Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-12-18 / 98. szám
XIX. évfolyam Szekszárdi 1937. december 18. (Szombat) 98. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőséi; és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ IS pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.! Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dija 1*50 penrtl. — A hirdetés e 60 mllllmét#? niruviEB aija í w pengő. — a nirdetCs egy széles hasábod mllllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek S0 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezetl^eklára-. ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Az dl választójogi törvény A hétfői minisstertanács Saéll József belügyminiszter előterjesztése alapján foglalkozott a választójog kérdésével és immár semmi akadálya nem leea annak, hogy ez a nagyjelentőségű javaslat még ebben a naptári évben a törvényhozás elé kerttljön. A választójogi törvényjavas- lat benyújtásának határideje tehát pontosan ugyanaz, amit Darányi Kálmán miniszterelnök már több Ízben bejelentett, amikor minden kétkedés és aggodalmaskodás ellenére megígérte, hogy a javaslatot még »ebben a naptári évben• a parlamentben benyújtja. Ez a szinte menetrendszerű pontosság, amely a választójogi javaslat benyújtásánál megnyilvánul, jellemzi egyébként Darányi Kálmán politikájának határozott, be csületes és szótartó Btilusát. A miniszterelnök takarékosan bánik Ígéreteivel, de ha egyszer valamit a törvényhozás vagy a közvélemény előtt kilátásba helyez, úgy azt mindenkor és minden körülmények között pontosan beváltja. A választójog reformja, amely a magyar belpolitikának egyik legrégibb és talán legtöbb isgalmat okozó problémája, valóban az összés politikai tényezők és a nemzeti közvélemény közös óhajára kerUlt megvalósulás elé. Az országban már minden tényezó évek óta érezte, hogy ezt a kérdést valamiképpen rendezni keU és igen jól tudjuk, hogy a választójog reformja ott szerepelt néhai Gömbös Gyula programújában is a legfontosabb, megoldásra váró kérdések között. Legutolsó politikai intézkedései során is elsősorban a választójogi kérdést tttzte ki szinte végső akarataként a magyar belpolitikai élet legfontosabb feladatául. Az a kérdés, milyen irányban kell tehát jelenlegi válasstójogi rendszerünket, amely kétségtelenül némely vonatkozásban nem felel meg a mai idők követelményeinek, megreformálnunk? Valamikor az „általános, titkos választójogtt volt a magyar politikai élet legtöbbet hangoztatott jelszava. Kérdés azonban, hogy szükség van e ma is még általánosabb választójogra, azaz a választói jogosultság további kiterjesztésére? Ha az egyes országok erre vonatkozó statisztikai adatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy míg Magyarországon a választójog mai rendszere mellett a lakosság 38 százaléka bir választójoggal, addig például Franciaországban ez az arány szám csak 18 százalék s a demokratikus államberendez kedéséről híres Svájcban is az ország népességének csak 27 százaléka járulhat a választási urnák elé. Ezek az adatok mindennél ékesebben bizonyítják, hogy Magyarországon a vá* asztójog általánosabbá tételére, kiterjesztésére semmi szükség nincsen, tehát a reform elsősorban a titkos szavazási rendsser kiterjesztésére fog irányulni. A jelenlegi választójogi törvény alapján — mint tudjuk —- csak a főváros és egyéB nagyobb városok lakossága ssavasott a titkosság alapján. Az uj választójogi tör vény legfontosabb feladata tehát az lesz, hogy a titkosságot az összes többi kerületekben, tehát a kisebb városokban és falvakban is bevezesse. Hogy a törvényjavaslat a