Tolnamegyei Ujság, 1937 (19. évfolyam, 1-100. szám)
1937-12-08 / 95. szám
XIX. évfolyam Szekszärd, 1937. december 8. (Szerda) 95. szám. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 9xerkeszt0ség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetőst dl|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre________6 pengő Pelelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden azerddn és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.) Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 minimét•» széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett'reklám-, eljegyzési, családi hír, valamim a nyllttér soronként 60 fillérbe kertit. Törvényhozás, vagy felelőtlen eleinek uralma Az a vita, amely a képviselőházban most zárult be s amely a lelsőházi törvényjavaslaton keresztül a magyar alkotmányosság gondolatát van hivatva erősíteni, hatalmas, nagy lépést jelent a titkos választójognak a megvalósulása felé. Darányi Kálmán több Ízben is kijelentette, hogy minden erejével azon munkálkodik, hogy olyan módon valósítsa meg a titkos választójogot, hogy az mindenben a nemzet igazi akaratát juttassa érvényre s hogy ez az akarat olyan lehessen, ami mindig a nemzet érdekeit szolgálja. 1 Lázár Andor igazságügyminiszter az általános vita befejezésekor hosszabb beszédben fejtette ki, hogy a felsőházi javaslat most letárgyalt szövege nem végleges s hogy szándékosan hagyták meg a lehetőséget, hogy azon a szükséghez képest módosításokat lehessen eszközölni, hogy törvényeinkkel összhangba hozva szolgálja a magyar alkotmány immár évezredes folytonosságát. — Nagy örömömre szolgál, — mondotta az igazságügyminiszter — hogy a felsőházi vita ennyire kiszélesedett és kimélyült. Merem mondani, hogy az egész országban csak emelte a parlamentárizmus tekintélyét. — Sokan hivatkoztak külföldi példákra is. De a magyar alkotmányos törvényhozásnak sohasem volt szokása, hogy külföldről ültessen át jogintézményeket a magyar alkotmányba. Ezzel azt is megmondotta az igazságügy miniszter, hogy idegen rendszereket nem lehet átültetni s ha valami intézményt át is akarunk venni, csak any- nyit és úgy vesszük át, ahogyan az egészséges szervezet is felveszi az idegen anyagot, de csak azért, hogy a saját szervezetének szüksége szerint feldolgozhassa. Kifejtette az igazságügyminiszter, hogy miért ragaszkodunk a két kamarás rendszerhez s miért fontos a képviseleti rendszer védelme és biztosítása. — Mi a demokrácia képviselet nélkül ? — hangzik az igazságügyminiszter kérdése, csak azért, hogy megadja önmaga a kérdésre a találó feleletet. — Semmi egyéb, — úgymond — mint vagy anarchia, vagy cezarománia. Diktatúrát sem kívánunk, mert hiszen a tapasztalat megmutatta, hogy ez anarchiához vezethet. Azt is megmagyarázza, hogy mi is valóban ä diktatúra ? Mi jót jelentene az magának a népnek a javára ? Hogyan jelenthetne ez valami jót és mikor ? Kösel egy hónapja vált köztudomásúvá dr őrffy Imrének az az elhatározása, hogy To'na vármegye megüresedő felsőházi tagságára a jelöltséget elfogadja. Ettől az időtől, kezdve a legélesebb támadások központjába került Tolna vármegyének ez a kiváló szülötte, akit minden tiszteletet és elismerést megérdemlő, közel két évtizedes politikai munkásságáért kívántak a felsőházi tagsággal kitüntetni. Az ellenpárt egyes kortesei látva a bizottsági tagok impozáns többségének a vármegye egész területén örffy mellett való spoátán állásfoglalását, a legkétségbe- esettebb erőfeszítéssel igyekezték a nagymultu törvényhozó érdemeit megtépázni. A szokatlan hangú sajtó- támadások egész sorozata indult meg órffy ellen, akinek pártja mindvégig a legtiszteletreméltóbb fegyverekkel igyekezett ezt a választási harcot megvívni. Bár dr Kovács-Sebestény Endre — mint maga is kijelentette, — távol állott az őrffy ellen indított sajtókampánytól, a közhangulat e támadások hatása alatt is annyira el fordult dr Kovács-Sebesténytől, hogy már régebben teljesen biztos volt őrffy győzelme. A folyó hó 7-ón egybehívott törvényhatósági bizottsági ülésre a vármegye legtávolabbi vidékeiről is Szekszárdira utaztak a megyebizottsági tagok, akik közül 390-ből 340 en meg is jelentek a felsőházi tagválass- táson. Vitéz dr Thuránszky László főispán elnökölt