít minden keresstény konvenciónak, gússbakötésnek érez minden dogmát s egyetlen vágya van, szabadulni a 2000 éves beidegsődöttség kalodájából. A tudományos kutatás majd minden réaalete látszólag őt igazolta.

Elbizakodottságában azután lerombolta a legutolsó hidat, amely Őt a múltjával összekötötte s kimondta a nagy siót: „nem hiszünk a teremtésben, csapán a lényegtilósban“. A tér- mósaettudományok eme nagyhangú pásstorai után pedig az engedelmes nyáj kórusban tetszeleg a „nincs mennyország, se pokol0 cimü és ezer variációja nóták éneklése kösben.

Egy olyan eszmei káosz volt ez a század, mint a késői görög idők, amikor a stoi kasok, epikureusok, hedonisták, cinikusok, gnosztikusok és Isten tudja még kik, vívták az ő eszmei csatájukat. De mi volt az az akkori osendes, szinte gyermeki CBete- até ahhoz a gigászi és széles mezőjtt archoz, amit a XIX- szálad vív meg a XX. századba való fordulásánál.

Es a harc njból a teremtés koronájává tette sí embert, de nem ó-tes- tamentnmi értelemben, hanem trónusát a természettudományi részletkuta- tások mozaikköveiből rakta össze és űrre a még nem egészen összeillesztett talapzatra ültette az embert, a diadalmasat, a természetes kiváloga- tódás csodáját és a létért való küzdelem örök győztesét. Es jelentette a materialisztikus gondolkodás teljes diadalát. A létért való harc aa emberek köaött is a Teremtő kedve «érint valónak látszott. Esen a jogon aztán az erősebb még könnyebben, még legálisabb utakon győste le a nála gazdaságilag gyengébbeket. Ezt tették egymással a nemzetek, nemzeteken belül az osztályok, osztályokon belül az egyének. Ez meg az individualizmus diadalát jelentette.

így sántán a XIX. század feudalizmusa a különböző Corpus Juri sokon és Magna Chartákon kívül, tudományosan is bebizonyított létjogo sultságot kapott. Mellette a később előretörő kapitalizmus ugyanezen a jogon gyűjtötte maga köré, saját gazdasági megerősítésére, a rendelkezésére álló összes erőket. Azok azután, zkik ezen gazdasági harcban felül voltak, vagy később felülre jutottak,

Velünk együtt bisonyára igen sokan nagy örömmel veszik tudomásul, hogy vitás Kozma Miklós belttgy- minisiteri ténykedésének végén több gyógyszertári jogot engedélyezett a fővárosban és ezek egyikét földiák nek, Dunaföldvár szülöttének, lapunk kezdettől fogva lelkes munkatársának, dr Abay-Nemes Gyula, azelőtt paksi, jelenleg miskei gyógyszerésznek adományozta. A nemesen érző és ssociálisan gondolkozó volt belügyminiszternek ez a gesztusa nem csak «ért örvendetes, mert vallásos, hazafias, nyolcgyermekes, becsületes családfőt jutalmaz kitüntető módon, hanem azért is, mert dr Abay-Nemes Gyula a magyar gyógyBzerésseti irodalom egyik ismert kiválósága, aki moBt igy méltó helyre kerül, a tudományos központ közelébe.

Kozma Miklós ezen intézkedése olyan életpályának az érdemeit ismerte el ez alkalommal, amely például szolgálhat a nehéz gondokkal küzdő mai fiatalságnak. Dr Abay Nemes Gyula, akinek élete egy sie rény dunafőldvári házikóból indult ki, tizenegyéves kora óta maga tartotta elés saját keresményéből neveltette magát. Mint bonyhádi kis gim- nazistát Marhauser és Gyalog pro- feBSSorok segítették és a kitűnő diáknak tanítványokat adtak.

Önerejéből tette le az érettségit és írásaira Dunaföidváron felfigyelt Rát kay László is. Rákosi Jenő — már mint okleveles gyógyszerésst — a i

Budapesti Hírlaphoz hívta. Irodalmi munkásságában Prohászkü Ottokár zseniális lelke buzdította és Virág Ferenc pécsi püspök paksi plébános korában a paksi gyógysaerész dr Abay-Nemes szellemi törekvéseinek és vallásos jó lelkének barátja. A gyógyszrészek tudományos társasága a gyógyszerész szaklapok fő munkatársává válasstja.

Életének javaréssét kis helyeken, ssakadatlan, hazafias és kulturális munkában töltötte és több érdekes kezdeményesése nyert megvalósulást, így vármegyénkben neki köszönhetjük Deák Ferenc silrü és gyakori paksi tartózkodásait megörökítő emléktáblát, melynek leleplezésével kapcsolatban országos érdeklődésre számot tartó ünnepséget rendezett. Paks ről több, mint egy évtizeden keresztül gazdagította lapunkat mindig érdekes Írásaival.