titkosság mellett a kerületi, megyei vagy országos lajstromos szavazás módszereit fogja megvalósítani: nem tudjak, az elterjedt hírek szerint a kormány ebben a vonatkozásban az összes számbavehető körülmények mérlegelése mellett olyan megoldást talált, amely a kombinativ módszert alkal mázzá a szükségleteknek megfelelően. Kétségtelen, hogy ennek a nagy horderejű közjogi törvényjavaslatnak, amely bizonyára elhatározó befolyás sál lesz a magyar nép jövő sorsára, a népi és nemzeti politika szellemében kell haladnia. A népi politika céljait kell szolgálnia azáltal, hogy a titkosság bevezetésével lehetővé tessi a népakarat hamisítatlan és minden kényszertől mentes megnyilvánulását, viszont a nemzeti politika szellemét kell szolgálnia olyképpen, hogy megvédje az országot a szélsőséges irányiatok politikai érvényesülésétől, mert a magyar népnek nem kockázatos politikai kísérletezésekre, hanem ki- egyensulyosott, nyugodt és az egye- | temes nemzeti érdekeket kielégítő politikai életre van szüksége. Azt szokták mondani, bogy manap nincsenek már távolságok. Már nemcsak az ember gondolatai, de maguk az emberek is száguldanak és szárnyalnak s a kilométerek ezreit már nem is napokkal, hanem csak órákkal mérik. A gondolat azonban régóta is szárnyra kelt éB most is pillanat töredéke alatt elszállhat oda, ahova tetszik. ElBZáll Az én gondolatom is oda, a szülő vár megy óm székhelyére, máskor is, de most különösen, amikor olvasom, hogy a vármegye törvény- hatósága dr Orffy Imrét választotta meg felsőházi tagjául. Mingyárt elöljáróban, mielőtt elmondanám^ hogy ez a hír minő gondolatokat és éraéseket váltott ki telkemből s mielőtt papirra vetném a megjegyzéseket, melyeket a választáshoz tenúi szándékozom, két fontos megjegyzést szeretnék előrebocsátani. Mindkettő CBak szubjektive fontos, hogy más miképpen vélekedik felőlük, nem keresem és nem vitatom. Ás egyik, hogy én Orffy Imre doktort személyesen nem is ismerem, vele tudomásom szerint nem találkoztam soha. Egész érintkezésünk egy kedves hangú levélre szorítkozik, melyet kb. egy féléve kaptam tőle. Közéleti tevékenységét azon* Ez a tárgyilagos közlemény élénken rávilágít arra, hogy a vármegyétől távol élő, de viszonyainkat ismerő egyének miképpen vélekednek erről, a fővárosi ellenzéki sajtóban tévesen magyarázott eseményről. Az illusztris szerző, lapunk és számos más újság kiváló munkatársa a megyénkbeli Tevelen szdlett, ahol édesatyja körorvos Volt. Érettségi után cisztercita lett és főiskolai tanulmányai végeztével a rend gimnáziumaiban tanárkodott. Két évtizeddel ezelőtt a zirci apát saját kérelmére kinevezte hercegfalvi plébánossá, később pedig ugyancsak saját kérelme folytán áthelyezte a bakony- koppányi plébániára. Neves egyházi író, nagyjelentőségű katolikus gyűlések tekintélyes j szónoka és modern lelkigyakorlatos konfe- i renciáit országszerte ismerik. Szerkesztő. I ban régóta csakúgy ismerem, mint Tolna vármegyében mindenki. A másik megjegyzésem, hogy se- milyen pártelfogultság nem adja toliamra a szót, nem is adhatja, azon egyszerű okból, mivel nem is vagyok vele ugyanazon politikai pártálláson. Ez az éppen . .. Jómagam az őt felsőházi tagságát nem a politikai párt álláspontjáról, hanem, ha saabad aat mondanom: egy magasabb szempontból tekintem. Mert ki tagadhatná, hogy vannak a politikai párténál magasabb szempontok íb ? A politikának egyik ssok- yányos jelsője, a „napi politika“, maga is már utat'arra, hogy a politika hullámaik, hogy a pártkeretek nincsenek olyan acélból öntve, amelyek ellene tudnának állani az idő vasfogának. Panta rhei, minden elfolyik, mondta már