a közgyűlésen, amelynek első pontja volt a megüresedett felsőházi tagsági hely betöltése. A terembe lépő főispánt, akinek örffy jelöltsége körül való szerepét kifogá solni igyekeztek némely kortesek, szűnni alig akaró óriási éljenzéssel i fogadták és ebből a szeretetteljes I spontán ovációból már előre látható I volt az eredmény. Egyes szám — A diktatúra sohasem volt egyéb és nem is lehet más, mint felelőtlen tanácsadók uralma felelős tanácsadók helyett. Ezért kell törekedni mindig az alkotmányos jog fejlesztésére. Ezért akarjuk Magyarországon is a magunk alkotmányát összhangba hozni az idők követelményeivel s ezért tudtuk fenntartani s megőrizni alkotmányunkat évszázadok folyamán is, mert az sohasem volt merev, sőt olyan rugalmas, hogy minden korszerű követelményhez alkalmazkodik. Azért is ragaszkodott a nemzet az alkotmányból folyó törvény- alkotáshoz s azért is nem alA főispán két szavazatszedő bizottságot alakított a választás meg- ejtésére. Az egyikben Bodnár István elnöklésével Madi Kovács Imre és Zöld Marton voltak a tagok és dr Réber Tibor a jegyző, mig a másiknál dr Martin József elnöklé- sével Pongrácz LajoB és Tolnay- Knefély Ödön működtek. Itt a jegyzői tisztet dr Borbás Gyula látta el. A rend fentartáaát a főispán a teremben dr Horváth Árpád tb. főszolgabíróra, a szavazóheiyiségekben pedig dr Babits István és dr Korniss István tb. főszolgabíróra bízta. A tizes csoportokban történt és másfél óráig tartott titkos szavazás eredményét Bodnár István hirdette ki, bejentvén, hogy dr Őrffy Imre....................196 dr Kovács Sebestóny Endre 133 szavazatot kapott. Ezen az alapon a főispán enun- ciálta, hogy a törvényhatósági bizottság dr Őrflfy Imrét választotta meg Tolna vármegye felsőházi tágjává. Tomboló lelkesedés fogadta *zt a bejelentést és a terembe lépő dr Őrffy Imrét, aki meghatottan állott az éljenző és tapsoló közönség előtt. A tetssészaj lecsillapultával őszinte hálával, mélységes tisztelettel és meghatottsággal köszönte meg a kitüntető választást, amely az elmúlt idők minden keserűségét elfeledteti vele, majd köszönettel és elismeréssel állapította mog, hogy volt ellenfele a maga személyében nobilis eszközökkel harcolt ellene. A vármegye belbékéje érdekében — úgymond — vállvetve kiván tovább dolgozni mindenkivel, mert hiszen látja, hogy ára R2 fillér. kották másképpen törvényt, csak úgy, hogy az az alkotmányban gyökerezzék. Azért kell a parlamentnek a nemzet akaratát megszólaltatnia' és képviselnie. Azért kellett a felsőházi törvényt is úgy megalkotni, hogy ennek a felsőháznak a tagjai bár más-más jogcímeken ülnek a felsőházban, de éppen úgy a nemzeti akarat és a nemzeti érdekek képviselői, mint a nép által választott képviselők. Ez az elv vezette a kormányt, mikor az országgyűlés két háza között az egyenjogúság gondolatát igyekezett megvalósítani és érvényre juttatni. a bizalom pártkülönbség nélkül fordult feléje. A terem túlfűtött izgalmas hangulatára való tekintettel programmot adni ez alkalommal nem akar, azonban ígéri, hogy teljes erejével és tudásával áll az országnak és ennek a vármegyének a rendelkezésére, amelyhez tartozónak érzi magát minden Idegszálával és minden szere* tettelfes érzésével. Majd igy folytatta: A világ legbölcsebb könyvének, a Szentirásnak az erkölcsi tanításait és parancsait követem és e pillanatban azt a szentirási intelmet tartom szem előtt, amely eképpen szól: „Légy hű mindhalálig I“ — Én az leszek l Óriási éljenzés követte az uj felsőházi tag szavait, amelyek után áttértek a közgyűlés egyéb pontjainak a megvitatásara. * # A választás örömteljes eredményének hire pillanatok alatt elterjedt Szekszárdon és a távbeszélő köspont nyomban heves ostrom alá vették mindazok, akik örffy felsőházi tagsági választását tudatni akarták barátaikkal és hozzátartozóikkal. Mire delet harangoztak, már az egész megyében mindenfelé tudták, hogy a vármegye közönsége a felső- házba egyik legkiválóbb fiát küldötte be. De hamarosan hire futott ennek a fővárosban is, ahonnan máris több üdvözlő távirat érkezett Szekszárdra őrffy Imréhez., • Lapunk zártakor a közgyűlés még tart és annak további lefolyását következő számunkban ismertetjük. Tolna vármegye felsőházi tagjává választották Őrffy Imrét