Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1937-12-18 / 98. szám

XIX. évfolyam Szekszárdi 1937. december 18. (Szombat) 98. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőséi; és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Egész évre _ IS pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.! Hirdetések órait A legkisebb hirdetés dija 1*50 penrtl. — A hirdetés e 60 mllllmét#? niruviEB aija í w pengő. — a nirdetCs egy széles hasábod mllllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek S0 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezetl^eklára-. ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Az dl választójogi törvény A hétfői minisstertanács Saéll Jó­zsef belügyminiszter előterjesztése alapján foglalkozott a választójog kérdésével és immár semmi akadálya nem leea annak, hogy ez a nagy­jelentőségű javaslat még ebben a naptári évben a törvényhozás elé kerttljön. A választójogi törvényjavas- lat benyújtásának határideje tehát pontosan ugyanaz, amit Darányi Kál­mán miniszterelnök már több Ízben bejelentett, amikor minden kétkedés és aggodalmaskodás ellenére meg­ígérte, hogy a javaslatot még »ebben a naptári évben• a parlamentben benyújtja. Ez a szinte menetrend­szerű pontosság, amely a választó­jogi javaslat benyújtásánál megnyil­vánul, jellemzi egyébként Darányi Kálmán politikájának határozott, be csületes és szótartó Btilusát. A minisz­terelnök takarékosan bánik Ígéretei­vel, de ha egyszer valamit a törvény­hozás vagy a közvélemény előtt ki­látásba helyez, úgy azt mindenkor és minden körülmények között pon­tosan beváltja. A választójog reformja, amely a magyar belpolitikának egyik legré­gibb és talán legtöbb isgalmat okozó problémája, valóban az összés poli­tikai tényezők és a nemzeti közvéle­mény közös óhajára kerUlt megvaló­sulás elé. Az országban már minden tényezó évek óta érezte, hogy ezt a kérdést valamiképpen rendezni keU és igen jól tudjuk, hogy a választó­jog reformja ott szerepelt néhai Gömbös Gyula programújában is a legfontosabb, megoldásra váró kér­dések között. Legutolsó politikai in­tézkedései során is elsősorban a vá­lasztójogi kérdést tttzte ki szinte végső akarataként a magyar belpoli­tikai élet legfontosabb feladatául. Az a kérdés, milyen irányban kell tehát jelenlegi válasstójogi rendsze­rünket, amely kétségtelenül némely vonatkozásban nem felel meg a mai idők követelményeinek, megreformál­nunk? Valamikor az „általános, tit­kos választójogtt volt a magyar poli­tikai élet legtöbbet hangoztatott jel­szava. Kérdés azonban, hogy szük­ség van e ma is még általánosabb választójogra, azaz a választói jogo­sultság további kiterjesztésére? Ha az egyes országok erre vonatkozó statisztikai adatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy míg Magyarországon a választójog mai rendszere mellett a lakosság 38 százaléka bir választó­joggal, addig például Franciaország­ban ez az arány szám csak 18 száza­lék s a demokratikus államberendez kedéséről híres Svájcban is az ország népességének csak 27 százaléka járul­hat a választási urnák elé. Ezek az adatok mindennél ékesebben bizo­nyítják, hogy Magyarországon a vá* asztójog általánosabbá tételére, ki­terjesztésére semmi szükség nincsen, tehát a reform elsősorban a titkos szavazási rendsser kiterjesztésére fog irányulni. A jelenlegi választójogi törvény alapján — mint tudjuk —- csak a főváros és egyéB nagyobb városok lakossága ssavasott a titkos­ság alapján. Az uj választójogi tör vény legfontosabb feladata tehát az lesz, hogy a titkosságot az összes többi kerületekben, tehát a kisebb városokban és falvakban is bevezesse. Hogy a törvényjavaslat a