Nyolc gyermeket nevelt fel isten- félelemben és eaek egyike dr Abay- Nemes Oszkár többszörös uszóbaj- nok, aki a berlini olympián való sikeres szerepléséért kormányzói kitüntetésben is részesült.

Ez a kitüntetéBSZámbamenő patika- jogadományozáa a legnagyobb való- sainüség szerint dr Abay-Nemes Gyula Dunaföidváron élő 89 éves anyjának szerelte a legőszintébb örömet, hisz a szerető édesanya imája kíséri állandóan a derék vallásos embert, aki ötven év óta gondoskodik arról is, akinek életét köszönheti.

Csonka Magyürocsz^g nem ország; Egész Magyarország — mennyország I

Időjelzés.

A szekszárdi meteorológiai állomás 1937. évi február 4—10-i feljegyzéseiből :

Hőmérséklet:

maximum : 11*0 C° február 6-án,

minimum : —1*6 C° február 5-én,

Csapadék:

eső 0 8 mm február 5-én, eső 3*2 mm február 8-án, eső 3 0 mm február 9-én.

összesen 7 0 mm.

Február 10 én a levegő nyomása lassú növekvésben volt. Este 9 órakor a barometer 6'4 O mellett 7462 mm-t mutatott — Azontúl süllyedt

— Vármegyénk közigazgatási bizottsága február havi rendes ülését február hó 9 én tartotta vitéz dr Thuránszky László főispán elnöklete alatt, melyen a hivatalos tagokon kívül részt vettek dr Bernáth Béla, Dőry Frigyes, Kiss Lajos éz Schneider Gábor választott bizottsági tagok. Elnöklő főispán Udvöaölvén a megjelenteket, az ülést megnyitotta. A havi jelentések megnyugtató tudomásul vétele után s a közigazgatási biaottság Ülésének végeztével a gazdasági, népoktatásügyi, gyámügyi, adóügyi és útügyi bisottságok tartották meg üléseiket.

— A pécsi egyházmegyéből. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök a vár- dombi Biármazásu Wolf József pécsi hitoktatót kinevezte PüspÖkszent- lászlóra adminisztrátornak.

— Orvosi kinevezés. Vitéz dr Thuránszky László főispán a vármegyei tiszti főorvosi hivatalnál rendszeresített orvosgyakornoki állásra kinevezte dr Hidasi Jakab István hőgyéssi magánorvost, éveken keresltük volt uek- szárdi kórházi orvost.

— Berendelés az aHspénl híva* falba. Dr Perczel Béla alispán dr Papp Tihamér tb. szolgabiró, közigazgatási gyakornokot a bonyhádi főszolgabírói hivataltól hat hónapi időtartamra berendelte saolgálattételre az alispáni hivatalba.

Izgalmasabb, mint a »Hindu lándzsásc

Szudán! őrjárat

egzotikus kémdrám, a Világ-mozi műsorán

— Kórházi orvosi kinevezés. Vitéz dr Thuráitszkg László főispán dr Niklós Pál egyetemes orvoBtudort, kórházi orvosgyakornokot kinevezte a szekszárdi Horthy Miklós kórházhoz segédorvossá.

— Mintakutak a simontornyai Jé- , résban. Vas Elemér az Országos Eöz- egéssségügyi Intézet kiküldött mérnöke a simontornyai járásban helyszíni szemlét tartott az ott szükségessé vált mintakutak létesítése ügyében.

— Járványos influenza nines a megyéken. Az általános közegészségügyi állapot januárban kielégítő volt» mert sem a hevenymegbetegedések száma, sem a hevenyfertőzó betegségek száma általában nem emelkedett nagyra. Az előfordult hevenymeg- betegedések között leggyakrabban a meghűléses torok-, légcső- és tüdőhurutok szerepeltek, mindannyiszor mint egéssen könnyű lefolyású betegségek. Az influenza sehoisem lépett fel járványszerüen a megye területén és mindössze 7 szövődményes esetet jelentettek be a kezelőorvosok.

STEIGER

FA- ÉS SZENKERESKEDO szekszArp, alkotmAmy-utca 1.

Telefon 46.

TŰZIFA — SZÉN — FASZÉN -4 MÉSZ — TÉGLA — HOMOK Nagy szilárdságú portlandcement. Dunakavics, Biber, Sicuri{ és falszigetelő lemezek. Teljes vagon, vagy kicsiben házhoz szállítok. Szükséglete fedezése előtt saját érdekében

kérje ajánlatomat.

Olcsó tüzeli: selejtes kemény és puha fa.

Megrendelhető a Hitelbank'épületében levő fióküzletben is.