Zénó, a hét görög világbölcs egyike. Isten a megmondhatója, hány politikai pártot, pártveaért és pártprogrammot látott már elfolyni az, aki nyitott szemmel Ül az idők rohanó árjának partjain. Visiont a köajó, a kötelesség, a béke, az egyetértés, a munka stb., stb. az emberi életnek mindmegannyi olyan tényezője, melynek ható ereje nincs alávetve a múlandóságnak és változásnak. De az érdemnek és az érdem el- ismerésének sem szabad függnie az emberek ingatag és váltoaékony véleményétől vagy — mert sajnos ez is közéleti tényező: hangulatától. Pedig, aki elfogulatlanul szemléli és igazságosan mérlegeli a közéletet, láthatja, mennyi minden függ a hangulattól. így maga a képviselőválasztás is. Politikamentesen akarok írni, tehát nem pártssempontból, hanem csupán tömeglélektani szempontból viisgá lom és tárgyalom e téren évtiaedek óta saerzett tapasztalataimat a hangulat körül, melynek sokszor döntő szava van a politikában, különösen a válasstások idején. Vannak nekünk magyaroknak választókerületeink, amelyek jóformán minden orsaággyülésre más-más képviselőt küldenek ■*— igaz, hogy Viszont az Öreg Madarász 48 évig volt sár- kereszturi képviselő, és Jászberény is hiVen kitartott Apponyí Albert grőf mellett. Vannak kerületeink, ahol u. n. saürke emberek, kezdő politikusok minisztereket buktattak meg. És most is tudnék néven nevezni kerületet, melynek képviselője orsiá- gos nevű ember, a maga szakmájában elismert tekintély, mint képviselőnek szereplése is igen nehéz faj súly n, a kerületében általános tiszteletnek örvend és mégsem akarják többé megvilasatani, csak asért, mert már régóta képviselő, elég volt belőle, legyen egysier már más is. . . Es ai a hangalat, mely nem tekinti aa érdemet. Vilégos, hogy ez a hangulat semilyen választásnak nem lehSt az alapja. Kissámithatat- lanságával inkább ártalmára van a közjónak és ez a kár nagyobb, tn&Ut a váltoaat08ság gyönyörűsége. Ezért tetszik nekem az én szülő- vármegyém állásfoglalása, midŐB most Őj ffy Imre doktort tüntette ki biaal- mával. Évtiaedes érdemeket akart étismerni és megtisztelni, őrffy Imre dr iránt értett tiszteletem ellen vétenék, ha azt hinném, hogy ezt az állitáaomat hosszasan kell bizonyítanom. De ván niég egy másik szempont is, amely kell, hogy a pártokon kívül álló siemlélőt megelégedéssel töltse el. Es pedig as az igazi úri lojalitás, amellyel a két szembenálló jelölt személye és közéleti szereplése iránt viseltetett. Akárcsak egy régi lovagi tornának lettünk volna saemiélói, A csatlósok, aa apródok, a fegyverhordozók kiabálnak ugyan, hajba is kapnak talán — de a tovagi bajvívók megőrzik a „fair lplay“-t és a végén kését szorítanak egymással. Ea A nemes érzés, eZ az úri gesztus a legértékesebb záloga annak, hogy a fölfogásbeli különbség nem lesz válasstófal akkor, ha együtt, Vállvetve kell majd dolgosni a ssftkebb hazának, a vármegyének javára. És ez a harmadik saempont, amelyből ezt a választást tekintem. Magam is voltam megyei törvény- hatósági bisottsági tag és akkor is mindig hangoatattBm, hogy a vármegyéi törvényhatóság nem fiók- országgyülés, tehát ne vigyünk bele országos politikát. A vármegye múltjának baaajáró szelleme CBupán, ha azt hiszi, hogy ő még moBt is ellenőre az országgyűlésnek és utasításokat adhat a „követeknek. A vármegye igenis az országnak, de nem az országgyűlésnek egg része.; a vármegyét érdeklő összes kérdése két tehát a vármegyei közönség érdekének, nem pedig a pártpolitiká- í nak szempontjából kell elbírálnia. I Mi szükség van például arra, hogy Egyes szám ára 12 fillér. Dr Örffy Imre felsőházi tagsága Irta: dr Magyarász Ferenc*)