titkosság mellett a kerületi, megyei vagy or­szágos lajstromos szavazás módszereit fogja megvalósítani: nem tudjak, az elterjedt hírek szerint a kormány ebben a vonatkozásban az összes számbavehető körülmények mérlege­lése mellett olyan megoldást talált, amely a kombinativ módszert alkal mázzá a szükségleteknek megfelelően. Kétségtelen, hogy ennek a nagy horderejű közjogi törvényjavaslatnak, amely bizonyára elhatározó befolyás sál lesz a magyar nép jövő sorsára, a népi és nemzeti politika szellemé­ben kell haladnia. A népi politika céljait kell szolgálnia azáltal, hogy a titkosság bevezetésével lehetővé tessi a népakarat hamisítatlan és minden kényszertől mentes megnyilvánulását, viszont a nemzeti politika szellemét kell szolgálnia olyképpen, hogy meg­védje az országot a szélsőséges irány­iatok politikai érvényesülésétől, mert a magyar népnek nem kockázatos politikai kísérletezésekre, hanem ki- egyensulyosott, nyugodt és az egye- | temes nemzeti érdekeket kielégítő politikai életre van szüksége. Azt szokták mondani, bogy ma­nap nincsenek már távolságok. Már nemcsak az ember gondolatai, de ma­guk az emberek is száguldanak és szárnyalnak s a kilométerek ezreit már nem is napokkal, hanem csak órákkal mérik. A gondolat azonban régóta is szárnyra kelt éB most is pillanat tö­redéke alatt elszállhat oda, ahova tetszik. ElBZáll Az én gondolatom is oda, a szülő vár megy óm székhelyére, más­kor is, de most különösen, amikor olvasom, hogy a vármegye törvény- hatósága dr Orffy Imrét választotta meg felsőházi tagjául. Mingyárt elöljáróban, mielőtt el­mondanám^ hogy ez a hír minő gon­dolatokat és éraéseket váltott ki tel­kemből s mielőtt papirra vetném a megjegyzéseket, melyeket a válasz­táshoz tenúi szándékozom, két fon­tos megjegyzést szeretnék előrebo­csátani. Mindkettő CBak szubjektive fontos, hogy más miképpen véleke­dik felőlük, nem keresem és nem vi­tatom. Ás egyik, hogy én Orffy Imre doktort személyesen nem is isme­rem, vele tudomásom szerint nem találkoztam soha. Egész érintkezé­sünk egy kedves hangú levélre szo­rítkozik, melyet kb. egy féléve kap­tam tőle. Közéleti tevékenységét azon­* Ez a tárgyilagos közlemény élénken rá­világít arra, hogy a vármegyétől távol élő, de viszonyainkat ismerő egyének miképpen vélekednek erről, a fővárosi ellenzéki sajtó­ban tévesen magyarázott eseményről. Az illusztris szerző, lapunk és számos más újság kiváló munkatársa a megyénkbeli Tevelen szdlett, ahol édesatyja körorvos Volt. Érettségi után cisztercita lett és főiskolai ta­nulmányai végeztével a rend gimnáziumai­ban tanárkodott. Két évtizeddel ezelőtt a zirci apát saját kérelmére kinevezte herceg­falvi plébánossá, később pedig ugyancsak saját kérelme folytán áthelyezte a bakony- koppányi plébániára. Neves egyházi író, nagy­jelentőségű katolikus gyűlések tekintélyes j szónoka és modern lelkigyakorlatos konfe- i renciáit országszerte ismerik. Szerkesztő. I ban régóta csakúgy ismerem, mint Tolna vármegyében mindenki. A másik megjegyzésem, hogy se- milyen pártelfogultság nem adja tol­iamra a szót, nem is adhatja, azon egyszerű okból, mivel nem is vagyok vele ugyanazon politikai pártálláson. Ez az éppen . .. Jómagam az őt felsőházi tagságát nem a politikai párt álláspontjáról, hanem, ha saabad aat mondanom: egy magasabb szempontból tekin­tem. Mert ki tagadhatná, hogy vannak a politikai párténál magasabb szem­pontok íb ? A politikának egyik ssok- yányos jelsője, a „napi politika“, maga is már utat'arra, hogy a poli­tika hullámaik, hogy a pártkeretek nincsenek olyan acélból öntve, ame­lyek ellene tudnának állani az idő vasfogának. Panta rhei, minden el­folyik, mondta már Zénó, a hét gö­rög világbölcs egyike. Isten a meg­mondhatója, hány politikai pártot, pártveaért és pártprogrammot látott már elfolyni az, aki nyitott szemmel Ül az idők rohanó árjának partjain. Visiont a köajó, a kötelesség, a béke, az egyetértés, a munka stb., stb. az emberi életnek mindmegannyi olyan tényezője, melynek ható ereje nincs alávetve a múlandóságnak és válto­zásnak. De az érdemnek és az érdem el- ismerésének sem szabad függnie az emberek ingatag és váltoaékony vé­leményétől vagy — mert sajnos ez is közéleti tényező: hangulatától. Pedig, aki elfogulatlanul szemléli és igazságosan mérlegeli a közéletet, láthatja, mennyi minden függ a han­gulattól. így maga a képviselőválasztás is. Politikamentesen akarok írni, tehát nem pártssempontból, hanem csupán tömeglélektani szempontból viisgá lom és tárgyalom e téren évtiaedek óta saerzett tapasztalataimat a han­gulat körül, melynek sokszor döntő szava van a politikában, különösen a válasstások idején. Vannak nekünk magyaroknak vá­lasztókerületeink, amelyek jóformán minden orsaággyülésre más-más kép­viselőt küldenek ■*— igaz, hogy Viszont az Öreg Madarász 48 évig volt sár- kereszturi képviselő, és Jászberény is hiVen kitartott Apponyí Albert grőf mellett. Vannak kerületeink, ahol u. n. saürke emberek, kezdő politikusok minisztereket buktattak meg. És most is tudnék néven nevezni kerületet, melynek képviselője orsiá- gos nevű ember, a maga szakmájá­ban elismert tekintély, mint kép­viselőnek szereplése is igen nehéz faj súly n, a kerületében általános tisz­teletnek örvend és mégsem akarják többé megvilasatani, csak asért, mert már régóta képviselő, elég volt belőle, legyen egysier már más is. . . Es ai a hangalat, mely nem te­kinti aa érdemet. Vilégos, hogy ez a hangulat semilyen választásnak nem lehSt az alapja. Kissámithatat- lanságával inkább ártalmára van a közjónak és ez a kár nagyobb, tn&Ut a váltoaat08ság gyönyörűsége. Ezért tetszik nekem az én szülő- vármegyém állásfoglalása, midŐB most Őj ffy Imre doktort tüntette ki biaal- mával. Évtiaedes érdemeket akart étismerni és megtisztelni, őrffy Imre dr iránt értett tiszteletem ellen vé­tenék, ha azt hinném, hogy ezt az állitáaomat hosszasan kell bizonyíta­nom. De ván niég egy másik szempont is, amely kell, hogy a pártokon kívül álló siemlélőt megelégedéssel töltse el. Es pedig as az igazi úri lojali­tás, amellyel a két szembenálló jelölt személye és közéleti szereplése iránt viseltetett. Akárcsak egy régi lovagi tornának lettünk volna saemiélói, A csatlósok, aa apródok, a fegyverhor­dozók kiabálnak ugyan, hajba is kap­nak talán — de a tovagi bajvívók megőrzik a „fair lplay“-t és a végén kését szorítanak egymással. Ea A nemes érzés, eZ az úri gesztus a legértékesebb záloga annak, hogy a fölfogásbeli különbség nem lesz válasstófal akkor, ha együtt, Váll­vetve kell majd dolgosni a ssftkebb hazának, a vármegyének javára. És ez a harmadik saempont, amely­ből ezt a választást tekintem. Magam is voltam megyei törvény- hatósági bisottsági tag és akkor is mindig hangoatattBm, hogy a vár­megyéi törvényhatóság nem fiók- országgyülés, tehát ne vigyünk bele országos politikát. A vármegye múlt­jának baaajáró szelleme CBupán, ha azt hiszi, hogy ő még moBt is ellen­őre az országgyűlésnek és utasításo­kat adhat a „követeknek. A vár­megye igenis az országnak, de nem az országgyűlésnek egg része.; a vármegyét érdeklő összes kérdése két tehát a vármegyei közönség ér­dekének, nem pedig a pártpolitiká- í nak szempontjából kell elbírálnia. I Mi szükség van például arra, hogy Egyes szám ára 12 fillér. Dr Örffy Imre felsőházi tagsága Irta: dr Magyarász Ferenc*)

Next

/
Thumbnails
Contents